Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12-13 / 214. szám

Kulturális hírek A Bartók Béla Műveló'dési Központban beinduló szakkörökről folyamatos tájékoztatást adunk. (Kulturális rovatunk a 2. oldalon található.) „AZ ERŐ MVIIELYÉBEIN1 Városunkban a Szabadság téren nyitott konditermet Kassainé Csomós Edit, gyulai testnevelő tanár. (írásunk a negyedik oldalon.) I. ÉVFOLYAM 37. SZÁM . 1998. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK i • egy újjávarázsolt középülettel, amely a város és a környező te­lepülések lakosságának kultu­rált szórakozását és művelődé­sét segíti elő. A volt cukorgyári és ken­dergyári lakótelepi ivóvízhá­lózat építése: A cukorgyár ipartelepe és az ehhez kötődő lakások évtizedek óta a cukorgyár belső, saját víz­müvéről kerültek ellátásra ivó­víz szempontjából. A gyár által szolgáltatott ivóvíz minősége folyamatosan és évtizedek óta kémiai és bakteorológiai szem­pontból egyaránt kifogás alá esett, amit annak idején a KÖ­JÁL, a közelmúltban pedig az ÁNTSZ szakvéleménye folya­matosan alátámasztott. A gyár mindenkori vezetését a lakók folyamatosan kérték az egész­séges ivóvíz-ellátásra, ámde ez a mai napig nem történt meg. A városi vízhálózat kiépítése alkalmával a város korábbi ve­zetése az egészséges ivóvíz csonkot 1975. évben az Anti úton vezetve a gerincvezetéket, a vasúti töltést átfúrva eljuttatta a cukorgyár I-es kapujáig, és ott egy rácsatlakozási csonk kiala­kításra került. Ennek ellenére a cukorgyári vezetés nem élt a rá­csatlakozás lehetőségével. Ezt követően 1989-ben a vá­ros rácsatlakozott a Közép-bé­kési Ivóvízminőség-javító Program keretében a megyei Maros hordalékkúp alól nyert egészséges ivóvízellátó háló­zatra. Ez egy újabb indítékot adhatott volna a gyár vezetésé­nek ahhoz, hogy rácsatlakozzon az 1975-ben telepített csonkra. A gyár ismét nem élt az egész­séges ivóvíz rácsatlakozási le­hetőséggel. Az érintett ingatla­nokban lakók ugyanakkor fo­lyamatosan panaszolták, hogy a víznek kellemetlen szaga van, olykor fekete, a mosógépből a kiszedett ruhák koszosabbak, és ivásra, főzésre szinte alkalmat­lan. A város önkormányzata míg a cukorgyár működött, e vízve­zetékrendszerhez nem nyúlha­tott hozzá a lakossági panaszok ellenére sem, mert az nem az önkormányzat tulajdonát ké­pezte, ellentétben a városi rend­szerrel, hanem a cukorgyár ki­zárólagos tulajdona volt. Ilyen előzmények után a cu­korgyár tulajdonosváltását és bezárását követően az új tulaj­donos irányába a lakosok ismé­telt jelzéseit és kérését tolmá­csolva, az önkormányzat az alábbi indítvánnyal fordult: Csatlakozzon rá végre a cu­korgyár az egészséges ivóvizet biztosító városi rendszerre. En­nek érdekében az új tulajdonos anyagilag járuljon hozzá a beru­házáshoz bizonyos mértékig, az önkormányzat is biztosít forrást a beruházáshoz, s így az új tu­lajdonos mentesül a lakóingat­lanok további rossz minőségű vízellátása alól. A Kábái Cukor Rt. fogadó­kész volt az indítványra. A kép­viselő-testület döntött 1998 ta­ztelt Sarkadi Polgárok! Kz előző lapszámban folyó befejezett beruházásaink ül bemutatásra került a ir, Kút, Zsarói, Dohány ut- szennyvízvezetés munkála- Továbbá a belterületi csapa- víz-elvezető csatornák kar­tartási, takarítási munkálata, ;ly összességében 21,4 mii- forint beruházást takar, és az /égéig fut. Uábbi írásunkban ismét két yberuházás kerül bemuta- a, melyből az egyik már be- zett, a másik pedig befeje- előtt áll. Jnnepi átadásra vár a Bar- Béla Műveló'dési Központ észült, felújított épülete. t Vár u. 2/B. alatt az 1960- ívekben épült városi műve- ési központ a közel 40 esz­lő alatt teljes mértékben el- ználódott, korszerűtlenné és 1998-ban lehetett felhasznál­ni. Ezért a művelődési központ rekonstrukciós munkálata ún. áthúzódó, tehát 1997-ről 1998- ra áthúzódó beruházásként volt tervezhető. Ennek megfelelően a munka- terület átadása, munkakezdés: 1997. október 20. A kész mun­ka műszaki átadása: 1998. júli­us 31. Tervezett ünnepi átadás: 1998. szeptember 19. (szom­bat). A rekonstrukció és átépítés tervezési feladatait a MEGINA Építész Stúdió Kft. végezte. A beruházás kivitelező fővál­lalkozója közbeszerzési eljárás keretében indított pályázaton nyerte el a munkát. Ez a PODESZT Építőipari Kft. volt. Tehát ezzel az önkormányzati beruházással ismét sarkadi vál­lalkozók és családok jutottak kéziraktár kialakítása, színpad mögötti öltözők felújítása, zu­hanyozókialakítások, teljesen új vizesblokk kialakítása, sze­mélyzeti vizesblokk kialakítása, személyzet számára teakonyha kialakítása, az erkélyterem nagyteremtől történő végleges leválasztása, illetve hangszige­telése, új vetítőgépház kialakí­tása. Az épület fűtésrendszerének korszerűsítése, új gázüzemű központi fűtés kialakítása. A helyiségek elektromos rendszerének a felülvizsgálata, illetve azok szükség szerinti fel­újítása, ami magába foglalja az elektromos rendszer újracsöve- zését, vezetékelését, szerelvé­nyezését. Vagyonvédelmi rendszer ki­alakítása. Tűzjelző rendszer ki­alakítása szerelvények nélkül. A nagyteremben lévő központi i megszépült nagyterme víz-, villany-, szennyvíz- dszere, színpadának állaga es mértékben leromlott, s a ábbi évtizedekben kevés rá- iítási lehetőség miatt meg- [t a helyzet az épület teljes íjítására. A város önkor- ivzata szembesült ezzel a /zettel, és így 1996-ban dön- szü letett a rekonstrukcióra latkozóan. A döntés lényege, y az egész épületet szüksé- felújítani, átalakítani, hogy lenlegi lakossági igények, a kihívásainak képes legyen Jet tenni. \z épület állagának romlása an mértékű volt, hogy várha­tóit, hogy beavatkozás nél- néhány év alatt maradandó osodásokat szenved az épü- 'csőtörések, szennyvíz-prob- ia, életveszélyes elektromos dszer, végig beázó lapos- ík stb.). \z önkormányzati döntést etően állami címzett támo- isi pályázat került benyúj- a. E pályázaton önkormány- rnk nyert oly módon, hogy illámtól nyert 28,4 millió fo­ot két részletben, 1997-ben munkához. A teljes beruházás költsége és annak forrásai: — önkormányzati önerő 17 millió 700 ezer forint, — pályázaton nyert állami címzett támogatás 28 millió 400 ezer forint, összesen: 46 millió 100 ezer forint. Tekintsük át a fenti összeg­ből valójában mi is épült? 1. Az épület külső megjele­nésének megváltozása: Külső, homlokzatok teljes felújítása, díszítése, festése megsüllyedt főbejárati tartó­pillérek cseréje, nagyterem fe­letti magastető kialakítása, va­lamint az egész épület tetőszer­kezetének cseréje, belmagassá­gának megemelése, új héjazatta! történő ellátása, bejá­rati ajtók előtti terasz, valamint előlépcső teljes újjáépítése, elő­tetővel történő ellátása. 2. Belső átalakítási munkála­tok: Az épületben lévő burkola­tok felújítása, részbeni cseréje, nyílászárók felújítása, hőszige­telésének a megoldása, nagyte­remben lévő színpad bővítése, újjáépítése, színpad alatt-FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ stúdió kialakítása. Minden he­lyiség teljes festését, mázolását. Á tetőtérben később kialakítan­dó könyvtár miatti födém meg­erősítése. Az előzőekben rész­letezett terv és kivitelezés a Vasút utca felőli padlástér teljes megemelését is megcélozta an­nak érdekében, hogy tetőtéri beépítésként későbbi munkála­tok során a városi könyvtár itt elhelyezhető legyen. Tehát ez­zel a művelettel és beruházással már egy másik intézményi rész új épületbe való elhelyezését is előkészítettük. Ezt az indokolja, hogy a könyvtár jelenlegi épü­lete állagában olyan, hogy azt felújítani, újjáépíteni nem érde­mes. A Vár utca felől egy köralakú oldalépítmény kerül­het még kialakításra, amely bő­vítheti és javíthatja az épület szolgáltatásait. Ez egy új beru­házásban megcélzott, de a je­lenlegi tervezés során a megter­vezése megtörtént, így erre pá­lyázat nyújtható be. Összességében a 40 éves mű­velődési központunk megfiata­lodott, megszépült, korszerűbbé vált, és városunk gazdagodott A Bartók Béla zata... vaszán a beru­házásról, s így a beruházás elin­dulhatott. A be­ruházás forrás- összetétele: — Pályáza­ton nyert önkor­mányzati forrás: 4,9 millió forint — Kábái Rt. támogatása: 11,5 millió fo­rint, összberu- házás 16,4 mil­lió forint. Kivitelező: Békés Megyei Vízművek Vál­lalat Gyulai Üzemmérnök­sége. Kivitele­zés kezdési idő­pontja: 1998. július 8. Tervezett befejezési időpont: 1998. szeptember 30. Ä beruházás műszaki adatai: Gerincvezeték épül az Anti út­tal párhuzamosan a vasúti töl­téstől a fatelepig, 2400 fm. E gerincvezeték mentén bekötés­re kerül minden ingatlan, oly módon, hogy a lakosoknak nem kell fizetni a vízóraakna kiala­kítását, amelybe a vízmérő óra is elhelyezésre kerül. Ebből az aknából az ingatlan tulajdonosa már saját területén és saját költ­ségére köti be az épület veze­tékrendszerét. A bekötendő in­gatlanok száma: 120-125. Jelenleg elkészült a gerincve­zeték 90%-a, megtörtént a mun­kaárok földvisszatöltése, a házi bekötések szerelése, a gerincve­zeték nyomáspróbája a vízmin­tavétel után történik. Még hátralévő munkák: sze­relvények kialakítása, a vég­pontok, vízóraaknák kibetono­zása és tereprendezés. A beruházás jelentősége: Egészséges ivóvizet kap vég­re 120-125 lakás ingatlantulaj­donosa. A gerincveze­tékre jelentős számú vállal­kozó telepe is rácsatlako­zik. Az ökör­örményi zártkertek tu­lajdonosai­nak megnyí­lik a rácsatla­kozás a ge­rincvezeték­re, így telke­ikre egészsé­ges ivóvizet tudnak ve­zetni. Ez kb. 40-50 telek. A kábái tulajdonú cu­korgyári ipa­ri terület, mely ipari park formá­jában a jövő­ben további vállalkozá­sokkal tele- a volt cukorgyári és kendergyári lakótelepi ivó- pül be, szab- vízhálózat kiépítése folyamatban van vány szerinti fotó: fazekas László Művelődési Központ homlok­FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ egészséges ivóvízhez jut, ami eddig nem volt meg. (A jelen­leg érdeklődő német befektető pl. kizárólag ivóvíz minőségű vizet igényel, tehát neki sem fe­lelt volna meg a korábbi cukor­gyári vízminőség.) A fentiekből jól látható, hogy amit a cukorgyár érintett veze­tése az elmúlt 30 évben nem ol­dott meg, azt a város önkor­mányzata 3 hónap alatt megol­dotta. Mindezt oly módon, hogy a város adófizetőinek pénzéből egy fillért senl fordítottunk a beruházásra, miután a forrás egy részét pályázati úton a Víz­mű Rt.-től nyertük, másik részét pedig az új kábái tulajdonosok­tól kértük és kaptuk. A város érintett területe e be­ruházást követően víz- és szennyvízkezelés szempontjá­ból 100%-ban ellátott, s a to­vábbiakban része a városi rend­szernek, reményeink ^szerint a cukorgyári, kendergyári volt te­rületeken lakók megelégedésé­re. Tóth Imre polgármester DnKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents