Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-19-20 / 194. szám
1998. augusztus 19-20., szerda-csütörtök ÜNNEP Az eredeti remekmű sérüléseit is híven lemásolják Ezüstkorona a Pénzverdéből Szent István lassan ezeréves koronáján nyomot hagytak a magyar történelem viharos évszázadai. Az iparművészeti remekművet szállítani szinte egyáltalán nem lehet. A Nemzeti Múzeum ezért márciusban pályázatot írt ki egy hiteles másolat megalkotására. Az aranyozott ezüstből készülő új korona váza ezekben a napokban nyeri el végleges formáját. A Metal Art Nemesfémipari Rt., vagyis a régi Pénzverde egyik melléképületében készül, egy teljesen hétköznapi munkaasztalon a talán leghíresebb magyar történelmi ereklye másolata. Az eredeti pontos leírását követve jól látszik az alsó abroncs enyhén ovális formája, s híven utánozzák a később, egy második munkafázisban készített keresztpánt defor- málódásait is. A Nemzeti Múzeum szakértőinek folyamatos útmutatása mellett ugyanitt készülnek a koronát körben ékítő, a bizánci kézműves kultúra legfejlettebb korszakát reprezentáló égetett zománcos díszítőlapok, apostolképek is. A tíz darab, egyenként csupán néhány négyzetcentiméteres, hihetetlen szakmai tudással, aprólékos munkával készülő műremekek Jézust, Mihály bizánci császárt, és a nyolc apostolt ábrázolják. Az uralkodói fejfedő többi tartozékát, a két kisebb és két nagyobb kék zafírkövet, a két almandin és a két, úgynevezett üvegkövet, valamint az ametiszteket egy külső vállalat szakemberei csiszolják a megfelelő méretűre, hogy aztán a Pénzverdében kerüljenek végleges foglalatukba. Természetesen csak az ezüst tartóváz aranyozása után. Ugyancsak hátravan még a korona tetején álló, elbillent tengelyű zárókereszt beillesztése és a körbefutó, valamint a fejdísz oldaláról csüngő (tenyésztett) igazgyöngysorok felhelyezése is. Ha — várhatóan az év vége felé — véglegesen elkészül a nagy mű, szépségéhez, igényességéhez és gazdag kiállításához képest nem is fog olyan nagyon sokba kerülni: mintegy hatmillió forintot kap érte a Metal Art. De — mint Török Imre vezér- igazgató lapunknak elmondta - nem is a pénzért, a várható anyagi nyereségért vágtak bele ebbe a nagy, csaknem egy évig tartó munkába. Számukra inkább eszmei, de szinte felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy bebizonyíthatják: ötvösművészeik képesek egy ilyen igényes munka színvonalas, pontos elvégzésére. S az aranyozott ezüstkorona így már valóban nagy hasznot hoz a cégnek. Tardos János A másolatot az eredeti korona alapján aprólékos munkával készítik Az új korona váza ezekben a napokban nyeri el végleges formáját A törvények uralmában élünk írott paragrafusok nélkül is kiteljesedhet a demokrácia Esztergomban rendezik meg a magyar szentek ereklyéinek első kiállítását Kincsek a raktár félhomályából Új, reprezentatív kiállító- hellyel bővül a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulójára az esztergomi Keresztény Múzeum. A Bazilika melletti volt szeminárium, majd szovjet laktanya restaurálás előtt álló emeleti részén mód nyílik számos, ma a raktárak mélyén megbúvó érték, ritkaságszámba menő vagy éppen páratlan műtárgy bemutatására. Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész, a múzeum igazgatója nagy várakozással tekint a régen várt terjeszkedés elé, és már kész a terve is: néhány egyedi értéket, a XIX-XX. századi képzőművészeti, valamint az iparművészeti gyűjteményt szeretné már az új helyen a közönség elé tárni. A látogatók várhatóan nem kisebb szenzációval szembesülhetnek majd, mint Dürer famet- szetsorozatának, a Nagy Passiónak, a Kis Passiónak, a Mária életének lapjaival, az Apoka- lipszissal. Köztük a Jelenések Könyve alapján készített A halál lovasa című munkájával, és rézkarcaival, az Ádám és Évával. — Ma nem csak páratlan értékük és a helyhiány miatt őrizzük nagy gonddal a fiókok mélyén ezeket a remekeket — mondja az igazgató. — A fényt és így a nyilvánosságot nem nagyon szeretik, besárgul a papírjuk, ezért nem ígérhetem 2000 utánra sem, hogy állandóan láthatók lesznek. A múzeum erősségei az úgynevezett nazarénus iskola művei, amelyek ugyancsak a raktárak mélyén rejtőznek. A XIX. század kedvenc és népszerű festészeti irányzatának legszebb római, német és magyar alkotásai ugyancsak közönség elé kívánkoznak. Bizonyos, hogy az Esztergomban őrzött népi kerámiák gazdagságban, szépségben és változatosságban Magyarországon az elsők közé tartoznak, ha nem éppen az elsők. Szenzáció- számba mennek a szintén raktárakban őrzött, és még a „beavatottak” előtt sem igen ismert kínai porcelánok, zsolnai és habán kerámiák. Az igazgató büszke a múzeum szelencegyűjteményére is, no és az olyan egyedi tárgyakra, mint a XVIII. században valószínűleg Augsburgban készült míves monstranciára. A finoman munkált, fénylő arannyal bevont ezüst szentségtartóról évtizedenként egyszer kerül le a fehér védő lepel: utoljára Budapesten, a magyar egyház legszebb kincseit felvonultató kiállításon volt látható. Újabb kori különlegesség Salvador Dali szokatlan vonalú feszületé, kisplasztikája, amely ä közelmúltban csere révén került a múzeum birtokába. A jeles évfordulók tiszteletére a nagy országos kiállítások egyikét a Keresztény Múzeum rendezi meg 2000-ben. Esztergomban gyűjtik majd össze és állítják ki a magyar szentek tárgyi és képzőművészeti emlékeit. A bemutatón ott lesz „saját” kincsük is, Szent Margit első hiteles ábrázolása, az 1500-as években készült színes fametszet, rajta az Árpád-házi koronával. Deregán Gábor Mindössze 15 fejezetből, 78 paragrafusból, s csak 395 mondatból áll az 1949. augusztus 20-ai keltezésű, új formájában 1989. október 23- án kihirdetett magyar alkotmány. Noha a demokrácia és a jogbiztonság alapját jelentő normagyűjteményünk néhány ponton módosításra szorul, összességében megfelel az európai követelményeknek - tudtuk meg Kukorelli István alkotmányjogásztól, akivel az alaptörvényről beszélgettünk. — Fontos, hogy egy államnak írott alkotmánya legyen? — Nem az a lényeg, hogy írásba foglalják-e az alaptörvényt, hanem az, hogy alkotmányosan működik-e az adott ország. Angliában például írott alkotmány nélkül is sértetlenek a demokratikus alapjogok. — Az alkotmány 1998-as kiadása tanúsítja: nem túl bőbeszédűek az alaptézisek. Miért? — A mi alaptörvényünk a belgákéhoz és a franciákéhoz hasonlóan meglehetősen tömör, míg például Indiában vagy Portugáliában bő, részletező dokumentumot állítottak össze. Az amerikai alkotmány törzse csak a kormányzati rendszer ismérveit tartalmazza, ugyanakkor háromtucatnyi kiegészítést is csatoltak hozzá. Egyébként e fontos dokumentumnak valóban csak a legfontosabb alapvetéseket kell tartalmaznia, hiszen a rá épülő törvények igazítanak el bennünket arról, mit tehetünk és mit nem. Ha viszont egy törvény ellentmondásosra, netán rosszra sikeredik, akkor az alkotmány megfelelő paragrafusához visszanyúlva lehet csak azt korrigálni, esetleg megsemmisíteni. Mint ahogy azt időnként az Alkotmánybíróság meg is teszi. — Milyen fő gondolatok köré épül fel egy korszerű alkotmány? — Mindenképpen érintenie kell a hatalom megosztás rendjét, a népszuverenitás és a törvények uralmának elvét, aj egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség gondolatát, az emberi jogok garanciáit. Természetesen ahogy változnak mindennapjaink, úgy teljesedik ki, válik egyre korszerűbbé az alkotmány is. Gondoljunk csak egyebek mellett az Alkotmány- bíróság vagy az ombudsmani rendszer életre hívására, illetve ezen intézmények alaptörvénybe emelésére. Igaz, egyesek szerint kicsit meg is billent az egyensúly: túl nagy hatalmat kapott az Országgyűlés és a taláros testület, miközben az államfőnek alig jutott hatáskör, s a miniszteri felelősséget (visszahívhatóságot) sem rögzíti a dokumentum. Mások azonban úgy vélik: ezek a hibák könnyen korrigálhatok. —Miféle védelmet jelent számunkra a dokumentumban rögzített emberi jogok garantálása? — A szabadságjogok, a gazdasági, szociális vagy kulturális jogok biztosítása régi keletű. Az ENSZ, illetve az Európa Tanács normáiban is megfogalmazott vívmányok, míg például a személyes adat védelme, a fogyasztó- és környezetvédelem, vagy az Internethez kapcsolódó személyiségi jogok garantálása később kerültek be az alkotmányba. A lényeg, hogy az államnak meg kell óvnia polgárait a hatalmasságoktól, a piac túlkapásaitól, a médiáktól, de még a világháló “kalózaitól is. — Mit jelent napjainkban a népszuverenitás és a törvények uralmának elve? — Az első szerint az emberek két úton juttathatják érvényre akaratukat: részben választott képviselőiken keresztül, részben pedig közvetlenül, mondjuk úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek egy-egy nagy horderejű ügyben. A törvények uralmának elve azt jelenti, hogy a népakaratot kifejező jogszabályok alapján működjön az ország, ne pedig folyton módosuló rendeletekkel, utasításokkal toldozzuk-foldozzuk a demokráciát. — Ismerjük-e eléggé demokráciánk ,,bibliáját” ? — Sajnos nem. Talán mert egyelőre nehezen hozzáférhető a könyv, formában kiadott alaptörvény, s mert az oktatásban sem fordítanak kellő figyelmet tartalmának megbeszélésére. — Ön szerint mikor kerülhet sor a korábban említett alkotmányossági hibák korrekciójára? — 1996. decemberében elfogadta ugyan a parlament az új alkotmány koncepcióját és a normaszöveg is elkészült, azonban az utóbbi megszavazására már nem került sor. Felemelő lenne, ha a 2000. év 1. törvénye maga az új alkotmány lenne. Takács Mariann A látogatók várhatóan nem kisebb szenzációval szembesülhetnek, mint például Dürer fametszetsorozatával FOTÓ: FEB-REUTERS Az ötvösművészek bizonyítani szeretnék, hogy képesek az igényes, gondos munkára
