Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17-18 / 244. szám
A gyilkos anyák kezdettől titkolják terhességüket. Rendszerint már a szülés utáni percekben megfojtják újszülöttjüket. De az is elég a halálhoz, ha nem takarják be a kicsit. A holttestet ezután vécébe, szemétdombra, árokpartra vagy kukába dobják. A tetemeket kutyasétáltatók és kukázók találják meg. Szakértők becslése szerint a felfedezett húsznál jóval több újszülöttet ölnek meg, százhúszat-százhat- vanat minden évben. A gyilkosságok jelentős része titok marad. Az elásott, elkapart csecsemők senkinek nem hiányoznak. IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: CSIK RITA Csökken a büntetés A Büntető Törvénykönyv szerint az emberi élet kioltásáért alapesetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki a bíróságok. Az újszülöttek megölésére is ez a szabály vonatkozik, tehát semmiképp sem tekinthető bocsánatos bűnnek- közölte kérdésünkre Miszlayné dr. Lányi Éva, a Legfelső Bíróság bírája. A bíróságok azonban többször a törvényben előírt minimumnál is kevesebb büntetést szabnak ki az eléjük kerülő nőkre. Ennek oka, hogy az ítélkező bíróság különös tekintettel vizsgálja a vádlottak személyes körülményeit, a szülés okozta sokkot. Nyomatékos enyhítő körülmény az is, hogy az asszonyok legyengültek, sok vért vesztettek és erős fájdalmat éltek át az elkövetést megelőző percekben. Ezért kerül sor a Btk.-ban szereplő - egyébként csak különleges esetekre fenntartott- enyhítő rendelkezések alkalmazására.- A legnagyobb büntetés nekik az, hogy soha nem tudják megbocsátani maguknak, amit tettek - mondja a bírónő. A bíróságok ítélkezési gyakorlatát ismeri el a kormány, amikor azt javasolja a parlamentnek, hogy módosítsák a Btk.-t. Az újszülött megölése az emberölés privilegizált, azaz különleges eseteként kerülne megfogalmazásra, amelynek büntetési tétele legkevesebb két, legtöbb nyolc esztendő szabadságvesztés lenne. Októberben két meggyilkolt újszülött holttestét találta meg a rendőrség. Az egyiket a Duna vetette partra Ercsi közelében. A hátizsákba gyömöszölt, vélhetően vízbe fulladt fiú tetemére egy uszadékfát gyűjtögető helybeli talált rá. A másikat, egy kislányt, akit anyja valószínűleg megfojtott, egy székes- fehérvári hulladéktartóból kaparta elő egy kukázó. Idén ezzel már 22 az ismertté vált bűncselekmény áldozatává lett újszülöttek száma. Több, mint amennyi tavaly egész évben volt. Orvosszakértők szerint azonban valószínűleg hatszor-nyolcszor ennyi csecsemő veszti életét. Ha a titkolt terhesség végén a szülés szövődménymentes, a holttestet pedig elrejtik, kicsi a felfedezés veszélye. Felébred a lelkiismeret Az újszülöttet az anyák gyakran dobják az udvari vécébe, vagy annak hiányában az árokpartokon, folyópartokon vagy szántóföldek szélén kaparják el. A városokban a csecsemőholttestek leggyakoribb fellelési helye a kuka. Minél rosz- szabb a társadalom anyagi helyzete, minél több a szegény ember, a kukázó, annál több újszülött teteme kerül elő - közölte kérdésünkre Baráth Iván, az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese. - Előfordul, hogy a családtagok lelkiismerete ébred fel utólag, s jelentik a szülést és a gyerek eltűnését. Kis falvakban feltűnik az embereknek, ha valaki hirtelen lefogy. Ha az árokparton ezt követően halott csecsemőt találnak, a rendőrségnek csak néhány nőt kell megvizsgálnia, hogy megtalálja a tettest. Árulkodik a vonalkód A gyilkos fellelése nehezebb, ha az anya 50-100 kilométert utazik, s egy kukába vagy szeméttelepre dobja a csecsemőt. Ilyenkor a rendőrség sokszor apró jelből, például egy reklámszatyor vonalkódjáról azonosítja a települést, ahonnan az újszülött származott. Baráth szerint az újszülöttek megölését nem a szegénység, még csak nem is a tudatlanság motiválja. A gyilkosok között tanítónő, vagyonos vállalkozó családjából származó lányok éppúgy vannak, mint tanyasi, írni-olvasni alig tudó asszonyok. Féltek a szülői megtorlástól Egy tíz év eseteit feldolgozó szociológiai tanulmány szerint a megkérdezett anyák 47 százaléka azt mondta, a gyilkosságban jelentős szerepet játszott az, hogy félt a szülői megtorlástól. Attól, hogy apja megöli. A nők 40 százalékának döntésébe az is belejátszott, hogy úgy érezték, a baba veszélyezteti szerelmi kapcsolatukat. Elveszthetik miatta az imádott férfit. Ugyanilyen volt azok aránya, akik azt állították, a gyerek alkalmi kapcsolatból származott, valójában az apa számukra ellenszenves, nem akarnak vele élni. A nők egy- harmada a gyilkosság egyik okaként jelölte meg, hogy már van gyereke, többet nem akar. Egy másik harmad a rossz szó ciális helyzetet okolta, míg az asszonyok ötödé félt a közvélemény, a tágabb környezet elítélésétől. Az anyák, miután a rendőrség megtalálja őket, gyorsan megtörnek, s beismerő vallomást tesznek. Néhány hetes előzetes letartóztatás után többnyire szabadlábra helyezik őket, s mire egymásfél év múlva sor kerül bírósági tárgyalásukra, előfordul, hogy már ismét terhesek vagy időközben újabb gyereket szültek. Következő számunkban, október 25-én: Elképesztő esetek, döbbenetes adatok A bírónő: „Néha elgondolkodom azon, hogy ezek az anyák miért egyedül ülnek a vádlottak padján. Hol a férj, aki a szomszéd szobában aludt, s nem látott, nem hallott kilenc hónapon keresztül semmit? Vagy hol vannak a rokonok, akik látták az asszony kerekedő hasát, de nem álltak mellé? Vagy a főbérlő, aki hallotta, hogy albérlője szül, de nem emelte fel a telefont, nem hívta a mentőket?” Összevagdosott csecsemő M. Anikó 17 évesen ölte meg újszülöttjét. A gimnazista lány két év felfüggesztett börtönt kapott. Anikót szülei tiltották barátjától, mert annak nővére a csecsemőjét korábban a vécébe ölte. Nem akarták, hogy lányuk egy ilyen családba kerüljön. A lány mindvégig titkolta terhességét. Tornatanára, aki észrevette, hogy romlik a teljesítménye, orvoshoz küldte. Sem az orvos, sem a szülés előtt három héttel róla méretet vevő varrónő nem vette észre a terhességet. A szülési fájdalmak éjjel törtek rá. Ekkor kiment az udvari vécére, ahol megszülte kisfiát. Fojtogatni kezdte a gyereket, majd egy késsel összevagdosta az arcát, mellét. A holttestet a szomszéd kert végében egy kapával eltemette. A csecsemő testén a boncoláskor tizennyolc vágást számoltak meg. Az elmeorvos véleménye: Anikó halk sza- ■vú, zárkózott. Szorong, feszült, lehangolt. Értelmi képessége iskolai végzettségének, életkorának megfelelő, átlagos szintű. Szellemi hanyatlása nincs. Rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amik a terhesség felismeréséhez kellenek. A szülés során a testi megterheléssel egy időben szembesült a valósággal, a továbbiakban már nem rejthető újszülöttel. A szakértő a gyilkosság magyarázataként a családban uralkodó morális szigort, az azzal összefüggő bizalmatlan légkört és a barát nővérének példáját jelölte meg. Riport ™ Tirron Isnttizrlih' r 1998. október 18. Tizenkettedik oldal lyilkos anyák
