Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-03 / 154. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. július 3., péntek Strandolva gyógyulni igen kellemes lehetőség. A mozgásszervi betegségek kínjainak enyhítésére megyénk legtöbb termálvizes medencéjének vize alkalmas A gyógyturizmus jó lehetőség Halott a régi posta épületében A kiáramló bűz hívta fel a ügyeimet, itt valami nincs rendben! Az orosházi régi posta épületében ekkor már napok óta holtan hevert I. E. orosházi hajléktalan, akinek teste már erősen bomlásnak indult, amikor az épületben székelő vállalat munkatársai rábukkantak az épület elhagyatott részében szerdán délelőtt. Az elsődleges orvosi szemle alapján az idegenkezűség kizárható, a rendőrésg az államigazgatási szabályok szerint folytat az ügyben eljárást. Ugyancsak több nappal ezelőtt halhatott meg nagyszénási magánlakásában K. I., akit szintén szerdán délelőtt találtak meg. A rendőrségtől kapott információink szerint az idegenkezűség itt is kizárható, a férfival feltehetőleg szívinfarktus végzett. K. E. Kiállítás, (ö) Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórház igazgatási épületének aulájában Steigerwald István festő-grafikus kiállítása nyílik ma 13.30 órakor. A tárlat július 10-ig látható. Újfalui színjátszók. (i) A Körösújfalui Általános Iskola színjátszó csoport működtetésére pályázat útján 60 ezer forintot nyert a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanácsától. „Sportos” betörők, (c) Nem tudni, hogy a most zajló francia- országi labdarúgó-világbajnokság vagy csak a puszta zsákmány- és haszonszerzés lehetősége hozta-e lázba azon ismeretlen elkövetőket, akik június 26- ára virradóan törtek be az újkígyósi sportruházati üzletbe. A hívatlan látogatók másfél millió forint értékű mezekkel és egyéb sportruházati cikkekkel távoztak a helyszínről. Viharkárok, (t) Nagy vihar söpört végig tegnap délután megyénkben a Szarvas—Körös- ladány—Szeghalom vonalon, valamint Gyula alatt. A tűzoltókat 15 helyre riasztották, mert közútra, garázsra dőltek fák, telefonvonal szakadt el. Gyors rendőrök, (t) Betörők jártak tegnap délejőtt egy mezőberényi házban. Átkutatták a lakást, és elvittek 9 millió 800 ezer forint értékben értékpapírokat. A nagy erőkkel, forrónyomon indult üldözés eredményeképpen a megyei, a mezőberényi és a békéscsabai rendőrök tegnap koraeste elfogták a két tettest, az értékpapírok megkerültek. (Folytatás az 1. oldalról) Hatásos a gyógyvíz gyulladásos betegségek (reumatikus, ízületi gyulladások, mozgás- szervi panaszok, nőgyógyászati betegségek, gyomorpanaszok, savtúltengés, fekélyek) panasz- mentes időszakában is, mert segíti a gyulladásos folyamatok felszívódását. Egyéb gyógyha- tásai sincsenek kellőképpen kihasználva. A mozgásszervi betegek rehabilitációjában fontos szerepe van a gyógyvíz alkalmazásának. A hévizek nyugtató hatásúak, de visszérgyulladá- sok, visszértágulatok' utókezelésére is alkalmazhatóak. Kova- sav-tartalmuk lévén a sejtek regenerációját is elősegítik. A megye betegeinek gyógyításában adatokkal bizonyították, hogy a járóbeteg-ellátásnak egy negyedébe kerül a gyógyfürdői kezelés, kellemesebb és hatásos. A gyógyturizmusra kiválóan alkalmas természeti adottságú terület fejlesztéséhez sok pénz „Lebukás Kétszázezer forint (jövőbeli) felhasználását kérte a polgár- mesteri hivatal gazdasági osztályának vezetője a gyulai képviselő-testület legutóbbi ülésén, az idei költségvetési terv módosításának tárgyalásakor. Amire kellett: ebből szeretnének zuhanyozót kialakítani a város vendégházában — mondta. Két képviselő, Csóka János és dr. Szécsi István is furcsállkodott a dolog felett. Hamar kiderült, hogy amire a pénzt kérik a testülettől (vízmelegítő, kivitelezési költségek), már meg is vették, ki is alakították. Az ülésen dr. Szécsi István — nehezen visszafogott indulattal „nyugtázta”, hogy a testületet ilyen „játékba” vitték bele. Aztán látkellene, hiszen önmaguk nem tudják kitermelni gyakran még a fenntartáshoz szükséges összegeket sem. A megyei területfejlesztési tanács területfejlesztési célelőirányzatból próbál valamennyi pénzt átcsoportosítani a fürdők szinten tartásához. A megyei önkormányzat területfejlesztési és intézményfelügyeleti osztálya két éve készített egy átfogó felmérést a megye gyógyidegenforgalmáról és gyógyvizeinek helyzetéről. Az ebben való eligazodást segítette számunkra Nagy Károly, a terület- fejlesztési osztály munkatársa, a helyzet ugyanis azóta sem sokat javult. Egy nagy tapasztalatú idegenforgalmi szakember, dr. Lengyel Márton gondolatait idézték: „A turizmus óriási üzlet, de magától nem működik. Ha hagyják spontán fejlődni, tönkremegy.” Áz új idegenforgalmi fejlesztési koncepció része kell, hogy legyen a gyógybázis fejlesztése, amely alapvetően nem a mennyiszólag mindenki napirendre tért az — állítólag korántsem egyedi — ügy fölött. — Elmondtam az ülésen is, hogy már csak nyelvtanilag is ellentmondásos, ha egy megvalósult tevékenység jövő időben fogalmazva kerül egy olyan előterjesztésbe, mely ráadásul a testület döntéséhez köti a megvalósítást — mondja dr. Szécsi István, aki nem csak képviselőként, hanem a Várfürdő Kft. felügyelő bizottságának elnökeként is megszólalt. — Egy éve vajúdott a dolog. A polgármesteri hivatal azt szerette volna elérni, hogy a fürdő vezessen át meleg vizet a vendégházba. Amikor ennek megvalósíthatóságára megértek a feltételek, a séget, sokkal inkább a minőséget javíthatná. A megye termál- és gyógyfürdői közül több esetben még folyik a gyógyvíz-minősítési vizsgálat és -kérelem. Gyulán (kálium, nátrium, kloridtartalom is van), Békéscsabán, Békésen, Tótkomlóson, Orosháza-Gyopá- rosfürdőn, Nagyszénáson, Me- zőkovácsházán, Gyomaend- rődön, Mezőberényben, Füzesgyarmaton, Mezőhegyesen, Nagy- bánhegyesen, Végegyházán, Újkígyóson, Gerendáson alkáli, hidrogénkarbonátos vagy még egyéb más gyógytartalmú anyagot hordozó víz található. A dévaványai önkormányzati tulajdonú gyógyhatású termálfürdő strandként és gyógyfürdőként is üzemel. A belső gyógyászati részleg május közepe, a külső június közepe óta fogadja a vendégeket. Gyomaendrődön is büszkén mutathatják a jó adottságú, szépen kialakított gyógyászati, strandcélú és kempingezésre is alkalmas felújított fürdőt. B. Zs. fürdő el is készítette az átvezetés tervét. Ám a felügyelő bizottság június eleji ülésén már azt konstatálhattuk, hogy nincs rá szükség, mert a hivatal vett egy gázüzemű vízmelegítőt. — Ön talán még dühös is volt, amikor leült. Lett folytatása az ügynek? — Itt nem szoktak semmit csinálni ilyesmiből. A fegyelmi eljárás végzése a jegyző hatásköre, s ugye Gyulának hosszabb ideje csak „kvázi” jegyzője van... Ami történt, azt a testület téves tájékoztatásának kell tekintenünk. S itt ugyan csak kétszázezer forintról van szó, de mi van, ha például húszmillióval esne meg ugyanez?! K. A. J,-rmot őllliíii (. yiiúnciaá«/: J, novin :«•, .( .......... »-.* ■ • •• V annak-e következményei egy testület félrevezetésének? ” forró(vizes) nyomon ______________VÉLEMÉNYEK_________ | H a nyár, akkor szabadság! Ami a hozzánk érkező telefonok tartalmát illeti, gyakran inkább hasonlítunk panaszirodához, mint napilap szerkesztőségéhez. Jó esetben tudunk segíteni, máskor viszont a legtöbb, amit tehetünk, hogy meghallgatunk bút, bánatot, bosszúságot, és együttérzésünket fejezzük ki. Előfordul, hogy a beszélgetésből cikk születik, riport, interjú, vagy éppen jegyzet, mint ez a mostani. — Hála Istennek, hogy végre találok valakit! — kiáltott bele a fülembe az erőteljes férfihang. Amire csak némi „meglepetésszünet” után tudtam válaszolni: Megtisztelő, hogy tart valakinek, de miért keres? Talán én is hibáztam, mert rögtön jeleznem kellett volna, segítségemre lenne, ha a lapzárta sűrűjében röviden fogalmazna. A vonal túlsó végéről már zúdult is a panaszáradat, amit néhányszor megpróbáltam megszakítani, de sikertelenül, így maradt a monológ. Nem volt könnyű kiszűrni a lényeget, de ha nem tévedek, a telefonálónak az volt a legfőbb gondja, hogy aznap bárkit keresett, senkit sem talált. Kitört a nyár, az egész ország szabadságra ment. Beszélgető- partnerem (helyesebben: a monológ szereplője) azonban nemcsak dühösnek tűnt, hanem irigynek is. Furcsa módon kifogásolta egyesek jogát, lehetőségét, hogy hosszú és költséges szabadságra utazhatnak, míg ő már tizedik éve nem volt pihenni; amikor mehetett volna, még nem érezte, mennyire szüksége lenne rá, az utóbbi időkben pedig nem mer elmenni, mert félti az állását. Ha szóhoz jutottam volna, itt azt mondom, elég nagy hiba, mert munkavállalónak joga, munkaadónak kötelessége a szabadságot kiadni. Lehet persze az is, hogy hivatalosan kivett (kiíratott) szabadságát is szorgos munkával töltötte az úriember. Mikor láttam, hogy a párbeszéd reménytelen, az idő rohan, valószínűleg csalódást okozó, de hatásos bejelentést tettem: Kedves Uram! Sajnos nem hallgathatom tovább, a fél szerkesztőség szabadságon van, a maradéknak be kell fejezni az újságot. S ha megenged egy megjegyzést: Önre is ráférne a pihenés... Niedzielsky Katalin „Az utolsó Mohi-kán” Olaszországban tíz kilométeren égette fel a tűz az erdőket, az amerikai Floridában pedig 3000 embernek kellett elhagynia otthonát a fenyegető futótüzek miatt. Kínában halált okozó árvíz pusztít, Törökországban földrengés szedi áldozatait, míg máshol veszélyes földcsuszamlásról, a folyók áradásáról hallani a napi híradásokban. Kis hazánkban sem kell messzire tekinteni a természeti katasztrófák terén, mert ha nem az aszály vagy a jégeső viszi el a termést, rongálja meg a házakat, akkor előbb- utóbb jön a belvíz, illetve a pocok- vagy hörcsöginvázió. Nem vagyok szkeptikus, de az utóbbi években mintha a természet erői összeesküdtek volna ellenünk. Csoda-e hát, hogy alig két évvel az ezredforduló előtt az emberek kétkedéssel fogadnak minden változást, amely az életterüket veszélyezteti. Talán ezért is kavart nagy vihart a szlovák mohi atomerőmű üzembe helyezése még annak ellenére is, hogy a szakemberek „bombabiztos” védelmi rendszert ígértek. A tévében arról hallhattunk, hogy a hazai polgári védelem igyekszik maximálisan felkészülni az esetleges katasztrófa elhárítására. Nukleáris veszélyt figyelő-jelző rendszert építenek ki, Nógrád megyében 50 sziréna ri(og)asztja majd az ott élőket, sőt Pest és Komárom megyékben is további száz szirénát és egymilliárdot érő védőfelszerelést terveznek beszerezni. Félni tehát nem kell, sőt a csernobili vízszivárgás sem okoz veszélyt — olvasom —, mert a hivatalos közlés szerint nem változott a sugárzás szintje. Természetesen tudjuk: a jövőben is nélkülözhetetlen az olcsó energia és a korszerű erőművekre szükség van. Csak éppen akinek szomszédjában már történt tragédia az egy ezredév lezárásakor talán abban reménykedik, hogy közvetlen közelében a mohi lesz az utolsó „veszélyes mohikán”. Halasi Mária 1848—49-ről a gyulai várnál A saját erő hiánya nem elfogadható érv A tanács mindent megtett... Közös gond a tőkehiány Magyar—román idegenforgalmi találkozó Az elmúlt héten többször foglalkoztunk lapunkban megyénk két belvíz sújtotta települése, Hunya és Kondoros helyzetével. A csatornázási munkák első ütemének befejezéséhez Hunya 12 millió forint támogatásra pályázott a megyei terület- fejlesztési tanácsnál. Ugyancsak csatornázásra igényelt 83 milliós támogatást Kondoros, melyből 40-et ítélt meg a tanács. A területfejlesztési tanács megtette, ami tőle elvárhatóan megtehető — fogalmazott a napokban Varga Zoltán, a megyegyűlés elnöke. — Kondoros 80 milliós igényét a testület — tekintettel a pénzalap szűkös kereteire — nem tudta felvállalni. Az elnök ismét kifogásolta, hogy Kondoros nem pályázott központi támogatásra. Nem elfogadható érv ugyanis, hogy nincs saját erő. A jövőbeni elemzésekre utalva Varga Zoltán kifejtette, hogy a megalakult vízgazdálkodási tanácsoknak is lesz feladatuk, hiszen nem a területfejlesztési tanács dolga eldönteni, hogy miként alakult ki a mostani helyzet. Hunya 12 milliós támogatásáról a megyei területfejlesztési tanács mai ülésén dönt. (e) Az erdélyi Bihar megyei turisztikai szakemberek részvétele révén nemzetközivé szélesedett az a tegnapi tanácskozás, amelyet a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vendéglátós és idegenforgalmi tagozata tartott Szeghalmon. Kosaras Béla, Szeghalom polgármestere köszöntőjében kiemelte: a térség által közelmúltban létrehozott idegenforgalmi iroda azt bizonyítja, hogy a régiót elérhetővé szeretnék tenni. Á településnek és a sárréti vidéknek komoly értékei vannak, s ezt tudatosítani kell! Vozár Márton, a vendéglátós és idegenforgalmi tagozat elnöke sikerként értékelte, hogy idén részt vettek az Utazás ’98 kiállításon. Fontos célként pedig megemlítette: a helységeken át kell folyamatosan feltérképezni a megye idegenforgalmi lehetőségét. Nelu Bondár, a nagyváradi Crisana Szálloda igazgatója elmondta: Romániában a rendszerváltásig igen jól működött a turizmus. Aztán hirtelen leromlott a helyzet. Szerencsére mára kitartó munkával sikerült a román turizmust talpra állítani. Abban mind a magyar, mind a román szakemberek egyetértettek, hogy mindkét országban az idegenforgalom legnagyobb hátráltatója a tőkehiány. A résztvevők hozzászólásaiból pedig kitűnt: a fejlődéshez vezető kitörési pontokat keresik az érintettek, s komoly elképzeléseik vannak. M. B. A Gyulai Várszínház 35. évadjának 16 különböző produkciója és 36 előadása között három önálló bemutató lesz, Az első az 1848—49 című történelmi zenés, táncos játék, alcíme szerint a forradalom kitörésétől a gyulai fegyverletételig. Az első előadást ma láthatjuk a tószínpadon. Az évadban még kétszer felbukkan a forradalom és szabadságharc emléke az Erkel-mű- ben, a Névtelen hősökben a Kolozsvári Magyar Állami Opera előadásában és az Ötágú síp című összeállításban, melyben hazai és határontúli előadók elevenítik fel verssel, dallal a kort — mondta el a tegnapi sajtótájékoztatón Gedeon József színházigazgató. A ma és a holnap látható játéknak a sajtótájékoztatón résztvevő alkotói, művészei, a rendező Novák Eszter, a művészeti vezető, Novák Ferenc, Nagy Feró énekes, Cserhalmi György színművész, Novák Péter és a zenei vezető, Jánosi András egyaránt kiemelték a másképpen emlékállítást, a patetikától mentességet a tiszta rendet képviselő korról. A tószínpadon láthatjuk a Budapest és a Honvéd tánc- együtteseket, a Jánosi zenekart, a Hegedős együttest, zenét írt az egykori Vízöntő együttes vezetője, Kiss Ferenc Petőfi soraira, melyet Nagy Feró énekel. Felhangzik a Tolcsvay-féle Nemzeti dal is. Mint hallottuk, az előadás „leszáll” majd a színpadról, amikor a tavon csónakverseny tanúi lehetünk. Pirotechnikát is felvonultatnak, a vár, a honvédtiszti emlékhely látványát is illesztik a darabba. Sz. M. „...NEM LÁTJUK MEG TULAJDON VÉTKEINK, DE MÁSOKAT ÍTÉLNI KÉSZ VAGYUNK HAMAR.” (Phaedrus)
