Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-24 / 224. szám

1998. szeptember 24., csütörtök GAZDASÁG Kunos makacssággal a rizsföldeken A hazai vetésterület megháromszorozása reális cél Idehaza évente fejenként 4,5-5 kilogramm rizst fogyasztunk. Egyes ázsiai országokban ez az adat meghaladja a 150 kilo­grammot. Bár rizsfogyasztásban az ázsiaiakkal nem kelhetünk versenyre, e növény jelenlegi magyarországi vetésterületének megháromszorozása reális cél lehet. Magyarországon a nyolcvanas években a rizs vetésterülete 12- 15 ezer hektár volt, ma három­ezer hektár alatt vari — hallot­tuk dr. Ipsits Csabától, a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusától, a szarvasi Öntözési Kutatóintézet igazgatóhelyette­sétől, aki esélyt lát arra, hogy az elkövetkező néhány évben a rizs hazai vetésterülete 6-8 ezer hektárra növekszik. Beszélgeté­sünk aktualitását az adta, hogy a közelmúltban jelent meg dr. Szilvássy Lászlóval, a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusával, az OKI tudományos tanácsadójával közös könyvük, amely a rizs gyomnövényeivel és az ellenük való védekezés le­A bábolnai kezdeményezés és a kedvező tapasztalatok alapján a mezőgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban szerveződtek a ter­melési rendszerek. Az 1980-as évek közepétől 71 rendszer az or­szág több, mint 2,5 millió hektár szántóterületéből a nagyüzemi kukoricaterület 85, az őszibúza- terület 74, a napraforgóterület 82, a cukorrépaterület 74 százalékát foglalta magába. A termelési rendszerek lényegi sajátossága, hogy a fejlesztési feladatok átvál­lalásával a taggazdaságokban az operatív termelő és ellenőrző ka­pacitás bővült, így az ott adaptált technológia fegyelmezett megva­lósítására tudták koncentrálni szellemi és fizikai erőiket. hetőségeivel foglalkozik. A könyvet az Öntözési Kutatóin­tézet adta ki, ahol negyven éve — Magyarországon elsőként — indult el a rizs növényvédelmé­vel kapcsolatos kutatás. Ipsits Csaba mindenekelőtt a szerző­társ érdemeire hívta fel figyel­münket.-J— Szilvássy László európai hírű rizskutató. A könyv e szakterületen végzett több évti­zedes munkájára, a növényvé­delmi kutatásban szerzett is­mereteire épül. A témában szá­mos publikációja is megjelent, ám sok közülük nehezen elér­hető — fogalmazott. Hozzátet­te: a könyv megírásával nem­csak e tudományos munka Az IKR-rendszer az alapítá­sát követő években — ezt örö­kíti meg neve is — a kukorica növény iparszerű termelésére fordította a figyelmét, majd fo­kozatosan az egyéb gabonafé­lék és ipari, valamint takar­mánynövények is rendszemö- vényekké váltak. 1987-ben 570 ezer hektár tartozott a termelési rendszerhez. Az ünnepi ülésen megemlékeztek az alapítókról is, így többek között az oroshá­zi, a dombegyházi, a battonyai és a nagyszénási gazdaságok­ról. Ma újra elmondhatjuk — mondta a vezérigazgató —, hogy az IKR Rt. az ország veze­tő mezőgazdasági integrációja. —sz— összegzését vállalták. Kiegé­szítették azt a legfrissebb isme­retekkel, s más kutatók tudo­mányos munkájára is támasz­kodtak. A növényrajzokkal il­lusztrált mű nemcsak növény- védelmi tanácsokat ad, de a gyomnövények biológiájával is foglalkozik. A mocsári gyomfajok alap­vetően rontják a termesztés eredményességét. Ahhoz, hogy jól érzékeljük a vegyszeres irtás elterjedésének jelentőségét, elég visszagondolni azokra az időkre, amikor az irtás kézzel történt. Kemény munka volt, el­végzésére nagy létszámú mun­kaerőt mozgósítottak. A embe­rek láncot alkotva fésülték át a területet, s húzták ki a gyomo­kat, amelyek közül némelyik avatatlan szemnek alig volt megkülönböztethető a kultúr­növénytől. A hatvanas évektől a rizstermesztés üzemi méretek­ben való megjelenésével a vegyszeres irtás is általánossá lett, s kutatása újabb lendületet vett. Hogy miképpen fejlődött, arról szól a történeti áttekintést adó fejezet. A lektori előszó így fogal­maz: „Üdvözlendő az OKI ku­tatóinak kitartása, hihetetlen szakmaszeretete és természete­sen a megmaradt termelők ke­mény, sokszor „kunos” ma­kacssága, hogy nem adják fel a reményt a rizstermesztés jövő­jét illetően”. A szerzők könyvüket a rizs­termesztőknek és a diákoknak ajánlják. Cs. R. Alapítványi segítséggel A Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete idén háromszor is sikeresen pályázott a Soros Ala­pítványhoz. Tavasszal 205 ezer forintot nyertek, amelyen szá­mítógépet vásároltak. Az általá­nos iskolás gyermekeknek a nyáron két számítógépes tanfo­lyamot szerveztek. Az egyesü­leti szabadidős programokat 150 ezer forinttal támogatta az alapítvány. Ebből szervezték meg a szentendrei kirándulást, a fennmaradó összeget játszóházi programokra költik. A szarvasi nagycsaládosok 25 fős csoport­ja egyhetes nyelvgyakorlásra utazhat Szlovákiába. Ennek ki­adásaihoz 250 ezer forinttal já­rul hozzá az alapítvány. Hason­lóképpen, a szlovák nyelv gya­korlása, a hagyományápolás céljából találkoznak október 11-től kéthetente vasárnapon­ként a családok a Lengyel Palo­tában, az egyesület székhelyén. (r) A növény rajzokkal illusztrált mű nemcsak növényvédelmi ta­nácsokat ad, de a gyomnövények biológiájával is foglalkozik. (Illusztrációnk nem az említett könyvben található) A mezőgazdaság szolgálatában — Ritkán lehetünk szemtanúi és egyben aktív részesei annak a nagyarányú fejlődésnek, mely a ’70-es évek elejétől a rendszer- váltást megelőző egy-két évvel bezáróan a növénytermesztés néhány agazataban végbement, s ezzel termelestortenetunk uj, intenzív szakaszát kezdte meg — mondta tegnap ünnepi kö­szöntőjében Bábolnán Szaxon Attila, az IKR Rt. vezérigazgató­ja azon az ünnepi ülésen, melyet a termelési rendszer megala­kulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek. Szocialista képviselő védte a gazdák érdekeit a kisgazda miniszterrel szemben Harag napja Torgyán ellen? — Ha Torgyán miniszter úr lejött volna a múlt hét pénteken Békéscsabára, akkor személyesen tapasztalhatta volna: a bú­zabomba még nem döglött akna — kezdte a héten parlamen­ti felszólalását Orosz Sándor szocialista képviselő, a parla­ment mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Tényként állapította meg, hogy a búza tonnája takar­mánygabonává leminősítve sokszor csupán 8—10 ezer fo­rintért cserél gazdát, s ezt sze­rinte a miniszter vaktában, esetleg a tudatlanok bátorsá­gával tett intézkedései okoz­ták. A gazdák milliárdos ár­veszteségeket szenvedtek el, ami felemészti a jövőt, és az agrárvertikum egészének összeomlásához is vezethet. A becsapott gazdák és gabona- termelők követeléseit az MSZP jogosnak tartja. Torgyán József mondjon le! — mondják a gazdák, és mondta a felszólaló is. Orosz Sándor ugyanakkor egyetértett a termelőkkel ab­ban, hogy nem Torgyán Jó­zseffel, hanem a miniszterel­nökkel kell tárgyalni, hiszen Torgyán a kormány tudtával és beleegyezésével cselekszik. A felelősség tehát azokat ter­heli, akik tétlenül nézik a mi­niszternek — egyébként a kor­mányprogrammal is ellentétes — ámokfutását. Ha a gabona- válságot nem sikerült tárgya­lásos úton rendezni, és a ter­melők az utakra vonulnak, azért Orosz Sándor szerint egyedül az Orbán-kormány lesz a felelős. Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter — mintegy kiegészítve és kiigazítva a felszólaló isme­reteit — elmondta, hogy hiva­talba lépésük napján tájékozód­tak a battonyai gazdák követe­léseiről, és megállapították, hogy nem búzát égettek, amint azt hirdették, hanem régi, egér­rágta árpát. És nem is a gazdák tiltakoznak, hanem a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége), vagyis a rendszerválto­zás haszonélvezői, akik meg­kaparintották a tsz-vagyont, és most az állami támogatást is meg akarták szerezni. A minő­sítési eljárással kapcsolatban Torgyán szerint is joggal me­rülték fel kifogások, már meg­kereste a Szabványügyi Hiva­talt, hogy változtassanak rajta. A miniszter felsorolta a gabo­naügyben eddig tett intézkedé­seket, majd ismertette a jövő évi támogatásokat. Ez húsz hektárig 15 ezer forint/hektár, 50 hektárig 12 ezer forint/hek­tár, 50 hektáron felül 8 ezer fo­rint/hektár, de csak akkor, ha tíz százalékkal csökkentik a búza vetésterületét. Úgy vélte, Orosz Sándor csak azért szólalt fel ebben az ügyben, mert nem volt kellően tájékozott. S. Á. Több ezer tonna termék készleten maradt Az orosz válság csődhullámhoz vezethet itthon Az orosz válság miatt pillanatnyilag megállt a magyar élelmi­szeripar dinamikus fejlődése, a feldolgozó cégek nem tudják teljesíteni exporttervüket. Ha a piaci viszonyok nem rende­ződnek, munkahelyek szűnnek meg, nehezen kezelhető csőd­hullám indulhat el — hangzott el tegnap Orosházán, a Merián Rt.-nél a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élelmiszergyártó és -feldolgozó osztálya sajtótájékoztatóján. — Az orosz válság hatása megmaradt áruikat a hazai, il­összetett a magyar élelmiszer­feldolgozó iparra — mondta Tóth Zsolt, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója. —- A ki­szállított áruk ellenértékét nem fizették ki, másrészt a megrendelt és legyártott ter­mékek átvétele megtorpant, a cégek kivárnak, a termékeket raktározzák. A válság a domi­nóelv alapján a beszállítókat is érinti. Bonyhádi István, a Merián Rt. vezérigazgatója, a BMKIK élelmiszergyártó és -feldol­gozó osztályának elnöke kifej­tette, bár cégük termékválasz­téka olyan árkategóriát képvi­sel, ami az orosz piac számára ez idáig is megfizethetetlen volt, ennek ellenére társválla­lataik révén érzik a válság ha­tását. A magyar baromfiipar nagy mennyiségű darabolt ba­romfiterméket szállít az orosz piacra. Versenytársaink érthe­tő okokból most megpróbálják letve a környező országok pia­cain értékesíteni, ami áresést eredményezett. Ez kárt oko- • zott cégünknek is. A válság kirobbanása után két héttel a Magyar Húsipari Szövetség már elkészítette fel­mérését. Túlságosan hirtelen került a probléma a felszínre, ami miatt nem tudtak a cégek felkészülni a válság hatásai­nak kivédésére — mondta Zám András, a Gyulai Hús­kombinát vezérigazgatója. — Három héttel a válság kirob­banása előtt le kellett volna ál­lítani a termelést, akkor meg­akadályozható lett volna a „raktárra dolgozás”. A Gyulai Húskombinátnak éves szinten az orosz piac befagyása mint­egy 3 milliárd forint árbevétel­kiesést jelent. Sokszor felte­szik a kérdést, nem erőltette-e túl a hazai élelmiszer-feldol­gozó ipar az orosz piacot? Az elmúlt három évben az ágazat jelentős orosz piaci kapcsola­tokra tett szert, amit a szub­venciós rendszer is ösztönzött. Ebben a helyzetben ért ben­nünket a válság. Több ezer tonna termék maradt készleten az országban, ami rövid időn belül likviditási gondokhoz vezethet, és ez nehezen kezel­hető csődhullámot indíthat el. Nehéz helyzetbe került a Csabai Konzervgyár Rt. is. A cég exportjának több mint 80 százaléka a válság sújtotta te-, rülethez tartozik, orosz partne­reiktől legutoljára augusztus 17-én érkezett átutalás. Jelen­legi kintlévőségük mintegy egymilliárd forint. Amennyi­ben az orosz szállítások év vé­géig nem indulnak meg, úgy mintegy 2,5 milliárd forintos árbevétel-kiesésre számíthat­nak. A veszteségek miatt elke­rülhetetlen a létszámleépítés, ami a 278 főnyi szerződéses munkaviszonyú dolgozói kört érinti. A szakemberek véleménye szerint az- élelmiszer-feldolgo­zó ipar átmeneti állami támo­gatás nélkül képtelen kilábalni a válságból. Az egyik járható útnak az energia-élelmiszer bartert látják, természetesen szigorúan a világpiaci árakhoz igazítva. Kovács Erika Szeptember 27-én Békéscsabán a Bajza utcai F. Fitness Központban, Békéscsaba, Bajza u. 15. Telefon: 326-605. Az órák kezdési időpontja: de. 10-töl 14 óráig. WORK SHOP TOUR MÉSZÁROS KÖRTVÉLYESSY DÓCZI DOROTTYA BOTTYÁN BÉLA SINKÓ BÉRES ANDREA SZENTGYÖRGYI RÓMEÓ hídvégi ANDREA BAUCSEK NORBERT KATUS ATTILA Jlll^ A Magyar Távközlési Rt. ÜL eladásra kínálja-'matáv az alábbiakban felsorolt ingatlanjait. Város Utca Használat Hrsz. Telek Épület Eladási ár rrt rrf Ft 1. Szeged Rókusi pu. raktár 16835/1 MÁV-tulajdon 520 9 000 000 2. Szeged Kollégiumi út ipartelep 26013/3 42067 720 30 000 000 3. Kiskunhalas MÁV-pu. iroda, raktár 5749/7 MÁV-tulajdon 107 680 000 4. Orosháza Malom u. 6. üres telek 826 906 nincs 250 000 5. Szeghalom Bethlen u. 26. telephely 1000/3 514 65 5 400 000 6. Városföld Repülőtér transzformátorház 0121/1 338 20 10 000 Megjegyzés: az eladási ár az áfát nem tartalmazza! Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: (62) 402-265. Az írásos ajánlatokat a következő címre kérjük küldeni: MATÁV Rt. Ingatlanigazgatóság Vidéki Vagyongazdálkodási Osztály (1253 Budapest, Pf. 55.).

Next

/
Thumbnails
Contents