Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-30 / 151. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. június 30., kedd \ A megyei régészcsapat összehangoltan és eredményesen ténykedik A földbe zárt titkokat tárják fel A régészeti leletek előkerüléséről szóló hírek a kedvenc lap- csemegék közé tartoznak. Sokunk álmaiban szerepelt ugyanis egykoron, hogy a földbe zárt titkok kutatásával foglalkozzunk, régészek legyünk. Az utóbbi hetekben az átlagosnál is gyakrabban találkozhattak olvasóink érdekes leletekről beszámoló tudósításokkal. De kik is azok, akik a hírek mögött „meghúzódva” végzik munkájukat, mivel foglalkozik, hogyan dolgozik a Békés megyében kutató régészcsoport? — Egy igazi csapat végzi összehangolt munkáját a megyében — kezdi mondandóját Medgyesi Pál régész. — Fiatal, dinamikus és tehetséges csapatot sikerült összekovácsolnunk az elmúlt két-három évben, melynek gerincét öt régész — az átlagéletkor a 30 évet sem éri el — és egy történész alkotja, kiegészülve a 7 fős technikus és a 3 fős restaurátor gárdával. — Hol itt, hol ott bukkannak fel a megye területén. Mi a fő csapásirány, merre dolgoznak jelenleg? — Munkánknak immáron három éve két fő csoportja van. Egyrészt a szokásos múzeumi feladatokat kell ellátnunk, ami a régészeti gyűjtemény gyarapításából, rendszerezéséből, a múzeumba érkező lakossági bejelentésekhez kapcsolódó kiszállásokból, leletmentésekből és persze, főként a kutatómunkából áll. 1995 óta az állandó feladatok mellé — a megyei infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan —jelentős pluszfeladatok járulnak. Ennek keretében jelenleg négy nagy volumenű feltárás zajlik a megyében. Orosházán dr. Szatmári Imre és Rózsa Zoltán, Gyulán Liska András vezetésével a városokat elkerülő utak, Gyula külterületén Gyucha Attila és a magam irányításával egy új szükségtározó védőgátjának nyomvonalán, valamint a Mezőberény és Gyomaendrőd között épülő vízvezetékhez kapcsolódóan dr. Havassy Péter koordinálásával folynak ásatások. Ez a felosztás azonban csak látszólag ilyen kötött, egy-egy felmerülő probléma megoldásához egységesen felsorakozik a csapat. — Milyen eredményeket tudnak felmutatni? — A gyulai és orosházi elkerülő út tervezett nyomvonalán jelentős szarmata és Árpád-kori falut, a készülő gát területén egy több, mint ötezer éves települést és temetőt tárunk fel jelenleg. Ez utóbbi az országban is páratlan felületen mutatja meg egy rézkori falu életét. Mezőberény és Gyomaendrőd között több korszak települései mellett késő avarkori, tehát a VIII. század második feléből származó temetőt találtunk. Ennek különlegessége, hogy a halottak egy részét mélyen földbe vájt, lejtős fülkékbe temették. Gyönyörű ékszerek, fegyverek kerültek elő innen. Egyébiránt az elmúlt három évben akkora területet sikerült feltárnunk, mely sokszorosa a megyében valaha is végzett ásatások által kutatott felületnek. Az infrastrukturális munkákhoz kapcsolódó leletmentések így példátlan alkalmat jelentenek arra, hogy tudásunk nagyban bővüljön egy- egy régészeti periódusról. — Hogyan telik egy átlagos napjuk? — Általában reggel nyolckor indulunk ki az ásatásokra. A napi terepmunka után fél hat körül érkezünk vissza, majd a békéscsabai, Hunyadi téri bázisunkon látjuk el feladatainkat. Ezután következik az otthoni „forduló”, a papírmunka: az ásatási napló írása, a rajzkészítés, a jelentésírás, és lefekvés előtt még az aktuálisan készülő szakcikkre is időt kell szakítani. — Család, szabadidő? — Nehéz ügy. Gyakran a hétvégeken is tovább folyik a papírmunka, ritkábban a terepmunka is. A feleségek, barátnők természetesen nincsenek túlságosan oda ezért az életmódért. — Megéri mindez? — Igen, bár néha már fáradtak vagyunk. Korábban említettem az elmúlt pár év eredményeit, másrészt azonban a megyei infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó munkáink bevételéből —- ilyen esetekben a beruházó cég törvényileg előírt kötelessége az ásatások finanszírozása — a múzeumi szervezet technikai felszereltsége az utóbbi évtizedekre visszatekintve is példátlan módon gazdagodott. Három új autóval megoldódott hatékony mozgásunk a megyében, informatikai téren is jelentős előrehaladást értünk el, a leletek raktározása jó előre problémamentes, hogy csak néhány fontos eredményt említsek. Ha ezeket csupán az évi költségvetési keretekből kívántuk volna megoldani, biztos, hogy évtizedekig eltartott volna. Harmadrészt, a beruházásokat kísérő leletmentések a pluszmunkát vállaló régészek számára országszerte megteremtik a lehetőséget, hogy kiegészíthessék alacsony fizetésüket. Ez bizony nem elhanyagolható, főként ha figyelembe vesszük, hogy csapatunkból sokaknak most kell otthont teremteniük, hiszen csak egykét éve fejezték be iskoláikat. — Egy, a kultúrára nézve meglehetősen nehéz időszakban sikerágazatnak tekinthető- e a régészet? — Úgy gondolom, az elmúlt három év ezt látszik igazolni. Nyemcsok László „Részlet” a megyei régészcsapatból: a képen balról jobbra Knyihár Krisztián, Kollá- rovszkyné Zsilinszki Éva, Klenk Tímea, Kékegyi Dorottya, Gubis Benedek és Gyucha Attila FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Jelentősek a tartalékok Szándéknyilatkozatot írt alá az OTP Rt. és a Honeywell Inc. egy Magyarországon működő energiahatékonysági befektető társaság alapításáról. Michael Bonsignore, az amerikai cég elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság az egészségügyi intézmények, önkormányzatok energiahatékonyság-növelő beruházásaihoz nyújt segítséget. Az OTP és a Honeywell esettanulmányok alapján kialakított véleménye szerint Magyarországon jelentős energiamegtakarítási lehetőségek vannak. Saját távfűtési hálózattal rendelkezik például 109 önkormányzat, a lakosság több mint 20 százaléka él távfűtött lakásban, és több mint 8500 hőközpont van. Michael Bonsignore szerint a berendezések korszerűsítésével 15-20 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Öt évet szánt rá az életéből Búvópatak — mérföldkő a szépprózában Nagyregényt írni szellemi fényűzés, megszállottaknak való. Bálint Péter író, a Körös Főiskola tanszékvezetője öt évet szánt új, a könyvhéten megjelent regényére életéből. Kritikusok szerint a magyar széppróza egyik mérföldköve lett a Búvópatak címmel megjelent könyv. Bálint Péter 1958. január 6-án Debrecenben született. A Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar—történelem szakán végzett. Állami ösztöndíjasként több európai országba eljutott. Két regényt és esszékötetet jegyez, több irodalmi lapban — a Bárkában is — publikál. Nagymamája révén aki Békéscsabáról elszármazott tót asszony, kötődik a megyéhez. — Mennyire szeretik az olvasók a vaskos kötetet, a nagyregényeket? — Első könyvem három hónap alatt 2600 példányban fogyott el, 98 forintért adták. Az olvasók most is igényelnék az olvasmányos regényeket. Ha azonban azt nézem, hogy a Búvópatak ára 1650 forint, akkor már nem mindenki engedheti meg magának. Pedig szellemi, érzelmi igény lenne rá. Szerencsére a regény a könyvhéten fogyott, és alapítványi támogatással több könyvtár megvásárolhatta, így remélem sok olvasóhoz eljut. — Az ezredforduló előtt miért írt „áltörténeti” regényt, a reformáció négyszáz éves törté-' netét is beleszőve egy XVI. századi debreceni vándorló diák élettörténetébe? — Tragikus az a kép, ami a reformációról, a reformáció történetéről él. Nem vallási okok miatt, de sokan nem tudják, nem ismerik, mit adott a reformáció Magyarországnak, Európának. Ennek a hagyománynak az elvesztése azonban, érzésem szerint olyan tragédiába torkollhat, mint az európai zsidóság története a második világháború előtt. — Kinek ajánlja regényét? — Ha ironizálni akarnék, azt mondanám, mindenkinek, akinak van 1650 forintja. Inkább azonban azoknak ajánlom, akik szeretnek hagyományos regényt olvasni. K. A. Két pályázat Végegyházán A megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtott, árpádtelepi művelődési ház felújítására kért támogatást nem kapta meg az önkormányzat Végegyházán. Ennek ellenére a testület úgy döntött, hogy — a munka halaszthatatlansága miatt — az idén mégis megkezdik a tetőszerkezet cseréjét, amelyre 1,8 millió forintot szavaztak meg a költségvetésből. Összegében kevesebb a keret, de örvendetes, hogy a művelődési minisztérium pályázatán 200 ezer forintot nyertek a művelődési ház technikai berendezéseinek pótlására. (1) Gyulai Várfürdőben július 4-én, szombaton. NAPKÖZBENI PROGRAMOK: 9.00 Strandröplabda-bajnokság 11.30 Mazsorettek és fúvószene 12.00 Ünnepélyes megnyitó 12.10 Fitnessbemutató 12.35 Néptánc bemutató 13.10 Nádas-Boncz kabaré 14.00 Unisex együttes (Emerton díjas) 14.30 Divatbemutató 15.00 Szárazföldi és vízi vetélkedők 16.30 Bayer Friderika fellépése 17.15 Western show ESTI PROGRAMOK: 20.00 Top Fm rádió élő kívánságműsora 21.00 UFO együttes fellépése 21.45 Hevesi Tamás fellépése 22.30 Cserháti Zsuzsa fellépése 24.00 Tűzijáték (a fürdőben) NádasBoncz kabaré
