Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-12 / 239. szám

KULTÚRA 1998. október 12., hétfő' Az emlékezés mindig múltidézés Busa László Az eleki gimnázium története Több éves várakozást elégít ki az a kiadvány, amely Busa László nyugalmazott gimná­ziumi tanár kolléga munkája eredményeként jelent meg. Címe: Az eleki gimnázium története. A 95 oldalas mun­ka 17 év eseményeit tartal­mazza 1963. szeptember 1- től 1980. június 30-ig. Ennyi idó' adatott annak a „kis” kö­zépiskolának, melynek meg­alakulását öröm, várakozás és lelkesedés, megszűnését értetlenség, csalódottság kí­sérte. Az emlékezés mindig múltidé­zés, összegzés, melynek hite­lességét a személyes átélés fémjelzi. Busa kolléga az alapí­tó, lelkes nevelői közösség egyik tagja, aki az események felidézésében nem csupán saját emlékeire hagyatkozott, hanem volt kollégái, növendékei gon­dolatait is felhasználta az el­múlt 17 év történéseinek felidé­zésében. így kap helyet a mun­kában a két igazgató, Janocskó János és Klampeczki Béla, a hajdani kollégák és 40 volt ta­nítvány véleménye az alma materről. S ha valami mégis ki­maradt volna a gondosan szer­kesztett munkából, a könyv vé­gén található „Személyes fel­jegyzések” címszó alatt (94. ol­daltól) bárki kiegészítést tehet saját részére, személyes emlé­kei alapján. A logikusan felépített írás 22 fejezetre tagolódik. Az is­kola alakulásának körülmé­nyeiről a megszűnéséig (1— 17. fejezet). A szerző ismerteti a gimnáziumban tanító taná­rok, az érettségizett diákok névsorát, az érettségi elnökö­ket, a végzett tanulók pálya­irányultságát. A 7. fejezet szól a tanítási órákon kívüli tevé­kenységekről, az énekkari, sport- és szakköri munkákról, az iskolában kialakított, majd hagyománnyá vált szokások­ról. Külön fejezet foglalkozik az esti és levelező tagozattal. Meg­található benne a diákhumor is, melyben hajdani tanítványok „irodalmi zsengéi”, rímfaragó alkotásai olvashatók. S hogy a 17 év nem múlt el nyomtalanul, arról a 21. feje­zetben az öregdiákok első talál­kozójáról szóló írás tanúsko­dik. A körültekintő alapossággal elkészített munkában 56 fény­kép — köztük valamennyi érettségizett osztály tablója — is megtalálható. Stílusa olvasmányos, árad belőle a tisztelet, az emberség, a szeretet. A nyomdatechnikai szer­kesztés, a kiemelések, a képek minősége és elhelyezése a bé­késcsabai Körös Print Pack Nyomdaipari és Csomagolási Kft. példamutató munkáját di­cséri. A könyv kötését a Szalay Kft. végezte Dévaványán. A könyv kemény kötésű, címlapja szerény, ízléses, betűi jól olvas­hatók. Remélem, sok ember köny­vespolcát díszíti majd ez az „Emlékkönyv”, akiket szeretet és ragaszkodás fűz egykori is­kolájukhoz és Elekhez. Köszönjük Busa kollégának, hogy megmentette az enyészet­től azt a 17 évet, mely nemcsak nekünk, volt tanároknak, szü­lőknek, tanítványoknak, hanem településünk valamennyi lakó­jának kedves és maradandó em­léket jelentenek. Csíki Lászlóné nyugdíjas gimnáziumi tanár Jankay Tibor levelei békéscsabai barátjának A grafikusművész életművét egykori szülővárosának adományozta „Ha én újból születnék, megint csak művész szeretnék lenni. Már nagyon magas kort értem el, de a lelki világom fiatal ma­radt és tovább dolgozom. Még egyszer nagyon szeretnék Csa­bára hazautazni. Mindig a legnagyobb szeretetemmel gondo­lok Magára...” — írta Jankay Tibor Los Angelesből kedves barátjának, Cselovszky Györgynek. Négy évvel később végleg hazatért egykori szülővárosába. S nem jött üres kézzel. Vég­rendeletéhez híven életművét Békéscsabának adományozta. Gazdag hagyatéka háromezer olajfestményből, majd három­száz kisplasztikából, több ezer vázlatból és diából áll. Tizennyolc évesen ismertem meg Jankayt — emlékezik Gyuri bácsi. — A Körös-par­ton festegettem és Tibor meg­szólított. Nagyon barátságo­san viselkedett. Öt évvel lehe­tett idősebb nálam, s mindket­ten a festészet szerelmesei voltunk, így hamar ráleltünk a közös hangra. Másodszor már a békési „Cigánypárizs”-ban találkoztunk, így hívta a ro­matelepet, ahová sokat járt festeni. Munka közben gyak­ran beszélgettünk, egyre job­ban megismertük egymást. Jankay elpanaszolta, hogy a műtermében állandó össze­visszaság van, egyedül nem tud rendet tartani. Az épület­ben dolgozott Gyoroky Gyurkó Pál portréfestő is, vé­gül kettejük műhelyét takarí­tottam. Abban az időben ne­héz volt festővásznat kapni, ennek a beszerzését is vállal­tam. A szövet alapozását eny- vezéssel, vasalással és olaj­festékkel való bemázolással végeztem. Gyorokyról ezt írta nekem egyik levelében: „Pali 1947 tavaszán meglátogatott engem a Budapest műcsarno­ki kiállításom idején és elme­sélte, hogy ő volt Szálasi Fe­renc portréfestője. Meg akarta menteni háziorvosa életét, de Szálasi megtagadta tőle ezt a kegyet...” A második világháború Jankay számára is nagyon ne­héz időszak volt, hiszen mun­katáborba került, majd beva- gonírozták Németország felé, ahonnan a cseh-német határnál sikerült megszöknie és életben maradt. Rajongva szeretett fe­lesége 45-ben szabadult egy német koncentrációs táborból. Hauer Tiborral — aki tizen­négy éven át volt munkaadóm — Jankay révén ismerkedtem meg. Kirakatrendezői karrie­rem nála teljesedett ki és bár sokan próbáltak elcsábítani, én végig nála maradtam alkalma­zásban. Hauer áruháza forgal­mas helyen állt Csabán, a zsi­dó nagykereskedőknek ezen az útvonalon kellett elhaladniuk és én olyan kirakatot csinál­tam, ami előtt muszáj volt megállniuk. Ez abban az idő­ben történt, amikor „az ember havi kétszáz pengő fixszel könnyen viccelt”, s engem úgy megbecsültek, hogy ilyen ma­gas fizetést kaptam. Jankay le­velezésben állt Hauer Tiborral, így tudtam meg, hogy amikor rövid látogatásra hazatért Los Angelesből, két hétig nála la­kott Budán. Az 1976 karácsonyán írt le­Oszlopra támaszkodó akt, 1984 veiében felesége elvesztése miatti fájdalma mellett arra is 1 maradt ereje, hogy buzdítsa b lelkesedésemet a művészet c iránt: „Művészetben megtalál- L ni önmagát sohasem késő. Ha t erős egyéniség, magától fog h kitömi. Sok nagy művész v kezdte későn. A nagyok nem s voltak megelégedve a munká- b jukkái. A megelégedés gátolja ti az előrehaladást”. Jankay Tibor utolsó levelét 1993 májusában küldte kedves barátjának. Beteg volt, de gon­dolatait mégsem a szerencsét­lenség, hanem a munkája kö­tötte le. Élete utolsó éveiben is hű maradt önmagához. Nai­van, szinte gyermeki módon szerette az életet és imádta benne a számára mindent be­töltő művészetet. Baracsi Magdolna Ilyen nincs! Már megint zárva Az én bankom nyitva tart Pénzügyeinek intézéséhez elég egy telefon! Hívja a 06/40/301-999-es kék számot, helyi tarifával! ' www.nonstopbank.hu A bank, amely nonstop kényelmesen elérhető. A nonstopbank Közép-Kelet-Európa első direkt- bankja, alapítója pedig a legnagyobb osztrák bank, a Bank Austria Creditanstalt. A nonstopbank teljeskörű banki szolgáltatást nyújt. Egyszerűen telefonon vagy postai úton! Ké­nyelmesen és gyorsan - a nap 24 órájában. A nonstopbank abszolút biztonságos, hiszen a saját titkos azonosítószámát és jelszavát csak Ön ismerheti. A nonstopbank kedvező áron nyújtja banki szolgáltatásait, hiszen működése a leg­modernebb számítógépes technikának köszönhe­tően automatizált. Próbálja ki még ma a XXI. század bankját, amely egyre bővülő termékválasztékával pénzügyeinek diszkrét és korrekt intézése mellett mindeddig elképzelhetetlennek tűnő személyes szabadságot és maximális időmegtakarítást tesz lehetővé az Ön számára. További információ a 06/40/301-999-es telefonszámon, amely az ország bármely pontjáról helyi tarifával hívható. nonstopbank A BankVVustria Creditanstalt vállalata

Next

/
Thumbnails
Contents