Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

1998. október 8., csütörtök KÖRKÉP Otthon vannak a peregi ikrek Hazaengedték a szegedi gyermek­klinikáról a szep­tember 16-án szét­választott kisperegi ikreket. A Melin­dát és Izabellát szállító, különleges felszereltségű men­tőautó a kora dél­utáni órákban Battonyánál gör­dült át az államha­táron. Szabó Zsuzsa élete legboldogabb napján, hazaindulás előtt az ikrekkel A SZERZŐ FELVÉTELE A bravúros műtétet végrehajtó orvos­csoport vezetői a boldog szülők és hozzátartozók jelen­létében tartottak saj­tótájékoztatót köz­vetlenül a hazaindu­lás előtt. A beavat­kozást végző Füzesi Kristóf professzor elmondta, hogy a műtét utáni időszak a lehető legideáli- sabban telt a babák számára: nem fordult elő olyan szövőd­mény, amely meghosszabbítot­ta volna klinikai ápolásuk ide­jét. — Mindvégig velük volt vagy az édesanyjuk, vagy a nagymamájuk, s ez is segítette a gyógyulásukat. Világszerte megdőlt az a korábbi tétel, hogy — betartva az alapvető higiénés szabályokat — a súlyos műté­ten átesettek fertőződhetnek a hozzátartozóktól. A sebgyó­gyulások paraméterei olyan jók, hogy nyugodt szívvel engedjük őket haza — mondotta dr. Fü­zesi Kristóf. M. Gy. Romló baleseti statisztika Ez évben a tavalyihoz képest hét szá­zalékkal emelkedett megyénkben a közúti közlekedési balesetek aránya. A halálos kimenetelű baleset hattal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti, ugyanakkor a súlyos és a könnyű sé­rülések száma több — mondotta egyebek között Kárpáti Béla rendőr alezredes, a megyei baleset­megelőzési bizottság titkára tegnap, a bizottság soros ülésén. Az okokat tekintve első helyen áll az elsőbbségi jog meg nem adása, ezt követi a gyorshajtás és a kanyarodás szabá­lyainak megszegése. A tájékoztató­ból kiderült még, hogy minden ötö­dik baleset okozója ittas volt. A bizottság értékelte, s jónak tartja a szeptemberben lebonyolí­tott, az iskolák környékén tartott akciót, melynek középpontjában az ifjúsági balesetek megelőzése szere­pelt. A hozzászólásokban megfogal­mazódott: jó lenne az iskola-rendőr kapcsolatot tovább erősíteni, a rendőri jelenlétet a gyermekek ér­dekében egész évben fenntartani, ugyanis a közlekedésben a szülői példamutatás általában nem jellem­ző. A társadalmi testület tájékozta­tót hallgatott meg a „Családi közle­kedési vetélkedő”-ről, melynek há­rom kiemelt helyszíne lesz. A me­gyeszékhelyen október 18-án, Me- zőkovácsházán október 24-én, Orosházán pedig október 31-én ren­dezik meg a versenyt, melyre a hely­színen is elfogadnak nevezést. A me­gyei döntőnek novemberben Békés­csaba ad otthont. Szakmai nap a könyvtárban „Számomra az irodalom alig megkü­lönböztethető az élettől, a kettő össze­folyik és egymásba csúszik. Funkciói, értelme ugyanazok, mint 2-3 ezer év­vel ezelőtt Nagyon sok minden válto­zik, de ez nem. Ezért beszélhetünk hagyományos irodalomról.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg tegnap előadását a Békés Megyei Könyvtárban Levendel Júlia írónő, a Liget című irodal­mi és ökológiai folyóirat szer­kesztője, majd felolvasott esszéi közül. A második dél­előtti előadást Tószegi Zsuzsa, a Neumann János Kulturális Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója tartotta, „A hagyo­mányos dokumentumok és a multimédiák együttélése a könyvtárban” címmel. Este hat­kor a békéscsabai fiatal képző- és iparművészek kiállítását nyi­tották meg az emeleten, amely még október 30-ig megtekint­hető a könyvtár látogatói szá­mára. Záróprogramként pedig az ének- és zenei vonalon felsőfokú tanulmányaikat foly­tató fiatalok koncertje hangzott el a földszinti folyosón. Frankó Marianna A praxisok csak egyben adhatók el A privatizációtól a háziorvosok nagyobb biztonsága, ettől pedig a betegek színvonalasabb ellátása várható - nyilat­kozta Füredi Gyula, az Egészségügyi Minisztérium taná­csosa a kormányzat magánosítási elképzeléséről szólva. Füredi Gyula emlékeztetett arra, hogy a háziorvosi praxi­sok magánosítása már 1993- ban, a működtetés privatizáci­ójával megindult. A vállal­kozó orvosok közvetlenül kötnek finanszírozási szerző­dést a megyei egészségbiztosí­tási pénztárral, míg működé­sük feltételeiről - rendelőről, a hozzá tartozó infrastruktúráról - a helyi egészségügyi alapel­látásért felelős önkormányzat gondoskodik. Egy tavaszi felmérés szerint a települések 15 százalékában már nem a helyi önkormányzat a házior­vosi rendelő tulajdonosa. A tanácsos úgy gondolja, hogy a háziorvosi praxisok tel­jes privatizálásához nincs szükség az önkormányzati törvény módosítására. Az ön- kormányzatok ellátási kötele­zettsége garancia is lehet arra, hogy olyan orvossal kötnek szerződést, aki szakmai és minden más szempontból is tisztességgel látja el feladatát. Füredi Gyula megoldható­nak tartja azokat a helyzeteket is, amikor a praxistulajdonos háziorvos elmegy a település­ről, nyugdíjba vonul, netán megrokkan vagy elhalálozik. A rendelőből, annak felszere­léséből, esetleg orvoslakásból, betegkörből álló praxisoknak - mint minden más vállalko­zásnak - vagyoni értékként kell megjelenniük a piacon. A praxis csak egészben adható, vehető és örökölhető, hason­lóan a privatizált gyógyszertá­rakhoz, amelyek akkor is csak patikaként működtethetők, ha onnan a gyógyszerész kihal. A tanácsos véleménye sze­rint számos egyeztetés szük­séges még ahhoz, hogy az ön- kormányzatok és a rendelők működtetését átvevő orvosok érdekei egyaránt biztonsággal érvényesüljenek. Mihamarabb ki kell dolgozni az elfogad­ható pénzintézeti kölcsön­konstrukciókat, valamint a minden szempontot számba vevő szerződési formákat. Akkreditáló testület a legjobb szakemberekből Államilag elismert nyelvtudás Elküldte levelét az oktatási miniszter az ország kilenc elis­mert idegennyelv-oktatási szakemberének, megpecsételve ezzel a megállapodást, megerősítve az előzetes felkérést: ve­gyenek részt az állami nyelvvizsgarendszer megújításában. A miniszteri levél várhatóan lendületet ad annak a többéves folyamatnak, amely az Ide­gennyelvi Továbbképző Köz­pont, a „Rigó utca” vizsgázta­tási monopóliumának a meg­szüntetését célozza. Mint Fazekas Márta, a tárca szakértője elmondta: az alap- követelményeket megjelölő, a feladatokat kijelölő kormány- rendelet májusban hatályba lépett. A most felálló kilenc­tagú, Nyelvvizsgát Akkredi­táló Testületnek a működési feltételek megteremtésén kí­vül az lesz a feladata, hogy meghatározza az alap-, a kö­zép- és a felsőfokú vizsga mindenütt egységesen alkal­mazandó követelményeit. Első tennivalóik egyikeként ki kell dolgozniuk a leendő vizsgaközpontokkal szemben támasztandó követelménye­ket. Azok az iskolák pályáz­hatnak majd az oktatás, a vizsgáztatás, és az állami vizsgabizonyítvány kiállításá­nak jogára, amelyek megfelel­nek a bizottság által támasztott igényeknek. Az előzetes ér­deklődés alapján erre mintegy tucatnyi jelölt esélyes.- A Rigó utcai intézmény­nek is meg kell majd méretnie magát - tette hozzá Fazekas Márta. Várhatóan a pályázók között lesznek a nagy, integ­rált egyetemi központok is, bár a tanárokat kibocsátó fel­sőoktatási intézmények nyelv­tanári oklevelei egyenrangúak maradnak az államilag elis­mert nyelvvizsgával. Tavaszra várható az új nyelvvizsgaközpontok meg­alakulása, jövő ilyenkorra már túl lesznek a megmérettetésen az első vizsgázók is. Annyi biztosra vehető: az új közpon­tokban sem kapnak majd könnyebben nyelvvizsga-bi­zonyítványt a jelentkezők, mint korában a Rigó utcában. (deregán) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: novemberben dönteni kell Akár húszszázalékos különbséggel Pontosan 6,8 százalékban határozta meg a pénzügyminiszter a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jövő évi díjemelésé­nek a mértékét. A biztosítótársaságok ettől plusz-mínusz 10 százalékkal térhetnek el jövőre a díjmeghatározásnál. Egy 1997-es kormányrendelet teszi lehetővé, hogy a biztosí­tótársaságok eltérjenek a pénzügyminiszteri alapdíj­emeléstől saját biztosítási dí­juk meghatározásánál. Az idei díjakban plusz-mínusz 5 szá­zalékos eltérést engedélyezett ez a rendelet, jövőre azonban már 10, 2000-ben pedig 15 százalék lehet az eltérés. Ez­után várható a teljesen szabad, liberalizált díjak bevezetése. A biztosítók napokban ké­szülő kalkulációikat október 15-ig kötelesek az Állami Biz­tosításfelügyelethez (ÁBif) el­juttatni - tudtuk meg Bálint Györgyitől, a jogi főosztály il­letékesétől. A díjakat az ABif október 30-ig felülvizsgálja, és az engedélyezett tarifákat e napon a Magyar Közlönyben, és két országos napilapban nyilvánosságra hozza. A pos­tákon és az önkormányzatok­nál is kifüggesztik a díjlistát, s az újságosstandokon viszony­lag olcsón kapható lesz az er­ről szóló tájékoztatófüzet. A tavalyi tapasztalatok sze­rint a biztosítók maximálisan kihasználják az eltérés meg­engedett mértékét: volt mí­nusz és plusz 5 százalékos kü­lönbség is a tarifák között. Ami általában jellemző volt: Budapesten magasabb díjakat érvényesítettek, mint vidéken. A gépjármű-tulajdonosok harmada, mintegy 1 millióan váltottak társaságot. Az idén várhatóan jóval nagyobb lesz a vándorlás, hiszen akár 20 százalékos különbség is lehet az egyes biztosítótársaságok tarifái között. Az ügyfeleknek november 30-ig kell eldönte­niük, maradnak vagy odébb- állnak egy biztosítóval, (cser) Lakásfelújítás, (fm) A Gazdasági Minisztérium tele­fonszolgálata ma a panelépüle­tek energiatakarékos felújítá­sával kapcsolatos tudnivalókról szolgál hasznos információkkal délután kettőtől négyig a 269- 3703, illetve a 311-8375-ös te­lefonszámokon. Miniszteri beszédhiba. Kommunikációs hiba történt, mivel nem tudtam megfelelően elmondani a sajtónak, mi és ho­gyan történt - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a sze­mélyét a közelmúltban ért vá­dakkal kapcsolatban a Nap-kelte tegnapi műsorában. Pintér cáfolta azt a minapi hírt, hogy Bécsben találkozott volna Princz Gáborral, a Postabank volt elnök-vezérigazgatójával. KtsnlalakásprognuikA következő napokban a kormány szeretné meghirdetni a nemzeti la­kásalap programját, amely a jövő évi költségvetésben valószínűleg még nem, de a 2000-re szóló új szerkezetű költségvetésben már szerepelni fog — jelentette be Balsai István, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára egy lakásépítési fórumon. Öreg katonai autók. A Magyar Honvédség 15 ezresnél is nagyobb járműparkjának több mint 80 százaléka tízéves­nél idősebb, ezért cseréjüket már nem lehet tovább halaszta­ni — mondta Sajner Gyula ez­redes, a Magyar Honvédség szóvivője. Az adta, ez elvette? A Nyugdíjasok Országos Képvise­lete és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége az Alkotmánybíró­sághoz fordul, hogy az idősek megkapják a törvényben előírt, 20 százalékos nyugdíjemelést. Sándor László, az MSZOSZ el­nöke bejelentette: csatlakozva a nyugdíjasszervezetek követelé­séhez, országos aláírásgyűjtést kezdeményeznek. Drága és rossz a DEJÁK. Az OEP több százmillió forintos költséggel kifejlesztett járulék­nyilvántartó rendszerének műkö­désképtelensége miatt tényfeltáró albizottság felállításáról döntött szerdai ülésén az Országgyűlés il­letékes bizottsága. A személyi fe­lelősséget is vizsgálják a használ­hatatlannak minősült DEJÁK- projekttel kapcsolatban. A tárca hallgat. A kultu­rális kormányzat álláspontja to­vábbra is az, hogy a Nemzeti Színház kultúránk szimbóluma, felépítése az egész országnak fontos — közölte Várhegyi At­tila, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma politikai ál­lamtitkára. A tárca a választá­sok lezárultáig tartózkodni kí­ván mindenféle nyilatkozattól, hogy az ügy „ne válhasson po­litikai játszmák eszközévé.” A tervek már régen készen állnak, már csak a pénz hiányzik A Duna-hidakról, amelyek összeköthetnének Magyarországon mintegy tízezer híd van. Ez a szám magába foglalja a folyón átívelő építményeket, valamint az autópályák alul- és felüljáróit is. A Dunán, a budapesti nyolcat nem szá­molva, csupán három híd áll az átkelők rendelkezésére. A komáromi, a dunaföldvári és a bajai híd meglehetősen kevés a viszonylag nagy gépjármű- forgalom lebonyolításához, ezért új Duna-hidak építését és a meglévők felújítását tervezik a szakemberek. Egyelőre még kérdéses, hogy a több milliárd forintot felemésztő beruházást miből finanszírozzák. Hidászok, hídmémökök vé­leménye szerint éves szinten öt­hat milliárd forintra - az útalap 10 százalékára - volna szükség a meglévő hidak rekonstrukció­jához, illetve a tervben szereplő új hidak előkészületi munkála­taihoz. Az idén 2,5 milliárdot már el is költöttek: ebből fedez­ték a szolnoki Tisza-híd kon­zolcseréjét és a dunaföldvári híd pályalemezének felújítását. Az évtizedek óta meglévő tervekben szerepel az Eszter­gomban lerombolt Mária-Valé­ria híd felújítása is, csakhogy a munkálatok elkezdéséhez hi­ányzik a szlovák fél beleegye­zése. A 2,8 milliárd forintos munka előreláthatólag 2000 jú­liusára befejeződhetne. Korszerűsítenék a bajai hidat is, ahol a vasúttal közös pályát szeretnék szétválasztani. Ennek becsült költsége 3,5 milliárd fo­rint, s a jövő év végén nyithat­nák meg a felújított hidat a for­galom előtt. Új hidakat építenének Szek­szárdion, Budapesten (az MO-ás körgyűrű északi szakaszán), Dunaújvárosnál, Vácott, Ko­máromban és Mohácson is. Leghamarabb a szekszárdi híd építését kezdenék el, a 20 milli­árd forintos beruházásra már koncessziós befektetőket is ta­láltak, de sajnos nem tudták előteremteni a teljes összeget, így egyelőre elmarad az építke­zés. Á legújabb fejlemények szerint szó van arról, hogy a munkálatokat esetleg a költ­ségvetésből fedeznék, de erről az országgyűlésnek kellene ha­tároznia. Azonban a szaktárca vezetője, Katona Kálmán és az MDF elnöke, Lezsák Sándor is elfogadhatatlannak nevezte a koncessziós hídépítést. A felmérések szerint a leg­sürgősebb a bajai Duna-híd fel­újítása lenne, majd azt követné a szekszárdi, az esztergomi, a dunaföldvári, az észak-buda- pesti, a dunaújvárosi, a váci, a komáromi és a mohácsi híd megépítése, illetve helyreállí­tása. A tervek tehát készen állnak, s felmérték azt is, melyik híd mennyibe kerül. Ám sem a fel­újítások, sem az építkezések nem kezdődhetnek meg addig, míg a politikusok el nem dön­tik: melyik hídra jut, s melyikre nem a közpénzekből. H. Gy. Komárom Esztergoi KftSKEMÉT O Dunaföldvár Tiszaug Szekszár: —^ ..., f rS j

Next

/
Thumbnails
Contents