Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-12-13 / 214. szám
1998. szeptember 13., vasárnap SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Közelről „Cukros” bácsik csaltak Átjáróház helyett raktár - Orosházán A Kriminális című műsorban éppen arról beszéltek a minap, milyen hiszékenyek az emberek, milyen könnyen be lehet őket csapni. Nem kell hozzá más, mint olcsóságról árulkodó tévé, telefon és miegyéb, no és a legfontosabb, menekülésre alkalmas átjáróház. így nem gond a pénzzel való lelépés. Valami hasonló eset történt Orosházán az egyik raktár- áruháznál. Ismeretlen tettes cukrot, értékesített. M. M. magyarbánhegyesi és B. Gy. békéscsabai lakosok szeptember 4-én az említett helyen 80 forint/kilogramm áron 200 ezer forintért vásároltak is az édességből. A számla kiállítását követően a pénzt átadták az illetőnek, aki azzal az ürüggyel távozott, hogy az ellenértéket be kell fizetnie a pénztárban. Az ismeretlen — társával együtt — a raktár hátsó kijáratán át sietve távozott, majd kocsiba ült és elhajtottak a pénzzel. Az elkövetők személyleírása: az egyik 20-25 év körüli, vékony, hosszúkás arcú, szőkésbarna hajú, vékony férfi. Ruházata: szürkésbarna pulóver, farmernadrág, barna cipő. Társa, a sofőr telt arcú, kreol bőrű személy, fekete göndör hajjal. A rendőrség kéri, akik a cselekménnyel vagy az elkövetőkkel kapcsolatban rendelkeznek információkkal, jelentkezzenek az Orosházi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán! Cs. I. Mennyibe kerül a tehénnász? Van, aki sokallja a nyolcezer forintot... Megfejted már a bikát? — hangzott a kérdés. Ám még mielőtt a „címzett” válaszolhatott volna rá, egy fiatalember újabb kérdést tett fél: Miért Szeghalmon van spermabank? Ez a jelenet az egyik szeghalmi sörözőben hangzott el a közelmúltban. így aztán nem csoda, hogy ennek kapcsán hamar a tehén „házasélete” felé terelődött a téma. Az köztudott tény, hogy az állatoknál mindig a nőstény tulajdonosának kell fizetnie a szaporulati szexért. Ám azt aligha tudja mindenki, hogy fajtánként (és nem pozitú- ránként) különböző, nagy eltérésű tarifák vannak. Egyesek szerint amennyiben a bika magyartarka, úgy 1500 forintba kerül egy menet. Ha viszont a tehén partnere feketetarka, akkor nyolcezer forint is lehet a nászdíj. Utóbbi összeget hallva, volt, aki úgy fogalmazott: ennyit azért a tehénre nem szánna. Sőt még saját élményszerzésre sem adna ennyi pénzt. (Valóban, egy örömlányt már negyedennyiért is kapni.) Megint más viszont megjegyezte: ő tud olyan esetről is, amikor a marhanász 24 ezer forintba kerül, de annak „eredményeként” garantáltan jól tejelő tehén születik. Hordágyon a Nem mindennapi testhelyzetben ítélte 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre jármű önkényes elvétele miatt a Békéscsabai Városi Bíróság N. L. békési lakost. No, nem az ítélethozók voltak szokatlan pózban, hanem a vádlott. Történt, hogy augusztus 26-án N. L Békéscsabán ellopott egy MZ típusú motorkerékpárt és azzal vagánykodott az utakon. Városnézéséhez némi szíverősítőt is magához vett, hogy még élvezetesebb legyen a robíróságon deózás. Aztán úgy vélte: eljött az idő, hogy hazatérjen kipihenni a fáradalmakat. A Békési út egyik kanyarját azonban kiegyenesítette, és hatalmasat bukott. Keze-lába tört, de legalább ekkora fájdalmat okozott neki a helyszínre érkező rendőrökkel való találkozás. Kiderült ugyanis, hogy N. L. ellen érvényes elfogatóparancs van más cselekmények miatt. Gyorsított eljárással került a bíróság elé, de végtagtörései miatt hordágyon vitték a tárgyalóterembe, és ilyen helyzetben hallgatta végig (le) bukása következményeit. (c) Békésen nincs harci kutya! Carlót kockacukorral etették, süteményt is kapott Felháborodott olvasónk fordult hozzánk, miszerint Békésen egy pitbull széttépett két másik kutyát és meg- tá- ma- dott két embert. „Kutyákat mart szét a véreb, amely ha egyszer kiszabadul, nem ismer lehetetlent... Miért nem lehet az ilyen vérebeket elzárva tartani, úgy, hogy véletlenül se tudjanak kiszabadulni? Az a kutya szabadon mászkálhat az udvaron, nem jelent neki akadályt egy kerítés” A levél olvasásakor végigfut hátamon a hideg. Tényleg egy ilyen fenevad garázdálkodik a városban? A megadott címen egy példásan rendezett lakóház van. Az udvar ápolt, a pázsit frissen nyírva, a fák, cserjék szépek. Ha valahol szabadon jár-kél egy négylábú, akkor annak nyomai vannak. A kutya tulajdonosa készségesen invitál, nézzem meg a „bűnöst”, vagyis a két éves Carlót. Álmából ébresztjük, nagyot nyújtózik, majd ásít. Láttam már néhány pitbullt, de az valahogyan más... — méregetem. A kutya odajön az ajtóhoz, hízeleg, szinte felkínálja magát, hogy megsimogassam. Tétován nyúlok be, gazdája megnyugtat: nem olyan vad ez a jószág, mint amilyennek leírták ezt a keverék kutyát. — Tény: rosszul zártam be a kénél ajtaját, s kiszökött. Az utca ajtaja nyitva volt, s elment felfedezőútra. A kocsmánál kockacukorral etették, a közeli cukrászdából meg süteményt hoztak neki. Aztán amikor megunta, továbbment, miközben betévedt az egyik ház udvarába, ahol ugyancsak volt egy szabadon tartott kan kutya. Aki kutyá- zik, az tudja, hogyan viselkednek ilyenkor... Egymásra vicsorogtak, különösebben nem estek egymásnak. Mindegyik megharapta a másikat, én úgy láttam, az én kutyám húzta a rövidebbet, az kapta a többet. A másik kutya gazdája nem panaszkodott, amikor találkoztunk. Közben a kutya keresésére mentem, s csakhamar újra a keneljébe, helyére került. Ennyi a történet... No, és megbírságoltak ötezer forintra, amit ki is fizettem — hallom. Az üggyel kapcsolatban sem a városban, de még a körOdajött, hízelgett, kérte a simogatást. illusztráció) nyéken sem keltek szárnyra a legkülönfélébb hírek, rémhírek. Strasinszky András, a békési polgármesteri hivatal főtanácsosa mondja, aki maga is „kutyás”: — Az üggyel kapcsolatban érkezett feljelentés hozzánk. Való igaz, hogy kiszökött a kutya, s egy-két ember megriadt tőle. Senkit nem bántott, orvosi igazolást nem csatolt a feljelentő, a másik kutya gazdája sem hozott az állatorvostól igazolást vagy számlát. Egyébként az a kutya nem pitbull, az egy keverék eb. Az eset után felvettem a kapcsolatot a rendőrséggel, s ők is megerősítették: a városban nincs semmilyen harci kutya - mondja a főtanácsos. — Ezek után mi lesz Carlo sorsa? — fordulok gazdájához. — Elajándékozom, ugyanis nekem házőrző kutya kell, s nem öleb. A történtek ellenére sem fenevad ez jószág — vakarja meg a kutya hátát, s Carlo máris lefekszik, fittyet hányva az idegenre. —szekeres— Harsányi orchideák A Körös hullámterének több mint 100 hektárját tisztítja meg a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatósága a nem őshonos növényfajoktól. — Az adventív növényfajok csoportjába tartozó gyalogakác, a zöldjuhar és az amerikai kőris Európában kedvező élőhelyi feltételekre talált. Állományaik a hullámterekben és az erdőkben az őshonos fajokat kiszorítva követelnek maguknak helyet. Az állatok táplálkozásában nagy jelentőségű legelőkön és kaszálókon a nem őshonos növényfajok helyenként kefe sűrűségű állományt alkotnak, amelynek irtása elengedhetetlen e területek eredeti hasznosításához — tájékoztatott az élőhely-rekonstrukciós munkáról Tirják László parkigazgató, aki elmondta azt is, Körösnagy- harsány térségében a víz közeli kaszálókon a nád tömeges megjelenése okoz gondot. A Magyarországon élő védett orchideafajok közül a Hússzínű ujjas kosbor és a Mocsári kosbor él ezen a vidéken. A nemzeti park igazgatósága a ritka növényt fenyegető nádastól 60 hektáron szabadítja fel a területet. (r) Mai világunkban a dolgozó nő fogalma több mindent takar. Taxisunk véletlenül ennek a fogalomnak jár utána történetünkben. A hölgyet az egyik élelmiszerbolt pénztárosaként ismertem. Gyakran vásároltam ott. Ápolt, csinos, szőke nő volt. Aranyláncot hordott, néhány gyűrűt a kezén; többek között természetesen karikagyűrűt is. Annyit tudtam még róla, hogy van két óvodáskorú gyereke. Többször láttam, hogy kézenfogva vezeti őket a játszótérre. Kockás történetek Mit takar a dolgozó nő fogalma? Egy alkalommal egy bélelt farmerdzse- kis férfi ült be a kocsimba. Először Gyulára vitette át magát egy sörözőbe. Útközben arról beszélt, hogy ma dolgozni fog. Milyen cégnél vagy? — kérdeztem. — Ma senkinek sem érdemes dolgozni. Ezért én a magam ura vagyok. Érdekelt vagyok néhány dologban, ennyi. Arra kért, várjam meg, üzleti megbeszélése van, de hamar végez. Egy félóra múlva jött is, elégedett arccal ült be mellém. Megkaptam a pénzt, dicsekedett, amire számítottam. Most hova lesz az út, kérdeztem. Egy békéscsabai kocsma címét adta meg. Amikor megérkeztünk, rendezte a számlát. Nekem rögtön lett fuvarom, egy kapatos férfit kellett a vasútállomásra kivinnem, majd onnan egy fiatal srácot a Lencsésire. Ezután egy órát álltam a helyen, amikor ismét hívtak. Vissza kellett mennem a kocsmához, ahol az a férfi várt rám, akit Gyulára vittem az előbb. Kiderült, a kocsmában biliárdozott, eljátszotta az összes pénzt, ami nála volt. Kimegyünk a Szarvasi útra, mondta, kérek az asszonytól, már biztosan összejött neki annyi, hogy tud adni. Amikor az út szélén megláttunk három bájait áruló hölgyet, két fiatal, fekete hajú lányt és egy szőke nőt, szólt, hogy álljak melléjük. Mit akarhat ezektől a lányoktól? — kérdeztem magamtól, hiszen az előbb mondta, hogy semmi pénze nem maradt. A legelegánsabbhoz, a fehér bundás nőhöz ment oda. Amikor az megfordult, rögtön felismertem benne a bolti pénztárosnőt, aki persze most nem ismert meg. Rövid, felhasított szoknya volt rajta a bunda alatt, sokat mutatott fekete neccha- risnyás, még mindig formás lábaiból. Kelleüenül fordult a férje felé. Korán jöttél, mondta, ma még alig kerestem valamit. És mondtam neked, azt a dolgot ne is várd el, hogy majd én is csinálni fogom. Férje válaszából következtetni lehetett rá, mi volna az a dolog. Engem nem az aranyered érdekel, te hülye, hanem az, hogy ide pengesd a lóvét! Mondtam neked az előbb, rivallt rá a nő, hogy még nem jött össze annyi, gyere később! Most vagyok itt, felelte szárazon a férfi, és hatalmas pofont zavart le neki. Nyitott tenyérrel ütötte meg, hatalmasat csattant. Volt foganatja, a nő minden pénzét odaadta neki, még azt is, ami szoknyája alatt volt. Mindig ez a cirkusz, jegyezte meg a férfi, amikor visszafele vittem, már unom. Majd megkérdezte: igazán megalázó, nem? Pánics Szabó Ferenc VÉLEMÉNYEK Telefonon kerestünk meg néhány olvasónkat, akiktől azt kérdeztük: véleményük szerint mennyire van egyensúlyban a vezetékes gáz ára a fűtőértékével? Juhász Zoltán, 42 éves, muronyi cukrász: — Az árához viszonyítva nagyon rossz a minősége, ezt igazán csak a pékek és cukrászok érzékelik. A gáz fűtőértékének ingadozását a vajas tésztáknál érezzük igazán: van, amikor 20 perc alatt megsül, máskor fél óra is kevés rá. Dobra Istvánné, 34 éves, bélmegyeri iskolatitkár: — A palackos gáznál erősebb a vezetékes gáz, igaz az ára is magasabb. Nyáron nem vettem észre, hogy ingadozna a fűtőértéke, pedig sokat sütök és főzök. Télen előfordult, hogy az átlagosnál több gázt fogyasztottunk, de még sohasem fáztunk. Tóth Györgynó, 24 éves, békéscsabai kismama: — Nem figyeltem még meg, hogy mi a különbség télen és nyáron a gáz minősége között. A tavasszal költöztünk önálló lakásba, amíg a szüléinknél laktunk, ők fizették a gázszámlát. Kovács Anna, 26 éves, a békési polgármesteri hivatal információs irodájának munkatársa: — Télen az egész lakást fűtjük, s bizony előfordult, hogy csak tekertük £gyre feljebb a gázkonvektor gombját, s a maximum közelében éreztük a meleget. (z) Időzavar? Sok mindent értek, sok mindent megértek... Azaz, hogy mégsem: sok mindent nem értek meg. Nem értem például azt, hogy logikusnak, ésszerűnek látszó dolgokat miért állítanak a feje tetejére. Nem értem, pontosabban eddig nem értettem, hogy időnként miért is késnek a Békés—Békéscsaba között közlekedő autóbuszok. Gondolom, sokan jártak már úgy, hogy amikor a legjobban siettek, pont akkor késett, vagy éppenséggel ki is maradt egy-egy járat. Ilyenkor a szitkok a gépkocsivezetőn csapódnak le, mindenki tőle várja a késés lefaragását. Igenám, csakhogy a közlekedési szabályok rá is kötelezőek. A két város között ingázó járatok kiállási ideje nem egyforma: Békésen olykor bő egyórás várakozás után indulnak vissza a megyeszékhelyre, itt viszont egy kávészünet- nyi pihenőjük sincs a pilótáknak. Ráadásul ebben a tízpercnyi időben kell megtankolniuk — a cég üzern- anyagkútjánál. Hogy ez az idő mennyire elegendő? Annyira, hogy a busz kiérjen a telepre, a többi, vagyis a visszaút és a tankolásra fordított idő garantáltan a járat késéséhez vezet. Felvetődik bennem: nem lenne egyszerűbb a békési buszoknak a békési telepen tankolniuk? így a járművezetők is nyugodtabban ülhetnének a volán mögé, elfogyaszthatnának egy kávét, mi, utasok a késés miatt nem bosszankodnánk. Vagy tévedek? — sz-
