Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. július 22., szerda Küszöbön a gyulai postaépítés Gyulán az Eszperantó tér, a Karácsonyi János és a Damjanich ut­cák által határolt terület önkormányzati tulajdon, a képviselő-tes­tület döntése szerint a telket ingyenesen bocsátják a posta rendel­kezésére. A város ezzel támogatja az új posta megépítését. A területet szándék szerint ok­tóber 31-ig a meglévő épületek lebontásával, a közművek ki­kapcsolásával adják át a postá­nak — tájékoztatta tegnap a saj­tó képviselőit Szabó Árpád al­polgármester. A bontási enge­dély birtokában pályázatot ír­nak ki a munkára. Az épületek­ben lévő üzletekkel úgy kötöt­ték meg a bérleti szerződést, hogy a hónap végéig átadják helyiségeiket. Az önkormány­zati lakások bérlőivel is megál­lapodtak már egy kivétellel, ott folyamatban van a tárgyalás. Az alpolgármester információi szerint az Eszperantó téren 2000. január elsejére készül el az új postaépület, a győztes pá­lyázatot már elfogadta a beru­Felújítás miatt nem volt víz — Tegnap reggeltől a kora dél­utáni órákig nem volt víz Bé­késcsabán, az Andrássy úton, a Szent István tértől az U alakú épületig — mondta felháboro­dottan telefonálónk. Az a kiseb­bik gond, hogy nem volt víz a legnagyobb melegben, de a szolgáltató még annyi fáradtsá­Gyermek-játszóházak több helyen lépők ügyében a fürdő területé­re, az adóbefizetési kötelezett­ség elmulasztása tárgyában. A kft. a használatbevétel mértékét vitatja. Kifogásolják a feltétele­zést, hogy a kiadott 300 ingye­nes belépőt havonta 20 alka­lommal négy személy — két felnőtt, két gyermek — igénybe vette volna. Ezzel szemben bi­zonyíthatóan éves szinten a be­lépések száma csak a 700-at kö­zelíti. A 300 sorszámozott belé­pőből olyanok kaptak, akik a Várfürdő területén dolgoznak vagy üzleti célból látogatják meg. Képviselők is részesültek a belépőkből, akik nyilatkozatra készek, hányszor vették igény­be. Az alpolgármester állás­pontja, hogy a jövő évtől a belé­pőjegyeket meg kellene szün­tetni, más megoldást találni azok számára, akik nem vendé­gek a fürdőben. Sz. M. a formáját választják, és például a napilapokban nem teszik közzé a szolgáltatás szüneteltetését. A vízszünet abból adódott, hogy az Andrássy úti díszburkolat leraká­sát kihasználva, a vízmű felújítá­sokat végzett a hálózaton. Az Andrássy úton új vezetéket kö­töttek be a tegnapi napon. (y) Közös finanszírozás, (e) A Békés megye településein található múzeumi egysé­gek, részlegek fenntartásá­val kapcsolatban egymás után érkeznek a helyi képvi­selő-testületi határozatok a jelenlegi működtető megyei önkormányzat címére. A hí­rek szerint az érintettek zö­me elfogadja a közös finan­szírozásra tett megyei ön- kormányzati javaslatot, tel­jességében azonban még nem került pont a múzeu­mok sorsát rendezni kívánó ügy végére. Csökkenő oltások, (ö) Gyulán a város ebállomá­nyának egységesen védett állapota érdekében a ve­szettség elleni kötelező vé­dőoltás évenként szervezett formában folyik. Az utóbbi években a beoltott ebek szá­ma csökkent, ha a tendencia nem változik, ajánlott lesz az összeírásuk. Gyula kör­nyékén évek óta egyre több a veszett róka, a veszélyez­tetett területen ezért is fon­tos az eboltás. A veszettség elleni oltás közegészségügyi jelentősége, hogy az ember is halálosan megbetegedhet a kórban. Művészek otthona, (i) A Körösladányi Amatőr Képzőművészeti Stúdió a helyi önkormányzattól hasz­nálatba kapta a rendőrség régi épületét. A különböző művészetek ladányi hírnö­kei azt tervezik, hogy az épületben alkotókört mű­ködtemek majd és kiállító­termet hoznak létre. Fejlesztésre, (i) A Kö­rösújfalui Általános Iskola a Pro Cultura Hungariane Alapítványtól pályázat útján 30 ezer forintot nyert az is­kolai könyvtár fejlesztésére. Működésre kapják, (i) A Zsadányi Nyugdíjas Egyesület beadványát pozi­tívan bírálta el a helyi képvi­selő-testület. Az elöljárók 50 ezer forint működési tá­mogatást szavaztak meg az egyesületnek. Tűzoltóság, (d) Doboz külterületén égett tegnap fél hektár lábon álló árpa. A ke­letkezés okát és a kár mérté­két vizsgálják. „A NEHÉZ EMBEREK LÁZADÁSAI NEM MINDIG SIKERESEK.” (Gobbi Hilda) A békéscsabai Diáktanya szer­vezésében júliusban gyermek­játszóházakat tartanak a megye- székhely több pontján. A fog­lalkozások helyszínei, időpont­jai és tevékenységi körei: július 23., csütörtök, 15 óra, Orosházi úti kispiac. Tervezett tevékeny­házó. A Karácsonyi és a Dam­janich utcákat új út nyitásával kötik össze, ahol majd a gépjár­műforgalom bonyolódik. Á je­lenlegi postaépület egyházi tu­lajdon volt, természetben visszaigényelték. A posta és a római katolikus egyház közötti egyezség szerint az egyháznak 1999. december 31-ig átadják. Még egy posta épül, egy tan­posta Gyulaváriban, a Szé­chenyi—Illyés utcák sarkán. A posta pályázatot nyert megépí­tésére, a telket megvásárolták az önkormányzattól. Az önkormányzati tulajdon­ban lévő Várfürdő Kft. megtet­te észrevételeit az APEH-nél, amely vizsgálatot folytatott az 1995—96. években kiadott be­got sem vett magának, hogy er­ről értesítse a lakókat. Hosszú Szilárd, a vízművek igazgatója kérdésünkre elmond­ta: tudomása szerint az érintett házak lakóit a lépcsőházakban kitett szórólapokon értesítették. Ha csak néhány házat érint a víz­szünet, akkor az értesítésnek ezt ség: csutkapólyás, szoknyásba- ba-készítés. Július 24., péntek, 15 óra, Diáktanya: csuhéjfi- gurák készítése. Július 27., hét­fő, 15 óra, Diáktanya: virágkö­tészet szárazvirágból. Július 28., kedd, 15 óra, Orosházi úti kispiac: gyöngyfűzés. Július 29., szerda, 15 óra, Diáktanya: gyékény- és csuhéjfigurák ké­szítése. Akik szeretnék hasznos tevé­kenységgel lefoglalni magukat a nyári szünidőben, azoknak ér­demes a fenti helyszínekre ellá­togatni. (c) VÉLEMÉNYEK A falat kenyér, meg a morzsák Jó, hogy léteznek önkormányzatok, csak túl sok­ba kerülnek. Avagy: jó ez a demokrácia, csak... hát persze: piszkosul drága! Ilyeneket vélhetünk hallani a központi büdzsé, azaz az állam oldalá­ról, amikor a sok éhes száj, nevükön nevezve a megyei és a települési önkormányzatok könyö­rögnek egy falat kenyérért. Igen, helyesen szó­lalnak meg most azok, akik a „kár a szóért” kez­detű kesergőbe fognak, mert hát olyan ez a probléma, mint a gyomorfekély. Minden évben visszatér a kritikus időszakban. Szidalmazott mozaikszó hírében állhat önkormányzati berkek­ben az „önhiki”. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek: születhetett a fogalom akár a mi vidékünkön, mert hajói megnéz­zük, beteríthető Vele az egész megye. Az itteni „huszonhatok” (plusz a megyei önkormányzat) hovatovább a csőd szélére jutnak. Szabó Miklós, Pusztaottlaka polgármestere a kistelepülések pol­gármesterei országos egyesületének vezetőjeként begyakorlott lo­gikai levezetésre kényszerül — ismét —, amikor sorolja: szep­temberben dönt a parlament a következő év költségvetésének koncepciójáról, esztendőforduló után, március végéig a települé­sek határoznak a maguk sarokszámairól, majd áprilisban bejelen­tik a forráshiányt. A támogatás augusztusban csordogál, a köztes hónapok jelentik a válságos időket. Két-három vagy négy hóna­pon keresztül hitelből fizetik a béreket, melyek egészére nem is elég a normatíva, a pénzt máshonnan kell elvenni. így van ez persze minden normatívánál — mondani sem kell, a feladatok sűrűsödnek, az állami hozzájárulás ellenben mindig kevesebb! —, míg végül koldusbotra jutnak az önkormányza­tok. Elérkezünk egyszer oda — ha már nem toporgunk a kapujá­ban —, hogy az önkormányzatok nem tudják elvégezni küldeté­süket, azt, amiért létrehozták őket. Akkor meg minek az egész?! Erre tanácsolják illetékes központi körökben: vessetek ki he­lyi adót! Nos, ha rápillantunk a Békés megyei önhikis listára, már nem is tudjuk, keserűségünkben sírjunk-é, avagy neves­sünk... László Erzsébet Gabonakonvoj testőrökkel Jelzőtüzek a határban. Leginkább a hőségről, a szárazságról árulkodnak, de másról is. E perc­ben nem tudni, bánkódjon-e vagy örüljön az a (kis)gazda, akinek lábon álló gabonáját el­emészti a vörös kakas. Ami ég, azzal többé nincs gondja, már ha van biztosítása, s szokás szerint nem rejtőzködik benne egy apró betűs ki­búvó. Torgyán József miniszteri varázspálcája is elsőre megmakacsolta magát. Rá kellett jönnie, amire nyilván elődei is rádöbbentek: a magántulajdonos felvásárlók nem fel­tétlenül úgy táncolnak, ahogy az állam fütyül. A demokráciá­ban bizony sok mindent le kell nyelni, még azt a sok romlott búzát is. Mi több, Torgyán József elmehetne tűznyelőnek is azok alapján, ahogy lenyelte a battonyai gazdajegyző fellángo­lását. A gabonaszemekkel ez idő tájt jól ellátott verebek azt csiri­pelik: Gyula környékéről egy káefté úgy viteti a gabonát az egyik átvevőhelyre, hogy — napi sok tízezerért — testőrök kí­sérik a szállító járműveket. (Az újsütetű „úriasszonyok” a „testőr” szót aligha értik: ők otthon inkább csak body-guard-ot tartanak...) Ugyanis attól félnek gazduramék, hogy állítólag százmilliós ide-oda tartozásuk fejében hitelezőik — még Kon­dorosig sem érve — eltérítik útirányától a konvojt. No ettől a cégtől vett nemrégen tízmilliókért mezőgazdasági gépeket egy még nagyobb (megyénkbeli) gazdasági társaság, hogy azonnal bérbe is adja azokat a volt tulajdonosnak. Miért, miért?! Talán tényleg hisznek abban, hogy egyszer hozzá is jutnak a bérleti díjhoz... Ugyanazok a verebek tették közhírré, hogy egy kis baj volt a szerződéssel. Elfelejtették rögzíteni benne: az eladott gé­peket jelzálog terheli. Szóval, kis és nagy gazdáknak egyaránt megvan a maguk baja ebben a kánikulában. Legfeljebb a (semmiképp sem jó) példáként említett cégeken csodálkozom: remek, eddig csaknem minden bajt kivédő összeköttetéseik miért nem ele­gendőek a kánikula leküzdéséhez? Azt hiszem rájöttem: a kánikula akaratuktól függetlenül idő előtt nyilvánosságra került... Kiss A. János r Tisztelt Vállalkozó! I A DÉLI-HÍRKER Kft. a nagy forgalmú hazai kiadók I támogatásával, teljes lapválasztékot biztosító áru­garanciával vállalkozási lehetőséget kínál Önnek. VÁLLALKOZÓKAT KERESÜNK HÍRLAPÁRUSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGRE. — Egyszerűsített elszámolás, kaució nélküli terjesztés. — A lapokat az árusítás helyére kiszállítjuk, az el nem adott lapokat visszavesszük. — Az árusításhoz bemutató állványokat biztosítunk. Korrekt üzleti kapcsolat, kockázatmentes kereseti lehetőség, magas jutalékl Érdeklődjön munkatársainknál: Kendra István — 06 (20) 325-189, Szpevár László — 06 (20) 278-965, Zdolik Zsolt — 06 (20) 278-974. Egyeztetés után személyesen felkeresik Önt. í Igazi dél-európai hőséget jósolnak Ha nem is rekord, de meleg! Nem döntöget rekordokat a meleg az idén júliusban. Az első 20 nap eredményei alap­ján másfél fokkal hidegebb a nyár közepe a sok év óta meg­szokott átíagnál. A tegnapi 34 fok sem számít re­kordnak, hiszen ennél melegeb­bet is — 37 Celsius-fokot — mértek már a megyében 1943- ban. Sőt, a mai nap sem számít csúcsnak, még akkor sem, ha melegebb lesz, mint 34 fok, mert ez még mindig alatta ma­rad a 39 fokos rekord kánikulá­nak — tudtuk meg Szudár Bélá­tól, a Békéscsabai Meterológiai Állomás vezetőjétől. A legmelegebb nyarak 1991 - ben, ’92-ben és ’93-ban voltak. Mindhárom nyáron folyamato­san kánikulai hőséget mutattak a hőmérők. A békéscsabai ada­tok szerint a 36, 39 Celsius-fo- kos meleg már csúcsnak számít a megyében, de mértek már 40 fokot is. Ha ilyen melegre nem is számíthatunk már az idén, a meteorológusok szerint a követ­kező napokban azért „kutya­meleg” lesz. A hét további napjaira szá­raz, igazi dél-európai hőséget mondanak az időjósok. A hét végén szórványos zivatarok­kal számolhatunk, hűteni azonban nem fog a csapadék, csak a páratartalmat emeli majd meg. A nagy melegnek a strandolókon kívül talán csak a fürdők üzemeltetői örülnek jobban. K. A. Hulladéklerakó öt településnek Térségi kommunális hulla­déklerakó telep építését terve­zi a gyomaendró'di önkor­mányzat. A tervezett telep el­ső ütemben 15 évre oldaná meg Gyomaendrőd és további öt település — Csárdaszállás, Hunya, Kardos, Kondoros, Örménykút — hulladék­elhelyezési gondját. A közelmúltban a hat település polgármesterei tanulmányúton láttak példát a korszerű hulla­dékkezelésre. Mint azt Rau Jó­zseftől, a gyomaendrődi polgár- mesteri hivatal műszaki csoport- vezetőjétől megtudtuk, Nádud­varon meglátogatták a hulladék- tároló edényeket, valamint a te­lepeken használatos szigetelő rendszereket gyártó Polyduct Rt. üzemét. Nyíregyházán megte­kintették az ottani városgazdál­kodási kft. által üzemeltetett sze­lektív hulladéklerakó telepet. A várost, illetve annak 15—20 ki­lométeres körzetét kiszolgáló te­lepen a vasat nem tartalmazó építési törmeléket összedarálják és útalapként hasznosítják. A hat település elöljárói követendő példának tartják azt is, hogy a folyamatosan tömörített, földré­teggel letakart hulladékrétegben termelődő biogázt összegyűjtik és a telep építményei fűtésére, valamint melegvíz-előállításra hasznosítják. A polgármesterek a térségi hulladéklerakó hatástanulmá­nyának elkészítésével bízták meg a tervezőt. Ennek birtoká­ban központi céltámogatást igé­nyelnek majd a becslések sze­rint 300 millió forintot megha­ladó beruházásra. A létesítmény Gyoma határában, a mostani városi szeméttelep mellett 2001 -re készülne el. —r—

Next

/
Thumbnails
Contents