Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-03 / 206. szám
GAZDASÁG 1998. szeptember 3., csütörtök Génmanipulációs kísérlet a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetben: a tilápia gyorsabban nő, mint társai Lazachormon a bölcsőszájú halban len van. S lévén teljesítményvizsgálatról volt szó, az intézet tudományos pártatlansága is számított. — A génmanipulációs kísérleteket a közvélemény bizalmatlanul fogadja. — A géntechnológiával előállított állatokkal szemben az egyik aggály, hogy vajon a fogyasztásuk károsítja-e az egészséget, a másik, hogy milyen következményekkel járhat ezeknek az állatoknak a környezetbe való kikerülése. A kísérletben biztonsági előírás volt, hogy a hal nem juthatott ki a környezetbe. Erre a garanciát a HAKI zárt recirkulációs rendszere jelentette. Ha mégis kikerül, akkor sem lett volna esélye a túlélésre, lévén a tilápia meleg vizű faj, 15-16 fok alatt elpusztul. Ám ha feltételezzük, hogy nem pusztul el, kereszteződés akkor sem történhet, ugyanis hazánkban nincs a tilápiával rokon faj. E génkezelt hal fogyasztása nem kockázatos, ugyanis ez a hormon a gyomorban lebomlik, nem szívódik fel a szervezetbe. Idén Magyarországon is megjelent a géntechnológiára vonatkozó törvény, amelynek előírásait maximálisan betartottuk. Tekintve, hogy a kísérlet januárban, még a törvény megszületése előtt kezdődött el, a beindításakor más országok ide vonatkozó rendelkezéseit tanulmányoztuk. — Folytatódik-e az együttműködés az angliai egyetemmel? — A tenyésztők számára nagy gondot okoz a tilápiák szaporasága. Azokban az országokban, ahol ezt a halat tavi köA tilápia, azaz a bölcsőszájú hal az ázsiai és afrikai országok fontos élelmezési cikke. Nem véletlen tehát, hogy angol kutatók ezt a halat választották transz- genikus kísérletükhöz, amelyben a lazac növekedési hormont termelő génjét ültették be a tilápiába. A gén- technológiával előállított bölcsőszájú hal féléves teljesítményvizsgálatát a napokban zárták le angol és magyar kutatók a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetben. A kutatóintézet történetében is egyedülálló génmanipulációs kísérlet részleteiről Rónyai András tudományos munkatársat kérdeztük. Annyit már elöljáróban elárulhatunk, a Szarvason végzett teljesítményvizsgálat az angol kutatók várakozását igazolta. Az Angliában előállított transzgenikus egyedek 10 milligrammos ivadékként kerültek a kutatóintézetbe. A génkezelt tilá- piákban lényegesen több növekedési hormon volt. Ugyanannyi idő alatt háromszor akkorára nőttek, mint a kontrollként szolgáló társaik. Bebizonyosodott, a géntechnológiával előállított halakkal egységnyi takarmányból több halhúst lehet megtermelni. A géntechnológiával előállított tilápia teljesítményvizsgálatával az angliai southamptoni egyetem bízta meg a haltenyésztési kutatóintézetet. Rónyai András, a kísérlet vezetője nem titkolta, az angolok több lehetséges helyszín közül választották a magyarországit. A HAKI világhírű kutatóintézet, ahol a halakkal kapcsolatos szinte minden tudományág jeBebizonyosodott, a géntechnológiával előállított halakkal egységnyi takarmányból több halhúst lehet megtermelni A kutatóintézet zárt recirkulációs rendszeréből a géntechnológiával előállított bölcsőszájú halak nem juthattak ki a környezetbe. Felvételünkön Rónyai András, a kísérlet vezetője egy tilápiát mutat fotó: lehoczky Péter rülmények között tenyésztik, a tó hamar túlnépesedik. A halak egymás elől eszik el a táplálékot, nem növekednek. Az angliai kollégák jelenleg olyan kísérletet végeznek, amely során reverzibilis (visszafordítható) sterilitást okozó gént ültetnek be a tilápiába. Ez azt jelenti, hogy megfelelő kezelés után ismét szaporodóképesek lesznek a halak. Remélik, két éven belül sikerül ezt a feladatot megoldani. Bízunk benne, a halak tesztelésére ismét az intézetünk kap megbízást. Csath Róza HALLGATNAK RANK HALLGATUNK ÖNÖKRE MAGYAR RÁDIÓ
