Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-16 / 217. szám

1998. szeptember 16., szerda RIPORT Zsíros Géza leghűtlenebb szeretője Avagy: példázatok sötétzárkáról, vadasított házinyúlról meg a malacokról Dr. Zsíros Gézát, a rendszerváltozás utáni első országgyűlés mezőgazda­sági bizottságának elnökét meghívták arra a tiltakozó és kiútkereső nagy­gyűlésre, amelyet 18 megye termelői és a hazai mezőgazdasági érdekkép­viseletek tartanak szeptember 18-án Békéscsabán. A politikussal a kunágotai családi birtokon beszélgettünk. A házigazda először a talajerő­utánpótlás és a fuzáriummentes búza termesztésének rejtelmeibe avatta be az újságírót, majd pe­dig abba, hogy hogyan képes há­rom alkalmazott ellátni minden teendőt 300 hektáron. Sőt! Ere­jükből és idejükből 200 hektáron különböző mezőgazdasági szol­gáltatásokra is futja. A szemet gyönyörködtető látnivalók meg­tekintése után az irodát és szoci­ális helyiségeket is magában foglaló „tanyán” beszélgettünk dr. Zsíros Gézával. — Meglepett a meghívás. Köszönettel fogadtam. Szívem- lelkem szerint ott a helyem, hi­szen jómagam is termesztek bú­zát, nem.is kis területen. Mégis most azt gondolom, hogy nem szabad elmennem erre a tanács­kozásra... elvi okból — bocsá­totta előre. — Kíváncsivá tesz. — Nézze, nem én hagytam ott a saját fajtámat, ők fordultak el tőlem. Mint ismeretes, 1994- ben másodszor indultam képvi­selőjelöltként a parlamenti vá­lasztáson.:. — Nem jutott be, s ezért meg­sértődött. — Sértődésről szó sincs. Az én és a hozzám kötődők kőke­mény munkájának eredménye­képpen a magyar parasztok ter­mőföldhöz jutottak, kamatmen­tes hitelből, vissza nem térítendő támogatásból vásárolhattak gé­peket, és egymillió forint árbevé­telig adómentességet élveztek. Ráadásul ebben az időben a gaz­dák és a szövetkezetek termé­nyeit Békés megye összes gabanatelepén átvettük, és kifi­zettük. Ennek ellenére az érintett gazdák 99 százaléka úgy látta jó­nak, ha másra, másokra szavaz. Úgy is mondhatom, hogy még egy szavazat erejéig sem köszön­te meg senki mindazokat, amiket felsoroltam. Csak a saját lakáso­mon töltöttünk ki több mint tíz­ezer termőföld-viszszaigénylő lapot. Természetesen ugyan- ennyien meg is fordultak 1989 és 1992 között az Achim utca 19. szám alatt! Hát hol voltak, hol vannak ezek az emberek? — Azt szokták mondani, min­dig kettőn álI a vásár. Konkré­tan: a gazdák nem ismerték föl önben a jótevőjüket, netán ön folytatott rossz választási kam­pányt. — Ami az elsőt illeti: úgy tu­dom, a jogszabály nem ismerete már az ókori Rómában sem mentesített senkit annak hatálya alól. Tételezzük fel, önnek van igaza, s nem ismerték fel, vagy nem tudták, hogy mi vár rájuk. Ez már a lényegen semmit nem változtat. A kérdés második ré­szére pedig az a válaszom, hogy 1994-ben gyakorlatilag nem is kampányoltam. Mindössze egy fényképes értesítést juttattam el a választókhoz. Én a paraszti sorsot, a paraszti érdek védelmét nem kampánykérdésnek tekin­tem. —Annak okán mondom, hogy gazdálkodóként is ismerem önt: kettős kötődése révén kétségtele­nül hasonlít a történelemből is­mert parasztpolitikusokhoz. — Hát... valóban, a probléma nem mai keletű. Ha végiggon­doljuk a nagy elődök sorsát, egyiknek sem volt rózsás az éle­te. Egy képviselőtársam a parla­menti folyosón kijelentette: „Achim András óta nem volt ak­kora — finomítom a kifejezést — bajkeverő a magyar ország- gyűlésben, mint Zsíros. Milyen kár, hogy nincs egy Bajcsy-Zsi- linszky Endrénk!” Tudja, ilyen­kor szoktam azt mondani, hogy a politikus és a politikából élő két külön állatfajta. A mai köz­életben az utóbbi a meghatározó, ebbe az irányba hatottak többek között az összeférhetetlenségi törvények. Nem valószínű,fiogy azok az emberek, akik most te­szik a dolgukat, a saját bőrükön éreznék a döntéseik következ­ményeit. . —Ha jól értem, ön több való­di vállalkozót, kereskedőt és gazdát szeretne a parlamentben látni. — Erről szól a történet, ezt vallom. Akinek olyan tulajdona van, amiből megél a családjával együtt, az érdekelt a tulajdon megtartásában és a sikeres mű­ködtetésében. Sok ilyen kistulaj­donos képes az egész országot birtokba venni és működtetni. És nem lesz belőlük bérmunkás va­lamelyik multinacionális cég ál­tal megvásárolt vállalatnál. — Maradjunk a földtulajdon­nál! Békés megyében pillanat­nyilag 5—10—20 hektáros bir­tokokból csak nagyon kevesen tudnak megélni. Inkább az el­adósodás, a tönkremenetel, a tu­lajdon elvesztése van napiren­den. — Pedig minden idők legna­gyobb mértékű és legtöbb em­bert érintő termőföld-tulajdonlá­sa valósult meg a rendszerválto­zással. Az 1945-ös földosztás fe­le annyi embert és egyharmad akkora területet érintett, mint a mostani. Ennek ellenére a tulaj­donosok többsége csak papíron tulajdonos, valójában bérmun­kás szemlélettel közelít a kérdés­hez. Ez iszonyatosan veszélyes! Az érintettek mentségére mon­dom, hogy a hónapokig sötétzár­kában tartott ember sem kezd el azonnal látni a tűző napfényen, mert időre van szüksége ahhoz, hogy a szeme hozzászokjon a vi­lágossághoz. Más megközelítés­ben: a házinyulat 40 éven ke­Békés megyei kereskedelmi kft. keresi azt az új kollégát, aki REKLÁM, MARKETING munkatársként hatékonyan segíti munkánkat, mert: — rendszerben és távlatokban gondolkodik, de ismeri az „odavezető” utat is — széles körű médiakapcsolatokkal rendelkezik — jól tud bánni a reklámeszközökkel — kreatív, munkabíró, kiváló szervező, gyors és precíz — szoftverismerete: Word, Excel. Ha szeretne bekerülni egy fiatal, dinamikus csapatba, úgy küldje el önéletrajzát bérezési elvárásainak megjelölésé­vel „Reklám, Marketing” jeligére a kiadóba. resztül ketrecben nevelték. Etet­ték, itatták, világítottak rája. Egyszer csak kivitték a lucerna- táblába. Örült a szabadságnak, a csodálatos illatnak, a természe­tes fénynek. Kijőve a ketrecből, friss növényekkel találta magát szemben, nem szénával és nem granulátummal. De melyik az ehető, és melyik a mérgező? Te­gyük fel, jól választ. Evés után inna, de hol a vízlelő? Ha még ára. Ma is az, mert ezt az egy­millió _ tonnát toljuk magunk előtt. Érthető, hogy az idei ter­mésnek sincs helye a piacon. A nemzetközi kereskedelemben meg időközben 30-40 százalék­kal esett a búza ára. így tavaly is, és az idén is nagyon nagy károk érték a termelőket. A legna­gyobb károkat nyilván a legna­gyobb gabonatermelő megye, azaz Békés szenvedte el. De mi Zsíros Géza: „ Vagy felmutatjuk az érdekeinket képviselő po­litikusokat, vagy a csikkzsebbe tesznek bennünket” ezek után is életben marad, meg­jelenik a menyétke és a róka. Utána meg a vadász, akarom ' mondani: az adóhivatal. Szűz Mária, édesanyám! Hát itt lő­nek! Na, gyorsan megyek vissza a ketrecbe. S akkor döbben rá, hogy már nincs meg a ketrec. A mai parasztpolitikus feladatát abban látom, hogy a házinyúl és a vadnyúl közötti időszakot, ami lehet 10—20 év is, felelősséggel levezényelje, hogy vigyázzon arra, aki a nemzetet fenntartja és működteti. — Hallgatom önt, s arra gon­dolok, amit beszélgetésünk elején mondott: csakugyan ott lenne a helye a pénteki békéscsabai nagygyűlésen. Feltételezem, poli­tikusként, gazdálkodóként, volt gabonaiparosként egészen ár­nyaltan látja a kialakult helyzetet. — Nézze, Békés megye Ma­gyarország legnagyobb búzater­melő megyéje volt, és jelenleg is az. Mennyiségben, minőségben országos elsők vagyunk. Az elő­ző kormány minisztere arra kér­te a termelőket, ne értékesítsék a gabonát, hanem tárolják be, majd jó pénzért tudják értékesí­teni. Csakhogy amikor a nem­zetközi piacon felment a búza ára, a kereskedők nem kaptak exportengedélyt. így maradt benn az országban több mint egymillió tonna búza, amit csak nyomott áron lehetett értékesíte­ni. Ennek következtében ala­csony maradt a liszt és a kenyér volt mindezzel a célja az akkori kormányzatnak? A válasz rend­kívül egyszerű. Minden ország­nak van egy tartalékgazdálkodá­si stratégiája. Ez azt jelenti, hogy az államnak alapvető élelmisze­rek készletezésével is fel kell ké­szülnie a természeti katasztró­fákra és az egyéb, előre nem lát­ható eseményekre. Kikkel oldat­ta meg ezt a készletezést az elő­ző kormány? A termelőkkel, két legyet ütve egy csapásra. Mert hát ne feledjük: emiatt maradt alacsony a választások évében a kenyérnek és a húsnak az ára. Magyarán: tudatosan csinálták az egész gabonamizériát, szoci­álpolitikát a mi zsebünkre. — Választási megfontolás­ból? — Nem, nem csak abból. A szocialista szemlélet soha nem tudta elfogadni a maszek parasz­tot. Tessék végiggondolni 1919- től napjainkig! Amikor én meg­születtem, Kunágotám csaknem ezer tanya és 12 kastély állt a fa­lu határában. Ma nincs egy sem, mindent eltakarítottak, ami a ki­egyezéstől épült 1948-ig hiheteti len munkabírással és szorgalom­mal. Ha meglenne ma ez a va­gyon, 4 milliárd lenne az értéke. Ézzel szemben a szövetkezet ál­tal 40 éven át felhalmozott va­gyon mindössze 400 millió fo­rint. Hát akkor mikor volt itt ki­zsákmányolás? Kádár János és Hóm Gyula alatt, vagy az őket megelőző időkben? I ié m ft i 1^»«S1UT0RIPARI ü § I &6 A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet igazgató­sága értesíti a szövetkezet tagságát és a nem tag üzletrész-tulajdonosokat, hogy 1998. október 1-jén (csütörtökön) 13 órai kezdettel ttÓgOTŐH&aT TABU Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 14 órára hívja össze, ez a közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés helye a szövetkezet telephelye: Békéscsaba, Berényi út 130. napirendi pontok: 1. Alapszabály módosítása. 2. Egyebek. — A mostani gondok jelentős része kétségkívül a Horn-kor- mány időszakára vezethető vissza. — Igen, s a károk milliárdok- ban mérhetők. Leszegényedett az alapanyagot előállító paraszt, ebből következik, hogy keve­sebbjut az orvosnak, az ügyvéd­nek, a tanárnak, a kereskedőnek és mindenki másnak a zsebébe, azaz tovább folytatódik me­gyénk elöregedése, pusztulása. — Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez fáj még valakinek rajtunk kívül. — Tudomásul kell vennünk: a saját érdekeinket nekünk kell megvédenünk. Vagy felmuta­tunk olyan politikusokat a köz­élet legmagasabb szintjén is, akik képesek erre, vagy — kerül­jön bármely politikai erő hata­lomra — a esikkzsebbe tesznek bennünket. Észre kellene már vennünk, hogy nem csak akcióz­ni kell. Apáink önbecsülése sok­kal nagyobb volt, mint a miénk: 1945 után Szeghalom köztársa­sági elnököt, Mezőberény föld­művelésügyi, Békés honvédel­mi, Békéscsaba pedig külügymi­nisztert adott az országnak. És 5- 15 holdas magángazdák közül több mint 100 jutott be a magyar parlamentbe! És most hány van? És mire képesek, akik ott van­nak? Adja a teremtő, hogy a ter­mészetes szelekció elvei szerint ismét kiváló közéleti embereket mutasson föl ez a megye. Persze csak akkor, ha itt akarunk élni, és ha a földtulajdonunkat meg akar­juk tartani. Nézze: a szülőfalum, Kunágota ma tokkal-vonóval ér 5 milliárdot. A települést övező földek értéke európai áron 16,2 milliárd forint. Generációkon át 5 milliárdot hoztunk létre, őse­inktől, a természettől és a jó is­tentől kaptunk 16,2 milliárdot. Tudunk-e vele élni? Mert ha nem, átveszi a helyünket, a sze­repünket a dán, a német, a hol­land és az osztrák paraszt. És eb­ben az összefüggésben már nem is a búzakérdés a legfontosabb, hanem az, hogy akarjuk-e birto­kolni a sajat hazánkat. Ezért sze­rettük volna rögzíteni az alkot­mányban is, hogy termőföldet csak magyar állampolgár szerez­hessen. De ez a passzus a mai na­pig hiányzik az alaptörvényből: politikai ellenfeleink úgy kezel­ték és kezelik a hazát, mint árut. Ez itt az alapkérdés. Még néhány ilyen gabonaügy, s kicsúszik tal­punk alól a talaj. Megszabadu­lunk attól, amit iszonyatosan ke­mény politikai harcok árán visszaszereztünk?! De hamar fel­adtuk! —Zsíros úr! Úgy érzem, itt az alkalom, hogy ismét megkérdez­zem: sértődött ember ön? — Nem. Hálát adok a teremtő­nek, hogy olyan történelmi idő­ben irányíthattam a parlament mezőgazdasági bizottságát, ami­kor az alapvető törvényeket alko­tott. Ezt senki nem veheti el tő­lem. Másrészt pedig tudom, hogy a politikánál hűtlenebb szerető nincs. Piedesztálra emeli az em­bert, s egy pillanat alatt elfordul­hat tőle. Ez így van évezredek óta. Miközben örömmel tapaszta­lom, hogy ismét napról napra nő a politikusi népszerűségem, azt kívánom, hogy legyenek profi vezetői a parasztságnak, akik a jelenlegieknél sokkal nagyobb si­kerrel veszik az akadályokat. Megítélésem szerint ez a mostani kormány nem parasztellenes, csak „rendet” akar. Holott már Arany János megírta: „kívánjuk a szabadságot rend nélkül.” A pa­raszti mentalitás ilyen. Gyerek­korunkban mindketten láttunk tarlóra kihajtott malacokat. Mind boldogan durkált, több négyzet- méter földet megmozgatott az or­rával. Amikör elkezdett villámla- ni-csattogni, összeröffentek, azaz csak akkor találtak egymásra, ad­dig mindegyik külön-külön na­gyon fontosnak tartotta magát. Hát már nehogy azt higgyük, hogy ezt a mentalitást meg lehet változtatni! A paraszti társada­lomban hamarosan eljön az tisszeröffenés, az egymásra talá­lás ideje. És én hiszem, hogy úgy fogunk rá visszaemlékezni, mint egy szép korszak kezdetére. Ménesi György A HŰSÉG KAMATOZIK f \ Folytatódik a Békés Megyei Hírlap több százezer forintos nyereményakciója. Ha előfizeti, megnyerheti! Fődíjak: 50 ooo Ft, 30 OOO Ft, 20 OOO FI értékű vásárlási lehetőség yjiARu^; ®S2U BÉKÉSCSABA és még értékes nyeremény AZ UNIVERZAL ÁRUHÁZBAN! Decemberig tart következő nyereményakciónk, melyen azok az előfizetők vesznek részt, akik október, november és december hónapokban folyamatosan előfizetői a Hírlapnak. Ön mindenképpen nyer, mert Békés megye legkeresettebb és legolcsóbb napilapja már korán reggel házhoz viszi a friss híreket, információkat, megyei eseményeket. aw+tv* iws-HE' RF.KRS MEGYEI HÍRLAP Bútoripari Szövetkezet Igazgatósága m X ni­x'/ ! 5 W?:. Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot ....példányban a következő címre: N év:. Cím: .......................................................................utca.....................sz. A z előfizetési díjat a fenti cúnen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban □ készpénzzel □ folyószámláról □ próbaolvasást kérek fizetem egy hétre 1 hónapra 745 Ft □ 1 negyedévre 2235 Ft □ *♦ megtakarítás havonta 246 Ft i A megrendelőlapot a Népújság Kft címére - Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni, vagy a 1 aláírás - 5600 Békéscsaba, ; átadni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents