Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-28 / 227. szám
1998. szeptember 28., hétfő VILÁGTÜKÖR « & W BÉKÉS MEGVl Németország választott Várakozáson felüli volt az érdeklődés az egykori NDK területén Konrad Adenauer (1949-63), az államalapító. Ludwig Erhard (1963-66), a gazdasági csoda atyja. Kurt Georg Kissinger (1966-69), az első nagykoalíció létrehozója. Willy Brandt (1969-74), a keleti nyitás atyja. Helmut Schmidt (1974-82), a stabilitás politikusa. Helmut Kohl (1982-?), az újraegyesítő, ők hatan a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárjai. Vajon kerül-e új fénykép a hetedik kockába? A német és a világsajtó egyaránt megegyezik abban, hogy még soha nem ígért ilyen szoros, fej fej melletti küzdelmet a német választási kampány. Az újságok és az elektronikus média szinte egyaránt a szociáldemokrata Gerhard Schröderre tett, azt sulykolva a választópolgárokba: az ország megérett a változtatásokra. A német baloldal „új középutat” ígért, miközben a keresztény- demokrata-keresztényszocia- lista unió épp a megkezdett út folytatását helyezte kilátásba. Jól érezte a tétet minden választópolgár is, bár közvetlenül a kampánycsend beállta előtt a közvélemény-kutatók felmérései szerint a 60,5 millió szavazásra jogosult egyötöde az utolsó pillanatra halasztotta a döntést. Mindenesetre az újraegyesítés, azaz 1990 óta még soha ilyen jó részvételi arányt nem rögzítettek: a vasárnap déli órákig már több mint húszmil- lióan fölkeresték a választási körzetük szavazóhelyiségét. Különösen perdöntő lehet, hogy az öt új tartományban - a volt Német Demokratikus Köztársaságban — az országos átlagnál is magasabb volt az érdeklődés. Itt ugyanis hagyományosan jobb szereplésre számíthat a szociáldemokraták partnerének tekintett Demokratikus Szocializmus Pártja. Végeredményként 80 százalékos részvételi arány várható. (gy. z.) Győzködik Arafatot Washingtonban a Közel-Keletről Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szombaton New Yorkban igyekezett lebeszélni Jasszer Arafat palesztin elnököt arról, hogy az ENSZ-közgyűlés előtt kilátásba helyezze a palesztin állam egyoldalú kikiáltását. „Véleményünk szerint hiba volna és nem lenne hasznos, ha Arafat elnök olyan egyoldalú nyilatkozatot tenne, hogy szándékában áll államot létrehozni Ciszjordániában és Gázában” - mondta James Rubin, a State Department szóvivője. Madeleine Albright előbb Jasszer Arafattal tárgyalt négy- szemközt, majd késő este fölkereste Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is. Bili Clinton amerikai elnök ma fogadja Washingtonban a két közel-keleti politikust. A palesztin elnök addigra már elmondja beszédét az ENSZ-közgyű- lésen. „Nem számítunk arra, hogy sikerül rendeznünk az összes részletkérdést, amely a Ciszjor- dániára vonatkozó izraeli-palesztin megállapodás útjában áll” - ismerte el Rubin, de hozzátette: Albright reménykedik, hogy legalább néhány kulcspontban egyezséget hozhat ösz- sze Arafat és Netanjahu között, megadva Clintonnak az esélyt egy részmegállapodás bejelentésére. Netanjahu is óva intette Arafatot, nehogy az ENSZ- közgyűlés előtt megerősítse államalapító szándékát. Meciar: egy nehéz nap éjszakája Győzött a vesztes Az első részeredmények még azt mutatták, hogy Vladimír Meciar és pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szinte földcsuszamlász- szerű vereséget szenvedett. A vasárnap délutáni adatok szerint az eddigi kormányfő ugyan változatlanul a legerősebb parlamenti erő vezetője, ám az eddigi ellenzék így is abszolút többséget szerzett. Vladimír Meciar - szóvivője szerint - csak a hivatalos adatok ismeretében kíván a nyilvánosság elé lépni. Sokan azonban tudni vélik, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjszakát titkosszolgálati tisztek társaságában töltötte, így attól tartanak, hogy máris megkezdődött a választási eredmények manipulálása. Az előzetes számítások szerint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 27 százalékkal a legnagyobb párt lett, megelőzve a 26,33 százalékot elért ellenzéki erőt, a Mikulás Dzurinda vezette ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíciót, ám az eddigi ellenzék mindenképpen győzött. A Magyar Koalíció Pártja 9,12 százalékot szerzett, de Bugár Béla elnök bízik abban, hogy az MKP az ellenzéki erőkből a választások után felálló új kormányban is szerepet kaphat. Nehéz feladat a voksok összeszámlálása fotó: feb/reuters Befejeződött az aradi polgárfórum A magyar rendőrök „cikizik” a román állampolgárokat? Az aradi városházán tartott sajtótájékoztatóval tegnap délben befejeződött a VI. Román—Magyar Polgárfórum. A két ország polgárainak civil parlamentjét levélben köszöntötte Göncz Árpád magyar köztársasági elnök és — egynapos késéssel — a román külügyminiszter. A polgárfórum programját tartalmazó szórólapon a szervezők kénytelenek voltak megjegyezni: „A politikai események alakulásának igen kényes időszakában kerül sor az aradi fórumra...” Sok egyéb mellett a román kormánykoalíciót megosztó kérdéseknek, mindenekelőtt a magyar egyetem ügyének is szerepe lehetett abban, hogy a rendezvényt Romániában is, és Magyarországon is sokkal kisebb érdeklődés kísérte, mint a korábbiakat — hallottuk többektől. Iglói Zoltán, a baráti társaságok szövetségének elnöke a sajtó- tájékoztatón elmondta: a mostani időpontról egy évvel korábban döntöttek, s tízéves fennállásuk alatt következetesen ragaszkodtak ahhoz, hogy függetlenítsék magukat a politikai széljárástól. A fórum első és második munkanapján áttekintette a baráti társaságoknak az euro- régiókban betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatban Iglói Zoltán a sajtótájékoztatón utalt többek között a kaposvári társaság által rendezett fafaragó táborokra, az idei első magyar—román borversenyre, a békéscsabai társaság eredményes gyermeküdültetési akcióira. Egy aradi újságíró epésen megjegyezte, hogy a „lényegről” nem beszéltek. Példaként említette a Zilahról érkezett Vasile Ianchist, aki felszólalásában azt tette szóvá, hogy a magyar rendőrség — úgymond nemzetiségre való tekintet nélkül — minősíthetetlenül bánik a román állampolgárokkal. Ezt — személyes tapasztalatai alapján — a román kolléga is megerősítette. Iglói Zoltán megígérte, hogy az észrevételt továbbítják a Belügyminisztériumnak. A sajtótájékoztatón szóba kerültek a személyi kérdések is. A szövetségnek két magyarországi és két romániai alelnöke van. A tavalyi kaposvári fórumon megválasztott négy alelnök közül három (Mihai Chimpianu Temesvárról, Molnár Géza Nagyenyedről, Kozma György Békéscsabáról) távozott a posztról. Helyükbe loan Babescu (Vaslui), Cucuruzan Ilona (Arad) és Gyaraki Sándomé (Békéscsaba) lépett. A felügyelő bizottság tagja lett Barabás Klára (Békéscsaba), az etikai bizottságba választották Marius Lugojant (Arad). Az aradi fórum résztvevői úgy döntöttek, hogy a magyar és román polgárok civil parlamentje egy év múlva Békéscsabán ülésezik. Ménesi György Németország lesz a nyugati hídfő? Merre tekint Románia A román külpolitikában erősödik az az irányzat, hogy az Európai Unióhoz és a NATO- hoz való csatlakozásban az ország legfőbb támasza nem az Egyesült Államok, hanem Németország lehet. Ez volt az egyik figyelemre méltó tapasztalatuk azoknak a tárgyalásoknak, amelyet Josef von Ferenczy folytatott a napokban Bukarestben. A müncheni médiamenedzser az Európai Dialógus Egyesület kezdeményezőjeként és egyik vezetőjeként tárgyalt a román fővárosban, ahol fogadta őt Via- leriu Stoica első miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter, és találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Tárgyalásainak célja az volt, hogy elősegítse az Európai Dialógus Egyesület romániai kiterjesztését, a német-román párbeszéd egyesület megalakulását. A megbeszélések azt mutatták, hogy a Ferenczy által szorgalmazott európai kapcsolatépítést jól fogadják Romániában, és ez bizonyos fokig módosítja külpolitikai orientációját. Úgy tetszik, azok a remények, amelyeket a románok a francia és az amerikai együttműködéshez fűztek, nem váltak be. Ezért az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást illetően a jövőben erőteljesebben kívánnak Németországra támaszkodni. Az európai partnerség és párbeszéd egyik építőeleme a jó szomszédság. Josef von Ferenczy szóba hozta a magyar-román és a német-román kapcsolatok fejlesztésének fontosságát is. Elégedetten nyugtázta, hogy Valeriu Stoica is méltatta a közvetlen szomszédhoz és a távolabbi néniét partnerhez fűződő jó viszony jelentőségét. R. L. Pontos és gyors rakéták A hangsebesség hatszorosával száguldanak Az amerikai haderő új manőverező robotrepülőgépei a tervek szerint hatszoros hangsebességgel száguldanak majd a kiszemelt cél felé. Az új csodafegyver találati pontossága 720 kilométeres távolságból is 10 méteren belül lesz, ígérik a fejlesztők. A különböző fegyvernemek a következő évtized végére kapják majd meg az új gépeket, amelyek sokkal többet tudnak, mint a jelenlegiek: a közelmúltban afganisztáni célokra kilőtt robotrepülőgépek csak óránként 880 kilométeres sebességgel haladtak, azaz a hangsebességet még csak meg sem közelítették. Az ennél tehát jóval gyorsabb, új robotrepülőgépek másik nagy előnye, hogy nemcsak korszerűbbek, hanem jóval olcsóbbnak is lesznek. Darabonként „alig” kétszázezer dollárba kerülnek, ami kevesebb mint a fele a jelenleg hadrendben lévőknek. Az elképzelések szerint az amerikai haditengerészet és légierő 2010-ben jut hozzá az első példányokhoz. FEB Autóháború a Volgánál: 70 halott A maffia meg akarja kaparintani a Ladát Véres szakaszába érkezett a legkülönfélébb orosz maffiacsoportosulások küzdelme Oroszország legnagyobb személygépkocsi-gyáráért, a Ladájáról nálunk is jól ismert Avtovazért. Áz elmúlt hónapban két magas beosztású Lada-menedzser ellen követtek el végzetes kimenetelű merényletet. Oleg Sevcovot, az egykori olasz kommunista vezető nevét viselő iparváros, Togliatti autó- konszernje felügyelő tanácsának elnökét egyszerűen agyonlőtték, Sztanyiszlav Furfajevet, az alkatrészgyár igazgatóját pedig életveszélyesen megsebesítették. Bérgyilkosok fegyverétől hetvenen haltak meg az elmúlt négy évben a togliatti autóháborúban - tette közzé a gyászos statisztikát a város polgármesteri hivatala. A tét: a hatalom megszerzése a gépkocsipiacon. A véres harcba - természetesen nem fegyverrel - a német Adam Opel Rt. is beszállt. A rüsselsheimi autógyártó óriás az Avtovazzal és a finn Veimet művekkel közösen akar évente 30-60 ezer gépkocsit gyártani a finn határhoz közeli orosz Vi- borgban. Hosszú távon a Volga menti Lada-gyár szerelőszalagjairól évente 300 ezer Opel autónak kellene legördülnie. A 114 ezer dolgozót foglalkoztató Avtovaz kezdettől fogva amolyan állam az államban: Togliatti térségének legnagyobb munkaadója. Tavaly 673 ezer járművet produkált, az idén tovább növeli termelését. Csakhogy miközben a gyártás mennyisége kedvezően alakul, a termékek minősége - finoman szólva is - hiányos. Gyakorta alapozás nélkül fújják a lakkfestéket a karosszériára, „kifelejtik” a csomagtérből a pótkereket, és az ablaktörlő is eltűnik, mire a vevőhöz jut a személygépkocsi. Az állam csődeljárást akar kezdeményezni a Lada Művek ellen, mert már csillagászati összegű az autógyár adóhátraléka. A legfrissebb adatok szerint 2,78 billió rubellal (körülbelül 80 milliárd forinttal) tartozik az államkasszának. Kulcsár László Ahol már megelégelték a kamionok dübörgését Útdíjemelés svájd módra Svájc magas hegyei közt elevenen él Teli Vilmos emléke. Ám a mai polgároknak a hódítók újfajta támadásával kell megküzdeniük: nem idegen császárokkal, hanem a kamionokkal. A legendás népi hős, Teli Vilmos egykori szűkebb pátriájában, Úri kantonban naponta több mint 3600 kamion dübörgését kell elviselniük az ott lakóknak, akik tulajdonképpen - mint mondják - „teljesen önzetlenül” kénytelenek ezt tűrni, hiszen a rakományok tranzitáruk: délre szállítandó német termékek, illetőleg a német áruk megtermeléséhez szükséges alapanyagokat fuvarozzák a kocsik délről északra. Amióta megnyílt a Szent Gotthárd-alagút, megteremtve a legrövidebb kapcsolatot stílszerűen szólva - a teutonok és a latinok között, Úri tartomány teherautó-forgalma több mint 560 százalékkal nőtt meg, és ez évente 964 ezer kamiont jelent. „Az embereknek egyszerűen elegük lett, és napról napra jobban nyomasztja őket a rettenetes forgalom” - mondta Hansruedi Stadler, Uri tartományi kormányának választott képviselője. A legapróbb kérdésekben is előszeretettel referendumot rendező Svájc egész lakossága ezért e hét végén ismét az urnák elé járult, hogy népszavazás útján döntsön arról: szedjenek-e extra sápot a zajos és környezetszennyező fuvarozóktól. Tartva attól, hogy az európai egyesítési folyamat még jobban megkeseríti az életüket, legalább „valami bánatpénzt” szeretnének a svájciak. Ami, ha megszavazzák, nem is lesz csekély: a jelenlegi mintegy 18 dolláros tranzitdíjat 232 dollárra emelnék. Ismerve a takarékos (és mérges) svájciakat, a referendum kimenetele aligha kétséges. A kamionosoknak legfeljebb annyi a vigaszuk, hogy az emelt díjat csak 2005-től kezdik el szedni. Addig pedig még annyi hó leesik a magas hegyek országában! Ferenczy Europress
