Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26-27 / 226. szám

1998. szeptember 26-27., szombat-vasárnap KÖRKÉP Szövegek kétféle használatra A világ igazai. Bátorságért-érdemjelet adományozott a belügyminiszter tegnap 56 személynek, akik a holocaust idején életük kockáztatásával mentették az üldözötteket. Izraelben a holocausttal kapcsolatos tények feltárására a háborü után alakult meg a Yad Vashem (Igazak Kertje) In­tézet. Az általa felkutatott embereknek, illetve hozzátarto­zóiknak adott át elismerést Pintér Sándor. Képünkön Tukka Ilonával, a legidősebb kitüntetettel, fotó: feb/diósi imre A földművelésügyi és vidék- fejlesztési tárca első embere hivatalba lépése óta számos meglepő nyilatkozattal sok­kolta a válságba jutott mező- gazdasági termelőket. Tegnap minden eddiginél több tele­font kaptunk dr. Torgyán Jó­zsefnek a Déli krónikában el­hangzott szavai miatt. A telefonálók szerint a pártel­nök-miniszter olyasmit állí­tott, hogy a gabonaértékesítési gondok miatti tüntetések hát­terében a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége, illetve a volt téeszvezetők állnak, a céljuk pedig nem kevesebb, mint egy második taxisblokád kirobban­tása. Ok azok, akik az előző parlamenti ciklusban, a szocia­lista kormánytól jelentős pénz­ügyi támogatást kaptak, de most elesnek a hasonló nagy­ságrendű állami pénzektől. Az őstermelők ne higgyenek ezeknek a szirénhangoknak, az előző rendszer kiváltságosai nem az ő érdekeiket szolgál­ják. *** Hasonló állítások találhatók a sajtóhoz eljuttatott hétoldalas Torgyán-levélben is. Viszont tessék megfogódzkodni: egy belső használatra szánt minisz­tériumi munkaanyagban azt ol­vastuk, hogy „1 millió ősterme­lő van, ők okozzák a gondot”. Már csak az a kérdés, hogy ezek után kinek higgyen az ember: a minisztemek-e vagy közvetlen munkatársának?! Ménesi György Időszerű lenne a tolmácsképzés beindítása Az ombudsman a siketekért A siketek által használt jel- nyelv általánosabb elfogadása mellett állt ki a hozzá intézett beadványok nyomán Gönczöl Katalin, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa. A hallásukban súlyosan sérül­tek esélyegyenlőségének javí­tásában kulcsszerepe van a jel­nyelv elismerésének - állapí­totta meg az ombudsman teg­napi nyilatkozatában. Ahhoz azonban, hogy e sajátos beszéd ne csak a siketek egymás kö­zötti, hanem a hallókkal való kapcsolat fenntartásának is az eddiginél általánosabb eszköze lehessen, jelnyelvi tolmácsokat kell képezni és működésüket anyagilag támogatni kell. Gönczöl Katalin kitért a te­levíziós műsorok feliratozásá­nak fontosságára is, aminek az európai közszolgálati televízió­kat tömörítő szervezet, az EBU is kiemelt jelentőséget tulajdo­nít. E médiáknál éppen a köz- szolgálati jelleg miatt célszerű lenne ezt a közlési formát, a hírműsoroknál pedig a jelnyelvi tolmácsolást általánossá tenni. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa kezdemé­nyezte, hogy a kormány és az egészségügyi miniszter e téma­körben mielőbb kezdje meg a szükséges rendeletek előkészí­tését, és a parlament ennek megfelelően módosítsa a rádió­zásról, valamint a televíziózás­ról szóló törvényt. A közvetlen tőkebefektetők nem szándékoznak kivonulni Jövőre több pénz jut a vidéknek A magyar gazdaság kilátásairól számolt be külföldi üzlet­embereknek Surányi György jegybankelnök, Járai Zsig- mond pénzügyminiszter és Chikán Attila gazdasági minisz­ter a Fortune Global Fórum alkalmából rendezett üzleti reg­gelin pénteken, Budapesten. Surányi György leszögezte, hogy az elkövetkezendő más­fél évben az MNB nem változ­tat a mostani árfolyam-politi­kán, a csúszóleértékelés gya­korlatán. A jegybank idei inf­lációs prognózisát a vártnál jobb számok miatt módosítani kell majd, így decemberben az egy évre visszatekintő pénz­romlás 13 százalék alatt lesz, de a piaci szereplők még ennél is optimistábbak: 12,5 száza­lékkal számolnak. Az MNB elnöke közölte: nem változik a jegybanki in­tervenciós sáv, hiszen megfe­lelő a forint iránti bizalom megtartására. A jegybank el­sődleges célja, hogy az inflá­ció a 2000. évben egy számje­gyűre csökkenjen. A jövő évi költségvetés összeállításánál a fő szempont az állami újraelosztás mérsék­lése - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az állami koncentráció a bruttó hazai termékhez viszonyítva 47 szá­zalékról 45 százalékra reduká­lódik 1999-ben. Kiemelt fel­adat az adóbehajtás szigorítása és a nyugdíjreform folytatása. Járai közölte: a nyugdíjreform már most sikereket hozott, a 4 millió alkalmazott közül 1 millió tagja valamilyen nyug­díjpénztárnak, legyen az ön­kéntes vagy magánpénztár. Chikán Attila gazdasági mi­niszter úgy vélte: mivel az Eu­rópai Unióba irányul kivite­lünk több mint 70 százaléka, a magyar gazdaság potenciális növekedésének lehetősége az Unió tagállamainak gazdasági folyamataitól függ. Járai és Chikán is hangsúlyozta: az orosz pénzügyi válság ellenére egyelőre semmi nem indo­kolja, hogy a kormány módo­sítsa a jövő évi gazdasági prognózisát. Továbbra is azzal számol, hogy az idén és jövőre is 5 százalék lesz a GDP bővülése. Chikán Attila jelezte: az Orbán-kormánynak is célja, hogy fennmaradjon a működő­töké beáramlásának üteme, sőt még több közvetlen befektetés érkezzen az országba, s ezért tenni is fog. A befektetőknek olyan kedvezményeket nyúj­tanak majd, amelyekkel az or­szág elmaradottabb részein, így például az ukrán határ mentén növelik a beruházáso­kat, illetve segítik az ottani munkahelyteremtést. A gazdasági miniszter sze­rint vissza kell szorítani a szürke- és feketegazdaságot, ez az új kormány eltökélt szándéka. Az üzletemberek kérdéseire válaszolva arra biz­tatta a külföldi befektetőket, az itt lévő multinacionális cé­geket: vegyék jobban igénybe a magyar háttéripar, a hazai beszállítók kapacitásait. Az itthoni kis és közepes cégek ugyanis most már egyre in­kább olyan minőségben dol­goznak, amely megfelel a kül­földiek elvárásainak. A gazda­sági miniszter azt is aláhúzta, hogy e kis- és közepes vállala­tok további nagyarányú fejlő­dését is támogatni kívánja a kormány. Járai Zsigmond azt taná­csolta a multinacionális cé­geknek, hogy bátran alkal­mazzanak az országban olyan menedzsmenteket, amelyek­ben magyar és külföldi szak­emberek egyaránt megtalálha­tók. Ezzel együtt arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a helyi és a központi bürokrácia még mindig nagy az országban, et­től azonban szerinte nem sza­bad megriadniuk a külföldi beruházóknak. A pénzügyminiszter el­mondta: a vidék- és agrárfej­lesztés a következő költségve­tés összeállításánál kiemelt szerepet kap, de azt még nem tudni, mekkora összeget köt­nek le erre a központi büdzsé összeállításakor. Annyi bizo­nyos, hogy több jut majd az agráriumnak, mint az idén. Járai Zsigmond bízik abban, hogy a külföldi befektetők előbb-utóbb megértik: Ma­gyarország piaca nem azonos az orosz gazdasággal, és az or­szágot most elhagyó külföldi befektetők hamarosan vissza­térnek. Optimizmusát arra alapozza, hogy a világban fel­lelhető különböző válságzó­nák miatt igen kevés biztonsá­gos befektetési terep áll a ren­delkezésükre. Surányi György hozzátette: a közvetlen tőkebefektetők nem vittek el összegeket az országból, csak egyes portfó- lióberuházók távoztak. „Ettől még nem kell megijedni”, mondta a jegybank elnöke. Polgárok az eurorégiókért Hazánk és Románia célja azonos: mindkét ország szeretne mielőbb szerves részévé válni az egységesülő Európa együtt­működési és biztonsági rendszerének — írta a tegnap Ara­don megkezdődött VI. Román Magyar Polgárfórum részt­vevőinek a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád. A városházán Arad megye és Arad város vezetői köszöntöt­ték a két ország polgáraiból alakult civil parlamentet. Göncz Árpád üdvözletét — román és magyar nyelven — Magyarország bukaresti nagy- követségének munkatársai ol­vasták fel. Köztársasági elnö­künk a rendezvény témavá­lasztásáról a következőket ír­ta: — „A civil szervezetek szerepe az eurorégiókban” napjaink egyik legidőszerűbb kérdése. Ä rendszerváltás után mindennapi életünk szá­mos területe gazdátlan ma­radt, megszűnt az állam gon­doskodása. Életbevágóan fon­tos tehát, hogy civil szerveze­tek, egyesületek, alapítványok jöjjenek létre mind több terü­leten és mind nagyobb szám­ban e hiányok pótlására. A jö­vő útja pedig csak az lehet, ha olyan kezdeményezések szü­letnek, melyek — akár a hatá­rokon átnyúlva is — regioná­lis igényeket szolgálnak. A felszólalók többsége (így Achim Alexa és Nora Grosan Aradról, Gyaraki Sándorné Békéscsabáról) számba vette az eddigi ered­ményeket: szóltak többek kö­zött a battonyai átkelőn ter­vezett kisteherforgalomról, az aradi integrációs iroda te­vékenységéről és a gyermek- üdültetés sikeréről. A résztvevők ebéd után megkoszorúzták az Aradon kivégzett magyar tábornokok és a román hősök emlékmű­vét, majd a városháza mellett emlékfát ültettek. Ménesi György Jubileumi megemlékezés. Húszéves a hazai kisebbségi te­levíziózás. Ebből az alkalomból a németek lakta Alsómocsolá- don tegnap ünnepi megemléke­zést tartottak, amelyen Dávid Ibolya igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a nemzetiségi te­levíziózás az identitás és a kul­túra megőrzése mellett a ki­sebbségek megismerését és megértését is szolgálja. Személycsere a Mol-nál? Az MSZP erőteljesen nehezmé­nyezné, ha folytatódnának a po­litikai okokból történő leváltá­sok - nyilatkozta tegnap Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes. Arra a fideszes javaslatra rea­gált, amely a gazdasági társasá­gokról szóló törvény módosítá­sával lehetővé tenné Pál László visszahívását a Mól Rt. éléről. Nonprofit Expó. Hazánkban becslések szerint 10-15 000 szolgáltatást, közfeladatot át­vállaló civil szervezet tevé­kenykedik. Munkásságukról nyújt áttekintést az Európai Nonprofit Expó. Éj bankelnökök. A minisz­terelnök felmentette Nyíri Ivánt, a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. vezérigazgatóját. Az Eximbank új vezérigazga­tója Bánki Frigyes lett, a Mehib élére Botos Balázs került. Megszépülő műemlékek. A magyar millennium megünnep­lése keretében pályázatot írtak ki Árpád-kori falusi kis és rom­templomok műemléki helyreál­lítására. A bírálóbizottság a 136 kérelem közül 47 pályázatot fogadott el, amelyek összesen 300 millió forint támogatásban részesülnek. Villamosított déli vasút. Teljes hosszában befejeződött a [,„déli .vasút villamosítása* tegriap felavatták a Balatonszeht- györgy-Murakeresztúr közötti utolsó, 55 kilométeres villany- vontatású szakaszt. A 6 milliárd forint költségű beruházás gyor­sabb és olcsóbb összeköttetést teremt az Olaszországból Hor­vátországon át Magyaror­szágra, Ukrajnába, illetve Oroszországba vezető európai tranzitvonalon. i Különleges határátkelő. Négyéves szünetelés, átépítés után ismét megnyílt a Rábafü- zes-Heiligenkreuz állat-egész­ségügyi határátkelőhely. Az or­szághatárnak ezen a szakaszán kizárólag a Magyarországról és az EU-ból származó, állat­egészségügyi vizsgálatra köte­lezett árut lehet kiszállítani. Elhunyt Horváth Ede. Csü­törtökön 74 éves korában el­hunyt Horváth Ede, a győri Rába Rt. nyugállományú vezér- igazgatója. Dévaványán az információ volt terítéken A fekélybaktériumra gyógyszer már van, a vakcinával még kísérleteznek Egy csók, vagy valami más Az orvostudomány már régen rájött arra, hogy a gyomorfeké­lyek döntő többségét egy baktériumfajta okozza. Á baj meg­előzésére és gyógyítására szolgáló vakcina kifejlesztésében azonban a kutatók még csak az állatkísérleteknél tartanak. Régen könyörögni kellett egy-egy hirdetés megjelenteté­séért. Előfordult, hogy a malac már hízó lett, mire a hirdetés megjelent. Akkor a lapfelületnek csak 12 százaléka lehetett hirdetés, ma viszont ez az arány már korlátlan — fogalma­zott dr. Tóth Miklós, lapunk kiadójának igazgatója, a Sárré­ti Vállakozói Napok tegnapi dévaványai nyitóeseményén.-A helicobacter pylori nevű baktérium felismerésére és gyógyszeres terápiával történő elpusztítására már van lehető­ség, de a gyors és hatékony vé­dőoltásra feltehetően még éve­ket kell várni - nyilatkozta la­punknak dr. Lonovics János, a Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem belgyó­gyász professzora. - Az 1983- ban felfedezett kórokozót a vérmintából és a fekélygyanús betegek gyomortükrözésekor vett szövetmintából lehet kimu­tatni. Mi több, az ország öt ré­giójában már olyan műszerek is rendelkezésre állnak, amelyek­kel a szájon át kifújt levegő­mintából is izolálható a bak­térium. Hazánkban 150 ezer fekély­beteget tartanak nyilván, és csaknem 90 százalékuk HP- baktériumfertőzött. E nagy számban előforduló betegség önmagában is jelentős feladatot ad az orvosoknak, külön fi­gyelmet pedig azért érdemel, mert az újabb felismerések sze­rint gyomorrák kialakulásához is vezethet. Köztudott az is, hogy kizáró­lag emberek terjesztik a fertő­zést, háziállatok nem. A bakté­rium a szájon és a testnyíláso­kon keresztül juthat a szerve­zetbe. Ilyen szempontból akár csókolózni is veszélyes, még­sem jelentene megoldást, ha az emberek a betegségtől félve tar­tózkodnának a testi érintkezés e kellemes formájától. A szakember azt javasolja, hogy - mint minden panasz esetén - a kínzó gyomorbán- talmaknál is azonnal forduljon a beteg orvoshoz. Lonovics professzor szerint ugyanis szükséges lenne, hogy a fertő­zöttek mielőbb teljes gyógy­szeres kezelést kapjanak. Ad­dig is, amíg az oltóanyaggal folyó kísérletek érezhető eredménnyel nem járnak. Németh Zsuzsa — Az embereknek rengeteg in­formációra van szükségük. Az egyik információhordozó a reldám, az olvasók is fontos in­formációkat kapnak belőle. A vállalkozó számára pedig azért jelentős, mert aki nem reklá­mozza tevékenységét, az való­színűleg hosszú ideig nem ma­rad fent. Sokan azt mondják, hogy drága a reklám, de ez mindig a hatékonyságától függ. Lapunkat például 122 ezren ol­vassák, tehát a nálunk közölt hirdetés sok emberhez eljut — mondta kiadónk igazgatója. Bede László, a Csaba Tele­vízió főmunkatársa megemlí­tette: a tájékoztatásban gyak­ran ellentmondó hírek is meg­jelennek. Igazán jó helyzetben a nagyobb hagyományokkal rendelkező lapok vannak, az elektronikus sajtó felkészület­lenebb, hisz ott sokan még most tanulják a szakmát. Dr. Kővári E. Péter, a Nap­világ Kft. igazgatója a sajtó közvetítő szerepét hangsú­lyozta, mert nem a beleszólás, nem a véleményformálás a küldetése. — A reklám a termék név­jegye, amit előre küld, s a fo­gyasztó eldönti, kíván-e vele foglalkozni vagy sem — idézi te az egyik mondást Szatmári János, a Csaba College igaz­gatója. Kucsera Mihály informati­kai menedzser tartalmas szak­mai előadásában az informá­cióról úgy beszélt, mint a vál­lalkozás fontos eszközéről. A Sárréti Vállalkozói Na+ pok tegnapi rendezvénye tehát az információ jegyében zajt lőtt. A mai nap témája az in-} tegráció. Ez a rendezvény á szeghalmi városházán délelőtt 10 órakor kezdődik, s vendé­ge lesz Szájer József, a Paria) ment európai uniós bizottság gának elnöke. Vasárnap dél} előtt 10 órától pedig a vésztő) Sinka István Művelődési Köz­pontban az idegenforgalom kerül terítékre. Magyari Barna

Next

/
Thumbnails
Contents