Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-17-18 / 244. szám

8 Hétvégi magazin 1998. október 17-18., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten la­punk orosházi vá­rosi szerkesztője, Csete Ilona mu­tatja be legkedve­sebb verseit. Szavaltattak az óvodában, majd az iskolában, de egyre inkább rá kellett jönnöm, édesanyám hamarabb megtanulja a rímelő strófákat, mint én. Gye­rekként akkor fordítottam hátat a versesköteteknek végérvényesen, amikor egy szavalóversenyen ki­álltam a zsűri elé és egy hang, annyi sem volt képes elhagyni tor­komat. Felnőttként sem azért ol­vasgatok verseket, hogy alkal­manként feltörő „példabeszé­deimet” a megtanult bölcseletek­kel színesítsem. Amikor Bodicsi Zsuzsa orosházi költőnő megaján­dékozott Verses világjárás című kötetével, valami különleges érzés fogott el: sorait olvasva úgy érez­tem, ott vagyok az általa már meg­csodált helyszíneken, a már álta­lam is felfedezett világból is azt vetette papírra, ami ottjártamkor engem is megérintett — egy cso- komyi emléket. Az utazás szerel­meseinek ez „rendeltetett”? Lehet. Az alábbi kedves versek olva­sásakor — kíváncsi vagyok — Önök is így érzik-e?! Róma — Colosseum ,,Cirkuszt s kenyeret” a népnek, így szólt a zsarnok receptje. A Colosseum az esti fényben mintha a jövendó'n merengne... * ¥ * Párizs A Szajna parton könnyű fény. Szerelmet súg a város. Francois Villon lépteit keresném, s nem találom. * * Niagara A vízesés előtti parkban virágára jár. Nem ketyeg, némán iramlik, rugója fénysugár. A föld is belepusztul, ha egyszer majd megáll. * * * Trója romjain A történelem színpadán, megállók Trója romjain. Háborúkról hallgat a kő, füveken kizöldell a kín. Amott tört márvány alatt Cassandra átkozódik. Gyászolom halottad, amíg a Nap leomlik. (Békéscsaba, Munkácsy M.u. 4. szám) hirdetésfelvételi irodájának telefonszáma: (66) 446-552, | telefaxszáma: (66) 441-311. A NAGY KÖLTŐT SZEMÉLYESEN NEM ISMERTE Ady Endre rokonánál Lenke nénivel, aki a híres költő vezetéknevét viseli, békéscsabai otthonában találkoztunk. Fotóalbumai a két híres família az Ady és a Heródek család ré­gen meghalt tagjainak képmását őrzik. A kedves, mozgékony Lenke néni hetvenkilenc éves, ám az időben messzebb mentünk a vele folytatott beszél­getésben. Lenke néni letolással kezdi: „Miért nyomta olyan sokáig, mint a bolond a kapucsengőt, igaz, hogy nemsokára nyolcvanéves leszek, de még nem va­gyok süket.” A konyhában ülünk le, a szép, régi bútorok egy Bukarestben ta­nult kolozsvári asztalos kezemunkáját dicsérik. Kávéval kínál, én meg őt ci­garettával. — 1919-ben születtem Kolozsvá­ron. Anyám és apám ott ismerkedtek meg egymással. Édesanyámat Heródek Erzsébetnek hívták, édesapám pedig első unokatestvére volt a költőnek. Öt is Ady Endrének hívták, négy évvel volt idősebb nála. Ügyvédnek tanult Budapesten, Csíkszentmártonban volt irodája, amit születésem után egy év­vel nyitott meg. Zárójelben jegyzem meg, köztudomású, hogy a neves ro­kon is próbálkozott a joggal, de ő nem végezte el. — Ön nem ismerhette, hiszen a köl­tő halálának évében született. Ennek ellenére őriz családi emlékeket Ady Endréről? — Édesapám alig vagy inkább soha nem beszélt róla. Nem voltak elragad­tatva tőle, elég kicsapongó életet élt, ez túl sok volt nekik. Magyar iskolákba jártam, amikor a gimnáziumot végez­tem Kolozsvárott, a tanáraim se nagy kedvvel mondták ki a nevét. Akkor még nem ismerték el. — Hogy került Magyarországra? — Apám 1940-ben halt meg. Há­rom évre rájöttem először ide, pár évet Gyulán dolgoztam az OTI-nál. Onnan a megyei tanácshoz kerültem, az egészségügyi osztályra, ahonnét sta­tisztikusként 1977-ben mentem nyug­díjba, édesanyám halála után egy év­vel. — 1977-ben Ady születésének cente­náriuma volt, ünnepségek, újságcikkek tömkelegével. Milyen volt ezzel a név­vel élni? — Én ezt soha nem propagáltam. Ha megkérdezték, akkor persze mondtam, hogy a rokona vagyok, de mindjárt hozzátettem, hogy nem ismerhettem személyesen. Az sem volt jellemző rám, hogy újságoknak nyilatkozzak. Olyan családi fotóm sincs amin rajta van. Szépen megbecsülték, különösen a hetvenes években, ez jólesett. Ami az újságokban megjelent róla, mindent el­olvastam, ami a kezembe került. Azo­kat is, amiket a kortársak és a szerel­mei írtak róla. Engem nem botránkoz- tatott meg, talán azért, mert Ady-ter- mészet vagyok, érzékenyebb másoknál magam is. A verseit is, kivétel nélkül mindet, nagyon szerettem. Természe­tesen verseskötetem is van tőle, még Nagyváradon vettem. Nem dedikált, ne gondolja. Valahol megvan a lakás­ban, de most hirtelen nem tudom, hol. Hallgatni az ő verseit színészek elő­adásában pedig különös gyönyörűség volt, különösen, ha olyan színész mondta, mint például Latinovits Zol­tán. — Egyedül él. Volt valaha férjnél? — Nem, soha. így alakult, mindig Ady Lenke néven futottam. — Tudja hányán viselnek Ady ne­vet? — Nem mindenki ebből az Ady csa­ládból származik. Nem tudok válaszol­ni a kérdésére. Édesapámnak hat test­vére volt, de én már régóta nem levele­zek senkivel, mert nem látok jól. — Mivel tölti az idejét? — Ne féltsen, nem unatkozom. Hétkor kelek, bevásárolni járok a kö­zeli csemegébe, zöldségesbe. Nap­közben takarítok, főzők magamnak. A húst egy volt kolléganőm szokta meg­venni. Sokat nézek tévét, hallgatom a rádiót. A híreket, a híradókat pedig különösen figyelem. így telnek a nap­jaim. Amikor elbúcsúzom, Ady Lenke a bejárati ajtóig lekísér. Pánics Szabó Ferenc ___________________Száznegyvenegy éve, emigrációban vesztette életét___________________ Em lékezés Asztalos Sándorra, a battönyáiák parancsnokára Az 1848—1849-es szabadságharc 150. évfordulóján Battonya városnak is van mire emlékeznie. Másfél száz éve 8406- an lakták a települést, ennek ellenére kö­zel ezer nemzetőrt és önkéntes honvédőt adott Battonya a szabadság védelméhez. Az itthon maradottak pedig folyamato­san élelemmel látták el az átvonuló és az aradi várat ostromló sereg (a városban) felváltva pihenőben tartózkodó egysége­it. Erről szól az elöljáróság egyik irat­anyaga, mely szemlélteti az egyik hó­napra eső szolgáltatást: „Összegzése azon termékekről szóló nyugtatványok- nak, melyek a folyóhó augusztus hónap­jában Battonya város által keresztül uta­zott honvédoknak kiszolgáltattak. 966 db. kenyeret, 1016 adag abrakot, 841 adag szénát és szalmát.” Az évforduló kapcsán tartom szüksé­gesnek emlékezni Asztalos Sándorra, aki nem volt ugyan battonyai illetőségű, de zászlóaljában többségében Békés, Csanád és Arad megye fiai harcoltak, köztük jelentős számban battonyaiak is. Asztalos Sándor 1821. május 5-én szü­letett Máramarosszigeten. A besztercei katonai nevelőintézetben végzett, volt hadfi és nemesi testőr (1840—1846), majd segédfogalmazó. Elsők között je­lentkezett a szervezés alatt álló honvéd­seregbe, és már 1848. június 13-tól fő­hadnagy az első honvédzászlóaljban. 1849. február 8-án négy századával ki­veri a többszörös túlerőben lévő ellensé­get Újaradról. Liptai Ervin a Magyaror­szág hadtörténete című könyvé­ben a következőket úja a harci cselekményekről: „Damjanich és Vécsey csapatainak elvonulása után Todorovic hadteste február 6-án Arad alá ér­kezett, s a következő na­pokban megkezdte had­műveleteit a vár felmenté­sére. A számban jóval gyen­gébb hadat ekkor Gál Miklós tábornok vezette. Február 7- én, Todorovic rövid küzde­lemben Gál csapatait Újaradról a Maros bal partjára szorí­totta vissza. Más­nap a császáriak felújították tárna- Párbajban vesztette életét dásukat. A vár nehézlövegei levegőbe röpítették az Ó-aradon lévő felhalmozott lőszerkészletet. Mire a honvédok sorai­ban pánik lett úrrá. Azt hitték, hogy hát­ba támadták Őket, és az ostromágyúkat hátrahagyva Battonyára menekültek.” A pánikhangulat előzményei közé tar­tozik, hogy Damjanich és Vécsey had­testeit más hadszíntérre vezényelték. Todorovic néhány zászlóaljá­nak ugyan sikerült átkelni a Maroson és behatolhatott Óaradra, de túl sok örömét nem lelhette benne, mert váratlan esemény történt: „Ekkor ért Arad nyugati szegletéhez az a néhány gyalogszázad, amely Asz- Sándor százados vezeté­sével addig a Paulisi- szorosban tétlenül veszte­gelt. A maroknyi honvéd, az aradi 29. és 38. hon­védzászlóalj öt százada Boczkó Dániel kormány- biztos felszólításá­ra merészen az égő városba tört. Az el­lenség többszörös túlerőben volt, a ha­tárőrzászlóaljak egy része már rablásba kezdett, fegyelmük felbomlott. Ez meg­könnyítette, hogy Asztalos és Villámi Ferenc százados katonái, a város fegy­verre kapó lakosságának segítségével, véres utcai harcba keveredjék a túlerő­ben lévő ellenséggel, és azt sikeres küz­delem árán Óaradról kiverjék.” Asztalos Sándort még aznap, február 8-án őrnaggyá és a zászlóalj parancsno­kává léptették elő. A győzelmes ese­ményt követő hónapokban zászlóalját Erdély legveszélyesebb harctereire ve­zényelték, ahol egymás után vívta sike­res ütközeteit, melyek elismeréseként, június 15-én kitüntetik a katonai érdem­jel 3. osztályával, július 2-től pedig már alezredes és dandámok az 5. hadtestben. A szabadságharc leverése után az emigrációt választja annak reményében, hogy egy újjászerveződő légió tagjaként hazatérhet, s folytathatja a harcot. Sajnos Strzelcki volt honvéd őrnaggyal vívott párbajban életét vesztette, 1857. február 17-én. Földi maradványai a genfi teme­tőben nyugszanak. Silló József IÉ1ÉÉÉ! iliüilBIIIll K i;m;s/i>í>-rom A LEGKEDVESEBB UTÓNEVEK: TAMÁS ÉS NIKOLETT .......................................................Ili«* A Békés Megyei Hírlap naponta közli az Anyakönyvi híreket, amelyekben a Születések címszó alatt az újszülöttek nevei olvashatók. A legifjabb család­tagok keresztneveit öt évre visszame­nőleg összesítettük, hogy megtudjuk: közülük melyeket választották a leg­többször a kisfiúk, kislányok szülei, melyeket tartották valamilyen okból a legszebbnek, a legkedvesebbnek. A keresztnév-toplista győztesei 1993-ban a Dávid és a Nikolett, 1994- ben a Tamás és a Dóra, 1995-ben a Ta­más és a Nikolett, 1996-ban „holtver­senyben” a János és a László, illetve a Dóra és a Vivien, 1997-ben az Attila és a Dániel, illetve a Dóra. Az Anyakönyvi hírek adatai szerint ebben az öt esztendőben 6510 kisfiú 188 néven „osztozott”, míg a 6095 kis­lány ennél jóval többön, összesen 299 női néven. A férfinevek közül a legkedveltebb a Tamás volt, 284-szer szerepelt a Szü­letések címszó alatt, majd a Dávid és a Zoltán következik 278, illetve 240 elő­fordulással. A további sorrend: 4. László (239), 5. Attila (231), 6. János (225), 7. Dániel (205), 8. Ádám (192), 9. Bence (189), 10. Gábor (182), 11. Péter (180), 12. Márk (178), 13. Nor­bert (172), 14. István (168), 15. Zsolt (167), 16. Sándor (157), 17—18. Ba­lázs és Richárd (155—155), 19. Gergő (154), 20. József (133), 21. Csaba (128), 22. Róbert (117), 23. Máté (113), 24—25. Krisztián és Roland (111—111), 26. Tibor (108). A továb­bi férfineveknek 100-nál kevesebb új ifjú viselője van. A női nevek közül a képzeletbeli pálma a Nikolettnek jár, összesen 211 kislánynak adományozták ezt a nevet. Alig előzi meg azonban az Anyaköny­vi hírekben 208-szor szereplő Dórát, a lista 3. helyezettje pedig a 166-szor előforduló Alexandra. Ezt követően 4. Vivien (161), 5. Viktória (141), 6. Kit­ti (126), 7. Renáta (121), 8. Krisztina (114), 9. Tímea (112), 10—11. Anita és Bettina (102—102), 12. Barbara (99), 13—14. Adrien és Andrea (97— 97), 15. Réka (95), 16. Enikő (90), 17. Éva (88), 18. Brigitta (83), 19. Nóra (81), 20. Mónika (80), 21—23. Fanni, Katalin és Petra (mindhárom 79), 24. Ágnes (77), 25—26. Anna és Berna­dett (75—75). E kézirat elkészítésekor az 1998. évi (első háromnegyedévi) „élboly” a fér­fineveknél: 1. Zoltán, 2. Tamás, 3. Dá­niel, a női neveknél: 1. Alexandra, 2. Dóra, 3. Nikolett. Az említett öt esztendő két legked­vesebb nevéről hadd következzen most egy rövid ismertetés Ladó János „Magyar utónévkönyv” című műve alapján, továbbá egy kis vidám ko­molytalan magyarázat Boros Lajos „Elszabott névnap-tár” című köteté­ből: 1. TAMÁS. „Az arameus Teomo névből. Jelentése: iker. Innen a görö­gök vették át Thomasz formában, mi­vel a görögben volt egy ilyen alakú szó, melynek jelentése: csodálatos. — Becézés: Tama, Tamáska, Tamáskó, Tami(ka), Tamó(ka), Tamuca, Tamuska, Tancsa, Tancsi, Tanka, Tankó, Tom, Tomesz, Tomi(ka)i Tomka, Toncsi(ka). — Névnap: márc. 7., júl. 6., aug. 25., szept. 22., okt. 2., dec. 21., 29.” Nevének jelentése szerint „Tamás sosincs egyedül, mert ha egyedül van, akkor is iker. Gyakran űzik vele azt az otromba viccet, hogy azt mondják róla: ,Csinálta más!’ Pedig ha egyedül iker, akkor igazán nem lehet semmi alapja ennek a mondásnak. Ajándékul szőrös holmikat vegyünk neki, úgymint: kis­kutya, nagykutya, kismedve, nagy­medve, kisoroszlán, nagyoroszi.” 1. NIKOLETT. „A Nikola olasz ki­csinyítés továbbképzése. — Becézés: Niki(ke), Nikó(ka), Nikus(ka). Név­nap: szept. 10.” „Nikolett a Miklós név kicsinyítő képzővel ellátott női párja. Miklós je­lentése: győzelem + nép. A Nikolett ugyanezt jelenti nőneműben és kicsi­nyítve, vagyis: kis nép = kis győze­lem. Nikolettnek a legkedvesebb aján­dék a mikroszkóp vagy a kézi nagyí­tó.” Vitaszek Zoltán „Olyan aaládi fo­tóm nincs amin raj­ta van.” FOTC :SUCH TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents