Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-28 / 175. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. július 28., kedd Szimpátiatüntetés A mezőgazdaság, ezen belül a gabonaértékesítés helyzetéről és a legsürgősebb tennivalókról szándékoztak értekezni a battonyai gazdák ma, július 28- án 19 órai kezdettel a helyi József Attila Művelődési Központban. Dr. Karsai József gazdajegyző tájékoztatása szerint — ellentétben a meghívóban közöl- tekkel — nem értekezletet, hanem tiltakozó nagygyűlést tartanak a fenti időpontban és helyen Battonyán. A demonstráción minden olyan Békés megyei gazda megjelenésére számítanak, aki szeremé kifejezni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter iránti szimpátiáját, illetve aki tiltakozik az ellen, hogy a Pénzügyminisztérium megvétózza a gabona garantált áras állami felvásárlását. (gh) Határhírek Egy VW Golf H. 750 ezer forint értékben román állampolgár kísérletével és egy 5 milliós Nissan Terrano, amit egy moldáv férfi igyekezett kijuttatni Magyarországról — ezt a két gépkocsit sikerült az Orosházi Határőr Igazgatóság munkatársainak felfedniük a hét végén. Az igazgatóság határszakaszán egyéb cselekményeket is elkövettek, összesen 20 fő ellen kezdeményeztek eljárást valamilyen jogsértő cselekmény miatt — tájékoztatta lapunkat Mágocsi Gábor főhadnagy. Személycserés útlevéllel próbálkozott például egy román férfi belépni országunkba, közlekedésrendészeti szabály- sértést hárman követtek el. Három iraki állampolgár illegálisan lépte át a határt Kötegyán térségében anyagi haszonszerzés reményében. A szerencse viszont nem szegődött melléjük, mert a szolgálatban lévő járőrök elfogták őket a község belterületén. (Csete) Emlékmű a hősöknek Végegyházán 1994-től kezdődően három képviselő-testületi tag az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta (elkülönített számlán kezelt) tiszteletdíját, azzal az elhatározással, hogy a ciklus végén a település érdekeit szolgáló közcélra ajánlják fel. Az önkormányzati választások közeledtével szaporodnak a teendőink — mondták a legutóbbi testületi ülés után a képviselők. Dr. Farkas László alpolgármester ezt a megtakarítást, valamint különböző pályázatok anyagi támogatását felhasználva egy idősek klubját kíván létrehozni és működtetni. Figura Ferenc és Király Sándor önkormányzati képviselők az I. és II. világháborúban elesettek tiszteletére emlékművet szeretne felállíttatni a köztemetőben. Eddig közel 900 ezer forint gyűlt össze és a hősök emlékezetére megrendelt vörösgránit emlékművet Mészáros Attila békéscsabai szobrász készíti el, amelynek avatását és felszentelését őszre tervezik. (1) Millavíziók A Milia Trió Humortársulat, mely nevével kissé ellentétben mindössze két tagból áll, a közelmúltban az HBO,Mennyi? 30” című műsorában szerepelt sajátos humorával. A megyében eddig a helyi rádiókban hallhatták őket rendszeresen. Most első' önálló televíziós műsorukra készülnek. Az adás a Csabakábel TV csatornáján látható július 29-én, szerdán este 6 órától. (Ismétlés augusztus 1- jén, szombaton este 7 órakor). A ,Millavíziók” címet viselő vidám műsorral kapcsolatban az alkotók, Kiss Tamás és ifj. Gábor Miklós várják a nézők véleményét, elsősorban segítőszándékú kritikáját. Azok között, akik augusztus 7- éig megírják véleményüket, 3 darab Milla Trió műsoros videokazettát és 3 darab Békés Megyei Hírlap ajándékot sorsolnak ki. Cím: Milla Trió Humortársulat, 5600 Békéscsaba,-f it-i Körös-vidéki Zsaru (Ellen)vélemények... Nap, mint nap nagy érdeklődéssel olvasom a Békés Megyei Hírlap 3. oldalán „Vélemények” feleim alatt megjelenő újságírói eszmefuttatásokat Nem tudom, a hőség teszi, vagy megjött a nyári uborkaszezon, valami ok miatt elszaporodóban vannak a rendőrséggel kapcsolatos „vélemények”. K. A. J. ,Medvetánc, ahogy a hatalmaskodók fütyülnek?" Békés Megyei Hírlap július 26-i szám) Megtudhatjuk, hogy az új arisztokrácia medvére vadászik Romániában. Védett vagy nem védett medvére, nem tudni. (A Nimród c. vadászújságban rendszeresek a medvevadászatra invitáló hirdetések, úgy tűnik tehát, hogy csak a védett medve védett...) Ettől még lehet moralizálni ezen „újgazdag” úri passzión. A „vélemény” azonban mindjárt izgalmasabbá válik, amint a „pontosabb információk is begyűrűznek az ügybe: állítólag magas rangú rendőrségi, vám- és pénzügyőrségi vezetők tettek baráti szívességeket (egymásnak és másnak) a medvebőrök Magyarországra hozatala érdekében. Az információ szerint egy másik szenvedélyes vadász, ugyancsak rendőrségi tótum-faktum ment ki a határátkelőhelyre, átsegítendő a szállítójárművet.” Állítólag. A begyűrűző információ szerint. Bűncselekmények ezek a javából. Ki is nyomoznánk, ill. feljelentenénk a nyomozóhivatalnál, hisz egy ilyen cselekményt senki sem vihet el szárazon. A konkrétumokat futató kérdésünkre azonban újságírói bezárkózás a válasz. Az informátor szent, nem adható ki. Egyenes beszéd. Nem kell kiadni, csak súgjon legalább nekünk is, ne csak az újságnak. Hátha el lehet valamerre indulni. Azt nem lehet, nem vállalja. Marad a rébusz, a nagy lila „vélemény”. Meg a begyűrűző anonim „információ”. Ki, mikor, kivel, miért, hol, hogyan stb. Ezek a kriminalisztika alapkérdései, de ezekre nincs válasz. Gyors telefon a vámosokhoz. A csempészet az övék, hátha onnan jön valami. Kiderül, az információ oda is „begyűrűzött” (ugyanonnan), ki is mentek a szűcshöz, de csak nyusztot találtak. Folyik az eljárás. Tótum- faktum bőr (medvéről nem is beszélve) nem volt készleten, szűcs uram ilyenről nem tud. A kör bezárult, úgy tűnik, nem ihatunk a medve bőrére. A mieinkre viszont ihatnak, legalábbis a „vélemény”-formálók. Baráti brummogással: Dr. Hajdú Antal Noha jegyzetein megjelenésének reggelén az összevont szemöldökű megyei rendőr- főkapitány „sajátszájúlag” telefonozott lakásomra, mondván, hogy olvasta írásomat, most meglepve látom: nem ő, hanem vadásztársa — illetve egyik helyettese — reagál kis publicisztikámra. Magam számára úgy oldottam meg az ebben leledző rejtélyt, hogy kettőjük közül bizonyára a helyettes tud írni. Akkor — meglepetésemre — úgy tűnt, hogy a főkapitány pontosan ismeri az eset körülményeit. Utalt is rá: a főkapitányság nem volt elfogult a cikkben szereplő „arisztokratákkal” szemben, hiszen még büntetőeljárást is folytattak ellenük. Más kérdés, hogy ez az összefüggés önmagában a cikkből aligha derülhetett ki számára... Az ellenjegyzetelő félreérthette írásomat: az nem védett medvékről, hanem védett férfiakról szólt. S arról, hogy Romániában illegálisan kilőtt medvék bőrét hozták be az országba illegálisan, s Békéscsabán ugyancsak illegálisan készítették ki azokat. Mint már írtam, személyesen is meggyőződhettem az eset valóságalapjáról. Ha az informátorok az újságírókat ellátják megfelelő adatokkal, ám a rendőrségnek a környékére sem hajlandók menni, akkor én a fő- kapitányság vezetésének helyében ennek okán alaposan elgondolkodnék. A nyár talán erre is jó lehet, nem csupán rendőrsztorik jegyzetel- getésére... Kiss A. János László Erzsébet: Nem szűnő elvonási tünetek (Békés Megyei Hírlap június 27—28., szombat—vasárnap) Szép kisvárosunk elhíresült ügyei, melyeket sorra felkér a megyei főkapitányság, amolyan letűnt pártállami módszerekkel, a maga nem szűnő „elvonási tüneteivel”. Valóban átvette a megyei főkapitányság ezeket az ügyeket, természetesen nem a cikk által sejtetett „elkenési” célzattal. A nyomozást a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. Tv. alapján folytatja, és ezt, bár többször módosították, tekintheti az újságírónő akár pártállami maradéknak, népi diktatúrái módszernek — szíve joga. Az azért benne van, hogy a nyomozást többszörös, külső kontrollal végezzük (mind a város, mind a megye nyomozói). Az is benne van, hogy a nyomozás feladata tisztázni a gyanút, vádképes bizonyítékokkal, személyre szólóan, vagy az ártatlanságot, netán a büntetőjogi felelősségre- vonhatóság hiányát. A nyomozás rendszerint kétesélyes. Miért vonja el a megye az ilyen ügyek nyomozását? Például azért, ha nem lesz a végén vádképes, a város rendőreit a látszat se keverje gyanúba: közel állnak hozzájuk a város tisztségviselői, esetleg más helyi érdekcsoportok, netán nyomás alatt cselekedtek. Nekik holnap is együtt kell dolgozniuk a helyi közbiztonság közös feladatain. Nem gyanúsítottnyomozó felállásban. A közvélemény is értesülhet a végeredményről. De ez csak akkor korrekt, ha a vád alapján ítélet születik. A bírósági tárgyalás már nyilvános. A nyomozás nem az. Marasztaló ítélet nélkül — bár az újságoldalak többször megtelhetnek — csak „kabátlopás” ügy kerekedhet a történtekből. Amit a rendőrség nem győz megmagyarázni. Igaz, azzal is megtelnek az újságoldalak. Dr. Hajdú Antal Köszönet illeti Hajdú tanár urat a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek levezetéséért. Azt azonban még egyetlen jogszabályban sem sikerült megtalálnunk, hogy a megyei főkapitányságnak el kell vennie városi tisztség- viselőket érintő ügyeket. Nem kellene ugyanis abból kündulnunk, hogy a város rendőrei gyanúba keveredhetnek, avagy a látszat azt sugallja, közel állnak bizonyos érdekcsoportokhoz. Ilyet magunk nem feltételeznénk. Egyébiránt pedig, amennyiben alapos a gyanú a városi tisztségviselők ügyeiben, meglehet, nem az első szempontnak kell lennie, hogy a jövőben a rendőrök miként dolgoznak együtt velük a helyi közbiztonság feladatain... Felmerülhet egy további kérdés: ha a most főkapitánysági hatáskörbe vont ügy netán megyei „tisztségviselőket” is érintene, vajon az országos elöljárók — minden látszatot elkerülendő — maguk járnának el benne? Egyetértve azzal, hogy a nyomozás maga nem nyilvános, a nyomozás végeredményét azonban minden jogállamban a közvélemény elé tárják, amennyiben az nagyobb érdeklődést vált ki — városi tisztségviselők esetében ez nem kérdés —, és ugye ez a legkevésbé sem a kabátlopás esete. Magunk is örömmel vettük volna, ha a bűnügyi igazgató úr magyarázkodás helyett inkább sorra veszi a konkrét ügyeket, és nem nekünk kell — esetleg téves információkra is hagyatkozva — leírnunk, hogy a városi tisztségviselőket érintő egyik ügyben egy másik megyei főügyészség megszüntette az eljárást. A másik esetben a Legfőbb Ügyészség rendelte el, hogy a megyeszékhely ügyészsége utasítsa a rendőrséget további nyomozásra. A harmadik ügyben a főkapitányság megszüntette a nyomozást, a megyeszékhely ügyészsége viszont utasította a rendőrséget a folytatásra, s ezután született csak meg a vádemelési javaslat. Ezeken kívül e körben még két hasonló, elvont ügyről tudunk, melyekben eleddig nem született eredmény a nyomozásban a megyei fő- kapitányságon. (Bár remélhetnénk részletes tájékoztatást a befejezésükről!) Ha mindezeket esetleg rosszul tudnánk, bizonyára újabb levelet kapunk. László Erzsébet Hasba szúrta a férjét Sajnálatosan egyre több családi veszekedésnél szabadulnak el megfékezhetetlenül az indulatok — hallottuk a mezőkovácsházi kapitányság rendőrségi sajtótájékoztatóján a napokban történt eset kapcsán. A mezőkovácsházi mentő- állomás egyik ápolója jelezte a rendőrségen, hogy egy végegyházi lakost súlyos szúrt sérüléssel szállítottak lakásáról az orosházi kórház baleseti osztályára. Mint később kiderült, a házaspár aznap összeveszett, majd a feleség a vita hevében egy 33 cm pengehosszúságú késsel egy alkalommal hasi tájon megszúrta a férjét. A történtek után egy jelenlevő ismerős értesítette a mentőket, akik azonnal a helyszínre siettek. Az elsődleges orvosi vizsgálat szerint a sértett 8 napon túl gyógyuló has- üregi sérülést szenvedett, ezért a rendőrség súlyos testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt kezdett eljárásba. H. M. Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi pénzből lehet megélni? Hőgye Katalin, szeghalmi nyugdíjas: — Én sajnos már évek óta csak édesanyámmal élek kettesben. Összjövedelmünk 50 ezer forint. Ebből ha kifizetjük a különböző számlákat, már csak élelemre futja. Ruházkodásra és egyéb dologra már nem nagyon telik. Sokan azt hiszik, hogy nyáron könnyebb, de nem így van. Hisz igaz, hogy télen fűteni kell, de nyáron meg itt vannak a befőzések, melyek éppen télen hasznosulnak. Tehát mindig akad probléma, kiadás. Én csak a lottóban reménykedem. Jelentősen az segíthetne. Kovács József 18 éves, déva- ványai asztalos: — Megítélésem szerint egy személynek éves átlagban havi 40 ezer forint kellene megélhetésre. Azért mondom, hogy átlagban, mert szerintem télen a fűtés miatt 50 ezer is kellene, nyáron viszont kevesebből, úgy 30 ezerből is ki lehetne jönni. De egy kétgyermekes család a környéken hol keres ma 160 ezer forintot. Mindenesetre most a kormány- váltással erősödött a reménykeltő bizalom. Én hiszem, hogy még ebben a ciklusban kedvező változás történik. Ladányi Zsolt, 19 éves, déva- ványai végzős diák: — Ha valakinek nincs lakása és családi támogatása, annak ha egyedül él, akkor is szüksége lenne a puszta megélhetéshez havonta 80 ezer forintra. Aki családban él, vagy kertje van, kevesebb is elég. De még így is sokan a létminimum alatti jövedelmekből kénytelenek kijönni, mert nincs megfizetve a munka. Azért az emberek mindig reménykednek. Most a választások után megint nőtt az optimizmus. Sokan úgy vélik, egykét éven belül már könnyebb lesz a megélhetés. Petes Ili, 33 éves, a Sárrét Rádió felelős szerkesztője: — Ez jó kérdés, mert van, aki 20 ezer forintból is „meg tud” élni, és van, akinek a 100 ezer is kevés. De egy négytagú családnak minimum 100-120 ezer forint összjövedelemre szüksége lenne. Ám sajnos ezt a jövedelmi határt ma csak nagyon kevesen érik el Magyarországon. Ezért sokan nélkülöznek. Mindezek mellett az egészséges táplálkozásról mostanában nagyon sokat hallani. Pedig ahhoz is pénz kell. Nem is kevés. Magyari Barna FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Támad a parlagfű! Július végére várható a polleninvázió A parlagfű allergológiai szempontból a legveszélyesebb növény, virágzásakor nyolcmil- liárd pollenszemet (azaz virágport) bocsát a légkörbe — világosított fel Varga K. Cecília, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat település-egészségügyi szakembere. — A Dunántúlon már megkezdődött, megyénkben pedig a hónap végére váiják a parlagfű virágzását, amely az allergiára hajlamos lakosságot, azaz a népesség 10—30%-át igen érzékenyen érinti. A belélegzett, tüskés felszínű pollen az orr nyálkahártyáját és a hörgőket irritálja, akár asztmás tüneteket is kiválthat. A parlagfüvet Észak-Ameri- kából hurcolták be gabonaszállítmányokkal a múlt században, de igazi „virágzását” az 1970- es évek óta éli. Az egynyári, 20-150 centiméter magas, sötétzöd színű és dúsan elágazó növényt tavaszi megjelenésétől kezdve nyírni, gyomlálni kell. Leggyakoribb előfordulási helyei: parlagon hagyott szántók, építési telkek, útszéli vagy árokparti gondozatlan területek. Fontos a folyamatos védekezés, mert a beérett magokat (növényenként tízezret!) a légáramlás több kilométeres körzetben szétterítheti, csíraképességüket pedig akár 40 évig is megőrzik — tájékoztatott a részletekről Baranyai Judit, az ÁNTSZ település-egészségügyi szakembere. Intézményük a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében a médiákon keresztül, iskolai oktatófilmekkel és az orvosi rendelőkben, vasútállomásokon, egyéb közforgalmú helyeken elhelyezett plakátjaikkal. szórólaDiaikkal próbálják a lakosság figyelmét fölhívni a védekezés fontosságára. A ma- gán-föld- tulajdono- sok mellett a városi ön- A parlagfű, az dl- kormány- lergiások első zatokra is számú közelien- fontos felsége, hamarosan adat hárul. virágzásnak in- Békéscsa- dul bán évente kétszer végeznek külön parlagfűirtást, illetve lakossági bejelentés alapján az idén már 40 000 m2- nyi területet kaszáltattak le, és várhatóan még ugyanennyire lesz szükség, ezt Fehér László- nétól, a városüzemeltetési iroda munkatársától tudjuk. — Orosházán a magán- és külterületeken jelent nagy problémát a parlagfű, viszont a városi földeken rendszeres, folyamatos irtás folyik — nyilatkozta Soós Béla önkormányzati szakfőtanácsos. Gyulán is hasonló gondokkal küzdenek a városgazdálkodásnál, mondta Daróczi László igazgató. A gondozásukban lévő, egymillió négyzetméternyi területnek több mint a felét kell a parlagfű miatt évente háromszor vágni. Viszont a gondozatlan magán-, állami és szövetkezeti területekkel nem tudnak mit kezdeni. A közelmúltban adtak be pályázatot a nagy kiterjedésű perifériás területek nyírása miatt, mert ezek folyamatos karbantartása plusz 30 millió forint lenne, amit az 50 miiló forintnyi éves keretükből nem tudnak fedezni. Frankó Marianna
