Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-05 / 130. szám
^ 1998. június 5., péntek KITEKINTŐ Sí f Menzék, lepények, rablóhús és műemlékek a Szíriái Palmyrában Utazás a kősivatagon át Római-kori műemlékek Palmyrában — az amphiteátrum Damaszkusztól 250 km-re fekszik Palmyra, Szíria egyik leggazdagabb késői római kori települése. Kitűnő autóút vezet oda a kősivatagon át. Itt beduinok élnek, jellegzetes nomád életmódot. Birkanyájaikat legeltetik a kopár sivatagban, sátrakban laknak, az odalátogató kereskedőknek adják el a birkák levágott gyapját. Rendkívül segítőkész, kedves emberek. Maga Palmyra Diocletianus császár uralkodása idején már létezett, nevét Zenóbia tette naggyá. A királynő igen tehetséges, de nagyravágyó asszony volt, aki a monda szerint eltetette láb alól férjét, s egy virágzó tartományról ábrándozott saját vezetése alatt. Ma is nagy kultusza van a településen, a központban található szállodát is róla nevezték el. A Zenóbia Hotelnek kitűnő konyhája van, az étteremben magunk is megkóstolhattuk az ízletes arab ételeket. Az arabok étkezési szokásairól talán nem felesleges pár szót szólni. Az étkezések előételekkel — úgynevezett menzékkel — kezdődnek. Ezek rendkívül változatosak. Mindenféle bogyót és pástétomot szolgálnak fel, de az előételek között szerepel a tökmag is. Kenyerük — a szó hagyományos értelmében — nincs, helyette a lángoshoz hasonló nagyméretű és édes ízű lepényeket fogyasztják. Kitűnőek az arab levesek, főételként birkából készített rablóhúst tálaltak. Utóételként szintén rendkívüli édességeket szolgáltak fel, ezek többsége mézzel édesített. Befejezésül feketekávét kínáltak. Az arab fekete eltér az európaitól. Mi két fajtáját ismertük meg: kis csészékbe rendkívül erős kávét szolgálnak fel cukor nélkül, vagy „törökös” feketét lehet fogyasztani, úgyszintén édesítés nélkül. Palmyra műemlékekben gazdag. Úgy is mondhatnánk, hogy Szíria egyik leggazdagabb műemlék-települése és turistahelye. (Ha nekünk országosan, mondjuk csak egytizede lenne annak, amit Palmyrában láttunk, már nagyon elégedettek lehetnénk.) A műemlékeik este ki vannak világítva, büszkeséggel írom le: magyar Tungsram-égőkkel. Vannak itt templom maradványok, korin- thoszi oszlopok, diadalívek, amfiteátrumok. Rám igen nagy hatással volt a „halottak völgye”. A keresztény kriptákhoz hasonló építmények ezek, csak nem „lefelé”, hanem „felfelé” temetkeztek, hogy közelebb legyenek isteneikhez. Egy-egy családi temetkezőhelyen hozzávetőlegesen 180 koporsó fért el, a völgy az archeológusok kedvenc kutatási helye ma is. Maga a palmyrai táj legnyűgöző, a város árasztja magából az ókori hangulatot. A későbbi arabkori fellegvárból igen szép kilátás nyílik a város egészére. Maguk a hegyek egy kissé kopárnak tűnnek, de rendkívül gazdagok, főként az építőipar számára. A bazaltból és cementből kitűnő házakat is építenek. Nagy értéknek számít viszont a víz. A hegyekből lefolyó kisebb mennyiséget is nagyon megbecsülik, az élőlények itatására használják. A palmyrai kirándulás meggyőzött arról, hogy többezer évvel ezelőtt is értelmes életet lehetett itt élni. A műemlékek gazdagsága mellett kissé meglepett, hogy természetesnek tartják ezt a gazdagságot, egyáltalán nem kérkednek vele. Akinek egyszer mégadja a sors, hogy eljut a Közel-Keletre, Palmyrát ne hagyja ki! Dr. Takács László Egy cseresznyefa emléke A vonat lassan, lomhán megindul, egykedvűen nyeli a kilométereket. Több, mint egy hónapja tudom már, milyen az ingázók élete. Mostanában sokat utazom. Nem kedvtelésből, a muszáj súlyos terhe nehezedik a váltamra, gerinc- roppantó mindennapi rohanás a megélhetésért. Verőfényes, szép a reggel, a párás ablakon át gyönyörködöm a napfelkeltében. A parányi falucska apró épületei álmosan szenderegnek még. Naponta, amikor a vonat Bánkút mellett halad el, megrohannak az emlékek. Gyermekkorom mesebeli házikója életre kel, újra pöttöm lányka vagyok, szőke copfos- masnis. Akkor, harmincöt évvel ezelőtt is kora nyár volt, gyönyörű, virágpompás. Már zöldéit a kert, a szamóca hamvason kellette magát levélfészkében. Drága nagyapám, amint végzett afrüstökkel, hamiskásan rám mosolygott, fogta vásott tarisznyáját, és nagynéném kíséretében kisétáltunk a kertbe. Nagy napra ébredtünk. Megértek az első cseresznyeszemek a kedves kis fácskán. Ezt a fát szinte családtagnak tekintettük, hiszen még az én édesanyám hozta a közeli erdőből, és nagyapa beszemezte. Életerős, szép fává növekedett a csemete. Rövid időn belül termőre fordult, ellátva friss gyümölccsel a család apra- ját-nagyját. Hamar megtelt az elnyűtt nyakbavaló, kezdődhetett a lakoma. Micsoda pompás reggeli kerekedett egykettőre egy szelet kenyérrel! Csodás ízét, páratlan zamatát még most is a számban érzem, ennyi év után. A szomszéd gyerekek is imádták, az asszonyok befőzni szerették. Mire a Nap arany körzőjével bekarikázta a kis falut, az érett gyümölcsszemek a rigókat is odacsalogatták a környékről. Jutott azoknak is a piros csemegéből. A kis cseresznyefa úgy a szívemhez nőtt, mintha a testvérem lett volna. Az évek elteltek. Én felnőttem, de nagy bánatomra kedves gondviselőim már rég kiköltöztek abba a csendes kis kertbe, ahol nem kell öntözni, ápolni a fákat, mi öntözzük sírjaikat az emlékezés fájó gyöngyszemeivel. A kis ház új gazdára talált, így csak ritkán láthattam gyermekkorom varázsmezejét. Egy alkalommal arra járva, betekintettem a kerítésen, és egy pillanatra megállt a szívem dobogni! Szemeim a fát keresték, de csak a sivár kert tárult elém árván, elhagyatottan. Kivágták a fát, a drága fácskát, gyermekkorom kedves emlékét. Úgy éreztem, egy darabot szakítottak ki az életemből. Nem tudom, kinek volt az útjában, ki fosztotta meg a kertet az egyetlen árva gyümölcsfától? Nagyon fájt a szívem, és fáj még ma is. Igen, öregszem én is, és velem az emlékeim, de feledni nem tudok sosem. Mostanában gyakran álmodom a régi kertről, a kicsi házról, a gyepesvirágos udvarról. Olyankor nagyapám fogja a kezem, drága nagynéném utánunk ballag, kezében az öreg, kopott tarisznyával. P. L. Hívjon minket! .-undor snf, Tervezzünk együtt! Mi. a Fundamenta tanácsadó hálózatának munkatársai, várjuk kérdéseit, csak hívjon fel bennünket, akár már most! Csapatunk segít Önnek a tájékozódásban és megkönnyíti a helyes döntést. Ha az a kérdése, hogyan juthat a 30%-os állami támogatáshoz, vagy az, hogyan és mikor veheti fel a 6%-os kamatozású Fundamenta hitelt, kérésére szívesen felkeressük Önt és minden fontos tudnivalóról tájékoztatjuk. Fundamenta Alap, amelyre építhet Kinyó Pál Holecska Árpád 68/311-397 20/540-254 Dr. Lami Andrásné Zelei István 20/621-660 30/359-225 I _j Kcrem, küldjenek számomra tájékoztató anyagot. I —j I__I Szeretnék részt venni a szerződések értékesítésében. N agyJánosné 66/445-745 Ficzere Ferencné 30/915-684 Szekeres Mihályné 62/493-751 Kárpi Ilona Debreceni Attila 30/599-055 30/653-541 Címünk: Fundamenta Rt., 1387 Budapest, Pl. 1008 Név: Fundamenta Róka 1/301-3001 Cím: Telefon:
