Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-17-18 / 244. szám

8

Hétvégi magazin

1998. október 17-18., szombat-vasárnap

Verselő

Ezen a héten lapunk orosházi városi szerkesztője, Csete Ilona mutatja be legkedvesebb verseit.

Szavaltattak az óvodában, majd az iskolában, de egyre inkább rá kellett jönnöm, édesanyám hamarabb megtanulja a rímelő strófákat, mint én. Gyerekként akkor fordítottam hátat a versesköteteknek végérvényesen, amikor egy szavalóversenyen kiálltam a zsűri elé és egy hang, annyi sem volt képes elhagyni torkomat. Felnőttként sem azért olvasgatok verseket, hogy alkalmanként feltörő „példabeszédeimet” a megtanult bölcseletekkel színesítsem. Amikor Bodicsi Zsuzsa orosházi költőnő megajándékozott Verses világjárás című kötetével, valami különleges érzés fogott el: sorait olvasva úgy éreztem, ott vagyok az általa már megcsodált helyszíneken, a már általam is felfedezett világból is azt vetette papírra, ami ottjártamkor engem is megérintett — egy cso- komyi emléket. Az utazás szerelmeseinek ez „rendeltetett”? Lehet.

Az alábbi kedves versek olvasásakor — kíváncsi vagyok — Önök is így érzik-e?!

Róma — Colosseum ,,Cirkuszt s kenyeret” a népnek, így szólt a zsarnok receptje.

A Colosseum az esti fényben mintha a jövendó'n merengne...

* ¥ *

Párizs

A Szajna parton könnyű fény. Szerelmet súg a város.

Francois Villon lépteit keresném, s nem találom.

* *

Niagara

A vízesés előtti parkban virágára jár.

Nem ketyeg, némán iramlik, rugója fénysugár.

A föld is belepusztul, ha egyszer majd megáll.

* * *

Trója romjain A történelem színpadán, megállók Trója romjain. Háborúkról hallgat a kő, füveken kizöldell a kín.

Amott tört márvány alatt Cassandra átkozódik.

Gyászolom halottad, amíg a Nap leomlik.

(Békéscsaba, Munkácsy M.u. 4. szám)

hirdetésfelvételi irodájának

telefonszáma: (66) 446-552, | telefaxszáma: (66) 441-311.

A NAGY KÖLTŐT SZEMÉLYESEN NEM ISMERTE

Ady Endre rokonánál

Lenke nénivel, aki a híres költő vezetéknevét viseli, békéscsabai otthonában találkoztunk. Fotóalbumai a két híres família az Ady és a Heródek család régen meghalt tagjainak képmását őrzik. A kedves, mozgékony Lenke néni hetvenkilenc éves, ám az időben messzebb mentünk a vele folytatott beszélgetésben.

Lenke néni letolással kezdi: „Miért nyomta olyan sokáig, mint a bolond a kapucsengőt, igaz, hogy nemsokára nyolcvanéves leszek, de még nem vagyok süket.” A konyhában ülünk le, a szép, régi bútorok egy Bukarestben tanult kolozsvári asztalos kezemunkáját dicsérik. Kávéval kínál, én meg őt cigarettával.

— 1919-ben születtem Kolozsváron. Anyám és apám ott ismerkedtek meg egymással. Édesanyámat Heródek Erzsébetnek hívták, édesapám pedig első unokatestvére volt a költőnek. Öt is Ady Endrének hívták, négy évvel volt idősebb nála. Ügyvédnek tanult Budapesten, Csíkszentmártonban volt irodája, amit születésem után egy évvel nyitott meg. Zárójelben jegyzem meg, köztudomású, hogy a neves rokon is próbálkozott a joggal, de ő nem végezte el.

— Ön nem ismerhette, hiszen a költő halálának évében született. Ennek ellenére őriz családi emlékeket Ady Endréről?

— Édesapám alig vagy inkább soha nem beszélt róla. Nem voltak elragadtatva tőle, elég kicsapongó életet élt, ez túl sok volt nekik. Magyar iskolákba jártam, amikor a gimnáziumot végeztem Kolozsvárott, a tanáraim se nagy kedvvel mondták ki a nevét. Akkor még nem ismerték el.

— Hogy került Magyarországra?

— Apám 1940-ben halt meg. Három évre rájöttem először ide, pár évet Gyulán dolgoztam az OTI-nál. Onnan a megyei tanácshoz kerültem, az

egészségügyi osztályra, ahonnét statisztikusként 1977-ben mentem nyugdíjba, édesanyám halála után egy évvel.

— 1977-ben Ady születésének centenáriuma volt, ünnepségek, újságcikkek tömkelegével. Milyen volt ezzel a névvel élni?

— Én ezt soha nem propagáltam. Ha megkérdezték, akkor persze mondtam, hogy a rokona vagyok, de mindjárt hozzátettem, hogy nem ismerhettem személyesen. Az sem volt jellemző rám, hogy újságoknak nyilatkozzak. Olyan családi fotóm sincs amin rajta van. Szépen megbecsülték, különösen a hetvenes években, ez jólesett. Ami az újságokban megjelent róla, mindent elolvastam, ami a kezembe került. Azokat is, amiket a kortársak és a szerelmei írtak róla. Engem nem botránkoz- tatott meg, talán azért, mert Ady-ter- mészet vagyok, érzékenyebb másoknál magam is. A verseit is, kivétel nélkül mindet, nagyon szerettem. Természetesen verseskötetem is van tőle, még Nagyváradon vettem. Nem dedikált, ne gondolja. Valahol megvan a lakásban, de most hirtelen nem tudom, hol. Hallgatni az ő verseit színészek előadásában pedig különös gyönyörűség volt, különösen, ha olyan színész mondta, mint például Latinovits Zoltán.

— Egyedül él. Volt valaha férjnél?

— Nem, soha. így alakult, mindig Ady Lenke néven futottam.

— Tudja hányán viselnek Ady nevet?

— Nem mindenki ebből az Ady családból származik. Nem tudok válaszolni a kérdésére. Édesapámnak hat testvére volt, de én már régóta nem levelezek senkivel, mert nem látok jól.

— Mivel tölti az idejét?

— Ne féltsen, nem unatkozom. Hétkor kelek, bevásárolni járok a közeli csemegébe, zöldségesbe. Napközben takarítok, főzők magamnak. A húst egy volt kolléganőm szokta megvenni. Sokat nézek tévét, hallgatom a rádiót. A híreket, a híradókat pedig különösen figyelem. így telnek a napjaim.

Amikor elbúcsúzom, Ady Lenke a bejárati ajtóig lekísér.

Pánics Szabó Ferenc

___________________Száznegyvenegy éve, emigrációban vesztette életét___________________

Em

lékezés Asztalos Sándorra, a battönyáiák parancsnokára

Az 1848—1849-es szabadságharc 150. évfordulóján Battonya városnak is van mire emlékeznie. Másfél száz éve 8406- an lakták a települést, ennek ellenére közel ezer nemzetőrt és önkéntes honvédőt adott Battonya a szabadság védelméhez. Az itthon maradottak pedig folyamatosan élelemmel látták el az átvonuló és az aradi várat ostromló sereg (a városban) felváltva pihenőben tartózkodó egységeit. Erről szól az elöljáróság egyik iratanyaga, mely szemlélteti az egyik hónapra eső szolgáltatást: „Összegzése azon termékekről szóló nyugtatványok- nak, melyek a folyóhó augusztus hónapjában Battonya város által keresztül utazott honvédoknak kiszolgáltattak. 966 db. kenyeret, 1016 adag abrakot, 841 adag szénát és szalmát.”

Az évforduló kapcsán tartom szükségesnek emlékezni Asztalos Sándorra, aki nem volt ugyan battonyai illetőségű, de zászlóaljában többségében Békés, Csanád és Arad megye fiai harcoltak, köztük jelentős számban battonyaiak is. Asztalos Sándor 1821. május 5-én született Máramarosszigeten. A besztercei katonai nevelőintézetben végzett, volt

hadfi és nemesi testőr (1840—1846), majd segédfogalmazó. Elsők között jelentkezett a szervezés alatt álló honvédseregbe, és már 1848. június 13-tól főhadnagy az első honvédzászlóaljban.

1849. február 8-án négy századával kiveri a többszörös túlerőben lévő ellenséget Újaradról. Liptai Ervin a Magyarország hadtörténete című könyvében a következőket úja a harci cselekményekről:

„Damjanich és Vécsey csapatainak elvonulása után Todorovic hadteste február 6-án Arad alá érkezett, s a következő napokban megkezdte hadműveleteit a vár felmentésére. A számban jóval gyengébb hadat ekkor Gál Miklós tábornok vezette. Február 7- én, Todorovic rövid küzdelemben Gál csapatait Újaradról a Maros bal partjára szorította vissza. Másnap a császáriak felújították tárna- Párbajban vesztette életét

dásukat. A vár nehézlövegei levegőbe röpítették az Ó-aradon lévő felhalmozott lőszerkészletet. Mire a honvédok soraiban pánik lett úrrá. Azt hitték, hogy hátba támadták Őket, és az ostromágyúkat hátrahagyva Battonyára menekültek.”

A pánikhangulat előzményei közé tartozik, hogy Damjanich és Vécsey hadtesteit más hadszíntérre vezényelték.

Todorovic néhány zászlóaljának ugyan sikerült átkelni a Maroson és behatolhatott Óaradra, de túl sok örömét nem lelhette benne, mert váratlan esemény történt: „Ekkor ért Arad nyugati szegletéhez az a néhány gyalogszázad, amely Asz- Sándor százados vezetésével addig a Paulisi- szorosban tétlenül vesztegelt. A maroknyi honvéd, az aradi 29. és 38. honvédzászlóalj öt százada Boczkó Dániel kormány- biztos felszólítására merészen az égő városba tört. Az ellenség többszörös túlerőben volt, a határőrzászlóaljak egy része már rablásba kezdett, fegyelmük felbomlott. Ez megkönnyítette, hogy Asztalos és Villámi Ferenc százados katonái, a város fegyverre kapó lakosságának segítségével, véres utcai harcba keveredjék a túlerőben lévő ellenséggel, és azt sikeres küzdelem árán Óaradról kiverjék.”

Asztalos Sándort még aznap, február

8-án őrnaggyá és a zászlóalj parancsnokává léptették elő. A győzelmes eseményt követő hónapokban zászlóalját Erdély legveszélyesebb harctereire vezényelték, ahol egymás után vívta sikeres ütközeteit, melyek elismeréseként, június 15-én kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával, július 2-től pedig már alezredes és dandámok az 5. hadtestben.

A szabadságharc leverése után az emigrációt választja annak reményében, hogy egy újjászerveződő légió tagjaként hazatérhet, s folytathatja a harcot. Sajnos Strzelcki volt honvéd őrnaggyal vívott párbajban életét vesztette, 1857. február 17-én. Földi maradványai a genfi temetőben nyugszanak. Silló József

IÉ1ÉÉÉ!

iliüilBIIIll

K i;m;s/i>í>-rom

A LEGKEDVESEBB UTÓNEVEK: TAMÁS ÉS NIKOLETT

.......................................................Ili«*

A Békés Megyei Hírlap naponta közli az Anyakönyvi híreket, amelyekben a Születések címszó alatt az újszülöttek nevei olvashatók. A legifjabb családtagok keresztneveit öt évre visszamenőleg összesítettük, hogy megtudjuk: közülük melyeket választották a legtöbbször a kisfiúk, kislányok szülei, melyeket tartották valamilyen okból a legszebbnek, a legkedvesebbnek.

A keresztnév-toplista győztesei 1993-ban a Dávid és a Nikolett, 1994- ben a Tamás és a Dóra, 1995-ben a Tamás és a Nikolett, 1996-ban „holtversenyben” a János és a László, illetve a Dóra és a Vivien, 1997-ben az Attila és a Dániel, illetve a Dóra.

Az Anyakönyvi hírek adatai szerint ebben az öt esztendőben 6510 kisfiú 188 néven „osztozott”, míg a 6095 kislány ennél jóval többön, összesen 299 női néven.

A férfinevek közül a legkedveltebb

a Tamás volt, 284-szer szerepelt a Születések címszó alatt, majd a Dávid és a Zoltán következik 278, illetve 240 előfordulással. A további sorrend: 4. László (239), 5. Attila (231), 6. János (225), 7. Dániel (205), 8. Ádám (192), 9. Bence (189), 10. Gábor (182), 11. Péter (180), 12. Márk (178), 13. Norbert (172), 14. István (168), 15. Zsolt (167), 16. Sándor (157), 17—18. Balázs és Richárd (155—155), 19. Gergő (154), 20. József (133), 21. Csaba (128), 22. Róbert (117), 23. Máté (113), 24—25. Krisztián és Roland (111—111), 26. Tibor (108). A további férfineveknek 100-nál kevesebb új ifjú viselője van.

A női nevek közül a képzeletbeli pálma a Nikolettnek jár, összesen 211 kislánynak adományozták ezt a nevet.

Alig előzi meg azonban az Anyakönyvi hírekben 208-szor szereplő Dórát, a lista 3. helyezettje pedig a 166-szor előforduló Alexandra. Ezt követően 4. Vivien (161), 5. Viktória (141), 6. Kitti (126), 7. Renáta (121), 8. Krisztina (114), 9. Tímea (112), 10—11. Anita és Bettina (102—102), 12. Barbara (99), 13—14. Adrien és Andrea (97— 97), 15. Réka (95), 16. Enikő (90), 17. Éva (88), 18. Brigitta (83), 19. Nóra (81), 20. Mónika (80), 21—23. Fanni, Katalin és Petra (mindhárom 79), 24. Ágnes (77), 25—26. Anna és Bernadett (75—75).

E kézirat elkészítésekor az 1998. évi (első háromnegyedévi) „élboly” a férfineveknél: 1. Zoltán, 2. Tamás, 3. Dániel, a női neveknél: 1. Alexandra, 2. Dóra, 3. Nikolett.

Az említett öt esztendő két legkedvesebb nevéről hadd következzen most egy rövid ismertetés Ladó János „Magyar utónévkönyv” című műve alapján, továbbá egy kis vidám komolytalan magyarázat Boros Lajos „Elszabott névnap-tár” című kötetéből:

1. TAMÁS. „Az arameus Teomo névből. Jelentése: iker. Innen a görögök vették át Thomasz formában, mivel a görögben volt egy ilyen alakú szó, melynek jelentése: csodálatos. — Becézés: Tama, Tamáska, Tamáskó, Tami(ka), Tamó(ka), Tamuca, Tamuska, Tancsa, Tancsi, Tanka, Tankó, Tom, Tomesz, Tomi(ka)i Tomka, Toncsi(ka). — Névnap: márc.

7., júl. 6., aug. 25., szept. 22., okt. 2., dec. 21., 29.”

Nevének jelentése szerint „Tamás sosincs egyedül, mert ha egyedül van, akkor is iker. Gyakran űzik vele azt az otromba viccet, hogy azt mondják róla: ,Csinálta más!’ Pedig ha egyedül iker, akkor igazán nem lehet semmi alapja ennek a mondásnak. Ajándékul szőrös holmikat vegyünk neki, úgymint: kiskutya, nagykutya, kismedve, nagymedve, kisoroszlán, nagyoroszi.”

1. NIKOLETT. „A Nikola olasz kicsinyítés továbbképzése. — Becézés: Niki(ke), Nikó(ka), Nikus(ka). Névnap: szept. 10.”

„Nikolett a Miklós név kicsinyítő képzővel ellátott női párja. Miklós jelentése: győzelem + nép. A Nikolett ugyanezt jelenti nőneműben és kicsinyítve, vagyis: kis nép = kis győzelem. Nikolettnek a legkedvesebb ajándék a mikroszkóp vagy a kézi nagyító.”

Vitaszek Zoltán

„Olyan aaládi fotóm nincs amin rajta van.”

FOTC :SUCH TAMÁS