Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-04 / 129. szám

& 1998. június 4., csütörtök VILAGTUKOR A helsinki folyamattól a madridi döntésig vezető út Magyarország és a NATO A két és fél évtizeddel ezelőtt elkezdődött helsinki folyamat betetőzéseként értékeli Magyarország és a NATO című köte­tében Gömbös János hazánk csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez; ennek ünnepélyes aktusa jövőre, a NATO megalakulásának 50. évfordulóján várható. ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az RMDSZ ragaszkodik Kolozsvárhoz Egyetemes vita Romániában Úton Európába Magyarország az európai integ­ráció új dimenziójaként fogja fel az unió közös kül- és bizton­ságpolitikáját - hangoztatta szerdán, a téma brüsszeli át­vizsgálásakor a magyar tár­gyalóküldöttség vezetője. Ud­varéi Iván, a külügyminiszté­rium főosztályvezetője kijelen­tette, hogy Budapest nem kér átmeneti időszakot vagy köny- nyítést a témára vonatkozó jog­szabályok esetében, hanem a tagság első percétől kezdve ha­tékonyan be kíván kapcsolódni a folyamatba. Az ország már az elmúlt 8-9 év folyamán folya­matosan alkalmazkodott a nyu­gati gyakorlathoz. Juhász Endre, az Európai Unió mellett dolgozó brüsszeli magyar misszió vezetője meg­győződését fejezte ki, hogy az Orbán Viktor Vezette új, jobb­közép kormány nem fog változ­tatni Magyarország európai uniós politikáján. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár- külügyminiszter támogatásáról biztosította a Közép-európai Kezdeményezéshez tartozó or­szágok közül az Európai Unió tagjelöltjeit. * Tisztázni igyekszik a mohi atomerőművel kapcsolatos gondokat Thomas Klestil oszt­rák államfő, aki ezért megbe­szélést folytatott Jacques San- terrel, az Európai Unió Bizott­ságának elnökével, valamint Mohammed el-Baradeivel, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fő­igazgatójával. Atombombája van Észak-Ko- reának is - így tudja a japán nemzetvédelmi hivatal. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak tagjai találkozóikon az in­diai és a pakisztáni atomrob­bantásról folytattak eszmecse­rét. New York-i diplomáciai források szerint egyelőre nem döntenek szankciókról. Albán szakadárok tüzet nyi­tottak Koszovóban a Pristina és Pec városa közti főúton a jugo­szláv hadsereg konvojára. Nyolc B -52-es nehézbombázót vontak vissza az amerikai vé­delmi minisztérium bejelentése szerint abból a kötelékből, amit az iraki tömegpusztító fegyve­rekkel kapcsolatos konfliktus idején vezényeltek a Perzsa­öböl körzetébe; megkezdődött más egységek leépítése is. A térségben 275-re csökkent az amerikai repülőgépek száma. Törvénytelennek tartja a jugoszláv kormányt Miodrag Vukovic montenegrói minisz­terelnök-helyettes. Podgorica csak a szövetségi elnök, Szlo- bodan Milosevics legitimitását ismeri el. A Honvédelmi és a Külügy­minisztérium támogatásával kiadott könyv egykorú idéze­tekkel vázolja föl az utat, amely elvezetett a tavalyi madridi döntésig, a csatlako­zási jegyzőkönyv decemberi aláírásáig és a tagországok parlamentjeiben jelenleg folyó ratifikációs vitákig. Noha ennek a folyamatnak az állomásai ma már közis­mertek, érdemes a legfonto­sabb eseményeket fölelevení­teni. Elsőként 1990-ben - az első szabad választások előtt - Horn Gyula akkori külügymi­niszter szólt arról a Politika- tudományi Társaság vitanap­ján, hogy akár hazánk NATO- tagságát sem tartja elképzelhe­tetlennek. Elgondolása szerint ez amolyan „békés belenö- vés”, a Varsói Szerződés in­tegrálódása formájában történt volna. Szavai akkor nagy vi­hart kavartak, de a szellem ki­szabadult'a palackbóL Antall József kormánya ide­jén a Varsói Szerződés meg­szűnt; Boross Péter miniszter- elnöksége alatt részesei let­tünk a békepartnerségi prog­ramnak, s az 1994. évi válasz­tások után sor kerülhetett a tagfelvételi kérelem benyújtá­sára, a jelentkezés kedvező el­bírálására. Hazánk ma már állandó képviselettel rendelkezik a szervezet mellett, s NATO- tagságát kész tényként köny­velhetjük el, bár a hivatalos nemzetközi eljárás még nem fejeződött be. Gömbös János kötete abban segít, hogy a közvélemény is felkészülhes­sen az integrációra. Gy. Z. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke a bukaresti Adevarul című lapban reagált a román koalíciós partnerek nyilatko­zataira, amelyekben vitatták az RMDSZ igényeinek jogos­ságát a kolozsvári magyar egyetem felállítására. Ion Diaconescu, a kormány ve­zető erejét képező KDNPP el­nöke azt kezdeményezte, hogy Kolozsvár helyett Brassóban „magyar-német” egyetem léte­süljön. Petre Roman, a Demok­rata Párt elnöke a „multikultu­rális” megoldást szorgalmazta. Válaszában Markó Béla a szö­vetség nevében rámutatott:- A koalíció minden vezetője és Emil Constantinescu elnök is elismerte, hogy a magyar kö­zösségnek, amely igen népes, meg kell adni a lehetőséget sa­Szerda délelőtt a szlovákiai Észak-komáromban a járási hivatal épülete előtt ismét til­takozások voltak két magyar iskolaigazgató, a búcsi Varga Lajos és a bátorkeszi Novák Ferenc leváltása ellen. A hivatal elöljárója nem volt hajlandó a Magyar Koalíció ki­lenc képviselőjét fogadni. A til­takozáshoz a hatóságok sok rendőrt vonultattak ki, de inci­dens nem történt. A szülők március 15. óta eredménytelenül tiltakoznak. Azt követelik, hogy a hivatal vonja vissza korábbi döntését. Az eljárást emberi jogaik durva mellőzésének, megsértésének tekintik. Nyilvánvalónak tart­ják, hogy az események mögött A pénteki környezetvédelmi világnap ráirányítja a figyel­met a természet megóvásának fontosságára. Moszkvában emellett pénz is kellene. Oroszország még ma is előállít és használ olyan, a környezetre rendkívül veszélyes klórszár­mazékokat és más mérgező ve­gyi anyagokat, amelyek gyártá­sát és felhasználását a világ számos országában már koráb­ban betiltották. Egy nemzetközi tanácskozá­son a minap az orosz küldöttség tagjai ki is mondták: hazájuk egyelőre nem tud megfelelni a nemzetközi előírásoknak. Moszkva azzal érvel: nincs pénze arra, hogy rövid távon ját anyanyelvű egyetemre, tehát senki sem vitatta a magyar ki­sebbség e jogát. Az RMDSZ ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a magyar egyetem létrehozására nem a Babes-Bolyai egyetem kettéosztásával kell törekedni, ez megmaradhat multikulturális intézményként, mellette azon­ban létrejöhetne egy külön ma­gyar egyetem.- Ami ennek az intézmény­nek az elhelyezését illeti, több­ször kifejtettem már, hogy az RMDSZ szerint Kolozsváron kellene létesíteni, mivel ott rendelkezünk a legnagyobb szellemi kapacitással, ami a jó működéshez szükséges - fűzte hozzá Markó Béla. - Az egye­tem helyéről, felépítéséről a koalíció vezetésével nem vol­tak megbeszélések. a szlovákiai magyar oktatás le­építését célzó törekvések áll­nak. A „bizonyítványháború­ban” tanúsított magatartásuk miatt - fegyelmi vétség címén - leváltott igazgatók visszahe­lyezéséről a két falu nem haj­landó lemondani. A legújabb, egyelőre nem megerősített szerdai értesülések szerint né­hány csallóközi magyar iskolá­ban újabb igazgatókat váltottak le, vagy nyugdíjaztak. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke bejelen­tette: június 12-én Galántán és Szepsiben tiltakozó nagygyűlé­seket tartanak. Kérik, hogy a szlovákiai magyar szülők ezen a napon ne engedjék iskolába a gyermekeiket: így nyilvánítsák ki tiltakozásukat. lemondjon e mérgező anyagok használatáról, amiket többek között transzformátoraikhoz és a hűtőszekrénygyártásban al­kalmaznak. Az amerikai külügyminiszté­rium is elismerte, hogy Orosz­ország csak külföldi segélyek­kel tudja a szükséges technoló­giai változásokat végrehajtani. A polichlorid biphenil (PCB) nevű anyagot, amelyet a világ nagyobbik részén ma már nem­csak hogy nem gyártanak, de a felhasználása is tilos, Moszkva még 2005-ig előállíthatja, és 2020-ig felhasználhatja. Erről is szó lesz június 29-én Mont­realban az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada megbeszélésein. FEB Iskolaháború Szlovákiában A szülők ragaszkodnak igazgatóikhoz Tovább gyártják az ártalmas vegyi anyagot Az oroszok környezete Számítógépen választják ki a portékát Elektronikus kereskedelem A jövő évezredre 450 millió személyi számítógép lesz forgalomban, s az Internet, a világot átfogó elektroni­kus hálózat előfizetőinek száma eléri a 300 milliót. Előrejelzések szerint az Inter­net mind nagyobb szerepet játszik majd a nemzetközi árucserében. A Világkereske­delmi Szervezet (WTO) fel­mérése szerint az elektronikus úton lebonyolított kereskede­lem értéke az ezredfordulóra eléri a háromszázmilliárd dol­lárt. A WTO egységes, nem­zetközi szabályozást sürget, hogy annak segítségével is jobban kihasználhassák a kor technikájának páratlan lehe­tőségét. A „világhálón” jelenleg az elektronikus kereskedés hat százaléka folyik, de a követ­kező öt évben az arány elér­heti a 25 százalékot. Becslé­sek szerint Amerikában 2000- re minden negyedik autót és a könyvek nyolc százalékát számítógépén választja majd ki és rendeli meg a vevő. Az elektronikus kereskede­lem számottevő megtakarítá­sokat hoz, hiszen nem kell a sokfajta vámpapírt kitölteni, ami napjainkban világmére­tekben tízmilliárdokba kerül. Ugyanakkor ez a fajta áru­csere csalásokra is lehetősé­get nyújt. Mi lesz a forgalmi adókkal, s miként szűrik ki az illegális jövedelemszerzési módokat? FEB Takarmánytól jókedvű állatok Tenyésztők a megmondhatói, hogy az állatok kedélyállapota is hullámzó. DonnieColterken- tuckyi gazda véletlenül azt fe­dezte fel, hogy a vadkender ja­vítja a jószág hangulatát, ezért a takarmányba azóta kisebb mennyiségben belekeveri. Az eredmény főként a lovaknál és a teheneknél feltűnő: vidámab­bak és „jobban tűrik a stresszt”; ló a lovast, tehén a fejést. A farmer és felesége időközben rászoktatta az akvárium halait is a preparált eleségre, sőt az asszony „kenderes gofrival” kedveskedik a szomszédoknak, s árusítja is a különleges takar­mányt. Colter úr azonban vol­taképpen törvénytelenül cse­lekszik, mert vadkendert tilos termeszteni, hiszen lényegében ez a marihuána nevű drog. Atombunker acélrugókon Máig Honecker képe ékesíti a miniszteri szoba falát Talán már soha senki sem tudja meg, mennyibe került az egykori Német Demokratikus Köztársaság legtitkosabb építkezése, a védelmi miniszter atombiztos bunkerja. A hidegháború kellős köze­pén, 1971-ben kezdték el az „ásatásokat” Berlintől ötven kilométerre észak-keletre, egy fenyőerdő rejtekén. Öt évvel később már átadták rendel­tetésének, és 1989-ig műkö­dött is. Szupertitkos küldetésű ka­tonák alkották meg 21 méter mélyen a föld alatt a 63 méter hosszú, 39 méter széles, háromemeletes miniszteri „atomkriptát”, ahonnan hábo­rús konfliktus esetén kellett volna az NDK nemzeti nép­hadseregének 160 ezer katoná­ját dirigálni nem pusztán a haza védelmére, hanem Nyu- gat-Németország, sőt Hollan­dia elfoglalása céljából is. Az acélrugókon nyugvó, homokba ágyazott betonüreg 500 katonát volt hivatott befo­gadni. Többek között a vezér­kart, az operatív személyzetet, a hír- és távközlési, valamint a számítógép-szakértőket. A bunkert 36 órányi levegőtarta­lékkal látták el, a szellőztetés­hez szükséges négy motor számára 110 ezer liter üzem­anyagot, a három méter vastag vasbeton falak mögött tartóz­kodóknak egy hónapra ele­gendő élelmet halmoztak föl. Amikor a rendszerváltozás után hirtelen a földi halandók számára is járhatóvá vált a hadvezetési bunker, elsőként az üzemanyag- és élelmiszer­tartalékokat dézsmálták meg. Ám máig a miniszteri dolgo­zószoba falát ékesíti Honecker pártfőtitkár képe. A szövetségi vagyonkezelő tulajdonában lévő, ám egy kö­zeli vállalat által üzemeltetett atombunker ma 20 márkáért megtekinthető. Nem sokan kí­váncsiak rá, s a működtető is inkább csak azért költ rá, mert 120 méter mély kútjából nyeri a kitűnő minőségű, „békebeli NDK-ivóvizet”. (kulcsár) Visszaszámlálás. Útnak indult a Discovery amerikai űrrepülőgép, hogy visszahozza a Földre a Mir űrállomás fedélzetén tartózkodó amerikai-ausztrál Andrew Thomast. Még az idén az orosz kozmonauták is visszatérnek, a Mirt pedig megsemmisítik. fotó: feb/reuters ..... ______________•- yi______________ —ii ^ _____B....:E.________ ' — ” Hl I III III— HUM——i 3 V asúti katasztrófa. Németországban, Hannovertől északra száznál több ember vesz­tette életét, amikor a München-Hamburg közötti szuperexpressz óránként 200 kilométeres sebességgel beleszaladt egy, a sínekre esett autóba. fotó: fer/rtv reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents