Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-29 / 253. szám
GAZDASÁG 1998. október 29., csütörtök Bőséges haltermést hozott az idei év Az őszi lehalászás utolsó napján több mázsa pontyot halászott le a szarvasi kft. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az ősz nemcsak a szántóföldeken, de a halastavakon is a „betakarítás” ideje. A több, mint nyolcvan halastavon gazdálkodó Szarvasi Halas Kft.-nek az idei esztendő bőséges haltermést hozott. Az értékesítési feltételek azonban a tavalyihoz képest romlottak. A szarvasi cég szeptember végén kezdte el és tegnap fejezte be az őszi lehalászást. A több, mint nyolcvan halastavuk összvízfelülete 110 hektár. A tavak között van 0,3 hektáros és 20 hektáros is. Dr. Kovács Gyula, a kft. ügyvezetője elmondta, évente száz tonna halat — többségében pontyot — termelnek meg, s ennek nyolcvan százalékát adják el. Jelentős az önálló exportjuk — nagyobb részt Romániába —, értékesítenek továbbá halkereskedéseknek és horgász egyesületeknek. Az idei esztendő jó haltermő év volt, ugyanakkor az ágazat jövedelmezősége romlott. Tavaly a ponty kilójáért 400 forintot fizettek a kereskedők, idén 340-350 forintot adnak érte. A csökkenő árat még az sem ellensúlyozza, hogy idén valamelyest csökkentek a takarmányárak, hiszen a halat három évig nevelik, mire az eladható lesz. Az 1996-ban alakult, egész évben tíz ember megélhetését biztosító Szarvasi Halas Kft. tevékenységi körének csak egy része a haltermelés. A cég részt vesz a Haltenyésztési Kutatóintézettel (HAKI) közös kutatási fejlesztési programban. A német, izraeli és magyar együttműködéssel megvalósuló program célja a víztakarékos, környezetbarát halastavi technológiák fejlesztése. A kft. a HAKI kutatóival együtt végzi a 15 hazai és 17 külföldi tájfajtát magába foglaló pontygénbank fenntartását, s a Országos Fajtaminősítő Intézet megbízására a ponty tájfajták minősítését. Cs. R. ÉNNÉL SOKKAL BIZTO r i ur. Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Telefon: (66) 447-344 /4425, 4449 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) ' GöSABB Szolgáltatásaink: Állampapír forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Ingyenes értékpapírszámla • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibocsátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjaiban, ahol az állam az állampapírokra teljeskörű garanciát vállal. Állampapírok vásárlására lehetőség van még az elsődleges forgalmazóknál és egyéb értékpapír-forgalmazóknál is.* A Magyar Állampapírok biztonságát az állami garancia adja, melynek értelmében az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedékességkor a forgalmazóknak mindenképpen kifizeti. *Felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a forgalmazók kiválasztásakor és megbízásakor körültekintően járjanak el, mivel a kifizetőhelyek esetleges szerződésszegése, vagy visszaélése esetén a kifizetésekért a kibocsátó (azaz az állam) nem vállalhat felelősséget. Részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Mezőhegyes nem adta föl A várható eredmények ismeretében, az üzleti tervben foglaltaknak megfelelően a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. a közelmúltban bérfejlesztést hajtott végre. A fizikai dolgozók az októberi fizetéskor 16, a vezetők pedig 15 százalékkal több bruttó bért kaptak, mint az előző hónapokban. A bérfejlesztés végrehajtásában részt vettek a munkahelyi egységek vezetői, a szakszervezeti és üzemi tanácsok képviselői. Az érdekképviseleti szervek javaslatára néhány részterületen az átlagosnál nagyobb mértékű béremelésre került sor. — A vállalatvezetés feltett szándéka, hogy a jövőben is növelje a béreket. Ma a ménesbirtok bérszínvonal tekintetében kiállja az összehasonlítást az ország bármely mezőgazda- sági üzemével. Hogy ez továbbra is így legyen, az részben rajtunk, részben az időjáráson, részben pedig azon múlik, hogy milyen lesz a mezőgazdaság közgazdasági és piaci pozíciója. Sajnos az időjárást illetően egyre több okunk van az aggodalomra. Ezt kivéve bizakodó vagyok: nagyon fontos, hogy felkészüljünk azokra a lehetőségekre, amelyek akkor nyílnak meg előttünk, amikor a mező- gazdaság a mostaninál kedvezőbb helyzetbe kerül — mondotta dr. Megyeri Zsolt vezér- igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy Mezőhegyesen a gondok ellenére is szerepel az idei eredménykalkulációban az év végi prémiumok és jutalmak kifizetése. — Úgy gondolom, a rendkívüli nehézségek közepette is eredményes évet fogunk zárni: tervszint körüli eredményt várunk, és teljesítjük a tulajdonos elvárásait, beleértve a földhasználati díj megfizetését is — mondotta a vezérigazgató. M. Gy. Esős ősz, nehéz rizsaratás Jó termés meleg nyár nélkül elképzelhetetlen (archív felvétel) Szarvas határában a Rózsási külterületen a hét végén is lánctalpas kombájnok dagasztották a sarat a rizsföldeken. Az októberben nem szűnő eső több, mint kétszeresére nyújtotta idén a betakarítás idejét. Ráadásul az őszi viharos szél, a sok csapadék megdűtötte a növényeket. A kombájn a földre tapadt rizst nem tudja felszedni. Mint azt Tusjak Lászlótól, a területen gazdálkodó Oryzanda Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a hektáronkénti szemveszteség eléri az egy tonnát. A Szarvasi Oryzanda Kft. három agrárüzemmémök tulajdonosa 1993-ban kárpótlással szerezte meg a rizstermesztésre alkalmas 230 hektáros területet. Vetésforgóval termelnek. Idén 93 hektáron vetettek rizst, a többin búzát, napraforgót és lucernát. Tusjak László ügyvezetőt az aratás időszakában kérdeztük arról, a időjárási körülményeket, a gazdasági és értékesítési feltételeket figyelembe véve milyen esztendőt zár a rizstermesztés? — A rizsnek mindig volt keletje, igaz, komoly minősítési rendszerben kell megfelelni. A cégünk a szarvasi és a karcagi rizsfeldolgozóba szállít — tájékoztatott az ügyvezető, akinek a szavaiból kitűnt, ha az értékesítésben nem is, ám az addig elvezető úton, a termesztésben annál több kockázattal kell számolniuk. — Tavaly a hideg tavasz hátráltatta a rizs fejlődését, idén a nehéz betarakarítás jelent gondot. Hektáronként öt tonna termésre számoltunk, ám ebből négy tonnát tudunk betakarítani. Hektáronként egy tonna a szemveszteség. A rizstermesztésben az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező. Idén amiatt csúszott a vetés ideje, hogy az előkészített földre május elején leesett 80-100 milliméter csapadék. Jó termés meleg nyár nélkül elképzelhetetlen, különösen a virágzáskori időszakban fontos a kedvező hőmérséklet, hogy jól kössenek a szemek. A rizstermesztés költséges vállalkozás. Tavaly egy hektár rizs megtermelése 110-120 ezer forintba került. Ugyanez az adat idén 120-150 ezer forint. Az összköltség negyven százalékát a vegyszer és a műtrágya ára teszi ki. A gépi munka harminc százalékot, a vízfelhasználás húsz százalékot képvisel. A többi a vetőmag ára és a munkabér. A rizstermesztés magas önköltségéhez képest szerény támogatást kap. A gyenge termőadottságú földekre járó támogatás a kiadásokhoz képest elenyésző. A fölvásárlók termeltetési szerződésre nyújtott hitelét sok mezőgazda igénybe veszi, mert ezt rugalmasabb megoldásnak tartják, mint a bankhitelt. Tusjak László kérdésünkre elmondta, a rizstermesztésnek van jövője, s ő maga bizakodóan tekint az európai uniós csatlakozás elé. Gondot jelent azonban, hogy a rizs és az egyéb növények termesztéséből nincs annyi jövedelmük, hogy bővített újratermelést végezzenek. Pedig a két kombájnjuk megérett a cserére, s tárolószínt is építeni kellene. Jelenleg azonban a megtermelt jövedelmük csak a jövő év megalapozására elég, a fejlesztésre abból nem futja. Csath Róza Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása Az 1998. július 1-től hatályba lépett törvények és rendelkezések alapján az eddig az önkormányzati jegyzőknél levő, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos minden ügyintézés átkerült a gazdasági kamarák hatáskörébe. A változásokról kérdeztük Szebegyinszki Pálnét, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közigazgatási vezetőjét. A vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint Békés megye hat irodájában (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom és Mező- kovácsháza) lehet az igazolványokat igényelni, megszüntetni, illetve ha szükséges, módosítani. Az 1998. július 1-je előtt kiadott vállalkozói igazolványok továbbra is érvényesek, azonban az esetleges változásokat — ezen időpont után — a változást követő 15 napon belül kell a kamaránál bejelenteni. Szintén itt kell jelezni a tevékenység megszüntetését, illetve kamarai jogkörbe került a vállalkozói igazolvány visszavonása is. Új elem, hogy visszavonják az igazolványt akkor is, ha az egyéni vállalkozó tagdíj- bevallási kötelezettségének a felhívásban megjelölt határidőig nem tesz eleget. Az új közjogi feladat minél korszerűbb ellátása érdekében a kamara számítógépes kapcsolatot épített ki a vállalkozói igazolvány kiadásához szükséges szervezetekkel annak érdekében, hogy az ügyfélszolgálatoknál jelentkező vállalkozó „egy ablaknál” intézhesse el a törvény által előírt kötelezettségeit. így a kamarákon keresztül kapják meg az adó- és statisztikai számot, illetve a tb-számot is. Az ún. egyablakos rendszernek köszönhetően a korábbi 30 napos ügyintézési határidő jelentősen lecsökkent. Az ügyintézésben további új elem a TEÁOR (Tevékénységek Egységes Ágazat Osztályozási Rendszere) számok bevezetése, ami a tevékenységi kör pontos meghatározását takarja. Korábban semmilyen megnevezési megkötés nem érvényesült. A vállalkozási igazolvány kiváltásához szükséges a kamarai szolgáltató irodáknál ingyenesen kapható „Bejelentkezési adatlap egyéni vállalkozók részére” nyomtatvány, tevékenységtől függően az illetékes ön- kormányzattól vagy a szakhatóságoktól megkért jogszabályokban előírt hatósági engedélyek és erkölcsi bizonyítvány. A bejelentkezés és regisztráció, valamint az igazolvány kiadásának díja nem változott, azaz 5000 forint. Az elveszett igazolvány pótlása 3000 forintba kerül. ' B. G.
