Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-15 / 138. szám
(J) 1998. június 15., hétfő MEGYEI KORKÉP Segédlelkészként Mezőberényben szolgál „Megtaláltam a helyemet” Az elmúlt év szeptemberétől Bátovszky Gábor a mezőbe- rényi I. kerületi evangélikus egyházban segédlelkészként szolgál. A Hittudományi Egyetem elvégzése után ösztöndíjasként Németországban töltött el egy évet, majd lelkipásztori kinevezése Mezőbe- rénybe szólította. merte az egyház tanítását, a keresztyén igazságot és megvallotta hitét. Idén hatan konfirmáltak, akik először vettek úrvacsorát. Több, mint kétszázan voltak jelen az istentiszteleteken, meghívtuk a jubiláns konfirmandusokat is. — Pünkösd első napján, délután ökumenikus találkozót Cinkotán nőtt fel, a kis faluban töltötte gyermekéveit, tanulmányai után, 24 évesen lelkesen, reménnyel telve érkezett Berénybe. — Hogy érzi magát lassan egy év elteltével a városban? — Úgy jöttem idegenként a városba. Minden és mindenki ismeretlen volt számomra. Sokat jártam látogatóba, igyekeztem megismerkedni idősekkel, fiatalokkal egyaránt. Honvágyam sem volt, a sok munka lefoglalta minden időmet. Az istentiszteletet talán egyre többen látogatják, de így is kevesen vannak. A fiatalokból már összeállt egy aktív, lelkes csoport.-— Kik konfirmálhatnak? — Az ősegyháztól kezdve hagyomány, hogy űrvacsorára csak az bocsátható, aki megisszerveztek. Kik vettek részt a találkozón? — Évtizedek alatt hagyománnyá alakult a pünkösdi találkozó. A pünkösd a Biblia szerint az egyház születése. A szétszakadozottság után a különböző gyülekezetek egymásra találása az anyaegyházhoz. A találkozón részt vett Mezőtúr, Gyomaendrőd, Csorvás, Gerendás, Békéscsaba, Budavár, valamint a helyi második kerületi evangélikus és a református egyházközség hívei. A több, mint kétórás alkalmon volt meditáció, egymástól énekeket tanultunk, verseket hallgattunk. Ez a találkozó egy „oázis”, melyet a legkeményebb időkben is megtartottak, s a jövőben is szeretnénk ezt megrendezni Mezőberényben. Harmati Erzsébet Békési üdülőrész Erdélyben Békés polgármestere, Pataki István a napokban a település testvérvárosában, Gyergyó- szentmiklóson járt. Egyebek között megbeszélést folytatott az erdélyi város vezetőivel annak az üdülőnek az építéséről, melyet Gyergyószentmiklós és hat magyar testvérvárosa közösen épít. Az üdülő beruházási -költségeiből Békés 1,5 millió forintot vállalt, s ezért, mint Örökös tag, évente 300 vendég- éjszakát kap, mely az idegenforgalmat, a Körös-parti város lakóinak szálláslehetőségeit hivatott szolgálni. Pataki Istvánt gyergyó- szentmiklósi útjára elkísérte Kovács János, a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója is, aki felajánlotta, hogy a közelgő nyári építőtáboraikban — kukorica címerezésére — kétszáz erdélyi fiatalt szívesen fogadnának és foglalkoztatnának. (z) iKÉKÉSMRr.YFIHÍRIAPA^.aaa Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba, Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114. Szerkesztőségi telefax: (66) 441-020. Kiadói telefax: (66) 450-198. Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552, fax: (66) 441-311. Terjesztésvezető: Rajtár János. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme. Békéscsaba, Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106, és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomdájában, Békéscsaba, Baross utca 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068 / Újabb Erkel-darab bemutatására készülnek Gyulán Dehel Gábor színész-rendező a produkció létrejöttéről A Bánk-Bán 1993-as előadása, Melinda szerepében Marton Melinda, Bánk-Bán Kiss B. Attila (Archív fotó) 1991-ben szerepelt először a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházban Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának bemutatásával. Azóta előadták már a Bánk bánt, a Brankovics Györgyöt, az István királyt, idén, július 15-én a Névtelen hősök következik. A két színház immár rendszeres együttműködéséről és az új bemutató létrejöttéről beszélgettünk az Erkel-mű- vek avatott színre állítójával, a — regényeket, hangjátékokat, színdarabokat is író — színész-rendező Dehel Gáborral. — Egyik írása szerint Erkel- sorozatukban a nagy zeneszerző műveinek azon variánsait tűzik műsorukra, amelyek, hitük szerint, „a lehető legközelebb állnak eredeti elképzeléseihez" . így lesz-e ez a Névtelen hősök esetében is? — A gyulai bemutató elsősorban az 1916. február 10-én az Operaházban játszott előadás alapján készült, tehát átdolgozásról van szó. A mű szövegi részében Kern Aurél és Martos Ferenc, zenei részében Rékai Nándor végezte ezt a munkát. Használtuk még az 1881-es kolozsvári bemutató anyagát is. Az összehasonlítás révén kiderült, miért tartották szükségesnek az 1916-os előadás alkotói az átdolgozást. Az ősbemutatóról szóló kritikák is elsősorban a szöveg gyengeségeit kifogásolták. Ugyanez a kegyeletteljes szándék vezethette száz év múltán az 1980-as rádiófelvétel, majd az azt követő tv-film alkotóit, amikor újra átdolgozták a művet. Mi ezt az anyagot ismerjük — éppen az alkotók jóvoltából —, mégis az 1916- os és az 1881-es anyagot választottuk. Célunk minél közelebb férkőzni az eredetihez. Tehát az általunk játszott Névtelen hősök bizonyos értelemben a saját változat, éppen úgy, ahogyan az István király is az volt. — A Névtelen hősök, bár az 1848—49-es forradalom és szabadságharc névtelen hőseinek állít emléket, mégiscsak egy romantikus daljáték, népies vígopera. A magasztos, tragikus hangvételű Erkel-ope- rákhoz szokott színészektől, rendezőtől igényel-e ez a műfaj valamiféle új hozzáállást? — A Névtelen hősök népies daljáték. Bár gyökerei a népszínműből fakadnak, ez több annál. Operaénekeseket követel, kórust, nagyzenekart, balettkart, operai díszletet (7 kép), közel száz jelmezt. Színház-vállalkozói szempontból nagyon költséges. De a vállalkozás (nevezhetném üzletnek is) meg a kegyelet nehezen fér össze. Minket elsősorban művészi szempontok vezetnek. Eddigi Erkel-bemutatóink színvonala (hacsak látványban is) kötelez, hogy ne saját mércénk alatti előadást produkáljunk. Játsszuk a művet, mert a Névtelen hősök is hozzátartozik az Erkel-sorozathoz, az életműhöz, és bizonyos tekintetben ki is emelkedik belőle. Mint tudjuk, Erkel gyakran írt kísérőzenét népszínművekhez (például Szigligeti darabjaihoz is). Tapasztalva a műfaj közönségsikerét, mozgósító erejét, felismerte annak kultúrpolitikai jelentőségét, így a műfajon belül igényesebbet akart alkotni. Népies dalművet írt, magasabbra emelve a mércét. A Névtelen hősök című művet nevezhetnénk magyar ősoperettnek is. Talán ha Erkel életereje megengedi, e felismerés alapján jelentősét alkot ebben a műfajban is, kialakítva a sajátos erkeli operett formáját. Nem hiszem, hogy minden mű színpadra segítéséhez „új típusú” hozzáállás kell. Azt sem, hogy minden műben shakes- peare-i mélységeket kell keresni, vagy beleerőszakolni a műből született előadásba. Nem hiszem, hogy a népies dalművet wagneri módon kellene megközelíteni. Viszont minden előadás sajátos hozzáállást követel, de nem mindenáron „sajátost”, mert ez öncélú önmutogatássá válhat. A „sajátos” rendezői koncepció elfedi a művet, kompromittálhatja a szerzőt. Eddigi Erkel- rendezéseimben sem törekedtem arra, hogy munkatársaimmal „mindenáron új típusú” előadást kerekítsünk egy-egy műből, de arra igenis törekedtünk, hogy valami újat fedezzünk fel, hozzátegyünk valamit. Az ötödik Erkel-bemutató előtt úgy érzem, ezt a törekvést a közönség elfogadta, ér- tette-élvezte, és a kritika is méltányolta. Hiszem, hogy Erkel ritkán játszott művei ma is gondolatébresztők és felkeltik azokat a nemes érzelmeket is, melyek nélkülözhetetlenek a valódi vagy szellemi csaták megnyeréséhez, a túléléshez. Bár optimista vagyok, de nem az a fajta, aki azt képzeli, hogy soha többé nem lesz szükség névtelen hősökre. Elek Tibor SUZUKI A nyár slágere a Cherry A nyár örömei. Napsütés, kikapcsolódás, szabadság. Fagylalthegyek és tengernyi gyümölcs. A Suzuki legfrissebb gyümölcse a bordó Cherry. A Cherry az egyébként is keresett 1.0 GL és 1.3 GC modellek egyedi színű változata, színre fújt alsó-felső lökhárítóval és egyedi kárpitozással, bámulatosan jó áron. Kellemes, nyári ráadás a rádiómagnó és az a kiváltság, hogy ebből a gyümölcsből csak valamivel több mint nyolcszáz darab terem. Kellemes nyaralást, jóízű szemezgetést! Swift Cherry 1.3 GC A Cherryvel és a Cherryből. SUZUKI. Ezt megnézheti! Konfirmandusok vizsgája — a képen jobb szélen Bátovszky Gábor
