Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-15 / 138. szám
KÖRKÉP 1998. június 15., hétfő „Hazát szépítők” megyei sikerei A TermészetBÚVÁR Egyesület 1996-ban indította útjára a „Hazát szépítők” országos mozgalmát, amelyben közös munkára hívta az intézményeket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, hogy vegyenek részt a környezetüket érő emberi hanyagság, gondatlanság felszámolásában. A csatlakozóktól elvárták, hogy lehetőségeik szerint értékteremtő munkával (parkosítás, fák és facsoportok telepítése, vi- rágosítás, a helyi természeti értékek megőrzése, védelme...) gazdagítsák környezetüket. A két esztendő mérlegét idén értékelték, melynek eredményeként 95 ezren vállaltak közösséget a célkitűzésekkel. Úgy határoztak, hogy előnyben részesítik azokat a kollektívákat, amelyek a lakossággal vállvetve, huzamosabb időn át folyamatosan dolgoztak és a legtöbb környezeti értéket hoztak létre. Az országszépítő mozgalomban két megyei siker is született: az önkormányzatokat értékelve (mindössze 3 díjazottból) Mezőkovácsháza város, a társadalmi szervezetek kategóriában pedig a békéscsabai Körös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület kapott országos elismerést. H. M. Gyermekjóléti szolgálat alakul Magyarbánhegyes képviselő-tes- tülete legutóbbi ülésén Szokola Béla polgármester többek között arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy új számlázási módszer bevezetését tervezi a Dégáz, amelyre a lakosságnak is fel kell készülnie. Eszerint a gázórák leolvasása 3 havonta történik, míg a fogyasztást — a díjat átlagolva — havonta kell csekken befizetni a posta- hivatalban. Több képviselő ellenérzését fejezte ki az új megoldással kapcsolatban, ám a bevezetése nem a testületen múlik. A Nagy- bánhegyessel közösen tervezett szennyvíztisztító lehetséges kivitelezési terveinek elkészítésére 5 tervező céget kértek fel, amelyek várhatóan a június 18-ára összehívott fórumon kerülnek megvitatásra. A gyermekvédelmi törvényből adódóan a testület úgy határozott, hogy a település nagyságához mérten elég, ha egy szakasszisztens beállításával látják el a gyermekjóléti szolgálatot. Munkájában az iskola és óvoda gyermekvédelmi felelősei, az ön- kormányzat szakmai felügyelője, a háziorvosok és a jegyző is segíti, amely elsősorban arra irányul, hogy a szociálisan veszélyeztetett gyermekek is a családban maradhassanak és kapják meg a fejlődésükhöz szükséges ellátást. A gyermekjóléti szolgálat július 1- jével kezdi meg munkáját. 0) Bocskay alkotása tiszteletet parancsoló, míves munka Apor Vilmos gyulai szobránál — Karcagon Györfi Sándor: — Engem minden ideköt, a múltam itt gyökerezik. Az elődeim között tisztelhetem a kunokat, s erre büszke vagyok fotó: lehoczky Péter Györfi Sándor szobrászművész a Gyulán felállítandó Apor- szoborról nem tudja megmondani, hogy — művészi értékét tekintve — hol is helyezkedik majd el a fürdővárosi köztéri alkotások között. Ferenczy Béni csúcsnak számító Petőfije közelében, vagy jóval hátrébb. Györfi Sándor — akinek műhelyében Bocskay Vince egész alakos Apor-alkotását öntötték — azért bizonytalan, mert nem ismeri Gyula szobrait. Viszont a híres karcagi Györfi (Györffy) család Mun- kácsy-díjas leszármazottja pontosan tudja, hogy csak olyan munka kivitelezését vállalja, amely igazi értéket, művészi színvonalat képvisel. Györfi Sándor 47 éves, Karcagon született, ott is él, alkot, valósítja meg művészi elképzeléseit családja — felesége és két fia — támogatásával. — Engem minden ideköt, a múltam itt gyökerezik. Becsülöm ezt a földet, összes ősöm itt nyugszik, nekem teljesen természetes, hogy itt élek. Az elődeim között tisztelhetem a kunokat, s erre büszke vagyok — válaszolja kérdésünkre, hogy miért maradt Karcagon, távol a nagy művészi tör- ténésektőf. Györfi Sándor egyszerre szobrászművész és műhely- vezető. Magyarországon talán ha öt-hat olyan szobrász dolgozik, aki maga önti szobrait (és néha másokét). Közülük Györfi az egyik. Megszállottan készült a feladatra. Már a főiskolán elhatározta, feltámaszt egy halálra ítélt szoborkészítési technológiát: a viasz- vesztéses eljárást. Segítségével mívesebb alkotások is elkészíthetők, házilag. Ezer évvel korábban ismert öntési módszert élesztett fel azokkal — jobbára a Nyjregyháza- Sóstói Nemzetközi Eremművé- szeti és Kisplasztikái Szimpozion rendszeres résztvevőivel — akik hajlandóak voltak a múltat újrateremteni. Györfi Sándornak ma műhelye van Karcagon, ahol a maga munkáit önti ki, s néha — évente egy-két alkalommal — azokét, akiknek műveiben fantáziát lát. Bocskay Vince Apor-szobra ezek közé tartozik. Az erdélyi Mesterhez régi ismeretség fűzi, itteni közös barátaik hozták össze őket évekkel ezelőtt. Ám ez kevés lett volna ahhoz, hogy Gyulára szánt művének kivitelezését elvállalja. Györfi Sándor azt mondja, az Apor-szobor szép, míves munka, igényes alkotás. Tiszteletet parancsol. Érezni rajta, hogy Bocskay Vince alázattal nyúlt hozzá. Bocskay még otthon, Szovátán agyagba formázta a vértanúhalált halt püspök alakját, majd a négy darabba metszett makettről gipsz negatívot készített. Abba — már a karcagi műhelyben — egy centiméter vastagságban viaszt ecseteltek. Azt követően a viaszt körbeöntötték samot- tal. A samottból azután a viaszt kiolvasztották (az Apor- szobor samott-formáját kerek egy hétig égették), végül a kiégetett samottot bronzzal kiöntötték. A féltonnás szoborhoz mintegy hétszáz kiló bronzot használtak fel. Maga az öntés — Györfi Sándor szerint — komoly szakmai felkészültséget, tudást igényel. — Huszonöt éve csinálom — mondja —, de még mindig tanulok valamit. A siker sok mindentől függ, nem lehet abszolút biztosra menni. Viszont nagyon szép dolgokat lehet kihozni az anyagból. Ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték Apor Vilmos szobrán, épp az egyes részeket hegesztették össze, a varratokat munkálták el, drótkefével faktúrát adtak neki, hogy felállítása előtt speciális eljárással „szoborszínre” festhessék. Györfi Sándor reneszánsz típusú embernek tartja magát, szobrain a gondolat megszületésétől a kivitelezésig mindent maga csinál. — így még az utolsó pillanatban is lehetőségem adódik a változtatásra — jegyzi meg —, olyanra is van szemem, amire az öntőmestemek általában nincs. Az öntés teljesen „összehoz” a munkámmal. Alkotó módon beleszólhatok a szobor végső kialakításába, a mondanivaló is több lehet benne, mint amikor más önti. — Kisplasztikát az ember a maga örömére készít, szobrot megrendelésre — válaszolja a karcagi Mester, amikor arról kérdezzük, van-e elég munkája. Számos köztéri szobra áll szerte az országban — legutóbbi katalógusában 24 jelentősebbet tüntetett fel —-, a többségük az Alföldön. Hiába no, a dajkáló táj... Apor Vilmos egész alakos szobrát június 18-án szállítják Gyulára, ahol a talapzatra helyezve a végső kivitelezés munkálatait a helyszínen végzik el. Györfi Sándor szerint régen esett meg velük, hogy ennyire rövid határidőre — nem egészen két hónap alatt — kelljen szobrot önteniük. De szívesen tették és igyekeztek gondos munkát végezni. Bízik abban, hogy közmegelégedésre. Árpási Zoltán Törvénysértő működés? A történet szálai egy évre nyúlnak vissza Pusztaföldváron. 1997. július 3-án Vetró László polgármester vezetésével testületi ülést kívántak tartani. Dr. Baranyi István képviselő indítványozta a napirendi pontok kibővítését, konkrétan azt, hozzon a testület határozatot a polgármester tisztségének megszüntetéséről. Vetró László nem tette fel szavazásra a javaslatot, majd a polgármester és 4 képviselő- társa távozott a teremből. A maradottak — 5 tagú Földvárért Frakció — legitim testületnek minősítve magukat, folytatták a munkát, miután korelnököt választottak dr. Horváth István személyében. Azon a napon 4 határozatot is hoztak, majd 1998. március 31-éig ily módon működött a testület. Tavaly júliusban a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt tett a fenti határozatok és a testület törvénysértő működése miatt. Álláspontjuk szerint az 5 fősre „zsugorodott” testület (10 tagú volt akkor a pusztaföldvári testület) minősített többségi szavazati arányt megkövetelő döntéseket nem hozhatott, így nem dönthetett volna korelnök- és alpolgármester-választásról, a polgármester tisztségének megszüntetéséről sem —- ez a felperesi álláspont, merthogy az ügy a Gyulai Városi Bíróságon kötött ki. Az alperes (ön- kormányzat) jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. A bíróság a keresetet alaposnak találta, ítéletében az 1997-ben hozott 4 önkormányzati határozatot hatályon kívül helyezte. Értesüléseink szerint az alperes jogi képviselője fellebbez a határozat ellen. Cs. I. A Szarvasi Krónika írja Közel hetven fotó a kiadványban Évente visszatérő eseménye a városnak, hogy május végén megjelenik a Szarvasi Krónika. Immár több, mint egy évtizede teljesíti vállalt feladatát: összefoglalja Szarvas és környéke helytröténeti kutatásait, publikálja annak eredményeit. A 12. szám központi témája az agrárgazdaság. Az írások tükrözik azt a hatalmas változást, amely 1990-98 között az agrárszerkezetben végbement. Néhány jellemző adat Gyulavári András tanulmá-- nyából: 1989-ben a város és vonzáskörzete 41000 hektár földterületéből 66% volt szövetkezeti, 31% állami és 3% magántulajdonban. 1997 végén földek 90%-a magánkézbe került. 8% az állami tulajdon, 2% a szövetkezeti, ill. tagi tulajdon. A tulajdonosok száma 11592. A tanulmányt követően bemutatkozik a város több, mint húsz középgazdasága. A Jelenidőben című rovat egy periodikától szokatlanul friss: benne vannak az 1998- as választások feredményei, a képviselőjelöltek portréi, a Parlamentbe jutott helyi képviselők pályarajzai. A Szarvasról indultam című sorozat idei vendége Bessenyei Antal festőművész, aki ugyan már két évtizede Hévízen él, de szinte teljes festői és rajzpedagógiai munkássága Szarvashoz kötődik. Munkáiból mintegy húszat be is mutat a kiadvány. A Múltunkat idézve egy le: geltetési társulat történetét közli. Dr. Molitorisz Pál rendkívül alapos kutatómunkával mentett meg az enyészettől apró, de a helytörténet szempontjából rendkívül fontos adatokat, s rögzítette a múlt egyik „süllyedő” szerveződési formáját. A Krónika állandó szerzője a 80. életévét betöltött, de még mindig aktív Szőnyi Sándor, ny. gimnáziumi tanár. Ezúttal a város egykor rendkívül híres, Réthy-féle ecetgyárnak történetét írta meg. Többszörösére bővült a Nemzetiségiek életéből című rovat. Bemutatkozik a szlovák és a cigány önkormányzat, Dr. Lentvorszki Anna pedig alapos tanulmányban vizsgálja a nemzetiségi együttélés formáit és kérdéseit. Blaskó Mihály költő, aki a múlt évben mutatkozott be a periodika hasábjain, újabb verssel jelentkezik magyar és szlovák nyelven. A Szemle című rovat négy helyi szerző 1997-ben megjelent könyvéről ad ismertetőt és recenziót, és hat oldalon rögzíti a város 1997-ben történt legfontosabb eseményeit. Az In memóriám rovatban búcsúzik a város négy ismert személyiségétől. A 134 oldalas kiadványt közel hetven fotó teszi szemléletessé.-F/Vi//?Ví akcióig <"+■ Minden Marshall, Epiphone, Gibson 10% i“* Korg 8% Roland, Yamaha 250 000 Ft felett 5% kedvezmény. Iskoláknak, művelődési intézményeknek oktatási kedvezmény! >"► Magánszemélyeknek személyi igazolvány ellenében hitel, vállalkozóknak, cégeknek lízing. Jegyek elővételben is kaphatók a cirkusz pénztárában! |
