Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-22 / 144. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. június 22., hétfő Összefestik, ledöntik, széttörik A szobrok helyreállítása több százezer forint Békéscsabán a Lencsési úti Kentaurok szobrot kiherélték, Nagy Imrére pedig — a sorozatos lopások miatt — nem teszik vissza a szemüveget. Gyulán Munkácsy szobrát vörös festékkel öntötték le, Petőfit kardjától fosztották meg. Szarvason tavaly a fából készült második világ- háborús emlékművet kellett újrafaragtatni. A rongálás leggyakoribb módjai a szobrok össze- festése, ledöntése, széttörése. Mindez persze nem kevés pénzébe kerül az önkormányzatoknak. Békéscsabán 52 szobor és 9 emléktábla található a közterületeken. A leggyakrabban összefirkálják és ledöntik a szobrokat. Régebben valamennyi helyreállítási munkát külön végeztetett el az önkormányzat. Az esetek gyakorisága miatt azonban kénytelenek voltak ezt az összeget beépíteni az éves karbantartási költségekbe. Külön csak a nagyobb rongálások helyreállítását rendelik meg. Legutóbb a szoborsétányon Gyóni Géza ledöntése 64 ezer forintjába került a városnak. A Lencsési úton a kiherélt Kentaurok szobrát a nyár folyamán állítja helyre a művész. A szobor meghegeszté- séhez speciális berendezést kellett beszereznie. Nagy Imre szobráról az alkotó engedélyével hiányzik a szemüveg. A pótlásáról már végleg lemondtak. A városháza előtti emlékkőről sörösüvegek kupakjával bányászták ki a betűket. A megmaradtakat a városüzemeltetési iroda egyik fiókjában őrzik. A szöveget végül a kőbe vésték. A Széchenyi-ligetben a „Gondolkodó nő” állandó célpont, hol ledöntik, hol lefestik. Az Andrássy úton a Lantos nőt csak azért nem piszkálják, mert szúrós bokrokkal ültették körbe. Gyulán a Pálfy-domborművet kellett nemrégiben újraönteni. Egyébként a város most nagy szoborállítási lázban ég: június 20-án avatták fel Apor Vilmos szobrát. A rongálásokat csak a régi politikai emlékművek ússzák meg. A legtöbb Lenin-szobor, munkásmozgalmi emlékmű a városüzemeltetéssel foglalkozó cégek telephelyein várja pályafutása végét. Igaz nem mindegyik. Békéscsabán a Felszabadulás emlékmű elbontása közel egymillióba kerülne, így egyelőre marad. A szovjet hősi temetőben álló obeliszk vitatott feliratának megváltoztatásáról pedig még nem döntött az önkormányzat. A békéscsabai önkormányzat valamennyi rongálásról feljelentést tesz a rendőrségen. Az elkövetőket rendszerint nem kapják el. A szobrok mellett a közterületi játszóterek, fák, virágok is állandó célpontjai az általában szórakozásból hazafelé tartó esti duhajoknak. Hiába néz akár hatvan, nyolcvan lakás ablaka is egy térre, a frissen ültetett növényeket ellopják, a fákat derékba törik. Hogy miért érdemes újra és újra fákat, virágokat ültetni, szobrokat felállítani? A szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Hivatal vezetője szerint azért, mert az emberek 98 százaléka értékeli és óvja a szép környezetet, a maradék két százalékot pedig el kell viselni. Nincs mód a megfékezésükre? Frankó Marianna — Kovács Attila A kutyasétáltatást tiltó táblát a tér másik végéből cipelték a szoborhoz feltehetően esti szórakozásból hazafelé tartók A békéscsabai városháza előtti emlékkő néhány megmaradt betűje, és egy levél a Kulich- szoborról fotó: kovács Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a köztéri szoborrongálásokról? Csicsely Anikó, 20 éves két- soproni ápolónő': — A tettesek szerintem főként a 16-18 éves korosztályból kerülnek ki, akik esténként ittasan úgy érzik, meg kell mutatniuk milyen erősek. Bár ebben sem lehet általánosítani, mert lehet hogy valaki politikai meggyőződése miatt rongál, de ez nem lehet mentség a vandalizmusra. Mi lenne ha mindenki így fejezné ki, hogy tetszik neki egy műalkotás vagy sem! Tele lennének a parkok megcsonkított, összefirkált torzókkal. Kovács Jánosné, 58 éves békéscsabai hivatalsegéd: — A fiatal fiúk esténként nem csak a szobrokat bántják. Tönkreteszik a pénzbedobós telefonfülkéket, derékba törik a facsemetéket és trágár feliratokat fújnak a falakra. Mivel nem állhat minden sarkon rendőr, az iskolában kéne megtanítani őket a helyes viselkedésre. Nekem is van egy fiú- és egy lányunokám, akiket már otthon arra nevelnek a szüleik, hogy védjék a környezetet és ne tegyék tönkre, ami a másé. Burzó Gergő, 16 éves békéscsabai tanuló: — Találkoztam már olyan emberekkel én is, akik azzal hencegtek, hogy előző éjszaka mit törtek össze. Szerintem ezzel nem kéne dicsekedni. Középiskolában nem sokat tudnak ellene tenni a tanárok, már az „általánosban” beszélgetni kéne erről a gyerekekkel. Este ha látnám, hogy rongálnak egy szobrot, nem mernék közbeavatkozni, mert könnyen én válhatok a következő áldozattá. A nagy éjszakai nyüzsgések idejére több rendőrt kéne az utcákra vezényelni. Bánki H. ßdlint, 49 éves békéscsabai köztisztviselő: — Rettenetesen elítélem a szobor- rongálásokat, de őszintén szólva nem tudom mit lehetne ellenük tenni. Mostanában a fiatalokkal nem foglalkozik senki, nincs lekötve az energiájuk. Régebben nyáron olcsó napközis táborok, KISZ- és más ifjúsági szervezetek oldották meg ezt a problémát. Most a gyerekek az utcán kószálnak kulccsal a nyakukban, míg a szülő dolgozik, és nincs előttük semmilyen alternatíva. F. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A fákat sem kímélik, ugye? A szobrokat, parkokat, padokat rongálják A szoborrongálások mellett szinte minden városban állandó gond a közterületek virágainak ellopása, kitépése, a frissen telepített fák kitörése. Békéscsabán tavaly történt, hogy egy teljes frissen ültetett fasort tört derékba az esti órákban egy ismeretlen. Szarvas egyik közteréről rendszeresen tűnnek el a virágok, pedig a térre több ház ablaka is néz. A padborogatás, és törés is az esti órák kedvelt időtöltése. Tapasztalatok szerint nem is a csoportosan hazafelé vonulók próbálgatják erejüket a padokon, hanem az éjszakában magányosan kóborlók. De a megyeszékhelyen előfordult már, hogy egy játszótér összes hintáját elvitte valaki. A pótlás több tízezer forintjába került a városnak. (y) A hivatásos tűzoltók éjjel-nappal riaszthatok Magánbuzgalom közkárral Egy telefon, s már jönnek is a tűzoltók. A közelmúltban kétszer is csődöt mondott ez az egyszerű képlet. Néhány hete Dévaványáról a szeghalmi rendőrség ügyeletére futott be egy „tűzjelzés”. Azért az idézőjel, mert bár iskolás korunktól tanuljuk, hogy a jelzéskor el kell mondani: hol, mi ég, mit veszélyeztet, van-e élet veszélyben, mekkora a tűz terjedelme, a dévaványai tűzjelző csak annyit közölt a rendőrrel: tűz van Dévaványán. Sajnos, ő nem ítélte továbbítandónak ezt a félinformációt, így a lángok zavartalanul bevégezhették, amibe belecsaptak. Minden elégett. Még csavarosabb, ami május 15-én hajnalban történt. A Malomasszonnykert utca egy szép házának padlásszobájában tűz keletkezett. A födém lambériáját áttörő elektromos vezeték körül a legkritikusabb helyen „fogyott ki” a védőcső. Murphy is igazolhatja: ha az e szakaszon fellépő zárlat miatt tűz keletkezhet, akkor az be is fog következni. A házbeliek az égés okozta recsegésre, ropogásra riadtak. Telefonjuk nem lévén, a szomszédot kérték meg, hogy szóljon valamiképp a tűzoltóknak. Minek után a békési önkéntes tűzoltók eredményesen belesulykolták a helybeliekbe hívószámukat, sok helyen ki is írták a telefonok mellé, ezt a könnyen megjegyezhető számot hívta a szomszéd. Ám a kagylót senki sem vette fel az önkéntes tűzoltóknál. Kísérletezgetett a szomszéd, ám csak negyven perc múltán „ugrott be” valakinek, hogy a békéscsabai hivatásos önkormányzati tűzoltókat kellene hívni. A békéscsabai tűzoltók a hozzájuk befutó jelzéstől számított kilencedik(l) percben a helyszínre érkeztek. A negyvenperces késéssel megvalósult tűzjelzés után félmilliós tűzkár állapíttatott meg. Mi volt a baj? Csak annyi, hogy valamiféle túlbuzgóság, rosszul értelmezett rivalizálás miatt elharapódzni látszik megyénkben is: az önkéntes tűzoltóságok — a jogszabályokban foglaltak megsértésével — a hivatásos tűzoltóságokat kizárva akarnak településükön tüzet oltani. Ám ez technikai, kiképzési, jogi feltételek hiányában egyszerűen nem lehetséges. Békésen a tűzesetek bejelentése céljából egy 6 jegyű számot propagáltak a helyi önkéntesek, ám állandó ügyeletről nem gondoskodtak. De ha meg is oldják ezt, maguk is — némi időveszteséggel — az illetékes tűzoltóság hírügyeletéhez fordulhatnának. Országosan arra „találták ki” a 105-ös hívószámot (mely a régi 05-öt váltotta fel), hogy a tűzjelzés azonnal az állandó ügyelettel és készenléti szolgálattal rendelkező, a gyors beavatkozásra technikával, megfelelő képzettséggel, jogkörrel rendelkező tűzoltóparancsnoksághoz fusson be. (Megyénkben ilyen Békéscsabán, Gyulán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon működik.) — Se vetélkedni nem akarunk az önkéntes tűzoltóságokkal, se elkedvetleníteni nem akarjuk őket, sőt kérjük segítségüket a tüzek eloltásához — szögezi le dr. Gáti Zoltán alezredes, megyei és Szendi Géza alezeredes, békéscsabai tűzoltóparancsnok. — Ám a jelenlegi jogi szabályozás alapján a hivatásos tűzoltóságok felelnek területük tűzvédelméért, a törvény őket látja el megfelelő jogosítványokkal. Igyekszünk olyan helyzetbe hozni önkéntes tűzoltóságainkat, hogy egyre felkészültebben vehessenek részt ebben a munkában. De látni kell: hosszú folyamat elején vagyunk, s az önkéntes tűzoltóságok fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásoló pénz — s ennek következményeként még sok minden más — jelenleg nem áll rendelkezésre. Éppen Békéssel kapcsolatban esett szó nemrégen arról, hogy a város egy fityinggel sem volt hajlandó hozzájárulni a területük tűzvédelmét is ellátó békéscsabai parancsnokság új gépjárműfecskendőjének megvásárlásához. Pedig nem is a lakosságarányos részt várták (várják) tőlük, hanem annak csupán a felét. (A Blikk című lap szégyen listaként említette azt a felsorolást, melyből kitűnt, kik nem vagy nem nagyon járultak hozzá e tűzoltókocsi beszerzéséhez.) Szerettük volna megkérdezni a békési önkéntes tűzoltóktól, milyen ötlet alapján tették közhírré az elérhetetlen telefonszámot, de a mi hívásainkra sem vette fel senki a kagylót. Kiss A. János
