Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-25 / 225. szám
1998. szeptember 25., péntek GAZDASÁG A búzaválság ellenszere a jó minőségű vetőmag Ki mit vet, azt A mezőgazdaságban évek óta csökken a fémzárolt vetőmag felhasználása, a termelők többsége általában saját búzáját veti vissza. Ezen a helyzeten a szakemberek szerint a meghirdetett „búzáért vetőmagot” csereakció sem fog lényegesen változtatni. Véleményük az, hogy a tartós búzaválság csak jó minőségű, eladható áru termelésével előzhető meg. Fordulat a tőzsdén. Történetének legnagyobb arányú áremelkedése zajlott le tegnap a Budapesti Értéktőzsdén, amelynek hivatalos indexe, a BUX 4605,69 ponton fejezte be a kereskedést, ami 586,28 pontos, azaz 14,58 százalékos erősödés egyetlen nap alatt. Tizenhét részvény kereskedését egész napra felfüggesztették, mivel áremelkedésük 20 százalék fölé ment. PHARE-megbeszélés. 2000-től várhatóan megduplázódnak a PHARE-támoga- tások - mondta Boros Imre, a PHARE-pénzek elosztásáért felelős tárca nélküli miniszter tegnap, Catherine Dayjel, az Európai Bizottság I-es főbizottságának igazgatójával folytatott budapesti tárgyalása után. Globex-feljelentés. Az ORFK-n elmondták: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettől megérkezett a feljelentés a Globex Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt. ellen. A felügyelet tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt háromszázezer forintos bírságot is kirótt Vajda Lászlóra, a Globex elnökére. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 369,81 Francia frank 38,88 Japán jen (100) 160,60 Német márka 130,37 Olasz líra (1000) 131,83 Osztrák schilling 18,53 Svájci frank 157,35 USA-dollár 219,47 ECU 256,08 A Vetőmag Terméktanács adatai szerint a nyolcvanas években a rendelkezésre álló fémzárolt vetőmagnak mintegy 90-95 százalékát vetették el a termelők, a kilencvenes évektől kezdve, a fizetőképes kereslet visszaesésével párhuzamosan azonban már csak 75-80 százalékát. Évről évre csökken a vetőmag-felújítási arány, a termelők saját földjükön egyre kisebb arányban vetnek minősített fémzárolt vetőmagot és növekszik a saját termésből visz- szamaradt mag felhasználása. Az 1980-1990 közötti években a felújítási arány 48-49 százalékos volt. Ezenkívül rendelet írta elő a termelőknek, hogy saját vetőmagjukat be kell vizsgáltatni és csak akkor vethették el, ha az megfelelt a szabvány előírásainak. 1991-1993 között a felújítási hányad 25-27 százalékra esett vissza és megszűnt a minősítési kötelezettség. Némileg javult a helyzet 1994-’95-ben, amikor a fémzárolt vetőmag felhasználása 38-39 százalékra emelkedett. A javuló tendencia azonban nem tartott sokáig: 1997- ben a felújítási hányad ismét 34-35 százalékra esett vissza. A szakértők előrejelzése szerint ez az arány az idén 24-27 százalékra süllyedhet, ami már azt a veszélyt rejti magában, hogy az árutermelő búzaterület hetven százalékán jövőre sem terem jó minőségű, könnyen értékesíthető gabona. (A fejlett mezőgazdaságú országokban ez az arány ötven százalék felett van - a szerk.) Pedig jó minőségű szaporítóanyagból nincs hiány az országban. Az idén - a tavalyi 276 ezer tonnával szemben - várhatóan 280 ezer tonna lesz a nyersvetőmagtermés, amelyből legalább 168 ezer tonnát fémzárolnak. Perczel Mihály, a terméktanács alelnöke szerint az őszi vetésű kalászos gaboarat nák vetőmagellátása kiegyensúlyozott: mennyiségben, minőségben és választékban ki tudnák elégíteni a forgalmazók és a vásárlók igényeit. Ha lenne érdeklődő... A szakember úgy látja, a gabonapiaci anomáliák rendkívül visszafogják a keresletet, így aztán félő - magyarázza hogy az igazán jó minőségű szaporítóanyag a tavalyinál is kisebb mértékben lel gazdára. Többek szerint az agrártárca által meghirdetett „búzáért vetőmagot” csereakció sem sokat javíthat a termelők gondjain. A törekvést jónak tartják, de nem fűznek hozzá nagy reményeket. Ilyen cserelehetőség ugyanis már korábban is volt: a termelők a garantált áras felvásárlásra beszállított gabonájukra kapott utalványuk ellenében vetőbúzát vásárolhattak. De akkoriban sem fogyott lényegesen több vetőmag. A terméktanács elnökétől megtudtuk: a II. fokú szabványos minőségű, fémzárolt, zsákba csomagolt búzavetőmag tonnánként 32 ezer, csávázottan 36 ezer forintba kerül az idén, áfa nélkül. Erre pedig kevés termelő áldoz, így aztán jövőre is eladhatatlan lesz a termés nagy része. Pedig a szakember szerint nem lenne szabad a vetőmagon takarékoskodni. A terméktanács korábban javasolta a fémzárolt vetőmag felhasználásának hektáronként 4000 forinttal történő támogatását. A termelőket érdekeltté kell tenni a fémzárolt vetőmag felhasználásában, valamint, hogy ne a raktárukban elfekvő, eladatlan búzájukat vessék el a szebb jövő reményében. Újvári Gizella Év Szaporítóterület Tényleges nyersvetőmagtermés Fémzárolt vetőmag Ebből exportra ha tonna tonna tonna 1990 74 537 369 172 140 870 51 1991 47 943 219 172 70 722 2554 1992 33 834 134 575 82 821 2684 1993 40 618 151 600 89 745 2606 1994 52 684 264 799 148 621 1078 1995 48 559 220 621 131 408 1153 1996 54 864 217 000 132 670 1823 1997 53 908 267 875 140 483 471 1998 57 595 280 000 168 000 — ŐszibúzavetSmag-szaporítások adatai 1990-1998 (OMMI) Minősítik a magánnyugdíj pénztárakat Átvilágítás a kockázatokról A legutóbbi adatok szerint 1 millió 200 ezer embert érdekelhet: megbízható magánnyugdíjpénztárba fektette-e pénzét, s vajon biztosítva lesz-e nyugdíjaséveinek nyugalma. Ma 26 pénztár rendelkezik tevékenységi engedéllyel, de még 16 áll sorba, hogy megfeleljen az előírásoknak. Mától kormányrendelet szabályozza a magánnyugdíjpénztárak minősítését és azt, hogy mely cégek minősíthetik a kasszákat. A kormányrendeletet az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) dolgozta ki, s az ő hatáskörébe kerül a minősítő cégek engedélyeztetése és regisztrálása - tájékoztatta lapunkat Párniczky Tibor, a felügyelet elnökhelyettese. Hazánkban eddig két cég foglalkozik hitelminősítéssel - a Focus Befektetésminősítő Rt. és az IHB Rt. Ők már a rendelet kidolgozása idején pályáztak a minősítői cím elnyerésére. A befektetési piacnak ez olyan területe, ahol a díjazás nem a vagyon arányában történik (a megbízóval kötött szerződésen múlik), ezért nem „nagy üzlet” minősítőnek lenni. Ennek ellenére kanadai, angol és amerikai cégek is jelezték érdeklődésüket. A cégalapításhoz előírt alaptőke 50 millió forint. A személyi feltételek között szerepel a szakirányú felsőfokú végzettség illetve jártasság, elismertség a szakmában. A minősítés módszertanát nem írja elő sem a kormány- rendelet, sem az ÁPF működési szabályzata. Kikötés csupán az, hogy a jelentkező cégnek dokumentálnia kell a minősítés módszertanát, és ahhoz minden egyes pénztár elbírálásakor egységesen és következetesen tartania kell magát. A pénztártagoknak nem lesz könnyű eligazodniuk a különféle módszerek között. Azonban éppen a minősítések összevetése adhat lehetőséget a pénztárak kockázatának felmérésére. A minősítők publikációkban vagy önálló kiadványokban teszik majd közzé a kasz- szák befektetéseinek eredményességét, működésük esetleges kockázatát. Ugyanakkor szabad a piac, ami azt jelenti, hogy nem minden minősítő cég folyamodik majd ÁPF- engedélyért. Ám nyilvánvaló, hogy az ÁPF nyilvántartásba vétele garanciát jelent a hitelminősítőre nézve. Az IHB Rt. a pénztárakat kockázatuk minősítése szerint fogja rangsorolni, amibe tehát az auditálás, a mérlegkészítés nem tartozik bele - tudatta Bódy Sándor vezérigazgató. Az objektív paramétereken túl a nemzetközileg is elterjedt befektetési kategóriákat alkalmazzák majd, tehát a legjobb minősítést az AAA jelenti, míg a legrosszabbat a D, ami gyakorlatilag azt jelenti: a pénztár senkinek nem ajánlott, A két szélső érték között kilenc kategória lesz. Az IHB számításai szerint díjazásuk a pénztár összvagyonának 0,1 százaléka lesz. A kockázati jelentéseket egyelőre a saját cégismertetőjükben, negyedévenként hozzák majd nyilvánosságra. Cs. J. TAE-taimas programi?) Negyvenéves a szarvasmarhaivadék-vizsgálat Tar István akárcsak négy évvel ezelőtt, idén is hazajött Kanadából, hogy megmérettesse magát a polgármester-választáson. A napokban az orosháziak Kopogtató lehetőségek címmel vehették kézbe kiadványát, ahol részletesen ismertette a másokétól merőben eltérő, újhullámos programját. A jelölttel szerdán este lakossági fórumon találkozhattak az érdeklődők. A Kanadában napelemes számológép, orrszőrvágó gép és fiatalító tabletta árusításával foglalkozó férfi a fórumon ecsetelte a városi bank létrehozásának előnyeit, majd rávilágított arra, hogy a városkapu létrehozása elengedhetetlen, ezzel minden oldalról körülbástyázná Orosházát. Tar István programjában felvázolta egy 30 ezer főt befogadó műjégpálya és egy 1000 szobás szállodalánc kiépítésének szükségességét is. Festményen mutatta be, milyennek is képzeli el az úgynevezett mennyek palotáját, ami világhírűvé tenné Orosházát. (Ennek helye — mondta Tar, a jelenlegi Meszes Kis-közben lenne.) Az avatóünnepségre meghívná a dalai lámát is. A fórum végén Tar István bejelentette: Magyar eszme című könyvének megírásáért felteijeszti magát a Nobel-díjra! Kovács Erika A mezőhegyesi törzstenyésztő, István Pál előrelátó és fáradhatatlan volt a tenyésztés szervezésében SZERETNE EGESZSEGESEBB ES SZEBB LENNI? Látogasson el a Szépség és egészség '98 c. kiállításra, ahol tanácsokat, ötleteket kaphat és kipróbálhatja, megveheti álmai megvalósítóját. 1998. szeptember 26—27., naponta 10—19 óráig, Békéscsabai Belvárosi Iskola tornaterme, Békéscsaba, Haán L. u. 2/4. PROGRAM: Szeptember 26. (szombat) 1030 Megnyitó — Németh Béla, a Békés Megyei Képzműves Kamara elnöke 11.30 Testkozmetikai bemutató Grácia Kozmetikai Szalon 13.00 Az egészséges fogakért Előadó: Nagy Lajos fogtechnikus 14.00 Fitnessbemutató Bajza utcai F. Fitness Központ 15.00 Testkozmetikai bemutató Grácia Kozmeükai Szalon 16.00 Frizurabemutató A bemutatót a Békés Megyei Kézműves Kamara mesterfodrászai tartják 17.00 Kozmetikai bemutató A bemutatót a Békés Megyei Képzműves Kamara mesterkozmetikusai tartják 18.00 Divatbemutató — TT Divatstúdió Szeptember 27. (vasárnap) 11.00 Frizurabemutató A bemutatót a Békés Megyei Kézműves Kamara mesterfodrászai tartják 12.00 Testkozmetikai bemutató Grácia Kozmetikai Szalon 14.00 Fitnessbemutató Bajza utcai F. Fitness Központ 15.00 Kozmetikai bemutató A bemutatót a Békés Megyei Kézműves Kamara mesterkozmetikusai tartják 16.00 Testkozmetikai bemutató Grácia Kozmetikai Szalon 17.00 Divatbemutató — TT Divatstúdió Ha magával hozza a hirdetést, Ön ingyen tekintheti meg a kiállítást! A magyarországi szervezett szarvasmarhaivadék-vizsgálat kezdetének 40. évfordulójáról emlékeztek meg a közelmúltban Mezőhegyesen, a Génbank Kft-nél rendezett tudományos tanácskozáson. A helyszín megválasztása nem volt véletlen. A résztvevők arra a mezőhegyesi tenyésztői munkára is emlékeztek, amely hozzájárult a magyarországi szervezett ivadékvizsgálat elindulásához, s amely mind a mai napig töretlenül folytatódik. A második világháború teljesen megsemmisítette a ménesbirtok szarvasmarha-állományát, s ezzel a korábbi tenyésztési eredményeket. A háború utáni első években az ország területéről felvásárolt állománnyal indult újra a termelés. A tenyésztési előrehaladás érdekében Svájcból is hoztak be szimentáli üszőket és tenyészbikákat. 1949-ben az országban másodikként kezdte meg munkáját a Mezőhegyesi Mesterséges Termékenyítő Állomás. Mezőhegyes 1951-ben törzsállattenyésztő állami gazdaságként kapott feladatokat az ország állat- tenyésztésének fejlesztésében. — A feladat óriási volt, s akik kapták, megfeleltek a várakozásoknak. A mezőhegyesi szarvasmarha-tenyésztés újjászervezésének, felemelésének kiemelkedő egyénisége volt István Pál törzstenyésztő. Előrelátó volt a célok megfogalmazásában, fáradhatatlan a termelés és a tenyésztés szervezésében. Hite és lelkesedése magával ragadta munkatársait, beosztottjait, az ágazat minden dolgozóját — méltatta elődei munkásságát a Ménesbirtok Rt. üzemi lapjában, a Birtokszemlében dr. Török Imre, a Génbank Kft. ügyvezető igazgatója. Mezőhegyesen a háború utáni nehéz viszonyok között igen rövid idő alatt újraszervezték a házi törzskönyvezést. Bevezet- . ték a havonkénti rendszeres próbafejést, zsírvizsgálattal kiegészítve. A tehenekről egyedi megfigyeléseket rögzítettek a nyilvántartásokban. Az egyedi megjelölést, azonosítást a lehető legpontosabban végezték. Egyes istállókban a naponkénti próbafejéssel rögzítették a termelési adatokat. A törzskönyvezés feljegyzéseit a néhány év múlva meginduló hivatalos törzskönyvi ellenőrzésben folytatták tovább. A termelési és tenyésztési adatok alapján komoly szelekciós munka indult meg a mezőhegyesi tenyészetben. Nagy gondot fordítottak a kiváló tehenek képességeinek kibontakoztatására. (Csak egyetlen példa! A 613 Fá- ni nevű tehén beszédes adatai a következők: 347 nap, 13 936 kg tej, 516,6 kg, vagyis 3,7 százalék tejzsír.) Az 1949—50-ben megindult mesterséges termékenyítés lehetőségét kihasználva egyedi párosítást vezettek be. — A 16 szétszórt telepen elhelyezett több mint 4 ezer szarvasmarha termelésének szervezése mellett István Pálnak jutott ideje arra is, hogy figyeljen a tudományos eredményekre. Különösen azok a gondolatok, kutatások ragadták meg, amelyek a bikák örökítőképességének felderítésére irányultak. Szakirodalmi cikkekből ismerte a dániai tenyésztési eredményeket és az Állattenyésztési Kutatóintézetben folyó munkákat, melyeket akkor Csukás Zoltán professzor irányított. István Pál felkereste Csukás professzort, és a segítségét kérte abban, hogy az ivadékvizsgálattal kapcsolatos kutatások gyakorlatba már átvihető részét Mezőhegyesen fejlesszék tovább. így indult el Mezőhegyesen 1951-ben Csukás Zoltán professzor irányításával, Kecskés Sándor tudományos munkatárs közreműködésével a nagyüzemi körülmények között alkalmazható örökítőképesség vizsgálata — írja dr. Török Imre. Az első időben az anya—leány párok összehasonlításával alkotott öröklési rácsokból következtettek a bikák tenyészértékére. Az 1954. évi Országos Mezőgazda- sági Kiállításon a mezőhegyesi törzstenyészetből bemutatott „Planet” üsző- és bikautódcsoport egyöntetűségével, nemességével az örökítőképesség felé fordította a tenyésztőket. 1955-ben Mezőhegyesen nagyszabású ivadékbemutatót rendeztek az ország minden tájegységéből érkezett szakemberek számára. Csukás Zoltán professzor és munkatársai 1955-ben kidolgozták a hazai körülmények között alkalmazható központosított ivadékvizsgálat módszerét. Ehhez a mezőhegyesi gyakorlati munka, a módszer kipróbálása jó alapot adott. Mezőhegyesen 1955-től évente 6—9 növendékbika vizsgálatát szervezték meg a központos ivadékvizsgálat módszerével. A szétszórt tehenészeti telepek lehetővé tették egy „tenyésztési forgószínpad” működtetését. Évente egy 100—140 férőhelyes tehénistálló kiürítése után oda irányították az elsőborjas teheneket, s azok ott egységes környezeti feltételek között termeltek, így adva lehetőséget apáik tenyészértékének becsléséhez. Csukás professzor mindig kifejezte azt a véleményét, hogy a mesterséges termékenyítés ivadékvizsgálat nélkül a szarvasmarha-állomány elselejtesedé- séhez vezethet. A mesterséges termékenyítés 1946—58 között gyorsan fejlődött és terjedt Magyarországon. Erre az időre a tudományos kutatás és a haladásra fogékony gyakorló állattenyésztők közös munkájának eredményeként az ivadékvizsgálat megérett a széles körű alkalmazásra. 1958 júniusában egy mezőhegyesi ivadékbemutatón hirdették ki a 8/1958. sz. FM-rendeletet, mely minden megyében utódellenőrzési bizottság szervezését írta elő. Ez az időpont tekinthető a magyarországi szervezett szarvasmarhaivadék-vizsgálat indításának, s erre emlékeztek Mezőhegyesen a negyvenedik évforduló alkalmából. (Forrás: Birtokszemle, Hl. évfolyam 5. szám) Ménesi György A Mezőhegyesi Ménesbirtok génbankjában mélyhűtött szaporítóanyagot kezelnek a tartályban FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
