Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-10 / 160. szám

1998. július 10., péntek Sarkad vároS 3 ______________________ _______Régi pénzekért folyékony valutában fizet(ett)____________________________ Vé letlenül vált a gyűjtőszenvedély „áldozatává” Rendőrségi hírek Keleti barátja (?) nem fizetett Kolozsi Józsefet nem kell bemutatni a sarkadi olvasónak. Sötét­kék köpenyében hóna alatt a vasfűrésszel, fogóval vagy kalapáccsal naponta látni a városgazdálkodási iroda környé­kén. Ez természetes, hisz karbantartó. Azt azonban kevesebben tudják róla, hogy magánemberként fura hobbinak hódol, ér­meket, bankjegyeket gyűjt — ahogy magáról vallott „botcsinálta numizmatikus”. A numizmatikus a régiségek szerelmese — Az egész úgy jó húsz éve, véletlenül kezdődött. Gyulán a vízügynél dolgoztam, hazafelé tartottam és a vonaton a jegyke­zelő tévedésből vatikáni száz lí­rát nyomott a markomba. Utó­lag visszapörgetve az esemé­nyeket, talán akkor „fertőzött” meg a gyűjtőszenvedély. —Aukciókra, vásárokra jár? — Mostanában igen, de csak nézelődni. A vásárlásra nem na­gyon futja. Korábban még né­zelődni sem volt időm. A lá­nyom iparművészeti szakkö­zépiskolát végzett, jelenleg Bu­dapesten él és hál’ istennek örö­költe a régiségek iránti vonzó­dást, így ők is eljárnak antikvá­riumokba, benéznek régiség- kereskedőkhöz. — Hogyan jött össze ez a rengeteg érem és érme? ' — Hm... Hosszú évek alatt, sok törődéssel és némi ráfordí­tással gyűjtöttem össze. Egy ré­szét a zsebpénzemből vásárol­tam, de a barátaim is segítettek. Tudták, ha régi pénzt találnak szántás, vagy építkezés, esetleg sírásás közben azt nekem kell adni és máris folyékony valutá­ban (sörben, vagy házi pálinká­ban) fizetek. Az egyik cimbo­rám kőművesként dolgozott. Járdaépítés közben III. Béla ko­rabeli pénzre bukkant. Ma már az is az én tulajdonom. A háztá­ji munkák közül bármit megcsi­nálok. Volt úgy, hogy villany- szerelésért egy marék régi pénzzel fizettek. Csak otthon vettem észre, hogy Mária-Teré- zia tallér is volt közte. — Mi az első teendője, ha egy régi pénzhez jut? — Beásom magam a szakiro­dalomba, hogy meg tudjam ha­tározni az adott pénz korát, ere­detét. Mint a suszternek a kala­pács, olyan fontos egy valamire való gyűjtőnek a szakirodalom ismerete. A Régiségek, antikvi­tások kézikönyve, A pénz, az Ismerd meg a numizmatikát, vagy az Ambrus Béla féle Ma­gyarország szükségpénzei című kiadvány éppúgy nélkülözhe­tetlen a polcon, mint az ember fejében. — Hogy viséli el a környzete? — Jaj, ne is kérdezze. Ha a papa előveszi a pénzeit, délutá­nokat el tud piszmogni velük — kapcsolódott be a beszélgetésbe Kolozsiné. Olyankor őt senki nem zavarhatja. — Mely korból származik a legrégebbi pénze? — Árpád-kori érméim is vannak — mutatta büszkén Kolozsi úr. Az 1172-1196 kö­zött uralkodott III. Béla kora­beli pénzen még a szakemberek is vitatkoznak. Nem tudja senki megmondani, hogy az Bizánc­ban veretett-e vagy sem. A tö­rök korból szép számmal akad­nak pénzeim, de van II. András által veretett dénárom is. Rákó­czi libertást és 1848-49-es for­radalom korabeli spion pénzt is tudok mutatni. A monarchiabe­li pénzekből sorozataim van­nak. Aztán ugorva az időben, 1946-ban kiadott peremiratos ötforintosból, és valamennyi címletből van szép számmal. A világ legnagyobb címletű pén­zéből az egymilliárd bilipengőből is van a gyűjtemé­nyemben. — Mi a legcsodálatosabb eb­ben a munkában? — Fémpénz, vagy érme ese­tén elbűvölő a föveny lemosása után előbukkanó verdefényes­ség. Papírbankó esetén a ropo­gós fizetőeszköznél nincs kü­lönb. Soha nem volt klubtag. Lát­hatta már nagyközönség a gyűj­teményét? — Nem. Csak a barátaimnak, ismerőseimnek mutattam meg a kollekciót. De az ősz folyamán a sarkadi Márky Sándor Múze­umban az igazgató asszony fel­kérésére, egy szegedi numizma­tikus, kiállításrendező közre­működésével szeretnénk össze­hozni egy kiállítást. Both Imre Hosszú évek gyűjtése a kollekció fotók: fazekas László Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a csomópont-átépítésről? Mózes Imréné, 71 éves sarkadi nyugdíjas: — Örülök, hogy végre sza­bályozva lesz a forgalom. Tud­ja, a magam korabeli idős em­berek védelmében fontos lépés lesz a jelzőlámpák üzembe he­lyezése. Tavaly november 18- án elütöttek, a csuklóm és az al­karom törött el, február tizedi­kén vették ki a szegecseket. Egy mercedeszes, baseballsap- kás fiatalember volt, a hídnál jeleztem, hogy a kerékpárútra szeretnék fordulni, de az lett a vége, hogy a kórházba kerül­tem. Hát ezért örülök annak, hogy végre rend lesz. A közúti balesetek folyamán ártatlanul szenvedőket, sérülteket nagyon sajnálom. Dobi Sándorné, 65 éves sarkadi nyugdíjas: — Három évvel ezelőtt el­ütöttek és cserben hagyott a gá­zoló. Két ujjam eltört, volt a szemtanúk közül, aki ismerni vélte a tettest, de a baj már meg­volt. Mit tehettem? A fodrászaton bekötötték a kezem, majd távoztam. A rend­őrségre sem mentem, úgysem tudtak volna segíteni. Véleményem szerint csak jobb lehet, ha jelzőlámpa irányít­ja a forgalmat a Pelikán-kanyar­ban. Láttam már ott balesetet is, hisz sajnos a gépjárművezetők sem elég türelmesen vezetnek. Sőt van, aki bravúroskodik, és fittyet hányva a KRESZ szabá­lyaira, száguldozik a városban. Kotolák István, 27 éves sarkadi közalkalmazott: — Az utóbbi évek szomorú tapasztalatait szem előtt tartva, úgy ítélem meg, hogy lassan el­engedhetetlen a forgalom jelző­lámpával történő szabályozása a városban, de kiváltképp a ve­szélyesnek minősülő Pelikán­kanyarban. A megépülő kerék­párút, a növekvő forgalom egy­aránt az ilyen jellegű szabályo­zás bevezetését sürgeti, teszi in­dokolttá. A változó infrastruk­túra, a megújúló közlekedési feltételek fegyelmezett, körülte­kintőbb vezetést igényelnek. Az esetleges szabálytalankodók ki­szűrése, vitatott esetekben az igazság kiderítése is könnyebb lesz. Török Józsefné, 44 éves sarkadi közalkalmazott: — A hivatalban korábban hallottam a beruházásról és meg kell mondjam, már a hír is felvi­dított. Az úgynevezett Pelikán­kanyar több közúti közlekedési baleset helyszíne volt az elmúlt években. Ä jelzőlámpás szabá­lyozás jelentheti a végleges megoldást. Ha a lehetőségek engednék, a Mol-kútnál is jó lenne ily’ módon szabályozni a forgalmat. A KRESZ szabálya­inak ismerete és azok betartása gyalogosnak, kerékpárosnak és járművezetőnek egyaránt elen­gedhetetlen. Csak így vigyázha­tunk önmagunk és mások testi épségére, anyagi javaira. —Both— A REPÜLŐMÉRNÖK ELHÚZOTT Az ötlet nagyszerű. Egy ele­gáns öltöny, jó modor és be­szédkészség szükségeltetik mindössze, hogy valaki bér­mentve üdüljön. Félre ne értse a tisztességes olvasó, nem tip­pet adok, csupán egy történet hallatán jutottak eszembe ezek a gondolatok. A Sarkadi Vendégház üze­meltetője tett feljelentést isme­retlen férfi ellen, aki június 24- e és 27-e között volt vendégük. Az illető egy megnyerő külsejű úriember volt. Mint mondta or­szágosan elismert repülőmér­nök és hatalmas örökséget szer­zett Sarkadon. A vendégszere­tetet élvezve fizetés nélkül tá­vozó illető tettével 12 ezer fo­rint kárt okozott a vendégház­nak. Ott-tartózkodása alatt mindössze egy Baranyi János (repülőmémök) névre kiállított, lakóhelyként Szigethalmot megjelölő névjegyet és egy gyulai panzió címét feltüntető prospektust hagyott hátra. A sarkadi kapitányság rendőrei az említett két szálon elindulva próbáltak, próbálnak az elköve­tő nyomára akadni. Az országos nyilvántartásból kiderült, a gyanúsított élete felét hasonló jellegű bűncselekmények elkö­vetése miatt büntetés-vég­rehajtási intézetben töltötte. A névjegy alapján hamaro­san az is világossá vált, Szigethalomban korábban la­kott Baranyi János nevű sze­mély, de onnan már elköltözött. A gyulai panzió tulajdonosa elmondta: az első pillanatban gyanús volt számára a feleség vagy barátnő nélkül érkező kö­zépkorú férfi. A fürdővárosban egy napot időző, ott még magas rangú katonatisztként bemutat­kozó férfi bár Keleti György (volt honvédelmi miniszter) kö­zeli barátjának mondta magát, lyukas zokniban járt és filléres gondjai voltak. A sarkadi kapitányság csalás vétségének alapos gyanújával indított eljárást, várják mind­azon személyek jelentkezését, akiket (esetleg) ily’ módon ká­rosított meg ismeretlen elköve­tő. Az 53 éves 165-170 centi­méter magas férfi tartózkodási helye egyelőre ismeretlen, a rendőrség kéri mindazok jelent­kezését személyesen vagy a 66/375-622-es telefonon, akik tudnak valamit az elkövetőről: Both Imre Okiratot hamisított K. H. Ibrahim, Svájcban élő tö­rök állampolgár jelentkezett be­lépésre július 1-jén a méhkeréki határátkelőhelyen. A férfi zakla­tottsága szemet szúrt a határ­őröknek. Sejtésük beigazolódott, komolyabb ellenőrzés után kide­rült, hogy a férfi által átadott for­galmi engedély hamisított, pon­tosabban az engedélyben feltün­tetett időpont van megmásítva. A megszeppent ember beismerte tettét, ellene közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanújával indult eljárás, óvadék ellenében elengedték. (bi) SPORT £ SPORT $5 SPORT $5 A SZABADIDŐSPORTÉ A FŐSZEREP Megkezdődött az „uborka- szezon” a helyi sportéletben, a diákok élvezik a nyári szünet adta lehetőségeket, befejeződ­tek a labdarúgó- és teniszbaj­nokságok, egyedül a szabadidő- sport területén lesz egy kis mozgolódás, hiszen a jövő hét folyamán kezdődnek majd a vá­rosi kispályás labdarúgó-baj­nokság küzdelmei az Anti út mellett lévő sportpályán. (Rész­letes sorsolás lapunk következő számában.) Kedves olvasóink egy része biztos örül majd, hogy nem a sporttevékenységekről szóló tu­dósítások töltik ki hetilapunk bizonyos oldalát, de remélem azért olyanok is akadnak, akik hiányolják majd a sportesemé­nyeket. Sportmorzsák — Még egyszer a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság kiírásáról. Tóth Márton, a me­gyei labdarúgó szövetség titká­ra adta a következő tájékozta­tást. Az elnökség feltételes módban foglalt állást a 18 csa­patos megyei I. osztályú baj­nokság mellett. Ha azonban több csapat ellenzi a 18-as lét­számot és az jogellenesnek mi­nősül, az eredeti versenykiírás marad életben. A felsőbb sport­hatóság úgy foglalt állást, hogy nem lehet változtatni az eredeti kiíráson, ezért az maradt ér­vényben. Hétfőre 10 csapat el­lenezte a 18-as létszámot. — A Békés Megyei Labda­rúgó Szövetség Fegyelmi Bi­zottsága Zsíros Györgyöt, a Sarkadi Kinizsi LE edzőjét 1999. június 30-ig eltiltja az edzői tevékenységtől, melyet 1999. december 31-ig felfüg­geszt. Indoklás: a BMLSZ el­nökségének nyilvános lejáratá­sa. — A Sarkadi Kinizsi Labda­rúgó Egyesület elnöksége úgy döntött, folytatja tevékenységét és azon fog munkálkodni, hogy a csapat a lehetőségekhez mér­ten minél előbb felkerüljön a magasabb osztályba. Zsíros György, a csapat edzője a kö­zeljövőben dönt, hogy marad-e az egyesületnél. — 1998. július 16-tól bein­dul a városi kispályás labdarú­gó-bajnokság. A. nevezésektől függően minden csütörtöki na­pon találkoznak a csapatok az Anti úti sportpályán. Túl sok csapat nevezése esetén a hétfő is játéknappá lép elő. — Korlátozott számban még mindig lehet jelentkezni a Sarkadi Horgász Egyesület által meghirdetett gyermek horgász­versenyre (10-14 évesek), mely a csökmői horgásztavon kerül megrendezésre. Jelentkezés: Tóth Imre halőr— Edenkert-tó, 300 Ft/fő nevezési díj befizeté­sével. — Meghívásos biliárd csa­patverseny az Iparos Klub, a Gólya Söröző, Sarkadkeresztúr és Kötegyán csapatainak rész­vételével. A rendezők próbának szánják ezen csapatverseny lét­rehozását, amennyiben érdeklő­dés lenne hasonló csapatbaj­nokság lebonyolítására a város­ban (körzetben), úgy az ősz fo­lyamán nyílt bajnokság kiírásá­ra kerül majd sor. Jelen esetben négy egyéni és két páros partit kell játszani mérkőzésen belül, és körmérkőzést játszanak a csapatok minden helyszínen. Az első helyszín az Iparos Klub lesz — 1998. július 24-én 14.00 óra. Az őszi bajnokságon várhatóan öt vagy hat fő lenne a csapatlétszám, öt egyéni és két páros vagy hat egyéni és a há­rom páros partiból állna egy mérkőzés. Összeállította: Diószegi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents