Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-15 / 138. szám

KÖRKÉP 1998. június 15., hétfő „Hazát szépítők” megyei sikerei A TermészetBÚVÁR Egyesü­let 1996-ban indította útjára a „Hazát szépítők” országos mozgalmát, amelyben közös munkára hívta az intézménye­ket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, hogy vegyenek részt a környezetüket érő embe­ri hanyagság, gondatlanság fel­számolásában. A csatlakozóktól elvárták, hogy lehetőségeik szerint érték­teremtő munkával (parkosítás, fák és facsoportok telepítése, vi- rágosítás, a helyi természeti érté­kek megőrzése, védelme...) gaz­dagítsák környezetüket. A két esztendő mérlegét idén értékel­ték, melynek eredményeként 95 ezren vállaltak közösséget a cél­kitűzésekkel. Úgy határoztak, hogy előnyben részesítik azokat a kollektívákat, amelyek a lakos­sággal vállvetve, huzamosabb időn át folyamatosan dolgoztak és a legtöbb környezeti értéket hoztak létre. Az országszépítő mozgalomban két megyei siker is született: az önkormányzato­kat értékelve (mindössze 3 díja­zottból) Mezőkovácsháza város, a társadalmi szervezetek kategó­riában pedig a békéscsabai Kö­rös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület kapott országos elis­merést. H. M. Gyermekjóléti szolgálat alakul Magyarbánhegyes képviselő-tes- tülete legutóbbi ülésén Szokola Béla polgármester többek között arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy új számlázási módszer be­vezetését tervezi a Dégáz, amely­re a lakosságnak is fel kell készül­nie. Eszerint a gázórák leolvasása 3 havonta történik, míg a fogyasz­tást — a díjat átlagolva — havon­ta kell csekken befizetni a posta- hivatalban. Több képviselő ellen­érzését fejezte ki az új megoldás­sal kapcsolatban, ám a bevezetése nem a testületen múlik. A Nagy- bánhegyessel közösen tervezett szennyvíztisztító lehetséges kivi­telezési terveinek elkészítésére 5 tervező céget kértek fel, amelyek várhatóan a június 18-ára összehí­vott fórumon kerülnek megvita­tásra. A gyermekvédelmi tör­vényből adódóan a testület úgy határozott, hogy a település nagy­ságához mérten elég, ha egy szakasszisztens beállításával lát­ják el a gyermekjóléti szolgálatot. Munkájában az iskola és óvoda gyermekvédelmi felelősei, az ön- kormányzat szakmai felügyelője, a háziorvosok és a jegyző is segí­ti, amely elsősorban arra irányul, hogy a szociálisan veszélyeztetett gyermekek is a családban marad­hassanak és kapják meg a fejlődé­sükhöz szükséges ellátást. A gyermekjóléti szolgálat július 1- jével kezdi meg munkáját. 0) Bocskay alkotása tiszteletet parancsoló, míves munka Apor Vilmos gyulai szobránál — Karcagon Györfi Sándor: — Engem minden ideköt, a múltam itt gyökerezik. Az elődeim között tisz­telhetem a kunokat, s erre büszke vagyok fotó: lehoczky Péter Györfi Sándor szobrászművész a Gyulán felállítandó Apor- szoborról nem tudja megmondani, hogy — művészi értékét tekintve — hol is helyezkedik majd el a fürdővárosi köztéri alkotások között. Ferenczy Béni csúcsnak számító Petőfije közelében, vagy jóval hátrébb. Györfi Sándor — akinek mű­helyében Bocskay Vince egész alakos Apor-alkotását öntötték — azért bizonytalan, mert nem ismeri Gyula szob­rait. Viszont a híres karcagi Györfi (Györffy) család Mun- kácsy-díjas leszármazottja pontosan tudja, hogy csak olyan munka kivitelezését vállalja, amely igazi értéket, művészi színvonalat képvisel. Györfi Sándor 47 éves, Kar­cagon született, ott is él, alkot, valósítja meg művészi elkép­zeléseit családja — felesége és két fia — támogatásával. — Engem minden ideköt, a múltam itt gyökerezik. Becsü­löm ezt a földet, összes ősöm itt nyugszik, nekem teljesen természetes, hogy itt élek. Az elődeim között tisztelhetem a kunokat, s erre büszke vagyok — válaszolja kérdésünkre, hogy miért maradt Karcagon, távol a nagy művészi tör- ténésektőf. Györfi Sándor egyszerre szobrászművész és műhely- vezető. Magyarországon talán ha öt-hat olyan szobrász dolgo­zik, aki maga önti szobrait (és néha másokét). Közülük Györfi az egyik. Megszállottan készült a feladatra. Már a főiskolán elhatározta, feltá­maszt egy halálra ítélt szobor­készítési technológiát: a viasz- vesztéses eljárást. Segítségével mívesebb alkotások is elkészíthetők, házilag. Ezer év­vel korábban ismert öntési módszert élesztett fel azokkal — jobbára a Nyjregyháza- Sóstói Nemzetközi Eremművé- szeti és Kisplasztikái Szimpo­zion rendszeres résztvevőivel — akik hajlandóak voltak a múltat újrateremteni. Györfi Sándornak ma mű­helye van Karcagon, ahol a maga munkáit önti ki, s néha — évente egy-két alkalommal — azokét, akiknek műveiben fantáziát lát. Bocskay Vince Apor-szobra ezek közé tarto­zik. Az erdélyi Mesterhez régi ismeretség fűzi, itteni közös barátaik hozták össze őket évekkel ezelőtt. Ám ez kevés lett volna ahhoz, hogy Gyulá­ra szánt művének kivitelezé­sét elvállalja. Györfi Sándor azt mondja, az Apor-szobor szép, míves munka, igényes alkotás. Tiszteletet parancsol. Érezni rajta, hogy Bocskay Vince alázattal nyúlt hozzá. Bocskay még otthon, Szovátán agyagba formázta a vértanúhalált halt püspök alakját, majd a négy darabba metszett makettről gipsz ne­gatívot készített. Abba — már a karcagi műhelyben — egy centiméter vastagságban vi­aszt ecseteltek. Azt követően a viaszt körbeöntötték samot- tal. A samottból azután a vi­aszt kiolvasztották (az Apor- szobor samott-formáját kerek egy hétig égették), végül a ki­égetett samottot bronzzal ki­öntötték. A féltonnás szobor­hoz mintegy hétszáz kiló bronzot használtak fel. Maga az öntés — Györfi Sándor szerint — komoly szakmai felkészültséget, tu­dást igényel. — Huszonöt éve csinálom — mondja —, de még mindig tanulok valamit. A siker sok mindentől függ, nem lehet ab­szolút biztosra menni. Viszont nagyon szép dolgokat lehet kihozni az anyagból. Ottjártunkkor az utolsó si­mításokat végezték Apor Vil­mos szobrán, épp az egyes ré­szeket hegesztették össze, a var­ratokat munkálták el, drótkefé­vel faktúrát adtak neki, hogy felállítása előtt speciális eljárás­sal „szoborszínre” festhessék. Györfi Sándor reneszánsz típusú embernek tartja magát, szobrain a gondolat megszüle­tésétől a kivitelezésig mindent maga csinál. — így még az utolsó pilla­natban is lehetőségem adódik a változtatásra — jegyzi meg —, olyanra is van szemem, amire az öntőmestemek álta­lában nincs. Az öntés teljesen „összehoz” a munkámmal. Alkotó módon beleszólhatok a szobor végső kialakításába, a mondanivaló is több lehet benne, mint amikor más önti. — Kisplasztikát az ember a maga örömére készít, szobrot megrendelésre — válaszolja a karcagi Mester, amikor arról kérdezzük, van-e elég munká­ja. Számos köztéri szobra áll szerte az országban — leg­utóbbi katalógusában 24 jelentősebbet tüntetett fel —-, a többségük az Alföldön. Hiá­ba no, a dajkáló táj... Apor Vilmos egész alakos szobrát június 18-án szállítják Gyulára, ahol a talapzatra he­lyezve a végső kivitelezés mun­kálatait a helyszínen végzik el. Györfi Sándor szerint régen esett meg velük, hogy ennyire rövid határidőre — nem egé­szen két hónap alatt — kelljen szobrot önteniük. De szívesen tették és igyekeztek gondos munkát végezni. Bízik abban, hogy közmegelégedésre. Árpási Zoltán Törvénysértő működés? A történet szálai egy évre nyúlnak vissza Pusztaföld­váron. 1997. július 3-án Vetró László polgármester vezetésével testületi ülést kí­vántak tartani. Dr. Baranyi István képviselő indítvá­nyozta a napirendi pontok kibővítését, konkrétan azt, hozzon a testület határoza­tot a polgármester tisztségé­nek megszüntetéséről. Vetró László nem tette fel sza­vazásra a javaslatot, majd a polgármester és 4 képviselő- társa távozott a teremből. A maradottak — 5 tagú Földvá­rért Frakció — legitim testü­letnek minősítve magukat, folytatták a munkát, miután korelnököt választottak dr. Horváth István személyében. Azon a napon 4 határozatot is hoztak, majd 1998. március 31-éig ily módon működött a testület. Tavaly júliusban a közigaz­gatási hivatal törvényességi észrevételt tett a fenti határo­zatok és a testület törvénysértő működése miatt. Álláspontjuk szerint az 5 fősre „zsu­gorodott” testület (10 tagú volt akkor a pusztaföldvári testü­let) minősített többségi szava­zati arányt megkövetelő dönté­seket nem hozhatott, így nem dönthetett volna korelnök- és alpolgármester-választásról, a polgármester tisztségének megszüntetéséről sem —- ez a felperesi álláspont, merthogy az ügy a Gyulai Városi Bírósá­gon kötött ki. Az alperes (ön- kormányzat) jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. A bíróság a keresetet ala­posnak találta, ítéletében az 1997-ben hozott 4 önkor­mányzati határozatot hatályon kívül helyezte. Értesüléseink szerint az alperes jogi képvi­selője fellebbez a határozat el­len. Cs. I. A Szarvasi Krónika írja Közel hetven fotó a kiadványban Évente visszatérő eseménye a városnak, hogy május végén megjelenik a Szarvasi Króni­ka. Immár több, mint egy év­tizede teljesíti vállalt felada­tát: összefoglalja Szarvas és környéke helytröténeti kuta­tásait, publikálja annak eredményeit. A 12. szám központi témá­ja az agrárgazdaság. Az írá­sok tükrözik azt a hatalmas változást, amely 1990-98 kö­zött az agrárszerkezetben vég­bement. Néhány jellemző adat Gyulavári András tanulmá-- nyából: 1989-ben a város és vonzáskörzete 41000 hektár földterületéből 66% volt szö­vetkezeti, 31% állami és 3% magántulajdonban. 1997 vé­gén földek 90%-a magánkéz­be került. 8% az állami tulaj­don, 2% a szövetkezeti, ill. ta­gi tulajdon. A tulajdonosok száma 11592. A tanulmányt követően bemutatkozik a vá­ros több, mint húsz középgaz­dasága. A Jelenidőben című rovat egy periodikától szokatlanul friss: benne vannak az 1998- as választások feredményei, a képviselőjelöltek portréi, a Parlamentbe jutott helyi kép­viselők pályarajzai. A Szarvasról indultam című so­rozat idei vendége Bessenyei Antal festőművész, aki ugyan már két évtizede Hévízen él, de szinte teljes festői és rajz­pedagógiai munkássága Szar­vashoz kötődik. Munkáiból mintegy húszat be is mutat a kiadvány. A Múltunkat idézve egy le: geltetési társulat történetét közli. Dr. Molitorisz Pál rend­kívül alapos kutatómunkával mentett meg az enyészettől apró, de a helytörténet szem­pontjából rendkívül fontos adatokat, s rögzítette a múlt egyik „süllyedő” szerveződé­si formáját. A Krónika állandó szerzője a 80. életévét betöltött, de még mindig aktív Szőnyi Sán­dor, ny. gimnáziumi tanár. Ezúttal a város egykor rendkí­vül híres, Réthy-féle ecet­gyárnak történetét írta meg. Többszörösére bővült a Nemzetiségiek életéből című rovat. Bemutatkozik a szlovák és a cigány önkormányzat, Dr. Lentvorszki Anna pedig ala­pos tanulmányban vizsgálja a nemzetiségi együttélés formá­it és kérdéseit. Blaskó Mihály költő, aki a múlt évben mutat­kozott be a periodika hasábja­in, újabb verssel jelentkezik magyar és szlovák nyelven. A Szemle című rovat négy helyi szerző 1997-ben megjelent könyvéről ad ismertetőt és re­cenziót, és hat oldalon rögzíti a város 1997-ben történt leg­fontosabb eseményeit. Az In memóriám rovatban búcsúzik a város négy ismert személyi­ségétől. A 134 oldalas kiad­ványt közel hetven fotó teszi szemléletessé.-F­/Vi//?Ví akcióig <"+■ Minden Marshall, Epiphone, Gibson 10% i“* Korg 8% Roland, Yamaha 250 000 Ft felett 5% kedvez­mény. Iskoláknak, művelődési intézményeknek okta­tási kedvezmény! >"► Magánszemélyeknek személyi igazolvány el­lenében hitel, vállalkozóknak, cégeknek lízing. Jegyek elővételben is kaphatók a cirkusz pénztárában! |

Next

/
Thumbnails
Contents