Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-18 / 141. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. június 18., csütörtök Francia kapcsolatunk, (k) Kétnapos szemináriumot szervezett magyar újságírók számára a Presseurope Fel­sőfokú Francia—-Magyar Újságíróképző. A tegnap vé­get ért budapesti rendezvény előadója Dániel Deloit fran­cia újságíró, az európai ügyek szakértője, a norman­diai rádió igazgatója volt. Szót ejtett az Európai Unió aktuális — például mező- gazdasági — problémáiról, az Euro nevű fizetőeszköz bevezetéséről, Magyaror­szág csatlakozási esélyeiről, az erről folyó tárgyalások­ról. Bejelentették, hogy a rendezők újabb szemináriu­mokat, franciaországi ta­pasztalatcserét szerveznek. A szemináriumon lapunkat László Erzsébet (Európa- krónikánk szerkesztője) és Csath Róza képviselte. Órajavítás, (i) Körös- ladányban a református egy­ház fel szeretné újítani a templom toronyóráját. A munkálatok 400 ezer forint­ba kerülnének. Ezt az össze­get az egyház egyedül nem tudja előteremteni, ezért a helyi önkormányzat segítsé­gére is számítanak. Tűz ellen, (i) Nagyobb tűz esetén a szarvasi tűzol­tók is vonulnak Dévavá- nyára. Ezért a ványai önkor­mányzat 10 ezer forinttal tá­mogatja a Szent Flórián Alapítványt, amely a szarva­si tűzoltóság munkáját hiva­tott segíteni. Tetőbontó betörők, (t) Békéscsabán, az Előre pályán, betörő, avagy betörők jártak szerdán éjjel. Az ülőhelyi szektor mellett lévő büfé tető­zetét megbontva jutottak be a helyiségbe, ahonnan az italok, az édesség és a cigaretta mel­lett még üres üvegeket is elvit­tek. Mintegy kétszázezer fo­rint értékű árunak kelt lába. Megtalálták, (t) Egy sárga 1200-as Lada Kombinak ve­szett nyoma keddre virradóan Békéscsabán. A gépkocsit teg­nap megtalálták Békéscsabán, a Béke-kerteknél. Lefülelték a tyúktolvajt (t) A sarkadi rendőrök tegnap őrizetbe vettek egy geszti la­kost, aki huzamosabb ideje dézsmálta a sarkadi baromfi- udvarokat. „SZERETEM AZ ERŐT. DE ABBÓL AZ ERŐ­BŐL, AMIT SZERETEK, A HANGYA UGYAN­ANNYIT MUTATHAT, MINT AZ ELEFÁNT.” (Stendhal) Városházi Esték, (y) Maskarások, csepűrágok, óriásbábok fel­vonulásával, utcaszínházzal és a Békéscsa­bai Kamaraze­nekar hangver­senyével nyi­tották meg tegnap Békés­csabán a Vá­rosházi Esték ’98 rendez­vénysorozatot. A 12 napon át tartó estéknek a városháza díszudvara ad otthont. A megnyitó dísz­előadása Cse­hov három egyfelvonásosa volt, a Dunaúj­városi Bartók Kamaraszínház előadásában FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Bíróság előtt a szeghalmi rendőrtiszt támadói A vád: emberölés kísérlete (Folytatás az 1. oldalról) brutális módon vascsövekkel támadták rá. Három — önvé­delmi pisztolyból leadott — fi­gyelmeztető lövés sem térítette észhez őket, leütötték a rendőrt, s elvették fegyverét. Karancsi százados súlyos, életveszélyes sérülései miatt még ma sem tér­hetett vissza munkájához. A Hajdú-Bihar Megyei Bí­róság dr. Diószegi Attila által vezetett büntetőtanácsa ked­den sértett tanúként Karancsi Tibort is meghallgatta. A tár­gyalótermet több tucat, a négy vádlottal szimpatizáló, rokon­ságban lévő személy töltötte meg. Úgy tudni, az eljárást zavaró, jellegzetes hangosko­dásuk miatt többüket ki is kel­lett küldeni a teremből. (A vádlott nőt, F. P.-t hamistanú- zással, a férfiakat lőfegyver­rel és lőszerrel való vissza­éléssel is vádolják.) A tárgya­lás június 23-án, kedden foly­tatódik. (k) Nagy győzelmet szenvedett a gyulai önkormányzat ✓ Uj színpadot, nézőteret kell építeni (Folytatás az 1. oldalról) alátámasztás nélküli folyosó építésekor meg kell oldani a XV. század végi állapot jelzés­szerű kialakítását. A vár föld­szinti helyiségeinek használati módjáról csak a kutatások be­fejezése után döntenek. A határozat indokolásából kitűnik: a kiviteli tervek is csak a kutatások végeztével lesznek véglegesíthetők. Mindez nyil­vánvalóan meghatározza a tör­ténések időbeliségét is. A kivi­telezés megkezdésének ugyancsak feltétele az építésze­ti, belsőépítészeti kiviteli tervek tervtanácsi jóváhagyását követő hatósági engedélyezés. Gedeon József, a Gyulai Vár­színház igazgatója egyelőre ta­nulmányozza a határozatot, a későbbiekben kívánja kifejteni álláspontját. K. Ä. J. A Békés-Tarhosi Zenei Napok nyitánya A békési zeneiskola pedagógu­sai tegnap este a helyi reformá­tus műemlék templom tornyá­ból fanfárral adták tudtul, hogy kezdődik a Viharsarok legna­gyobb zenei eseménye, sor­rendben a XXII. Békés- Tarhosi Zenei Napok rendez­vénysorozata. Ezt megelőzően, a zenei napok programjába tar­tozó, s ma kezdődő VIII. Szak­középiskolai Zongoraverseny résztvevőinek vetélkedőjének szereplési sorrendjét sorsolták, melynek keretében negyven középiskolás — tizenegy elsős, tizennégy másodikos és tizenöt harmadikos — lép pódiumra, neves művészekből álló zsűri elé. Mint már annyiszor, így az idén is a tarhosi, az 1953-ban épült zenepavilon adott otthont a zenei napok nyitóhangver­senyének. A koncert előtt Varga Zoltán, a megyei köz­gyűlés elnöke mondott ünnepi köszöntőt, megemlékezve a második világháború után csaknem egy évtizedig működő első magyar állami énekiskolá­ról, s annak alapítóiról. Ezután a felújított zenepavilonban a Debreceni Filharmonikus Ze­nekar előadásában felcsendült Erkel: Hunyadi László nyitá­nya, Liszt: Ész-dúr zongoraver­senye, Kodály: Galántai táncok zenekari műve, Baranyay Lász­ló zongoraművész közreműkö­désével. —szekeres— VÉLEMÉNYEK Fejezetek a históriáskönyvben A korrupció és a haza védelme — az ország ezen súlyos ügyeit megtárgyalandó gyűltek össze a honatyák. Mit intéztek, illetve nem intéztek, ne­héz lenne megkérdezni a nemes uraktól, mert­hogy 1525-öt írtak azon a nyáron, amikor a köz­nemesség országgyűlést hívott össze — Hatvan­ba, Isten szabad ege alatt megtanácskozni a ba­jokat. De hogy a dolgok nincsenek elkapkodva, az tény: a korrupció visszaszorítása ma is a ha­lasztást nem tűrő teendők közé soroltatik. A korrupcióról majd máskor — egy-két évszázad ide vagy oda, a téma a jelek szerint nem veszít aktualitásából. Maradjunk most az országgyűléseknél. Mi lesz, és főképpen, ki ki lesz, mi történik a parlament mai, alakuló ülésén, az Úr 1998. esztendejében, ezt kár találgatni, különös tekintettel egy új bizonytalansági tényezőre: a titkos ebéd-, netán vacsora- és reggelivendégségekre. Érdemes viszont visszalapozni a törté­nelemkönyvben, fölfrissítendő az emlékezetet: országgyűlést másutt is tartottak, mint Budapesten, s bizony megesett hajdan is, hogy zengett a Tisztelt Ház, sőt! Tanácskoztak eleink — II. Ulászló idején, 1510-ben — Tata közelében, egy erdő szélén, sátrak alatt, mert rettegtek a kolerától. Botrány is megesett oly­kor, cibálás, verekedés — miután a tettesek a király parancsára térden állva kértek bocsánatot a Tisztelt Háztól, megkövetve, akit megsértettek, megpüföltek. Nem beszélve az ónodi ország- gyűlésről, ahol a II. Rákóczi Ferenc ellen vádaskodók a fejük­kel fizettek. Külhoni példa is adódik bőven, Indiától Olaszor­szágig megmutatkozik leplezett gyűlölködés és meztelen való­ság. Igaz, a rossz példa nem mentség. Ma tartja alakuló ülését az új összetételű parlament. Nagyon jó lenne, ha az elkövetkezendő időszak nem botrányokkal, kis­szerű veszekedésekkel, hanem alkotó, jobbító munkával — a bevezető példához visszatérve egyebek között a korrupció fel­számolásával — vonulna be a a históriába. Tóth Ibolya És mégis felgördül a függöny Június 26-án este ismét felgördül a Gyulai Vár­színház jelképes függönye, zászlaját felvonják a várfalra. A várból, a helyről, ahol született a színház, vállalt kényszerűségből vonult ki ebben az évben, hogy teret engedjen a felújításnak. Amiről azt hallani, hogy ebben az évben még egy szegbeverést is nélkülözött. Nemrégiben a budapesti műemlékes azt mondta, könnyű a színháznak, mert helyben van és hallathatja sza­vát. A Várszínház ugyanezt emlegeti: könnyű a műemlékvéde­lemnek, amely maga a tervező, az engedélyező hatóság és a milliókat az állam adja fővárosi apparátusán át csorgatva ide. Igaz, hogy itt vannak helyben, de jobbára egyedül folytatják harcukat a színház igazi életteréért, a várbeli megmaradásért. Arról is hallani, hogy a milliók sem olyan biztosak, egyesek szerint hová is adnák, ha nincs béke, mások szerint a pénz az igeragozással élve: van, volt vagy majd lesz? A színháznál más idők is jártak: a Gyulai Várjátékok — ak­koriban még így hívták — 1964-es megalapítója, Miszlay Ist­ván így emlékezett: „...volt egy pillanat, amikor fegyelmit akartak a nyakunkba sózni, hogy műemlék helyszínen színhá­zat csinálunk. Én bátorkodtam feltenni a kérdést, hogy ha a ré­gi falak közt kocsmát, szállodát lehet csinálni, talán a színház sem méltatlan dolog. Jól végződött a történet — fegyelmi he­lyett Jászai-díjjal jutalmaztak.” Tagadhatatlan, ronda látvány volt a későbbiekben, hogy a várbeli múzeumot a színházi pró­bák miatt a külső várfalhoz épített falépcsőn lehetett megköze­líteni. Most a történelmi hűség címén a várbelsőben a loggia visszaállításában, annak mértékében csapnak össze a nézetek. \ Alapvetően a loggiától függ a színház további léte, ugyanakkor vitatott, ez mennyiben volt szerves része a XV. századi várnak. A kompromisszumok árán megszületett állóvízbe eddig még mindig csobbantak újabb kövek. Most azonban kezdődik a 35. évad a nagy múltú színházban, a váron kívül is felgördíti jelképes — mert nem használ ilyet — függönyét. A nagy időket megélt várnak sincs függönye, ha­csak nem sejtelmekből szőve... Szőke Margit Ombudsman Békéscsabán Majd minden este eloadas Három helyszínen a Gyulai Várszínház (Folytatás az 1. oldalról) Új helyszín a Várfürdő lovar­dája, a Szász János rendezte Brecht Baal című művét mutat­ják be, az előadás lényeges ele­me lesz a víz a különleges szín­padi, nézőtéri miliőben. Az el­múlt évben 80—100 százalékos volt a darabok látogatottsága, jegyáraik 300—500 forintos árú­ak átlagosan, 10 forinttal emel­kedtek, egy-két kivétel akad, pél­dául az operettgála 1000—1500 forintos helyárával. Bérleteket is kibocsátottak, a MÁV 50 száza­lékos kedvezményt biztosít láto­gatóiknak. Előadásaikat a művé­szeti életben elismert rendezők, színészek állítják színpadra. Az idén is arra törekedtek, hogy az évadot a magas színvonal, a mű­faji sokszínűség jellemezze és majd’ minden estén eljöhessen a közönség. A Várszínház június 26-án este 8 órakor, a tószínpadi ün­nepélyes megnyitóval kezdő­dik, együttesen a Kossuth Lajos azt üzente... című háromnapos jubileumi néptánc- és verbunk- fesztivállal, melynek társrende­zői. Az első önálló bemutató az 1848—49 című történelmi zenés-táncos játék, az előadás érdekessége, hogy a gyulai fegyverletételt is megeleveníti. Az évad kiemelkedő eseménye lesz Csiszár Imre rendezésében Tamási Áron Énekes madár cí­mű műve, a Várszínház és a Ta­tabányai Jászai Mari Színház közös bemutatója. Már az ötö­dik Erkel-operát, a Névtelen hősöket láthatja a közönség, melyet 1920-ban játszottak utoljára. Ez a történet szintén 1848—49-ben játszódik, ope- rettes és verbunkos dallamokat is csillogtat, a Kolozsvári Álla­mi Magyar Operaház előadása. Bizet Carmen című operáját Ionéi Pantea, a luxemburgi ope­raház igazgatója rendezi. Ismét lesz jazzfesztivál, bemutatkoz­nak a diákszínjátszók, sztárokat és híres dallamokat vonultat fel az operettgála. Az ötágú síp 1848—49-es verseit, dalait a Kárpát-medence magyarlakta területének dalosai, versmondói szólaltatják meg. Itt lesz a L’Art Pour L’Art Társulat, Hasek- és Hrabal-művekkel az Európai Reneszánsz Tisztelői társulat. Az Othello Kovács La­jos színművész betegsége miatt marad el, ehelyett választották a Brecht-művet a lovardái hely­színnel, ahol 1852-ben is műkö­dött színház, Erkel Ferenc ugyancsak vezényelt itt. A Szentivánéji álom című Shakes­peare-színművet többszörösen díjnyertes előadásban láthatja a közönség, a tószínpadi előadást hintákból követhetik. Folytató­dik az együttműködés a Békés Megyei Jókai Színházzal, a Csipkerózsikát adják elő. Be­mutatkozik a New York-i Bond Street Theatre, a világhírű utca­színház, a Nagy-Britanniából érkező Crawley Operatic Society angol nyelvű előadásá­ban westemmusicalt ad elő. Az évad augusztus 16-án zárul a Bozsik Yvette Társulat balett­estjével. A sajtótájékoztatón szó volt a műemlékvédelem és a színház vitájáról is: az igazgató kijelen­tette, következetesen harcol azért, hogy a Várszínház jövőre ismét bent játsszon és nem ka­maraszínházként ezután sem. Sz. M. Befejezte ellenőrző vizsgálatait tegnap Békéscsabán Majtényi László adatvédelmi ombuds­man és stábja. Több állami és magánintézménynél, így a Bé­kés Megyei Rendőrfőkapitány­ság bűnüldözési osztályán, a Réthy Pál Kórházban és egy na­gyobb szállodában is megvizs­gálták az információkezeléshez fűződő törvények betartását. Békésen az egykori munkásőr- központ épületében korábban a földszinten a megyei munka­ügyi központ helyi kirendeltsé­ge, most az emeleten a helyi ci­vil szervezetek egy része kapott helyet. Tegnap délután az ünne­pélyes átadáson Pataki István, Békés polgármestere elmondta, hogy már a ’90-es évek elején A hivatal feladata az állam- polgári panaszok kivizsgálása, de fontosnak érzik az átfogó megyei ellenőrzéseket is, mivel nem csak Budapesten történnek visszaélések. A látogatás egy­ben lehetőséget is nyújtott az ombudsmannak a helyi területi szervek, a bírói és az ügyészi testület vezetőivel való konzul­tációra. F. M. kereste az önkormányzat a vá­rosban működő hatvan civil szervezet elhelyezésének lehe­tőségét és az épületnek legjob­ban megfelelő funkciókat. Több millió forintos költséggel sike­rült átalakítani a volt munkásőr- bázist, mely a jövőben szolgál­tatásaival és programjaival a la­kosságot is szolgálja. —sz— Civil szervezetek háza Békésen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents