Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

1998. augusztus 12., szerda MEGYEI KÖRKÉP Igazgatóválasztás Szarvason — zárt ajtók mögött Politika a döntés hátterében? (Folytatás az 1. oldalról) Bődi János önkormányzati képviselő lapunk kérdésére el­mondta, kizárt, hogy politikai paktum volt a döntés hátteré­ben. Azzal, hogy kilenc képvi­selő dr. Kepenyes Jánosra sza­vazott, kifejezésre jutott a testü­let többségének akarata, hogy kívülálló személy kerüljön az igazgatói székbe. — A gimnáziumban megúju­lásra van szükség. A mostani állóvízbe csak egy új igazgató tud pezsgést vinni. Dr. Ke­penyes János kvalitásait a kép­viselő-testület jól ismeri, igaz­gatói alkalmassága nem kérdő­jelezhető meg — fogalmazott Bődi János. Kalmár Magdolna, a képvi­selő-testület oktatási bizottsá­gának elnöke elöljáróban leszö­gezte: két magasan kvalifikált pedagógus pályázta meg az ál­lást. A bizottság a pályamunká­kat szakmailag kiválónak tartot­ta, s mindkét személyt vezetés­re alkalmasnak találta. Ám dön­teni kellett, s a bizottság dr. Ku­tas Ferenc mellett foglalt állást. — Mint képviselő és pedagó­gus, nem a személyek miatt kér­dőjelezem meg az eredményt, hanem azt fájlalom, hogy a kép­viselő-testület nem vette figye­lembe dr. Kutas Ferenc nagy­arányú nevelőtestületi, illetve közalkalmazotti támogatottsá­gát. Utóbbi 60:6 arányban állt mellette. A titkos szavazással nem értettem egyet. Nyíltan vál­lalom, hogy dr. Kutas Ferencet támogattam, mert azt vallom, hogy tiszteletben kell tartani egy közösség véleményét. Nem tu­dom, a testületi döntés milyen visszhangra talál a nevelőtestü­let körében. Annyi bizonyos, a vezető a pedagógusokkal együttmunkálkodva tudja meg­valósítani az elképzeléseit. Kér­dés, sikerül-e a kinevezett igaz­gatónak a mostani arányon vál­toztatni — vélekedett Kalmár Magdolna, aki a kérdésre, hogy mennyire érzi politikainak a döntést, a következőt mondta: — Független képviselő va­gyok, a pártoktól s a politikától távol tartom magam. Ha azon­ban a tényt vizsgálom, hogy a testület többsége szembehe­lyezkedett a nevelőtestülettel, arra kell gondolnom, ez politi­kai döntés volt. Dr. Kepenyes János koráb­ban a DATE szarvasi főiskolai kara tanszékvezető főiskolai docense volt. 1995 óta a Szé­kely Mihály Szakmunkásképző és Szakközépiskolában tanít. Matematika-fizika szakos ta­nárként pályázta meg, és nyerte el a gimnáziumi igazgatói ál­lást. A véleményezési adatok alapján úgy tűnik, a tantestület akarata ellenére lett igazgató. Mindenekelőtt arról kérdeztük, ebben a helyzetben hogyan tud majd együttműködni a kollégái­val? — A megmérettetésben kül­ső pályázóként vettem részt, dr. Kutas Ferenc pedig belső pályá­zóként. Ilyen esetben a belső pályázónak óriási az előnye. A tantestületben kiválóan felké­szült, szakmailag nagyon gon­dos kollégák dolgoznak, akiket álláspontjuk kialakításában az iskola féltése motivált. Miután tudom, hogy a tantestület tagjai hivatásuk megszállottjai, s kö­zös célunk a fiatalok oktatása, nevelése, nem gondolom, hogy nem tudunk együttműködni. Kétségtelen, nehéz lesz a bizal­mukat megszereznem. Ám, ha kölcsönösen a korrektség és a szakmaszeretet talaján állunk, ez lehetségessé válhat. — Szokatlan beköszöntőt mondott. Nem tart attól, hogy az elhangzottak épp az ellenke­ző hatást váltják ki a pedagógu­sokban? — Az pontosan azt jelenti, amit mondtam, hátsó gondolat nincs mögötte. Megértem, hogy néhány kolléga elbizonytalano­dott. Szarvason oktatási intéz­ményben volt már rá példa, hogy a kívülről jött új vezető nem kívánt a régi kollégákkal együttdolgozni. Valóban azt szeretném, hogy mindenki — s ebbe magamat is beleértem — tiszta lappal induljon, s korrekt munkakapcsolat alakuljon ki. — Többen politikai paktumot sejtenek a döntés mögött. A megválasztását összefüggésbe hozzák azzal, hogy On az SZDSZ szarvasi szervezetének ügyvivője. — Szó sincs politikai pak­tumról. A város önkormányza­tában egyetlen SZDSZ-tag van. A szarvasi testületben dolgozik még három, a párt által támoga­tott képviselő, de azok is szuve­rén egyéniségek. Az SZDSZ ál­tal támogatott képviselők nem pártkatonák. Mindegyikük sza­badon alakít ki véleményt, és önállóan dönt. Kilenc képviselő az én programomat találta szim- patikusabbnak, előremutatónak, az eredményt ennek köszönhe­tem. Tény, nem volt szerencsés az igazgatóválasztás időpontját ennyire közel tenni a helyható­sági választáshoz. Dr. Kutas Ferenc, a vélemé­nyezések alapján sokak szerint biztos befutónak hitt pályázó, így kommentálta a történteket: — Ami a személyemet illeti, az rendben van: a munkámat szeretem, s továbbra is hasonló intenzitással művelem majd — kezdte a magyar-történelem szakos tanár, a magyar nyelv és irodalom megyei szaktanács- adója. — Ami az iskolát illeti, félek a jövőtől. A hatvan „nem” szavazat óhatatlanul kihat az új igazgató és a tantestület kapcso­latára. A döntés nem lepett meg. Ez a képviselő-testület ilyen. Tartok tőle, hogy a gim­názium ügye felsorakozik a Porció-ügy, a Pioneer-földügy, a Termál-Ügy és a hasonló ki­sebb ügyek mellé, ahol a képvi­selő-testület egy része a válasz­tók véleményét semmibe vette. Bárhogyan is lesz, október 18- án ennek a testületnek szembe kell nézni a választóival. A is­kola érdekében pedig remélem, hogy az új igazgató megbirkó­zik feladatával és valóban nem lesz a kezében véres kard. Dr. Demeter László polgár- mester kérdésünkre a döntést röviden így értékelte: — Dr. Kepenyes János min­denben megfelel a gimnáziumi igazgatói követelményeknek. Kilenc képviselő támogatta, ki­lenc képviselő bízik a gimnázi­umban, s abban, hogy megfele­lő vezető került az iskola élére. — Mi a véleménye arról hogy többen politikai paktumot sejtenek a döntés mögött? — Az, hogy ki mit sejt, min­denkinek a magánügye. Én azt mondom, nincs mögötte politi­ka. Egyedül iskolapolitika van. A felelősség a képviselő-testü­leté, mert az a gimnázium fenn­tartója. S ezt a felelősséget vál­lalta is a testület. Csath Róza Gabonaaratás után — értékesítés előtt A Békés Megyei Agrárkamara véleménye a betakarítás utáni helyzetről Bár az őszi és tavaszi kalászosok betakarítása befejeződött, a ter­mésnek csak minimális részét értékesítették a piaci zavarok mi­att. Az aratással kapcsolatos gondok — az agrárkamara elnöksé­gi tagjainak, a gazdajegyzők, illetve a kamarai tagok jelzése alap­ján — az alábbiakban összegezhetők. Az előző kormány mulasztást követett el azzal, hogy a piaci zavar elhárítására nem hozott időben intézkedéseket. Ez külö­nösen vonatkozik a garantált áras felvásárlásra bejelentett ter­mésmennyiségre. Elismerésre méltóak ugyanakkor az új kor­mány intézkedései, de nem elég­ségesek. A lépések megtételét kísérő időhiány sok — főleg technikai jellegű — hibalehető­séget hordott magában. Az előző kormány mulasztása alakította ki azt a helyzetet, mely nemkívánatos és szélsőséges megnyilvánulásokat (búzaége­tést) is kiváltott. Még ha a garan­tált áron bejelentett, hektáron­kénti 2,4 tonna termésmennyi­séggel kapcsolatos intézkedése­ket időben és szakszerűen is hozzák meg, gondot okozott vol­na a termés másik felének, vagy nagyobbik hányadának értékesí­tése. Békés megyében hektáron­ként 3,0—6,8 tonna között szó­ródnak a gazdálkodók, gazdál­kodói szervezetek nem tábla­szintű termésátlagai. A gabonafélék értékesítéséből származó árbevétel teljes körű elmaradása — a csak növényter­meléssel foglalkozóknál hosszú hónapok után az első árbevétel — napi megélhetési gondokat okoz. A pénzhiány nem csak a gazdálkodók jelentős részének tönkremenetelét hozhatja magá­val, hanem a „talpon maradot­taknál” a következő év megala­pozását is gátolja. (Tarlóhántás, technológiai szakszerűség, fém­zárolt vetőmag, ősziek betakarí­tása, stb.) A búzára vonatkozó, 1998- ban módosított szabvány túl szi­gorú, szigorúbb, mint az Európai Unióé. A szabvány szerinti búza­minősítés azonos minta alapján is jelentős értékeltéréseket mutat az akkreditált laboroknál. Az akkreditált laborok nem függet­lenek — ami tarthatatlan — és számuk kevés. (Békés megyében például — kizárólagosan — az egyik legnagyobb felvásárló cég laboratóriumát jelölték ki minő­sítésre!) Probléma továbbá, hogy a vizsgálati díj összege megen­gedhetetlenül magas. A Magyar Szabvány 15 pont­jának nehéz eleget tenni, főleg a törött szem és káros keverék ese­tében, de a minősítés és kereske­dői magatartás miatt másban is akad hiba. Az alacsony értékesí­tési árak miatt — főleg a gyen­gébb minőségi búza esetében — gyakori a feletetés, ami az álla­tok értékesítésének zavarával fe­nyeget. A kvóta bevezetése nem tűr halasztást. A vetésszerkezet vál­tásához — intenzívebb, kis terü­leten termeszthető növényeknél különösen — állami segítség szükséges. A helyzet kialakulása miatti felelősség alól nem menthetők fel a gazdálkodók sem, mert nem éltek a tőzsde, a termelteté­si szerződés, az előrelátó betaka- rítói, tároltatási szerződés lehe­tőségével. Megjelent az erőfölény a ter­melők között (a termelők és fel­vásárlók között ez már megszo­kottá vált), az erősebbek t— ki­használva a kistermelők szorult helyzetét —nagyobb életteret szereztek maguknak. I Szépséghibás és használt műszaki készülékek a wiiF<Lf Áruház emeletén, Békéscsaba, Békési út 46-48. Tel.: (66) 449-107. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8.30—18.OO-ig, szombaton 8.00—12.OO-ig. Darth dobójátékok Nyári ajánlatunki mobil klíma hűtés, fűtés Most helyett 63 000 Ft-ért Sportszerek 50%-os áron! Mikrosütő 29 literes ' ' forgótányér grill forró levegős sütő hőfokszabályzás olvasztó program Nyomtatók most 5%-kal olcsóbban! Gyűjtőkosaras fűnyírók Kisebbségi választások 37 településen Az októberi önkormányzati választások előtt a törvény ál­tal meghatározott határidő le­teltéig, azaz augusztus 10-én 16 óráig Békés megyében 37 településen kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati vá­lasztás kitűzését. Az összesítés tegnap készült el a megyei választási irodán. Eszerint megyénkben öt telepü­lésen 3, ugyancsak öt települé­sen 2, a többiben 1-1 kisebbség önkormányzati választásának kitűzését kezdeményezik. Alábbi táblázatunk települé­senként jelöli meg, mely ki­sebbség juttatott el kezdemé­nyezést a helyi választási bi­zottsághoz. település kezdeményező kisebbségek együtt szlovák cigány román német szerb 1. Almáskamarás X 1 2. Battonya X X X 3 3. Békés X 1 4. Békéscsaba X X X 3 5. Csabaszabadl X 1 6. Csorvás X 1 7. Doboz X 1 8. Elek X X X 3 9. FUzesgyarmat X 1 10. Gádoros X 1 11. Gerendás X 1 12. Geszt X 1 13. Gyomaendrőd X X 2 14. Gyula X X X 3 15. Kardos X 1 16. Kétsoprony X 1 17. Kétegyháza Kondoros X X 2 18. X 1 19. 20. Körösnagyharsány Lökösháza X X X 1 2 21. Mezőgyón X 1 22. Mezőberény X X X 3 23. Méhkerék X 1 24. Nagy bánhegyes X 1 25. Orosháza X X 2 26. örménykút X 1 27. Pusztaföldvár X 1 28. Pusztaottlaka X 1 29. Sarkad X 1 30. Szarvas X X 2 31. Szeghalom X 1 32. Telekgerendás X 1 33. Tótkomlós X 1 34. Újkígyós X 1 35. Végegyháza X 1 36. Vésztő X 1 37. Zsadány X 1 összesen: 13 23 8 7 1 52 (e) A gazdálkodók többségénél — főleg a magántermelőknél — a gabona tisztítása, ideiglenes tá­rolása jelentette a legnagyobb gondot. Az ideiglenes helyre — átmenetileg — betárolt búza ott is maradt, — ezért is üresek az állami felvásárlásra kijelölt táro­lók. A meglévő tárolókapacitás nem működik piaci módon — ezt talán az előző szakaszban le­írtak is befolyásolják. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium és a Concordia által összeállított „optimális háló” — ki hová vi­gye a búzáját — minősíti a hiva­tali intézkedés szakmaiságát. (Ennyi traktor még nem volt az országutakon, miközben álltak a , kombájnok.) A gabonaválság bombájának időzítő szerkezete nem járt le. A gazdálkodók eddig az aratással voltak elfoglalva, most néznek majd szembe az értékesítési ne­hézségekkel. Napjaink legégetőbb gondjai: — késik az átadott búza ellen­értékének a kifizetése, — az 50 tonna feletti terme­léssel rendelkező magángazda a vesztesek között is a legnagyobb vesztes, — átvilágításra várnak a ter­mesztett búzafajták értékei, — „túltermelési” nyilatkoza­tainkkal magunk alatt vágjuk a fát, — nincs becsülete az észér­veknek, az együtt gondolkodás­nak, ezek hiánya a szélsőséges megnyilvánulásoknak kedvez, — az exportkiszállítást nehe­zítik a rossz állapotú és állati kártevőkkel fertőzött vagonok, — a termelési zavarok a föld értékének a csökkenésével jár­nak, — indokolt a mezőgazdasági képzéshez kötött gazdálkodás bevezetése. A felsorolással az agrárka­mara éreztetni kívánja a problé­mák súlyát és segíteni akarja a gabonatermesztéssel kapcsola­tos gondok megoldását, mivel újabb ágazatokban — sertés, tej stb. — alakulhatnak ki hasonló problémák. Ezért a mezőgazda­ságot egységes egészként sza­bad kezelni és a megoldás is csak a teljes ágazatra vonatkoz­hat. a m felhívás tanári álláshelyekre! A Göndöcs Benedek Szakképző Iskola pályázatot hirdet: — magyar szakos — német szakos szaktanári álláshelyek betöltésére (főiskolai vagy egyetemi végzettséggel). A pályázathoz csatolni kell: — a végzettséget igazoló okirat(ok) fénymásolatát — kézzel írt önéletrajzot — erkölcsi bizonyítványt. Vidékieknek szolgálati férőhelyet biztosítunk! Jelentkezni, érdeklődni lehet: 5700 Gyula, Kossuth L. u. 26. sz. Telefon/fax: (66) 463-123.

Next

/
Thumbnails
Contents