Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-03-04 / 232. szám
1998. október 3-4., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 ________________AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE KERESIK A VÁLASZT VALAMENNYIEN_________________ Kr isnások között Somogyvámoson A tehenek jóllakottan, békésen ballagnak lefelé a domboldalon. Csak a ve- zérkolomp hiányzik ahhoz, hogy az idilli kép gyerekkorom falusi látogatásait idézze. Ahogyan a hazatartó kérődzó'ket figyelem, az a kényszerképzetem, hogy egy lépéssel az Isten háta mögött vagyunk. Csalóka érzés, hiszen Somogyvámos a Balatontól 30 kilométerre, Kaposvártól is körülbelül ennyire fekszik. A lankás dombok között megbúvó kis település arról lett híres, hogy itt vettek földet a Krisna-hívó'k, hogy ebben a csodálatos természeti környezetben, a 150 hektáros völgyben építették fel Európában egyedülálló kulturális központjukat. Emlékszem, még a nyáron Prágában tíz-tizenkét Krisna-tudatú férfi önfeledten énekelve, tapsolva táncolta végig a Károly-hidat, pár percre lebénítva ezzel az idegenforgalmat, hiszen boldogságuk, jókedvük mindenkit megállásra késztetett. Hallgattuk az ütemes, ismeretlen szöveget: Hare Krsna, Hare Krsna, Krsna Krisna, Hare Haré, Haré Rama, Hare Rama, Rama, Hare Hare... Már akkor megfogalmazódott bennünk, utánanézünk, kik ezek a Krisna- tudatúak, s mi a vallásuk lényege? A prágai élmény alapján jutottunk el Somogyvámosra, a Krisna-völgybe. Bárki ellátogathat ide, hogy megismerje az itt lakók életét. Kap idegenvezetőt is, mint mi a szép arcú Márton Gábomé személyében, aki szívélyességgel és nagy türelemmel avat be mindennapjaikba. A fiatalasszony, aki beavatása után lelki atyjától a Sriji devi dasi nevet kapta, nyolc éve kötelezte el magát Krisna szolgálatára, miután Szegeden, a képzőművészeti középiskolát elvégezte. így a felnőtté válás küszöbén ott hagyott csapot-papot, szülőket, hogy gyakorolja az ősi indiai vallást. Sriji devi dasi ruházata öt méter hosszú selyemanyag, amelyet maga köré tekerve hord. A haját hátul összefonva viseli. Kezével pici textiltáskát fog, abban tartja a rózsafüzérhez hasonló, száznyolc fagolyóból álló imaláncát. Homlokát piros pötty s két függőleges vonal, orrát pedig egy levélforma díszíti. Ez hitük hagyományos jele... A két felső, párhuzamos vonal az Úr, Krisna lábnyomára utal, az alsó levélforma pedig Krisna legkedvesebb növényének a levelét jelképezi. A piros pötty pedig azt jelenti, hogy viselője házasságban él. Idegenvezetőnk a farm legszebb épületébe, a védikus templomba vezet. Mezítláb lépünk a lenyűgöző szentélybe. Az oltárt Krisna és isteni társa, Rádháráni, egy tehénpásztorlány uralja. A szobrokat naponta kétszer átöltöztetik, különböző színű és stílusú ruhákba. A templom kerengőjét díszítő domborművek pazar színekkel és figurákkal Krisna életének periódusait ábrázolják... Amikor elhagyjuk a templomot, Sriji körbemutat a farmon, már persze csak azt, ami megépült a tervezett épületekből. Aki például a völgyben szeretne pár napot időzni, a vendégházat már igénybe veheti. Áll a művészeti stúdió, a fazekasműhely, a pékség, s jó pár lakóház, amelyben a családok, illetve a szerzetesek laknak. A tehenészet, a méhészet s a biokertészet mindmind az egészséges életmódot szolgálják. — Köztudott, hogy nem eszünk húst, halat és tojást — hallom Sriji hangját —, nem fogyasztunk kábító- és mámorítószereket, beleértve az alkoholt, kávét és cigarettát is, nem játszunk szerencsejátékokat... — A kérdésem talán indiszkrét. Valóban korlátozott a szexuális életük? — Nemi életet csak házasságon belül, gyermeknemzés céljából élünk.-—Hány baba született a farmon? — Eddig kettő, de a közeljövőben több gyermekáldás is várható. Ha ott kissé balra néz, kész a hatalmas játszótér is a gyerekeknek, mint ahogyan lesz óvoda, iskola is. —Meg tudná röviden határozni vallásuk filozófiáját? — Bizonyára tudja, a Krisnát tisztelő vallás gyakorlásának már időszámításunk kezdete előttről is vannak régé- szetileg igazolható nyomai. Virágkorát azonban a XV. század hozta meg. Magyarországon 1989-ben jegyezték be az egyházat, s a hívők tábora tízezer főre becsülhető. Központjaink minden nagyvárosban vannak, Békéscsabán is. A filozófiánkat kérdezi? Az élet végső kérdéseire keressük a választ: honnan jöttünk, kik vagyunk, hogyan cselekedhetünk helyesen, mi létezésünk értelme? A vallásos életünk célja szeretetteljes kapcsolatunk visszaállítása az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akit a védikus írások Krisnának neveznek. A Krisna-tudat más vallási filozófiához hasonlóan nem az anyagi javak utáni rohanást jelöli meg az élet céljának, hanem az emberek belső szellemi fejlődését. Örök érvényű kérdésekre ad választ. Kik vagyunk, ki Isten, milyen kapcsolatban állunk vele, mi az élet legfelsőbb célja... Ezek a kérdések persze nem indiaiak és nem nyugatiak, egyszerűen emberiek! — Meghatározható-e, milyen társadalmi réteg követi a Krisna-vallást? — Éppen úgy, mint a keresztény hívőkre, a Krisna-tudat követőire is igaz, hogy többen gyakorolják vallásukat családjuk körében, munkájuk végzése mellett, mint szerzetesként. A templomon kívül élő hívők életkora, családi és társadalmi helyzete igen változatos. Van köztük diák, tanár, kőműves, mérnök, egyedülálló és családos... — Ön a férjét itt ismerte meg, a farmon? — Szegeden találkoztunk, de itt házasodtunk össze. — Miből tartják fenn magukat? — Mindenkinek megvan a feladata, s mindenki napi nyolc órát dolgozik. Biokertészettel, állattartással, kézművességgel teremtjük meg a mindennapi élet szükségleteit. Ezen felül alapítványi pénzeket pályázunk meg, könyveket árulunk... — Hogyan telik egy napjuk. Néznek például televíziót? — Egyáltalán nem hiányzik a televízió, amiből a világ szennye, az agresszió árad. 4 órakor kelünk, zuhanyozunk, felöltözünk. 4 óra 30-kor kezdődik az első énekes ceremónia. Azután meditációkon, szertartásokon, felolvasásokon veszünk részt. 8 óra 30-kor reggeli, s utána mindenki a napi munkájához lát. Este istentiszteletet és előadásokat hallgatunk a szentírásból. 20 óra 30-kor egyéni tevékenységgel folytatódik a nap, ezután térünk nyugovóra. — Mit szóltak a szülei az elszakadáshoz? Egyáltalán látogathatják egymást? — Természetesen. Bármikor hazamehetek, bármikor meglátogathatnak. Látják a lelki nyugalmamat. Tudják, itt nem lehet rosszat tanulni. Elhagyni készülünk a tábort. A kijárat előtt fiatal lány könyveket, ajándék- tárgyakat, füstölőket árul. Bátor Gyöngyi Gyöngyösön élt, mielőtt öt évvel ezelőtt Krisna-hívő lett. Képzőművészeti főiskolát végzett. Mosolyából szeretet árad, mint mindenkiből, akivel a farmon találkoztunk. Nem rohannak, nem feszültek, nem ingerültek, mint mi, „civilek” valamennyien. Olyan erősen sugárzik belőlük a lelki béke, hogy az idelátogatóknak is jut belőle. Mindenesetre, pár órás látogatásunk alatt elfelejtettük a kinti világ gyomorgörcsöt, szívinfarktust, feszültséget okozó rémségeit. Ha csak ennyi értelme volt a látogatásnak, már megérte megismerkedni a krisnások életével... Béla Vali Olvastuk Ha egyszer megérnénk, hogy a bajnoki mérkőzésekre is hatvan-nyolcvanezren járnának, a gyengén felszerelt rendőrség kerülne nagy bajba; íme, ötezer nézőt sem tudtak kordában tartani (az Újpest-FTC mérkőzésen — a szerk.). (Szekeres István újságíró) A leváltási hullám persze akár szimpatikus is lehet, hiszen ki ne örülne, ha a múlt emberei helyett a jövő emberei ülnek majd a legfontosabb pozíciókba? Kérdés csak az, kik a múlt emberei és kik a jövőéi. Előbb-utóbb valamennyien szembekerülünk a kérdéssel: Én ki vagyok? Mitől, kitől függ ez? Életkortól vagy inkább a kormánytól? Vajon hány millióan vannak a múlt emberei? S ami további nagy kérdés: ez a sok leírt, elavult, netán bűnös ember akar-e, fog-e a jövő embereire szavazni? (Magyar Hírlap szerkesztőségi cikk) Ha teljességgel kettészakad a magyar közélet, az Orbán-kormány könnyen alulmaradhat. A jobbközép politikusai a véleményirányítók állításaira nem adhatnak hatalmi választ. A parlamenti többséget nem elég gyakorolni, a döntéseket folytonosan igazolni szükséges a nyilvánosság előtt. A választók rokonszenve csak meggyőző érveléssel őrizhető meg a Fidesz számára. (Tölgyessy Péter országgyűlési képviselő—Fidesz) Könyv Rábai Miklós élő öröksége Van úgy, hogy az ember betéved egy könyvesboltba, és megakad a szeme egy könyvön. Olyanon, amelyet korábban sehol nem látott. Újdonság — villan át agyán, s csak amikor belelapoz, derül ki, régi kiadványt tartogat a kezében. így jártunk mi is, amikor egy budapesti, Bartók Béla úti könyvesboltban rábukkantunk arra a csinos, fekete borítású könyvre, amely Rábai Miklósnak kíván emléket állítani. A mindössze 84 oldalas könyvecske a Magyar Állami Népiegyüttes gondozásában és a Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Kollégiuma támogatásával jelent meg, 1997-ben. A kis kötet egy két évvel ezelőtti tanácskozás anyaga, két előadást és a hozzászólások szövegét tartalmazza. Az egyik előadás „Rábai Miklós szerepe és jelentősége a magyar táncművészetben” címet viselte, a másik az au- tentikusság és korszerűség a néptánckultúrában témával foglalkozott. Különben majdnem mindegy mivel, mert a könyvet Rábai Miklós alakjának és munkásságának — benne legszebb, békéscsabai alkotó korszakának — felidézéséért és a remek fotókért érdemes megvásárolni. Trump megcélozta az Internetet Hónapok óta az Internet a varázsszó a világ tőzsdéin. Folyamatosan kúszik föl minden olyan részvénynek az ára, ami csak összefüggésbe hozható a világhálóval. Az egykor névtelen és kis vállalkozások is különösen nagy nyereséget ígérnek. Nem véletlen, hogy még a sokszoros milliárdos ingatlancápa, az amerikai Donald Trump is megcélozta az Internetet. Bár 20 ezer lakása van New Yorkban, a keleti parton pedig szállodái, játékkaszinói működnek, egyik sem gyarapítja a nyereségét olyan mértékben és ütemben, mint ahogy az internetes üzlettől várja. A sokszoros milliárdos a minap bejelentette: Trump New Media néven új leányvállalatot hoz létre, A cég fő profilként szupergyors, teljes körű és korlátlan Internet-elérést szolgáltat az érdekeltségébe tartozó ingatlanok bérlői számára — mindössze havi 30 dollárért, azaz kevesebbért, mint amennyiért a magyar szolgáltatók szupergyorsnak igazán nem nevezhető sebességgel. A Trumppal egyidős brit vállalkozó, David Bowie is megelégelte, hogy csupán honlapja legyen az Interneten, ahol az érdeklődők belehallgathatnak slágereibe, új és régi korongjainak felvételeibe. Bowie bejelentette: szeptember 1-jétől Internet-szolgáltató céget alapít az Egyesült Államokban, de a jövő évtől már nemzetközivé bővíti vállalkozását. A BowieNet mindenekelőtt a popzene-kedvelőkre alapozza vállalkozását. Ráadásul mindössze 20 dollárért kínálja az Internet- hozzáférést... Kit szeretett Rooseveltné? Lassan minden kisiskolás is tudja, hogy nem Bili Clinton Fehér Házával kezdődött az elnöki szexsztorik hosszú füzére. Az sem titok jó ideje, hogy a tolókocsiban ülő, mellesleg ugyancsak demokratapárti, legendás Franklin Delano Roosevelt szeretője hosszú esztendőkön át a titkárnője, Lucy Page Mercer volt. Most viszont fény derült arra is, hogy az egykori elnökné, Mrs. Eleanor Rooseveltnek is volt szeretője. S történetesen az is nő volt. Lehet, hogy a mostani fehér házi botrány is szerepet játszott abban, hogy éppen most került a nyilvánosság elé egy nem akármilyen szerelmi levelezés. Ebből feketén-fehéren kiderül, hogy az Egyesült Államok elnökének felesége szerelmes volt egy Lorena Hickoks nevű riportemőbe, aki eredetileg az AP hírügynökség alkalmazottjaként került ismeretségbe a First Ladyvel, majd — feltehetően éppen ennek az ismeretségnek a nyomán — különböző kormányposztokon dolgozott. Az írásokból kitűnik, hogy a két hölgy 1928- ban ismerte meg egymást, de kapcsolatuk csak négy évvel később, 1932-ben vált — nevezzük így — elmélyültté. Akkor, amikor mindketten keményen dolgoztak Roosevelt megválasztásáért. A dolog jellegénél fogva a két nő viszonylag keveset találkozhatott, talán ezért is született meg köztük az érzelmes levelek sokasága. „A képedet kifüggesztettem a szobámba, ahol egész nap nézhetem — írta a First Lady barátnőjének 1933. március 9-én. — Mivel személyesen nem csókolhatlak meg, hát megcsókolom a fényképedet minden reggel és este.” Egy másik levélben Eleanor asszony „életem fényének” nevezi Lorenát és így ír: „Szerelmem, elfelejthe- tem-e, hogy mások is jelen lesznek, midőn újra találkozunk, vagy engedelmeskedhetem érzéseimnek? A legszívesebben halálra ölelnélek. Alig várom, hogy megtehessem.” Ä levelek a George című magazinbam jelentek meg. A lap kiadója és főszerkesztője egyébként az a John F. Kennedy Jr., akinek édesapja, az ugyancsak legendává lett elnök, többek között Marylin Monroe-val is hírbe hozta a Fehér Házat. Ferenczy Europress Marylin Monroe Krisna és az isteni társa, Rádháráni mindennap kétszer „átöltözik”
