Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-22 / 144. szám

MÉS MEGYEI HÍRLAP­GAZDASÁG 1998. június 22., hétfő Ne küldje el a kéményseprőt! A kialakult üvegház-hatásért a szén-dioxid gáz is felelős, amelynek koncentrációja a légkörben jelentősen megemelke­dett. Ennek magunk is okozói vagyunk a tüzelőanyagok elége­tésével, ami évente 40—50 millió tonna C02-t eredményez. Mi köze ennek a kéménysepréshez? — kérdezhetjük. Nos, a jól működő kémény csökkenti a szén-dioxid káros hatását, védi környezetünket, másrészt komoly balesetek megelőzője lehet. Képünk illusztráció a 4 évenkénti kötelező kéményvizsgá­latok elvégzéséhez. Balról Deák Miklós, mellette (előtte) Szabó Ferenc tüzeléstechnikai dolgozók, akik a füstgáz­visszaáramlást jelző műszer használatát mutatják be. Az előtérben az új, vagy átalakított téglakémények vizsgálatá­ra alkalmas tévé-kamera látható fotó: kovács Erzsébet Mezőkovácsházán feltűnően sokszor találkoztunk a napok­ban a jellegzetes egyenruhájú — a babona szerint szerencsét hozó — kéményseprőkkel, akik sorra kopogtattak a laká­sokba. Ennek okáról kérdeztük Deák Zsuzsannát, a Békés Me­gyei Tüzeléstechnikai Vállalat körzeti kirendeltség-vezetőjét. — Bár sokan nem veszik ko­molyan, de a tűzberendezés és a kémény komoly veszélyforrás lehet. A kéményseprő nem kizá­rólag a megelőző tűzvédelem, az élet- és vagyonbiztonság te­rületén, hanem az energiameg­takarításért és a környezetvéde­lemért is végzi napi feladatát. Szerencsére mára törvény és rendelet szabályozza a kémé­nyek rendszeres ellenőrzését, tisztítását, amelynek Kovácshá­zán ezekben a hetekben a 4 éves kötelező munkáit látjuk el — mondta a kirendeltség vezetője. A kéményseprő-ipari szol­gáltatásnak Magyarországon 250 éves múltja van és azon ke­vés szakmák közé tartozik, amely minden állampolgár nyugalmával és biztonságával kapcsolatos. Az utóbbi 40—50 évben nagy változások követ­keztek be a háztartási tüzelőbe­rendezések és tüzelőanyagok terén. A hagyományos fa-, illet­ve széntüzelés után hamar meg­békéltünk a korszerűbb (olaj, gáz) fűtési módokkal. Elterje­désükkel már nem a kémények tisztítására terelődik a hang­súly, mint inkább a biztonságos tüzelés ellenőrzésére. Jó ha tud­juk: szilárd- és olajtüzelésnél évente kétszer, gáztüzelésnél évente kell a kéményeket ellen­őriztetni, illetve szükség szerint tisztítani. Mivel ez a munka tűz- és életvédelemmel kapcso­latos, ezért a kötelező szolgálta­tások körébe tartozik. Mint a szakember elmondta, a gáztüzelés kedvező tulajdon­ságaival szemben hajlamosak vagyunk megfeledkezni annak veszélyeiről. A kéményseprő te­hát gázfűtés esetén nem azért csönget be, hogy kiseperje a ké­ményt, hanem azért, hogy elvé­gezze a kötelezően előírt ellen­őrzést. Ilyenkor megnézik, hogy nem került-e a kéménybe idegen anyag, amely szűkületet, elzáró­dást okoz. Műszerrel megvizs­gálják a kémény állagát, hogy nincs-e füstgáz-visszaáramlás, továbbá tüzelőberendezés-el­piszkolódás a névleges teljesít­ményhez képest. Megnézik azt is, hogy a tüzeléshez szükséges levegő biztosított-e, mert a szel­lőzőnyílások eltakarásával oxi­génhiány lép fel, ami füstgáz­mérgezést okoz. A munkák el­végzéséhez a mezőkovácsházi körzethez tartozó 18 településen minden eszköz adott. Ne vegyük tehát könnyelműen a fűtéssel kapcsolatos teendőinket és a sa­ját érdekünkben ne küldjük el a kéményseprőt! Halasi Mária Merre tovább, agrárdiplomás fiatalok? „Az Alföldön a mezőgazdaság kell legyen a megélhetés alapja” Az álláskeresésben milyen esélyekkel indulnak az agrárdiplo­más fiatalok? — erre voltunk kíváncsiak, amikor a minap ellá­togattunk a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálko­dási Főiskolai Karára. A nagy múltú szarvasi intézmény tanév­záró, diplomaosztó ünnepsége június 20-án volt, ottjártunkkor még javában tartottak a záróvizsgák, a ménökjelöltek közül hárman már sikeresen túl voltak a megmérettetésen. Terveik­ről immár felszabadultan beszéltek. A huszonhárom esztendős Bartyik Zsuzsanna környezet­gazdálkodási agrármérnök sza­kon végzett. A békési lány azt tartja, az Alföldön a mezőgaz­daság kell legyen a megélhetés alapja. A mezőgazdasági szak- középiskolában szerzett techni­kusi oklevéllel azonban nem ta­lált megfelelő állást. Ekkor döntött úgy, hogy továbbtanul. Az említett szakon a település- üzemeltető szakirányt válasz­totta. Ilyen munkakörben a te­metőktől a zöldfelületekig, a mezőgazdaságtól a környezet­védelemig mindenhez kell érte­ni. Bízik benne, a sokoldalú képzettségének az elhelyezke­déskor nagy hasznát veszi. — Már tanév közben szeret­tem volna megtalálni a leendő munkahelyemet, ám diákként az állásbörzéken kevésbé voltam versenyképes. A munkáltatókat az érdekelte, hogy milyen diplo­mája van a jelentkezőnek és nem az, hogy milyen végzettséget sze­rez majd. Nyaranta a békési ön- kormányzatnál voltam gyakorla­ton. Elsőként ott érdeklődöm majd. Ha elutasító választ kapok, fontolóra veszem egy közeli kis­település ajánlatát, ahová növény- védős agrármérnököt keresnek. Az egyik biztosítótársaság főisko­lát végzetteknek kínál üzletkötői munkát. Bár ez kevésbé vonzó számomra, végső megoldásként szóba jöhet — hallottuk Zsuzsá­tól, aki ősztől mindenképpen sze­retne állást vállalni. Továbbtanul, s annak költségeire a pénzt már magának kell előteremteni. A Sopronban erdésztechni­kusi oklevelet szerzett Bolla Balázst a talajtan és a termé­szetvédelem iránti érdeklődése csábította a szarvasi főiskola meliorációs mérnöki szakára. A 25 esztendős veszprémi fiatal­ember egy évet külföldön sze­retne dolgozni. — Olaszországi ismerőseim segítenek majd az álláskeresés­ben. Ahhoz nem ragaszkodom, hogy a szaktudásomnak megfe­lelő munkát találjak. A nyelvta­nulás és a magasabb kereset le­hetőségéért vállalok külföldi ál­lást. Közben megismerek egy másik kultúrát, egy másik vilá­got. Később saját család mellett erre már nem lesz lehetőségem — mondotta Balázs, aki azt ter­vezi, egy év után visszatér Ma­gyarországra. Bízik benne, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozással idehaza is megindul az erdősítés, a természetszerű terü­letek visszaállítása, s nagyobb lesz az esélye, hogy a természet- védelemben munkát kapjon. A 24 esztendős Bisztricán Szilárd környezetgazdálkodási agrármérnök szakon végzett. A Bács-Kiskun megyei fiatalem­bert két erdész nagyapja példája és a biológia iránti szeretete vonzotta a szarvasi főiskolára. Úgy érzi, a választott szakja sokoldalú képzésre törekedett, ám mert annyira szerteágazók a szakterületek nem minden tan­tárgy adhatott kellő mélységű ismeretet. Szülőfalujában két állásajánlatot kapott. — A csátaljai önkormányzat településüzemeltető mérnök­ként számít rám, s a helyi ter­melőszövetkezetnél is szívesen látnának. Még egyik mellett sem döntöttem. Leghamarabb jövő év januártól akarok állást vállalni. Addig megszerzem a jogosítványt és elvégzek egy számítógépes tanfalyamot — nyilatkozta Szilárd, aki szíve­sen dolgozna a Duna—Dráva Nemzeti Parkban, ám ha úgy adódna külföldi munkán, vagy az elektronikai, műszaki érdek­lődésére építve híradástechni­kai cég forgalmazójaként is ki­próbálná magát. Csath Róza Hitelkeret A Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) minap 23 ma­gyar kereskedelmi bankkal 20 milliárd forint értékű refinan­szírozási hitelkeret-megállapo­dást kötött. Az egyezség értelmében az Eximbank kedvező kamatozá­sú refinanszírozási hitelekkel segíti a kereskedelmi banko­kat, így az exportőrök ala­csony, fix kamatozású kölcsö­nökhöz juthatnak. A kereske­delmi bankok által adott hite­lek kamatterhei egy és két év közötti kölcsönök esetén a lon­doni bankközi kamatláb (Li­bor) körül (jelenleg 5,7-5,8 százalék) várhatók. Nyíri Iván, az Eximbank ve­zérigazgatója az aláírást köve­tően elmondta, a hitelkeretből exportcélú egyedi hiteleket nyújthatnak a kereskedelmi bankok. fi Békés megyei Hírlap és a délibáb Utazási Iroda közös nyereményjátéka. MA INDULÓ ÚJ JÁTÉKUNKON GÖRÖGORSZÁGI NYARALÁST NYERHET 70 000 forint értékben! Mától június 28-áig nyolc napon át tart a játék. A szerencsés nyertes másodmagával augusztus 4- étől 11-éig, 1 hetet tölthet Katerini-Paralia elit apart­man házában. Az utat a Délibáb Utazási Iroda szer­vezi. Naponta egy-egy betű jelenik meg lapunkban. Vágja ki a betűket, mert a játék végén a betűkből összeállítható egy szó! Az így kapott szó betűit ragassza fel egy leve­lezőlapra! A megfejtést 1998. július 6-áig küldje be címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.! A levelezőlapra írja rá: Nyár! A fődí­jon kívül 5 hírlapos ajándékot is kisorsolunk. 3» BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP UTAZÁSI IRODA Piaci hírek — Szeghalom Az eső „hígította” a hasznot A szemerkélő eső kevés vevőt talált a hetipiacon Szeghalmon. Az árusok sem az esőnek, sem a kevés vevőnek nem örültek. — A „galambdúcban” (értsd: tömblakások) lakók ilyen időben kilenc óra előtt nemigen mozdulnak ki. De remélem később jönnek — fogalmazott az egyik áms. Más úgy vélte, az ebédfőzést nem befolyásolhatja az időjárás: csapadék miatt nem csúszhat a déli étkezés időpontja. Ezért akinek fontos a főzés, az csak-csak kijön időben a piacra. A legtöbben pedig azt hangoztatták, ha az embereknek több jövedelmük lenne, akkor a piaci áruknak is nagyobb volna keletje. Hisz a kis pénzből kevés jut piacra. Egy kiló cseresznyéért és ugyanennyi meggyért 280 fo­rintot, szintén egy kiló földi­eperért 400 forintot kértek. A zöldbabot és a zöldborsót 100 forintos kilónkénti áron mérték. Egy kiló paradicsom 250 forint­ba, ugyanennyi uborka 70 fo­rintba került. A csípős paprika darabjáért — minőségtől és nagyságtól függően — 15-20 forintot kellett adni. Egy kiló szárazbab 300, ugyanennyi új­burgonya 100 forintba került. Az alma kilójáért 120 forintot kértek. A káposzta kilója 70, a karalábé darabja 25-30 forint volt. Fél liter tejfölt 180, fél ki­ló túrót szintén 180 forintért kí­náltak a termelők. A tojások darabja 12-14 fo­rint volt. A gyöngycsibék da­rabja 130 forintba, a hagyomá­nyos csibéké 60 forintba került. Magyari Barna Területi Vízgazdálkodási Tanács alakult A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény elrendelte a Területi Vízgazdálkodási Taná­csok megszervezését. Az ezzel kapcsolatos szervezeti és műkö­dési kérdéseket a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az 5/1998./1II. ll./KHVM ren­deletben szabályozta. E rendel­kezések alapján országszerte most alakul — megyénkben a héten alakult meg — a Területi Vízgazdálkodási Tanács. A Területi Vízgazdálkodási Tanács a területi érdekegyezte­tés és szakmai koordináció olyan fóruma, amely biztosítja a legfontosabb területi vízgazdál­kodási döntések társadalmi köz- megegyezéssel történő kialakítá­sát. Feladata, hogy elősegítse a vízgazdálkodás területi szakmai feladatainak egységes és össze­hangolt végrehajtását, a vízügyi tervezés, vízépítés és a szolgál­tató tevékenység összehangolt működését. A Területi Vízgaz­dálkodási Tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, megfo­galmazza és közvetíti a térség vízgazdálkodását érintő javasla­tokat és társadalmi elvárásokat. Az előkészítő munkák során a vízügyi szervezetek mellett a Békés megyei helyi önkormány­zati érdekképviseleti szervek, térségfejlesztési társulások, a megyei környezet- és természet- védelmi szervek, földművelés- ügyi hivatal, ANTSZ, Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a Békés Megyei Terü­letfejlesztési Tanács, a Regioná­lis Idegenforgalmi Bizottság, az Agrár-, Mérnök- és Iparkamara, valamint a vízgazdálkodási tár­sulatok és a közműves szolgálta­tást végző gazdálkodó szerveze­tek delegálták képviselőiket a Körös-vidéki Területi Vízgaz­dálkodási Tanácsba. A 25 tagból álló Körös­vidéki Területi Vízgazdálkodá­si Tanács az elmúlt hét elején tartotta alakuló ülését, amelyen a jelenlevők egyhangúlag hatá­roztak a tanács megalakításáról és elnökké választották Varga Zoltánt, a közgyűlés elnökét, aki egyben a már működő Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nács elnöki tisztségét is betölti. A Körös-vidéki Területi Víz­gazdálkodási Tanács illetékes­ségi területe megegyezik a Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területével. A Terüle­ti Vízgazdálkodási Tanács tit­kári feladatkörét a KÖVIZIG látja el. Nyerő kémény, nyerő élmény Ha Ön június 20. és augusztus 20. között Schiedel hőszigetelt samottbélésű kéményrendszert vásárol otthonába, mindenféleképpen jól jár. Nem csak egy a hőnek, nedvességnek, savnak egyaránt ellenálló európai szintű technológia tulajdonosa lesz, hanem a tökéletes égés javítja a fűtés hatékonyságát is és ezzel energiát takarít meg. De ez még nem minden, ráadásul sorsoláson vesz részt és 25 tulajdonos visszakapja kéménye árát. Válassza a Schiedel SR és a Schiede! SIH valamint a Schiedel Quadro kéményrendszert semmi nem megy füstbe! További információért forduljon a helyi építőanyag kereskedőjéhez. Nyereményjáték: 1998. Június 20-a és augusztus 20-a között

Next

/
Thumbnails
Contents