Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-22-23 / 248. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. október 22-23., csütörtök-péntek Kitüntetések. (d) Nemzeti ünnepünk alkalmá­ból a Belügyminisztérium­ban Stübe Ferenc határőr­alezredest, az Orosházi Ha­tárőr Igazgatóság igazgató- helyettesét határőr ezredessé léptették elő. Az Oktatási Minisztériumban kapta meg Társy József, az eleki Mező- gazdasági és Ipari Középis­kola mérnök-tanára a Ma­gyar Köztársasági Ezüst Ér­demkereszt kitüntetést. Kiállítás, (h) Homoki Imre és Homoki Árpád fest­ményeiből nyílik kiállítás csütörtökön 17 órakor a nagyszénási Czabán Samu Művelődési Otthonban.- A kiállítást Czeglédi Mihály polgármester nyitja meg. A tárlatot november 4-ig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Fotók, fegyverek, (z) Két kiállítás is nyílik pénte­ken Köröstarcsán, a helyi művelődési házban. Szépla­ki Zoltán polgármester 11 órakor nyitja meg a ,JCörös-. tarcsa és a MAMF” címmel kiírt pályázatra érkezett fo­tók anyagából rendezett kiál­lítást, valamint azt a hadtör­téneti kiállítást, melyet Túri János szeghalmi magángyűj­tő anyagából, egyenruhák­ból, kitüntetésekből és fegy­verekből rendeztek. Lószépségversemy. (b) Munkaló, csikó, valamint sport-, vagy hobbiló kategóri­ában mérettetnek meg Sarka­don a Mol-benzinkút melletti sportpályán a bájaikkal vetél­kedő négylábúak. A rendha­gyó szépségversenyt pénte­ken 10 órától a Sarkadi Sza­badidő Lovasklub rendezi, az érdeklődők 11.30-tól lovagol­hatnak, kocsikázhatnak. Klncskeresés. (u) Szerdán a Rózsa-hét keretén belül a negyedikesek prog­ramja szórakoztatta a diáko­kat. A végzős 12 D szerve­zett például divatbemutatót, gyöngyfűző tanfolyamot, 7- es-rúgó és kosárradobó ver­senyt. Kincskeresés játékuk­ban egy elrejtett tortát kellett a résztvevőknek különböző kérdések alapján megtalálni. A vetélkedőt lapunk is támo­gatta. Választás, (d) A lökös- házi helyi önkormányzati választásokon a képviselő- testület tagja nem Tóthné Zámbori Margit (független) jelölt lett, hanem Kiss Ká­roly (független). Az idén egymilliárd forint fordítható megyénk árvízi biztonságára A hét elején kezdődött a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság te­rületén a hagyományos, törvény által előírt árvízvédelmi műtár­gyak őszi szemléje. A szemle­bizottság öt nap alatt bejárja a KÖ VÍZIG 341 kilométer hosszúságú védvonalait, értéke­lik a tavalyi intézkedési tervek és utasítások végrehajtását, megvizsgálják az árvédelmi műtárgyak állagát, a tapasztal­takat jegyzékbe foglalják, s egy későbbi időpontban a szemlén tapasztaltakat további szakem­berek bevonásával értékelik. A szemle során az eddig lá­tottakról Pálinkás Lajos, a KÖ VÍZIG igazgatóhelyettes fő­mérnöke elmondta: a folyók mentén, így a Hármas- és a Se­bes-Körös, a Berettyó jobb ol­dali védvonalán, valamint a Hortobágy-Berettyó bal oldali, a Kettős- és a Fekete-Körös jobb oldali védvonalán látottak­ról kedvezőek a tapasztalataik, műtárgy hibát nem találtak. Megtudtuk: az idén a KÖVIZIG egymilliárd forintot, a vízügyi ágazatban kiemelt összeget for­dított fejlesztésekre. Többek között befejeződtek a kis-delta- ként ismert árvízi szükségtáro­zó munkálatai, elkészült a békésszentandrási duzzasztó és a gyulai tűsgát rekonstrukciója, valamint az Élővíz-csatorna tápzsilipének építése. S amint az időjárás engedi, megkezdik a Kettős-Körös jobb oldali árvé­delmi töltésének, a dobozi híd és a békési duzzasztó közötti szakaszának erősítését. Váradi József, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium vízgazdálkodási fő­osztályának vezetője, a szemle­bizottság tagja egyebek között elmondta: — Az utóbbi három év fej­lesztései megnyugtatóak, amit meggyorsítottak a ’95-ös árvíz eseményei. Jövőre a vízügyi ágazat várhatóan 8,5-9 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ebből a pénzből kell egyebek között megoldani a hazai ár- és belvíz- védelmet, a folyószabályozást, a teljes sík- és dombvidéki víz­rendezést, a tószabályqzást, va­lamint a térségi vízkivételi mű­vek fejlesztését. Ami biztos: a KÖVIZIG működési területén nem halogatható a Kettős-Kö­rös jobb oldali védvonalának további erősítése és a kisdelta végleges kialakítása. E két munka együttesen 700 millió forintot jelent. Mindezekkel párhuzamosan folytatnunk kell a nagy műtárgyak rekonstrukci­ós programját, így a bökényi, a békésszentandrási, a körösla- dányi duzzasztó és a gyulai fe­nékgát felújítását — mondotta Váradi József. —szekeres— Idegenforgalmi gyöngyszem Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) Van jövőjük a panzióknak, apartmanoknak, amelyek nem konkurenciát jelentenek, hanem szolgáltatásbővítést. Gyula új polgármestere, Danes László az itt élők tenniakarását, a város előbbre jutásának pédáját látta a vállalkozásban. Őré András az anyagi háttérről elmondta, 10 millió forintos hitellel, kamattá­mogatásos pályázattal és saját erőből valósították meg a minő­ségi beruházást. Dr. Tokaji Ferenc lapunk kérdésére a DA-RIB legújabb hírei között nagyszámú pályá­zatról szólt: több mint félszáz érkezett hozzájuk a három me­gyéből. Számos pályázat beru­házás, program megvalósítását célozza, nem egy az országos keretre tarthat igényt. A DA- RIB egyelőre 20 millió forintos állami kerettel rendelkezik, ám legutóbb is az itteni 18 pályá­zatból 16-ot elfogadásra java­solt a minisztérium. A régiók közül a legtöbbet. Sz. M. Olajra léptek az olajszőkítők Olajszőkítő telepre bukkantak a vámo­sok tegnap, október 21-én hajnalban Csongrád—Kettős-halmon egy hasz­nálaton kívüli téeszgépműhelyben. A már több napja figyek'íállásban lévő szentesi pénzügyőröknek nem sikerült a tettenérés, viszont a helyszín sok min­dent elárult a jövedéki törvénybe ütkö­ző cselekmény elkövetőiről. A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának tájékoztatása szerint az olajszőkítők adalékanyagok hozzáadásával extra könnyű fűtőolajat alakítottak át gáz­olajjá. A fellelt tartályok, a csővezeté­kek, a vadonatúj merülőszivattyúk, va­lamint a föld alatti üzemanyagtartály­ba átszivattyúzott 8—10 ezer liternyi szőkített anyag mind-mind bizonyító erejű az elkövetés helyére és tényére. A vámhivatal munkatársai gondos­kodtak a telep őrzéséről, s keresik a vá­laszt arra, hogy kik és milyen mennyi­ségben szőkítettek olajat a Csongrád- hoz közeli téeszmajorban. A tartály­ban talált üzemanyagszerű folyadék fe­ketepiaci értéke másfél millió forint Ménesi György „MINDEN MAGAS HAD­TUDOMÁNY SZABÁ­LYAI SZERINT A TÁ­MADÁS A LEGJOBB VÉDEKEZÉS.” (Mika Waltari) Víz a világba... (f) • Éppenséggel nem túl gazdag kömyzetünkben még szembetűnőbb, ha energiapazarlással ta­lálkozunk. Mint Békéscsabán, a Zöldfa és a Desseffy utca ke­reszteződésében is, ahová valahonnan , jön” a víz. Ahogy az ott lakók fogalmaznak, szökik a víz a világba... Már hónapok óta ki­tartóan folyik és hiába szóltak az illetékeseknek, mintha nem akarnák tudomásul venni, hogy nem csapadékvíz patakzik az út melletti vízelvezető árokban. Tavaly egyszer találkoztunk egy hasonló esettel, akkor képünk megjelenése után egy nap­pal megszüntették a hibát. A Zöldfa utcaiak abban reményked­nek, nekik is szerencséjük lesz fotó: such tamás VÉLEMÉNYEK Ma és mindörökké „A magyar nép megmutatta a világnak, hogy hittel és akarattal úrrá lehet lenni a körülmények hatalma felett: 1956. október 23-án fellobbant a remény lángja, melynek fényénél felsejlett egy boldogabb jövő. Ünnepeljünk együtt október 23-án, a jövő és a remény napján!” Alig lehet olyan polgára e hazá­nak, áld ne hallotta volna legalább egyszer e felhí­vást. Én már betéve tudom, valahányszor elhang­zott a rádióban, önkéntelenül megismételtem ma­gamban, magamnak. S eltűnődtem a szóhasználaton, a szavakon. Igen, a magyar nép negyvenkét évvel ezelőtt megmutatta a világnak, mint már annyiszor történelme során. A világ azon­ban kevésbé tartotta szükségesnek, hogy dacoljon a körülmé­nyek hatalmával. Ma sem teszi. (Koszovó is megmutatná, hit­ben és akaratban ott sincs hiány.) A remény lángja mindennek ellenére fellobbant, és fel is fog lobbanni, fényénél mindig és mindenütt felsejlik egy boldogabb jövő. De milyen is lehetett a magyar nép 1956-os jövőképe? Egészen bizonyosan árnyaltabb annál, mint amilyennek és aho­gyan a politikusok többsége utólag megrajzolja. És árnyaltabb, ha szabad azt mondanom: emberibb arcú volt ez a jövőkép a mostani jelenünknél is. Október 23-án számba vesszük egykori veszteségeinket: a forradalom és szabadságharc hőseit, a másik oldalon harcoló­kat, a küzdelmek és a terror áldozatait, a hazájukat elhagyókat. A disszonáns aktuálpolitikai megnyilatkozások közepette meg­lehetősen zavarodott lélekkel tesszük, hiszen ismét mérhetetle­nek az emberi és anyagi veszteségeink. A vadkapitalizmus 301- es parcellái elnyelik az öngyilkosokat, az időnap előtt elhunyt éhezőket-nyomorgókat, sőt a még meg sem született gyermeke­ket is. (Reménykedjünk, hogy a temetőink nem kerülnek kül­földi tulajdonba!) Mégis: hittel és akarattal — ma és mindörökké — úrrá lehet lenni a körülmények hatalma felett: október 23-án lobbanjon fel szívünkben az emlékezés lángja, melynek fényénél felsejlik egy boldogabb jövő. Ünnepeljünk együtt! Ménesi György Fociból nagypolitika Futballmeccsből politikai ügy lett a magyar— román. Míg a füvön ikszre végződött az EB- selejtező, addig egyes román politikusok szerint a pályán kívül az övéik nagyon kikaptak. A ro­mán parlamentben felszólaló parasztpárti politi­kus szerint a román szurkolók és a hivatalos kül­döttség tagjai is kénytelenek voltak eltűrni az el­lenséges megnyilvánulásokat. A „papírformának” megfelelően a nem éppen magyar szim­pátiájáról ismert Gheorghe Funar kolozsvári polgármester is véleményt formált. Úgy vélte: világviszonylatban precedens nélküli cselekedet, hogy a magyar rendőrség passzívan figyel­te, amikor kifütyülték a román himnuszt, zászlót égettek és bru­tálisan bántalmazták a román szurkolókat. Funar a magyarok fanatizmusát a magyar hordák ősi, ázsiai primitivizmusához hasonlította. Mindebből a polgármester olvasata: Magyaror­szág nem mondott le az irredentizmusról. Természetesen a magyar diplomácia is reagált. A közle­ményből az derül ki, hogy ez a hangulatkeltés a román szélső­séges körök által táplált magyarellenes kampány újabb meg­nyilvánulása. Az illetékes rendőri szervektől kapott tájékozta­tás nem támasztja alá a román szurkolókat ért tömeges inzultu­sok vagy ellenséges hangulatkeltés tényét. Azt már én teszem hozzá, hogy a futballhuligánok azért most is „kitettek magu­kért”. Ha nem is átpolitizáltan, de hozták megszokott formáju­kat. Az szép dolog, hogy a kormány elítéli a futballhuliganiz- must, és az erőszak minden formáját. De ismét bebizonyoso­dott, hogy ez kevés. A huligánok valószínűleg nem tettek sem többet, sem kevesebbet, mint mondjuk egy Fradi—Újpest meccsen, csakhogy ez most magyar—román találkozó volt. És kiderült, kint sokan erre a magas labdára vártak, hogy általáno­sítsanak, a kétoldalú kapcsolatokat befolyásolják, elmérgesít­sék. Csak remélhetjük, hogy számításuk nem jön be. Úgy mellé­kesen: Romániában visszavágó lesz, és a szlovákokkal is egy csoportban vagyunk. Szóval, nemcsak futballszemszögből ne­héz dió ez. Nyemcsok László Belvízen nem terem, csak nád és Idén nádaratáshoz fente a kaszát a hunyai Uhrin Imre. A bel­víz sújtotta faluban nem ő az egyetlen gazda, akinek nád- és gyékényirtáson kívül nem ad más munkát a kert. Nagy szo­morúság, amikor oda a termó'föld, de még nagyobb bánat, ha a lakóépület rogyadozik. Jelenleg a település huszonhat háza van közvetlen veszélyben. A tulajdonosok kára 22 millió fo­rintra rúg. Az önkormányzat megbízására idén júliusban végzett kárfel­méréskor 25 lakóépületnél java­solta a szakember az aláfala­zást, egy háznál pedig a lebon­tást. A tűzoltó munka elvégzé­séhez több mint húszmillió fo­rint kellene — tudtuk meg Hunya Tibomé polgármester­től. Ennek a felére, mint önhi­báján kívül hátrányos helyzetű település nyújtott be pályázatot az önkormányzat. Közben mun­kagépek dagasztják a sarat a fa­luban, épül a csapadékvíz-elve­zető rendszer. A csatornázás el­ső üteme novemberi elkészülté­től azt várják, hogy a település legveszélyeztetettebb területei­nek vízelvezetése megoldódik. Ilyen veszélyes ponton áll Uhrin Imre Kossuth úti háza. Az idős gazda tegnap a járdáról figyelte, hogy halad a csatorná­zás a háza előtt. — Tavasz óta itt nem sok minden változott — mutatta bá­natosan a kertjét, amely inkább hasonlít most egy tóra. — Nyá­ron ugyan kiszáradt annyira, hogy csizmában rámehettem és lekaszáltam a sűrű nádat. A Deák Ferenc úton lakó Homok Mátyás portáján sem jobb a helyzet. A házigazda bú­várszivattyúja nem sokat pihent az idén. Az esős idő beállta óta naponta 3-4 órát működteti a szivattyút, s az nem győzi nyel­ni a belvizet. A kert egy részén most is 30-40 centiméter mély kacsaúsztató csúfoskodik. Ám kacsa nincs a portán, tyúk is né­hány, sertés csak mutatóba. A belvíz a gazdasági épületeket tönkre tette, jószágtartás ben­nük lehetetlen. A felső kertet jó gazda módjára ősszel kínkeser­vesen fellazította, ám a földda­rabokkal vizet fordított az ásó. — Nem győzöm irtani a ná­dat, a gyékényt és a fűzfasarja- kat — legyintett Homok Má­tyás, aki abban bízik, a csator­názás előrehaladtával megszű­nik ez az áldatlan állapot. gyékény A belvízkép Kondoroson sem biztatóbb. Dr. Kondé Gá­bor polgármester tegnap úgy nyilatkozott, amennyiben a helyzet romlik, fontolóra veszi a védelmi fokozat elrendelését. A csapadékvíz-elvezető rend­szer építését folytatják. Mint mondta, a közbeszerzési eljárás folyamatban van, ám a munkák elkezdése sajnos belecsúszik a télbe. A belvízvédelmi munkát végző Települési Szolgáltató Intézmény jelenleg csatorna- karbantartást végez. Paluska Zoltán intézményvezető szakér­tői véleményre hivatkozva el­mondta, a veszélyforrás több­irányú. A csapadék mellett a ré­gi feltöltődött Ős-Maros holt­medrekben érkező nyomás alat­ti talajvíz-utánpótlással is szá­molni kell. Csath Róza Élő közvetítés az INTERNETEN http://www.bekes.hungary.net * ■ -.11.^ .ü ^ Jr PRAKTICOMP

Next

/
Thumbnails
Contents