Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

a 1998. július 13., hétfő A magyar kormányfő kollégáival meccset nézett A polgári jövő közérthető cél HAZAI TŰKOR Az Aranykéz utcai merényletben meghalt Boros ügyvédje is Robbantás: újabb rejtélyes nyom Az ORFK bűnügyi főigazgatója a hónap végéig meghosszab­bította azt a vizsgálatot, amely az Aranykéz utcai merénylet célszemélye, Boros Tamás és a vele kapcsolatba került rend­őri szervek viszonyát hivatott tisztázni. Egy vasárnapi lap közzétette: a merényletben meghalt Boros egyik ügyvédje is. Ignácz István dandártábornok elmondta, hogy a több mint egy hete indított vizsgálatnak még részeredményei sincse­nek, Rengeteg iratot gyűjtöt­tek már össze a nyomozók, ezek feldolgozásához azonban több idő kell. A főigazgató hangoztatta: a vizsgálat során tisztázni sze­retnék, hogy a Borossal kap­csolatba került rendőri szervek - a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI), a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság, il­letve a BRFK - szakszerűen, valamint törvényesen jártak-e el, s mindent megtettek-e az áldozat őrzésére. Feltárják azt is, hogy a rendőrség kötött-e alkut bűnö­zői csoportokkal és elnézett-e nekik bűncselekményeket. Ignácz véleménye szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az említett iratok feldolgozásán tűi az ügyben érintett rendőrö­ket is meghallgatják. Egy vasárnapi hírlapértesü­lés szerint az Aranykéz utcai merénylet áldozatai között volt a „célszemély”, Boros Tamás egyik ügyvédje is. A 41 éves Sz. Gábor, aki koráb­ban a nemrég jogerősen elítélt Lupis Józseftől is több ügyvédi megbízatást kapott, Boros mellett gazdasági és jogi ta­nácsadóként dolgozott. Magát megnevezni nem óhajtó rendőrségi forrásból la­punk úgy értesült, hogy a nyomozók továbbra is azt fel­tételezik, hogy a merénylet egyetlen célpontja Boros volt, s az ügyvéd csak „véletlenül” tartózkodott a robbantás Aranykéz utcai helyszínén. A vizsgálatok alatt a gyógyulás, a strandolás zavartalanul folyik Befürödtek Gyulán a fürdős trükkel? Orbán Viktor csütörtök óta családjával Párizsban tartóz­kodik, ahol tegnap este meg­tekintette a labdarúgó-világ­bajnokság döntőjét Jacques Chirac, Lionel Jospin és több más európai állam- és kor­mányfő társaságában. Bár Orbán Viktor vasárnap este együtt vacsorázott vendéglátói­val, valamint a francia-brazil döntő alkalmából meghívott többi európai államférfival, komolyabb politikai tárgyalá­sokat csak néhány nap múlva, második franciaországi, hivata­los látogatásán folytat majd. A Magyar Rádió szombati, 16 Óra című műsorának adott interjújában Orbán Viktor kije­lentette: szerinte a polgári Ma­gyarország jelszava azért lehe­tett sikeres, mert egy mindenki által érthető és a többség szá­mára kívánatos célt fogalmaz­Szombaton Baja Ferenc el­nökletével, Horn Gyula távol­létében tartotta meg ülését az MSZP országos választmá­nya. A feszült légkörű össze­jövetelt másokkal együtt idő előtt elhagyta Vitányi Iván is. Mint Baja Ferenc elmondta: a választmány tudomásul vette Horn Gyula pártelnök kérését, hogy kerüljön le a napirendről a tiszteletbeli elnöki poszt létre­hozása. Horn közölte: semmi­lyen párttisztséget nem kíván betölteni. A testület áttekintette a kongresszusi beszámoló tézi­seit. A vita olyan indulatokat gerjesztett, hogy több küldött - köztük Vitányi Iván, a szociál­Szájer József szerint ma­gyar-román viszonylatban nem elegendő a kormányzati együttműködés, hanem dia­lógust kell folytatni a társada­lom minden szintjén. A Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés Európai Integrá­ciós Bizottságának elnöke a hétvégén nyitotta meg az Épít­sük közösen a jövőt elnevezésű egyéves, Phare-támogatással létrejött tanácskozássorozatot, amelyen 25 magyar és 25 ro­mán fiatal politikus vesz részt. Szájer hangsúlyozta: Ma­gyarországnak fontos szerepe lehet Románia euro-atlanti in­tegrációs törekvéseinek segíté­tak meg. A „polgár” szó ugyanis osztálytartalom nél­küli, s nem fejez ki ideológiai megkötöttséget sem. Olyan emberre utal, aki megadja a tiszteletet másoknak, s azt megköveteli a maga számára is. Orbán elmondta: a kormány lépései azt a célt szolgálják, hogy több pénz jusson az egészségügyre és a nyugdíj- rendszerre. A cél az, hogy 25 éven belül Magyarország utol­élje az Európai Unió gazdasági fejlettségét, s az állampolgárok életszínvonala se maradjon el az Európában általános szinttől. Az interjúban a kormányfő a kisgazdapárt elnökét kiegyen­súlyozott és megbízható part­nernek nevezte. Az előző kormány Orbán szerint a „lebeszélés kormá­nya” volt s fő erénye, hogy „elegendő tanulságot” hagyott maga után. demokrata társulás vezetője - elhagyta az üléstermet. Baja szerint Vitányi azért tá­vozott, mert az anyagot előké­szítő bizottság nevében Szűcs Erika „túl kemény hangvétel­ben” válaszolt a kisebbségi vé­leményt megfogalmazók bírála­taira. Vitányiék például szóvá tették, hogy a választmánynak markánsabban kellett volna kri­tizálnia a kormány és az elnök­ség elmúlt kétévi munkáját. A választmány elnöke úgy véli, hogy az MSZP-nek a konstruktív ellenzékiség helyett a felelős ellenzéki magatartás talaján kell állnia. Az ülésen elhangzott: miha­marabb szükség van a párt új alapszabályának elfogadására. sében. Felhozta több európai ál­lam példáját, amelyek hosszabb ellenségeskedés után az Euró­pai Unió keretei között jó vi­szonyt, együttműködést tudtak kialakítani. Molnár Gyula szocialista or­szággyűlési képviselő, a kül­ügyi bizottság alelnöke szor­galmazta, hogy a fiatal generá­ció körében oldódjanak fel az előítéletek. Tőkéczki László történész szerint az eltérő nézetek elle­nére megbékélésre kell töre­kedni a két nép történelmi fel­fogásában is. A rendezvényt levélben üd­vözölte Martonyi János kül­ügyminiszter. (Folytatás az I. oldalról) Amikor saját kútfőnkből összefoglaljuk az eseményeket, három történetről kell szólnunk. Az előző fürdőigazgató megbí­zatása 1996 utolsó napján járt le. Alacsonyabb beosztásba került. Már 1997 januárjának első nap­jaiban aláírt egy rendelvényt, mely révén önmaga, s néhány vezetőtársa komoly jutalmat ve­hetett fel. A másik eset, mely ki­fogás tárgya volt, s tudomásunk szerint nyomozás folyik az ügy­ben — sőt talán már a vádemelé­si javaslat is ott fekszik az ügyészség asztalán —, egy tár­sadalombiztosítási trükk. Erről igyekeztünk pontosító informá­ciókat beszerezni a megyei egészségbiztosító pénztártól, ám az illetékes igazgatóhelyettes ál­tal elmondottak legjobb esetben is csak mellébeszélésnek fogha­tók fel. Más forrásokból azon­ban úgy tudjuk, hogy a Várfiir- dőnek 21 milliós finanszírozási összeget vissza kellene fizetnie a MEP számára. Ugyanis (az elő­ző vezetés időszakában) egyes strandolni járók gyógyfürdői be­utalóval is bejuthattak a Várfür­dőbe. Mindenki jól járt — kivé­ve a közérdeket —, hiszen a für- dőző ingyen került kerítésen be­lülre, a fürdő a jegyárnál lénye­gesen magasabb összegű térítést kapott a beutalók ellenében az egészségbiztosítótól. Az elszá­molási játék az volt, hogy a be­utaló a kádfürdő igénybevételére szólt. Márpedig bárki kiszámol­hatja, hány ember veheti igény­be a kádakat: csupán a kádak számát, a nyitvatartási időt és az egy kezelésre fordítandó időt kell egy egyenletbe vonni. Gyu­lán megtörtént a „csoda”: egy­szerre tucatnyian fürödtek egy- egy kádban... Úgy hírlik, a sza­bálytalanságról valaki már ré- ges-régen tájékoztatta az egész­ségbiztosítót, ám a nagy nehezen „összejött” korábbi vizsgálat egyetlen (novemberi!) hónapot tekintett át, nem pedig a strando- lós nyarakat... Aztán — állítólag — sor került egy alaposabb vizs­gálatra is. A harmadik ügy a bevezető­ben már említett 21 milliós APEH-tartozás. A Várfürdő — az előző rendszerből örököltén — ingyenes tiszteletjegyeket (egészen pontosan két felnőtt és két gyermek ingyenes fürdőláto­gatására jogosító éves belépő­ket) osztogatott arra érdemesek­nek. Ám 1995-től ezt csak úgy tehette volna, ha az éves bérlet­nek tekinthető családi belépő adóvonzatát befizeti az APEH- nek. De éppen ez maradt el. Egyes források évi ötszáz, má­sok évi háromszáz ilyen belépő­ről tudnak. Ennek egy jó marék­nyi részével a polgármesteri hi­vatal vezetése szabadon gazdál­kodhatott. A testület tagjai is kaptak valahonnan ilyeneket. Számoljanak utána, mekkora pénzről lehet szó! A két felnőtt és két gyermekjegy árát átlagol­va a kijött számot szorozzák meg néggyel, majd ezt szoroz­zák meg 365-tel (úgy tudjuk, az APEH csak havi húsz igénybe­vétellel számolt), s ezt kell a bér­letek számával (vegyük a kiseb­bet), a 300-zal megszorozni. S ha ezt kétszer vesszük, mert két évről van szó, akkor nagyjából kitűnik, nem babra ment a játék. Szerettük volna megszólaltat­ni a volt fürdőigazgatót, nem vállalkozott az interjúra, de nem cáfolta az információt, miszerint a MEP egyik munkatársa tudott a kádas elszámolásról. Másoktól hallottuk, hogy a volt igazgató többször is jelezte a város veze­tőinek: az ingyenes belépők gyulai konstrukciója törvényte­len. A megyei egészségbiztosítá­si pénztár furcsa álláspontra he­lyezkedett, amikor igyekeztünk értesüléseinket náluk is ellen­őrizni — erről külön is írni kívá­nunk. A rendőrség egyelőre nem adott választ érdeklődésünkre. Nagyné Roxin Anna, a Gyulai Várfürdő jelenlegi ügyvezető igazgatója — akit a felsorolt ügyek nem érintenek — el­mondta, hogy az APEH a közel­múltban valóban megvizsgálta az 1995-ben, 1996-ban kibo­csátott tiszteletjegyek ügyét. Megállapításaikról jegyzőkönyv készült, mely nyolc napot adott az esetleges észrevételek megté­telére. Az igazgatónő máris in­tézkedett a Várfürdő Kft. fel­ügyelő bizottságának hétfői összehívására, illetve keddre összehívta a társaság ugyancsak rendkívüli taggyűlését. (Ez gya­korlatilag automatikusan a gyu­lai képviselő-testület rendkívüli ülésezését jelenti, hiszen az ön- kormányzat egyszemélyes kft.- jéről van szó.) Elmondta, hogy a megyei egészségbiztosító pénz­tártól eddig semmilyen jegyző­könyvet nem kapott, ellenben az 1997. januári jutalmazások (me­lyek ugyancsak nem az ő fele­lősségét érintik) dolgában nem­régen kézhez vehettek egy hatá­rozatot, mely az ügyben indult büntetőeljárás megszüntetéséről értesítette őket. Az igazgatónő elmondta: sem a társaság, sem a tulajdonost képviselő felügyelő bizottság nem fogadta el a meg­szüntető határozatot, mindkét ol­dalról panasszal fordultak az il­letékes ügyészséghez. A történet egyetlen dolgot nem befolyásol: a Gyulai Vár­fürdőben miként korábban, ezután is remekül pihenhet­nek, szórakozhatnak a látoga­tók. A gondok a fürdő keríté­sén kívül maradnak... Kiss A. János A miniszter intézkedik. A búza termelésében és értékesí­tésében nem szabad tovább várni a stratégiai kérdések megoldásával, ezért első lépés­ként pontos informatikai rend­szert kell kiépíteni - mondta Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter Törökszentmiklóson, ahol egy hétvégi agrárfórumon vett részt. A miniszter bejelentette: a jövő héten hozzálátnak az őszi vetéshez szükséges teen­dők meghatározásához is. Veszélyeztetett magyarok. Reményeink szerint az idei őszi szlovákiai választásokon a de­mokratikus erők győznek, és az ott élő magyar nemzetiség kormánytényezővé válhat - mondta Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség szombati közgyűlésének szünetében. A szövetség ma a magyarságot látja a legveszélyeztetettebb népcsoportnak Szlovákiában. Árad a Tisza. A Tisza árhul­láma miatt Tiszafüred és Ra- kamaz között a folyó bal part­ján vasárnap elrendelték a leg­enyhébb, elsőfokú árvízvé­delmi készültséget. A Tisza ezen a szakaszon tovább árad, ezért az érintett vízügyi igazga­tóság folyamatos figyelőszolgá­latot tart - mondta Beleznai Ti­bor védelemvezető. Továbbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség a Berettyó teljes magyarországi szakaszán. A fo­lyó szombaton tetőzött Szeg­halomnál, s lassú apadásnak indult. Arató fesztivál Kecelen. A hagyományokat megidéző, embert próbáló munkában ve­télkedtek egymással szombaton délelőtt Kecelen, az ország minden részéből, sőt a határon túlról is érkezett csapatok. Az aratófesztivál mellett volt har­monikaverseny, tűzijáték, ara­tóbál és kirakodóvásár is. Szerencsés légibaleset. Szombaton délután a budai he­gyek felett kedvezőtlen lég­áramlatba került egy kétüléses vitorlázó repülőgép, és a hű­vösvölgyi Nagyrét közelében a fák közé zuhant. A repülőgép sértetlen vezetőjét és csupán horzsolásokat szenvedett utasát a tűzoltók szabadították ki szo­rult helyzetéből. Nagyvázsonyi lovasnapok. A régi helyszínen, de felújított nézőtéren, őzekkel, szarvasok­kal benépesített vadaspark szomszédságában rendezik meg a hagyományos nagyvá­zsonyi lovasjátékokat - közölte Kovács Gáspár, az IBUSZ el­nök-vezérigazgatója. A társa­ság már több mint húszmillió forintot költött a Zichy-kastély parkjának rendbetételére, de terveik szerint a beruházás java még hátravan. Viharos választmányi ülés Horn nem vállal funkciót A magyar-román viszonyt a civilek is javíthatják Párbeszéd minden szinten Beszélgetőpartnerünk: dr. Nemes Attila professzor, a SOTE klinikaigazgatója Új szív- és érsebészeti eljárások Óriási sebességgel fejlődik az orvostudomány világszerte, mi­közben az új eljárások széles körű alkalmazására a leggazda­gabb országokban sem jut a társadalombiztosítás pénzéből. Magyarországon ez a helyzet még kiélezettebb - mondja dr. Nemes Attila professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója. A professzor szerint az elmúlt öt esztendőben forradalmi új­donságok sokasága segíti a szív- és érsebészek munkáját. Hogy ezek miként terjednek el az ország hét szívsebészeti centrumában és a huszonnégy nagy érsebészeti központban, az szinte csak pénzkérdés. Az új műtéti eljárások egyik csoportja azokra a korszerű eszközökre épül, amelyek egy kis vágáson át a szervezetbe vezethetők. A többórás, szív­tüdő gép bevetését igénylő, a mellkas vagy a hasüreg teljes megnyitásával járó, nagy koc­kázatú és hosszadalmas benn- fekvést igénylő műtétek helyett ma már a beteg szervezetét sokkal kevésbé megterhelő el­járások léteznek. És vannak már olyan készülékek is, ame­lyek beültetésével a szív bal­kamrája, a „pumpa” teljesen pótolható, s ezzel helyettesíteni lehet a fél szívet. A debreceni klinikán végez­ték el elsőként azt a rendkívüli beavatkozást, amelynek ered­ményeként a beteg hátizmából leválasztott nyél egy elektróda és egy pacemaker összekötte­tése által rásegít a szív műkö­désére. Ám ezek mind csak ki­ragadott példák a számtalan, la­ikusok számára nehezen szem­léltethető nemzetközi és hazai újdonságok sorából.-A kórházak szűkös lehető­ségeik közepette hogyan döntik el: kiket és milyen sorrendben műtenek?- Magyarországon az euró­pai átlaghoz és a lakosság szá­mához viszonyítva évente hat­ezer nyitott szívműtétre lenne szükség. Ehhez képest a tény­leges beavatkozások száma alig haladja meg a négyezret. Fo­kozni kellene tehát a hét cent­rum teljesítményét ahhoz, hogy Dr. Nemes Attila a várólisták megszűnjenek. Erre azonban egyenlőre nincs fedezet. Ezeken a listákon há­rom kategóriába soroljuk a be­tegeket. Az első az „akut”, azonnali beavatkozást igénylő FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE csoport, a másodikba tartoznak a „sürgető” esetek, míg a har­madik a halasztható műtétre vá­rók köre. A szívátültetésre vá­rók listáján pillanatnyilag tízen várnak riasztásra.- Itt-ott olyan hírek is terjed­nek, hogy a várólistán elfoglalt hely általában a betegek anyagi helyzetétől is függ...- A hálapénzrendszer na­gyon sok erkölcsi kárt okoz az egészségügyben, ahol persze a bérszínvonal is mélyen átlag alatti. Ennek ellenére nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy a várólistára való felkerülés és a műtétre való behívás kizárólag a betegek állapotának mérlege­lésén múlik. Tehát nincs jelen­tősége annak, hogy valaki egy belvárosi ékszerész, vagy egy távoli tanyán, szerényebb kö­rülmények között élő ember. Ellenben fellelhető az esély­egyenlőtlenség a diagnosztikai eszközök színvonalában a na­gyobb városok és a kisebb tele­pülések lakói között. Ugyan­csak egyenlőtlenség tapasztal­ható a betegellátásban, ami ^úlyos következményekkel is járhat. Németh Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents