Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-20 / 246. szám

Erdélyi vendégek. (i) Az erdélyi Kolozs megye prefektusa és alprefektusa járt a napokban Szeghal­mon. A vendégeket Kosa­ras Béla polgármester a sár­réti főváros gazdálkodásá­ról, költségvetéséről és szo­ciális ellátó rendszeréről tá­jékoztatta. Az erdélyi kül­döttség cigány családokat és kedvező körülmények közt élő szeghalmiakat is meglá­togatott. Egészségesen. (h) Egészséges életmód napot rendezett az orosházi József Attila Általános Iskola októ­ber 19-én. Az iskola tanulói számos programon vehettek részt a nap folyamán, egye­bek mellett játékos vetélke­dőkön, ételbemutatón. A ki­sebbek a helyes fogápolás­sal, a nagyobbak pedig első­segélynyújtással kapcsolatos előadásokat is meghallgat­hattak. Könyvjelzők, (s) A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár dolgozói ötletes gyűjteményt állítot­tak ki „Olvasóink ajándé­kai, avagy az alkalmi könyvjelzők” címen. Egy kis ízelítő, hogy mi minden töltheti be ezt a nemes fel­adatot: elhasznált buszjegy, lejárt totószelvény, gyógy­szerekhez mellékelt tájé­koztató, de megfelelő e cél­ra nassolok csokipapírja vagy diákok elavult puskája is. Földbérlet. (1) Végegy­házán az önkormányzat tu­lajdonában levő 60 hektár földterületet 1999-ben is bérbeadással szeretnék hasznosítani. Ezért a koráb­ban kiírt pályázatra október 25-éig beérkező igényeket — az őszi talajmunkák miatt — az új testületnek a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálnia. A bérletből be­folyó pénzt, az előző évek hagyományait folytatva, jö­vőre is közösségi célra sze­retnék fordítani. Betörés, (ke) Tegnap be­törés történt Szeghalom bel­városában. Egy butikot ra­boltak ki és onnan 600 ezer forint értékben ruhaneműt vittek el. „A BOLDOGSÁG AZ, HA CÉLT ÉRÜNK.” (Coco Chanel) MEGYEI KÖRKÉP 1998. október 20., kedd A genetika pillanatnyi zsákutcája — avagy mi lett volna Leonardo da Vinci nélkül? Dr. Czeizel Endre tartott tegnap előadást Békéscsabán a Rózsa gimnáziumban, annak a sorozatnak a keretében, melynek meg­hívott vendégei továbbképzés jelleggel tartanak előadásokat pedagógusoknak és diákoknak. A téma természetesen a geneti­ka volt, mely mai klóntudo- mánnyal fejlődő világunkban igencsak heves reagálásokat szül. 1987-ben indult be világszer­te az a természettudományos kutatási program, melynek célja az ember százezer génjének fel- térképezése 2003-ig. Óriási je­lentőségű lehetne a hatása, hi­szen a születés pillanatában a csecsemő egyetlen csepp véré­ből kimutathatóak lennének egyrészt a különféle betegsé­gekre mutató hajlamai, más­részt az emberi képességei is. Ma még elképzelhetetlen ennek a kutatásnak például a pedagó­giában való használhatósága, hiszen a gyerek matematikai, rajzolási, sportbeli, esetleg poé- tikus képességeinek fejlettségé­ről kész leírás tájékoztathatná a tanítókat. A magyar oktatás is felkészülhetne a kivételes tehet­ségek megfelelő képzésére, ami a mai tanítási rendszer egyik nagy hiányossága. Kis orszá­gunknak egyik tékozolt nagy kincse, az emberi tehetség. A genetika célja az, hogy minél több egészséges gyer­mek szülessen. Sajnos az egyik alapvető probléma az, hogy a genetikai tanácsadásra éppen azok a szülők nem jutnak el, akiknek igazán szükségük len­ne rá. A másik nagy akadály az emberek tökéletes utód iránti vágya, hiszen olyan apró rend­ellenességek miatt szakíttatják meg terhességüket a kismamák a magzat genetikai vizsgálata után, ami még nem indokolná egy emberi élet kioltását. Óriá­si veszélyt is jelenthet hatal­mas eredményei mellett a hu­mán genetika a társadalom számára. A magzati vizsgálat­ból ugyanis kimutatható már például a korai infarktusra, a kövérségre, a depresszióra vagy a homoszexualitásra való hajlam. Egy ilyen felmérés el­végzése után döbbentette meg a genetikust az eredmény, mi­szerint 100 nőből 96 nem szül­né meg gyermekét, ha a vizs­gálatból kiderülne, hogy az ho­moszexuális lesz. Míg a 80-as években a genetikai vizsgálat miatt megszakított terhességek száma csak 15 volt, a tavalyi évben ez a szám már 960-ra emelkedett. Az emberséges és legjobb módszer az egészséges gyerme­kek születésére a magzatvédő vitamin szedése volna, melynek jelentőségét az Egyesült Álla­mokban már törvény írja elő. Éppen azért, hogy ez mindenki számára elérhető legyen, a lisz­tet dúsítva belesütik a kenyérbe a vitaminokat. A férfiakon ki­tört felháborodást a tudomány gyorsan eloszlatta, hiszen ezek a vitaminok jótékony hatással vannak nemcsak a magzatra, hanem fontos szerepük van például az érrendszeri betegsé­gek és bizonyos ráktípusok megelőzésében, javítják a de­pressziós állapotokat. A „lisztes-program” augusztus 20-a óta hazánkban is működik, a vitaminnal dúsított kenyér­család Táltos néven került for­galomba. A gént érteni kell, hang­súlyozta az orvos-genetikus, hisz nem „végzetünk” rejtőzik benne, mert életünk aktív irá­nyítóivá válhatunk, s az egyé­nekre szabott megelőzés lehető­ségét tárja elénk. B. Párkányi Adrienn Verekedett-e az (Folytatás az 1. oldalról) Az események egyre bonyolul­tabbnak tűntek, amelyet a szülők más-más véleménye is összeku­szált. A lényeg talán ott kezdődött, hogy 3 bánkúti felsős fiú (utazás közben és az iskolában) molesz­tálta egyik kisebb társukat, ami miatt az igazgátó az irodájában kérdőre vonta őket. Az elmondás szerint ekkor történt a „durva hangnem” és a „tettleges fenyege­tés” az igazgató részéről, melyre egyébként — mint az egyik szülő által megmutatott jegyzőkönyv­ben olvasható — több egybehang­zó állítás utal. Az igazgató a pa­naszt követően megpróbálta áz óvodába összehívott értekezleten a bánkúti szülőkkel megbeszélni a dolgot, ahol végül a buszjárat és az óvodafejlesztés gondjai vetőd­tek fel. A Volán tehát akkor került a képbe, amikor az igazgató lépni próbált a járatok ügyében. Az ese­mények feltárását nehezíti, hogy a megkérdezettek különbözően szóltak, illetve az érintettek visszavonták az általuk korábban elmondottakat. Mit tehet ilyenkor a tollforgató? Tiszteletben tartja a szülők és gyerekek érdekeit. A kép azonban nem lenne teljes az ügyben érintett Kálmán János megkérdezése nélkül. — A3 éves időszak alatt sok ehhez hasonló „feljelentés” érke­iskolaigazgató? zett és vizsgálatok folytak a sze­mélyemet érintően. Ezeknek több­féle indíttatása volt, de végül mind alaptalannak bizonyultak — mondta. — A polgármesteri hiva­tal minden jelzést kivizsgált, és je­len esetben is már másnap léptek az ügyben. Sajnos ahhoz, hogy Magyarországon megrágalmazza­nak valakit elég egy papírlap és egy toll. Nem tartom tisztességes­nek névtelenségbe burkolózva va­lakinek a személyiségébe gázolni és az állására tömi. Az események részleteiről nem szívesen beszél­nék a vizsgálat lezártáig, de egy dologról igen: a jegyzőkönyvek­ből egyértelműen kiderül, hogy semmilyen bántalmazás nem tör­tént. Végül az igazgató elmondta, hogy egy hétig névtelen telefo­nokkal zaklatták és a bánkúti szü­lőkkel azért találkozott, hogy megbeszéljék mi a problémájuk. Nem derült ki! Sokan ott hallottak az esetről. Egy tény: az intéz­ményben rendet kell tartani, amelynek vannak játékszabályai. Az iskola azonban tagadhatatlanul fejlődik. Szerinte a levélíró célja a személye meghurcoltatása, mert ha valaki kabátlopási ügybe keve­redik, nehéz újra tisztára mosni magát. Ezért úgy gondolja: ha a bejelentés ellenkezője bebizonyo­sodik, akkor nem elég azt egysze­rűen tudomásul venni. (H. M.) Könyv Gyopárosfürdőről A napokban látott napvilágot a Helios útikönyvek sorozatban Fülöp Béla könyve Gyopá- rosfürdő — fürdőtörténeti em­lékek, nyaralási lehetőségek — címmel. A 2000 példányban megjelent könyv előszavában írja a szerző „Kicsiny fürdő­hely, melyet 1869 óta jegyez­nek hivatalosan is. Vannak hí­res fürdőhelyek, Herkules-für- dő, Tusnád-fürdő, Károly-fürdő vagy Karlsbad, amelyek már a múlt században nagy rangot, hírnevet szereztek, divatosak voltak, Gyopárosfürdő elmúlt már százesztendős, híre pedig változó volt. A múlt században, amikor felfedezték gyógyító ha­tását, szinte mindenki idejárt, de a környékbeli alföldi telepü­lésekről különösen sokan, ak­kor nevezték az Alföld gyöngy­szemének”. A könyv képekben mutatja be a régi és a mai Gyopá- rosfürdőt, megismerteti az üdü­lőhely történetét, biológiai, földtani érdekességeit, növény­világát, régi nyarak, majálisok hangulatát idézi elénk. Képzeletben ismét felülhetünk a kisvasútra, megismerhetjük a gyopárosi hagyományokat és az ott folyó sportéletet. K. E. VÉLEMÉNYEK A kolbászárus A februári szél hidege vörösre csípte a fák rü­gyeit, az ágakat zuzmaraszakáll fedte. A város ébredezett. A reggeli hűvösben egy alacsony, apró asszony s egy tízéves, vézna fiúcska cipője kopogott a macskaköves utcán. Ok nem fáztak. Arcuk piroslott a cipeléstől. Egy hatalmas barna táska súlya alatt gömyedeztek, s távolról csak a kendő lebegő csücske különböztette meg az asszonyt, amint a piac felé igyekeztek. A tömbházak ezernyi hunyorgó szemmel bámulták a reggelt. Az utcán munkásruhás, borostás férfiak igyekeztek a füstöt okádó gyárkémények irányába. Csak a cigarettafüst és a csen­det megtörő krahálások jelezték az életet. Aztán megjelentek az első kofák. Valamennyien a környező fal­vakból jöttek. Az egyik savanyú káposztát, a másik almát, a harma­dik dióbelet hozott. Á piac délelőtti forgatagában cifrán sétáló váro­si hölgyek gyanakodva néztek a friss házikolbászt kínáló kisfiúra. Az érvelés sem lehetett túl meggyőző, csak a többgyermekes anyukák szíve esett meg a portékát udvariasan kínáló pároson, ki-ki a pénztárcája szerint vett az áruból. A levesnótát húzni kezdték (delet harangoztak) a ferences barátok. A felhők mögül előbújó nap erőtlenül próbálkozott, a hideg erősebbnek bizonyult. De árulni kellett, kínálni kellett a portékát. A család — három kisgyerekkel — lelkesen várta a hazatérőket. Karácsonykor nem futotta ajándékra, akkor azt mondták a szülők, majd télen, ha levágják a Cugut, akkor... — Gabonából lesz asztag, költségből soha! — mondta a húszévesen orosz fogságba esett nagyapám, aki alig harmincki- lósan tért haza. Az öreg tudta, hogy mit jelent az ínség, az éhín­ség. Nem is szelt a kenyérből sem anélkül, hogy keresztet ne vetett volna rá. A történet és az öregapám szavai a kolbászfesztivál apropó­ján jutottak eszembe. Kolbászfesztivál ide vagy oda, jól tartja a mondás, sehol nem fonják kolbászból a kerítést, meg kell dol­gozni érte. Hát méltóképpen ünnepeljünk! Both Imre Milyen lesz az előadás... Túl vagyunk az újabb nagy izgalmakon, a nagy társasjátékon, melyet önkormányzati választá­soknak neveztünk. Kiderült, hogy ki kiket győ­zött le, s a kaméleonhoz hasonlóan változó szí­nekben kik képviselnek bennünket az önkor­mányzatokban, a megyegyűlésében, következ­het az előadás. Kimondva, kimondatlanul nagy sakkjátszmáknak lehettünk tanúi, voksainkkal pedig résztvevői. Lassanként már azt is megszokjuk, hogy em­berek más-más színekben tündökölnek. Tehetik, ugyanis a po­litika előszobájában sok és sokféle színű a köpönyeg, bőven le­het belőlük választani. Megmondom őszintén, örülök, hogy mögöttünk tudhatjuk a választásokat, ugyanakkor jelenségek elgondolkodtatnak. Számomra érthetetlen, hogy mi volt az oka az alacsony vá­lasztási részvételnek. Azt hiszem, nem vagyok egyedül akkor, amikor azt állítom: nem csak a jó idő, a kertekben, a földeken zajló időszerű őszi munkák miatt nem éltek tömegek szavazati jogukkal. Szerintem a közömbösség okai másban is rejtőznek, vizsgálata mélyebben szántó elemzésre sarkalhatja a politoló­gusokat. Azt hiszem, polemizálásra adhat okot az a tény is, mely sze­rint egy kisebbség kényszerítheti rá akaratát a többségre. Tes­sék csak számolni... Például egy településen negyvenszázalé­kos volt a helyhatósági választásokon a résztvevők aránya, s közülük, mondjuk a befutó polgármester annak a hatvan száza­lékát szerezte meg, ami az összes választásra jogosultnak alig egynegyede. Tudom, a közöny is a demokráciához tartozik. Úgy gondolom, nem mehetünk el szótlanul a legyőzöttek mellett, akik a rivális jelölttel szemben (ismételten) alul marad­tak. Ismerve a magyar mentalitást, már látom és hallom, ho­gyan is állítják félre, esetleg döngölik az agyagba a hatalomra kerültek korábbi ellenfeleikét. Mert ez is divattá lett. Hallgatom a rádió híradásait, benne a pártvezérek nyilatko­zatait. Kiderül: a három nagy párt vezetői egyaránt győztesnek tekintik pártjukat. Még mondja valaki, hogy pesszimista nép a magyar. S akkor ki a győztes? Szekeres András Az egyedülálló Westel MobilMester díjcsomaggal most mobilabb lesz. mint valaha, ggj Jf~ nettó 2900 Ft-os előfizetési díj pSS j~ hétköznap nettó 50 Ft, hétvégén és ünnepnap csak nettó 30 Ft mobil percenként telefonálhat bárhol, bármikor, bárhova - belföldről belföldre - a Westel 900 lefedettség! területén, egesz nap fix díjért k<{~ alapáron extrákkal: Faxpostás - második saját telefonszámmal. Internet (e-mailt cím. GSM-tavirat Hívószámkijelzés és más szolgáltatások extra! Jelentős megtakarítás! Ha 1998. december 31 -ig egy időben két uj MobilMester díjcsomagot választ, egy éven át a második előfizetés mindössze nettó 900 Ft Mert kell a szervezésben is egy mester! Westel MobilMester. És persze egy minőségi mobilszolgáltató, amelyet már több. mint félmillióan választottak. Aligha véletlenül. További feltételek és kedvezményes készülékek - amíg a készlet tart - az üzletekben. iiiesieis A KAPCSOLAT fcMTimli OFOTÉRT Információi Oá -Tü75-30 30 WESTEL 900 mintabolt: Békéscsaba, Mcdnyánszky u. 8. tel.: 06 66/447 014, 06 30/934 5900 Öíotcrt: Békéscsaba, Andrássy út 10. tel. 06 66/325-385 • Tolomobil 96 Kft Békéscsaba, nyom Ue/a u. 21. tel 06 30/958 7879 • Hoilimjer Bt.: Gyula, Beko sugárút 9 11 tol.: 06 30/928 83% • IA Computer Oroshn/a. Táncsics M u. 11. tel.. 06 30/965-8061 • Puszta Híradástechnikai Szaküzlet; Mezőhegyes, Zala György üp 7. tol.: 06 30/928-8389 • Villtech Műszaki Bolt: Gyontaendród, Fő út 149. A. Ih. 111/10. lel.: 06-30/947-6624 • B & 1 Bt.: Békéscsaba, Petőfi ut.’ tel. 06-30/968 5174 • Szaivas, Kossuth tér 1 tel QG 30/968 5175 • Pharmadent Kft.1 Orosháza, Vörösmarty u 3 tol 9© §o • http //www westet900.hu 06-30/945-2089 • Delia-Print Kft.; Gyula, Béke sugáiút 4. tel.: 06-60/381 -400

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents