Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-15 / 138. szám

KÖRKÉP 1998. június 15., hétfő © Titkos szavazás A közelmúltban lemondott a Gvomaendrődi 2. Számú Alta­lanos Iskola igazgatója. A város elöl járói úgy döntöttek, az elkö­vetkező egy évre megbízással állítanak vezetőt a tanintézet élére. A személy kiválasztásá­hoz az iskola tantestülete véle­ményét is kikérték. A titkos szavazás eredménye arról ta­núskodott, hogy a legtöbben Fülöp Istvánnét, az iskola alsó tagozatán tanító igazgatóhelyet­test látnák szívesen az igazgatói poszton. Arról, hogy ki kapja az egy évre szóló igazgatói megbí­zást, e vélemény figyelembevé­telével hamarosan dönt a képvi­selő-testület. A szavazásra egy­behívott tantestület elfogadta az iskola pedagógiai programját. (csath) Támogatják a stúdiót Gyomaendrődön a kábeltévé helyi csatornáján ősztől a képes hirdetések és az egyéb közérde­kű információk mellett a képvi­selő-testületi ülésekről és a vá­rosi rendezvényekről is láthat közvetítést a lakosság — hang­zott el a gyomaendrődi kábelté­vé stúdiójának múlt heti avatá­sán. Az ünnepségen Homok Er­nő, a stúdió üzemeltetője el­mondta, amint a technikai felté­teleket sikerül megteremteni, szerkesztett műsorokkal is szí­nesítik a helyi csatorna kínála­tát. Szűcs Imre, a kábeltévé-há­lózat kiépítője arról számolt be, hogy a napokban bekötötték a hálózatba a századik lakást. Az avatáson dr. Dávid Imre polgár- mester azt ígérte, a stúdió a technikai fejlesztésben számít­hat az önkormányzat támogatá­sára. (r) Ingyen fagyi Méhkeréken az idén minden ed­diginél látványosabb gyermek­napi mulatságban volt részük nemrégiben a legkisebbeknek. A helyi általános iskola diákön­kormányzata szervezésében a sportpályán várták színes prog­ramok a diákokat. Régi hagyomány, hogy a gyermeknapon a Sarkadi Rend- a őrkapitányság munkatársai is részt vesznek. Nagy sikert ara­tott a rendőr bácsik autója és motorja, melyet a bátrabbak — persze felügyelettel — meg is lovagolhattak. A több, mint két­száz gyermek helyi vállalkozók jóvoltából ingyen fagylaltnak és üdítőnek örülhetett. Netye György, a diákönkor­mányzat munkáját segítő peda­gógus lapunk kérdésére el­mondta: évente több alkalom­mal szerveznek programot a te­lepülés általános iskolásainak, szerencsére támogatók is min­dig akadnak, akik tudják, a gyermeköröm a legszebb öröm. —mj— Hatan találkoztak az egykori 39-ből A 39 egykor végzett diákból hatan találkoztak szomba­ton Békéscsabán, az evangé­likus gimnáziumban, az ágostoni hitvallású evangéli­kus Rudolf gimnázium 1937—38-ban érettségiző osztályából. A hatvanéves érettségi talál­kozó résztvevői — Láng Mik­lós, Brózik István, Komlósi Sándor, Simon József, Török Szabolcs, Lajkó Sándor és Brózik János tanár úr — nem­csak az elmúlt diákévekre, ha­nem azokra az osztálytársaik­ra és tanáraikra is emlékeztek, akik már nem lehettek közöt­tük, hiszen az osztályból már csak nyolcán élnek, a tanárok közül pedig csak egy lehetett jelen a találkozón. A diákéveket felelevenítve a legmesszebbről — Los An­gelesből — érkezett öregdiák elmesélte, élete legboldogabb pillanata volt, amikor kilenc intő után, csak vallásból és testgyakorlásból nem kapott megrovást, a várt osztályis­métlés helyett mégiscsak megkapta az elégséges osz­tályzatokat. Az akkori „érettségi vizsgálatok” ered­ményeit böngészve kitűnt, 1938-ban még érettek, jól érettek, jelesen érettek és ki­tüntetéssel érettek lehettek a végzős diákok. Az érettségi találkozó résztvevői egykori osztályfőnökükre, a száz éve született dr. Szeberényi Lajos­ra is emlékeztek. (Kovács) A régi emlékek felidézése az osztály tabló előtt FOTÓ: SUCH tamás Xaver Varnus új CD-felvétele Egyedülállónak számító CD jelent meg nemrégiben az Aquincum Archive Kft. gon­dozásában. A budavári Má­tyás-templom új, öt manu- álos nagyorgonáját 1984-ben építette a csehországi Rieger orgonagyár, s azóta egyetlen olyan felvétel sem készült róla, amely akár előadója, akár műsora okán jelentős sikerre számíthatott volna a nemzetközi hanglemezpia­con. Ezt a hiányt pótolja most Xaver Varnus 1997. november 28-i hangversenyének felvétele, amelyet a művész a Pozitív Gondolkodók Fesztiváljának nyitányaként adott több, mint kétezer hallgató jelenlétében. A hangverseny érdekességének számított, hogy néhány pilla­nattal a kezdés után a nagyor­gona számítógépes vezérlése felmondta a szolgálatot, így a kézi vezérlésre való átállítás harminc perce alatt Xaver Vamus a templom szentélyé­ben lévő kisorgonán adott Bach-kívánsághangversenyt a nagyérdeműnek. A másik egyedisége a kon­certnek a ritka műsorválasztás Két hangversenyre készül volt. A lemezen szereplő első mű a fiatalon meghalt francia romantikus szerző, Léon Boellmann Gót Szvitje, amely annyira gótikus csupán, mint a neogót Mátyás-templom, de él­vezetes muzsika a Szép Korból, különösképpen utolsó tétele, a Toccata, mely a francia orgonis­ták mintegy száz esztendeje kedvelt erődemonstrációja. Xavér Vamus Wagner-átira- tai (Álmok, Dal az Esthajnal­csillaghoz) a művész 1985-ös, New York-i bemutatkozó hang­versenyére készültek, és nyerték el a legendás zongorafejedelem, Vladimir Horowitz tetszését. A lemez kétségtelenül legforróbb pillanatait (mint általában Xaver játékában mindig) az improvi­záció jelenti, melyhez a három témát (Hull a pelyhes fehér hó, János bácsi, Csöndes éj) szere­tett „zenei anyja”, Kistétényi Melinda adta. A hangverseny befejezése­ként Xaver Varnus a vikto­riánus angol komponista, Edward Elgar zenekari induló­ját játszotta Diana hercegnő emlékére, aki az orgonavirtuóz londoni hangversenyén jelen volt, és nagy elismeréssel nyi­latkozott e mű előadásáról. Xaver nyáron két ízben áll a budapesti közönség elé: július elsején a Ferencvárosi Ünnepi Napok keretében Bach—Mozart hangversenyt ad a Kálvin téri re­formátus nagytemplom szép hangú, ám ritkán hallható orgo­náján (e koncertre a kibocsátott ezerhatszáz jegy több, mint két­harmada már elkelt), augusztus 20-án pedig Tűzijáték-zene- párbajt vív az örökifjú jazzorgo­nistával, az emlékezetes Rhoda Scott-tal a budai Vár ötezer sze­mélyes, „oroszlános” udvará­ban. E hangverseny mottója: „Hozd a kispárnádat, vizezd be a hajad és csodáld a petárdákat!” Niedzielsky Katalin Emléktábla-szentelés Gyulán Ötven évvel ezelőtt, 1948-ban államosították az egyházi is­kolákat, Gyulán a nagy- románvárosi görögkeleti ele­mi iskolát is, melyben generá­ciók román anyanyelvükön sajátíthatták el az alapismere­teket. Pénteken a Vár utcai, volt iskolaépületnél az egyko­ri diákok táblaavatással, ge­nerációs találkozóval emlé­keztek a régi időkre. Az első alkalommal szervezett találkozón Szilágyi Péter egy­kori tanár ünnepi beszédében emlékezett az iskolára, a több, mint 200 éves román nyelvű oktatásra, a tanítókra, akik lám­pásként szolgálták a román tu­dat megőrzését, szellemi életé­nek gyarapítását. Megemléke­zett Emanoil Ardeleanról, Ion Barbulescuról, Ion Ionescuról, Botto Györgyről, Szabó Deme­ter esperesről, Negru György lelkész tanítóról, Rácz György­ről, Mészáros Tivadarnéról, Oltean Tódorról. A kétnyelvű emléktáblát a je­len lévő Árad Megyei Kulturá­lis Felügyelőség támogatásával a Magyarországi Román Orto­dox Püspökség és az iskola volt tanulói állították. Ardelean Pál püspöki vikárius és Puskás Péter esperes szentelték meg, majd helyezte el koszorúit a püspökség, a Magyarországi Románok Országos Önkor­mányzata és az egykori diákok, akik idős koruk ellenére szép számmal eljöttek a generációs találkozóra. Sz. M. Tanévzáró a színiiskolában A harmadik végzős osztály került ki az idei tanévben a békéscsabai Jókai Színház­ban működő Fiatal Színház- művészetért Alapítványi Szí­niiskolából. Az Év hallgatója díjat a szombati tanévzárón Marton Róbert II. éves hall­gató vehette át. — Az iskolát szakmai körökben elismerik, és azon két, három in­tézmény közé tartozik, amelyet a hazai színioktatás területén el­ismernek és elfogadnak — mondta a tanévzárón Konter László színházigazgató, az isko­la vezetője. Az iskola jól képzett tanerővel dolgozik, és munká­juk eredményességét bizonyítja, hogy végzős hallgatóik évről évre szerződéshez jutnak, sőt, jó néhány színházban jelentős fel­adatokat, főszerepet kapnak. Az idei tanévzárón nyolcán indultak el a nagybetűs életbe, hogy a világot jelentő deszká­kon tudásukkal, tehetségükkel meghódítsák a közönséget. A tanévzárón egy korábbi mu­lasztást is pótolt az iskola, hi­szen a színházban végzett első évfolyam tablója és a növendé­kek aláírása az akkori ballagás­kor nem került ki a színház fo­lyosójának falára. így mindezt most, a szombati tanévzárón pótolták. K. A. Lopott Mercedest fogtak Battonyán A Lökösházi Vámhivatal két szolgálati helyén a június 8- ától 14-éig tartó héten 45 ezer utas lépte át az államhatárt. Battonyán csütörtökön külö­nösen erős volt a forgalom, két sávban folyt az útlevél-, il­letve a vámkezelés; a Románi­ába tartó utasok többsége Né­metországból érkezett a ha­tárátkelőhelyre. A vámosok 9 esetben összesen 58 ezer Ft értékben szabtak ki vámot a bejelentett áruk után. Vámszabály sértés miatt két al­kalommal kellett eljárniuk. Egy belépő román autóbusz külső rejtekhelyein (az alvázon, az üzemanyagtartályon) 1275 do­boz, egy utas poggyászában pe­dig 100 doboz cigarettát talál­tak. Ezekért együttesen 22 ezer Ft pénzbírságot kellett fizetniük az elkövetőknek. Egy 30 év körüli olasz állam­polgár szombaton, június 13-án este jelentkezett Battonyán kilé­pésre egy 10 millió Ft-ot érő, 1997 áprilisában forgalomba he­lyezett Mercedes 210-es típusú személygépkocsival. Az keltette fel a vámosok gyanúját, hogy a fiatalembernek — a tipikus au­tófutárokhoz hasonlóan — nem volt semmilyen útiholmija. Őt is, és a gépkocsit is alapos ellen­őrzésnek vetették alá. Még be sem fejeződött a vizsgálat, ami­kor kiderült: a Mercedest június 5-én lopták el Triesztben, s az ottani rendőrség azóta körözi. A vámhivatal parancsnoka, Kiss László pénzügyőr százados arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a román kormánynak a hétvégén közzé tett rendelete, melynek értelmében megszűnt a magyar állampolgárokat sújtó „tankadó”, nem okozott érzé­kelhető forgalomnövekedést. „A benzincsempészek eddig sem fizettek, az átlag magyar állampolgár pedig nem utazik a szomszédos országba csak azért, hogy az itthoninál alig valamivel olcsóbban tankoljon” — mondotta. M. Gy. Húsz regényt ismertetnek Olvasni jó! Ezt a tapasztalatu­kat szeretnék a szerzők — civil­ben magyar szakos tanárok — megosztani olvasóikkal, legfő­képpen az érettségiző-felvételi­ző diákokkal. Olyan olvasás­technikába avatják be őket, amellyel elkerülhetik a köz­nyelv sémáit és csapdáit, elsajá­títhatják a szóbeli és írásbeli megmérettetéskor elvárt be­szédmódot. Naiv olvasókból műértő-műélvező, igazi olva­sókká válhatnak. A szerzők 20 regényt ismertetnek, ebből 12 magyar, 8 külföldi, 14 XX. szá­zadi, 6 régebbi korokból való. Ezeket a regényeket tematikai vagy más jellegű rokonságuk okán párokba rendezik — ez a kötet újdonsága is —, és lépés­ről lépésre bevonják az olvasó­kat a műalkotás világába. A kötet felépítése a követke­ző: Először mindegyik regény szerzőjéről lexikonszerű tömör­séggel közlik a legfontosabba­kat. Azután a cselekmény tömör ismertetése következik, idéze­tekkel megtűzdelve. így azok számára is felidézik az elbeszélt történetet, akik már régen olvas­ták a művet, de felkelthetik azok érdeklődését is, akik még nem találkoztak az adott műalkotás­sal. A cselekményt ismerni fon­tos ugyan, de nem elégséges. Az igazi elemző munka csak utána jöhet. A szerzők következetesen ugyanazokra a regényelemzési szempontokra térnek ki minden esetben: ábrázolási mód, az idő és a tér, az elbeszélő, a szereplők és a történetbefogadó viszonya. Ezek nyilvánvalóan a legfonto­sabb szempontok, melyekről minden epikus műalkotás elem­zésekor szólni kell. Az elemzé­sek mintaszerűek, tanulhatóak, akár taníthatóak. Tehát jók. Az elemző munka nehéz, de élvezetes folyamata után juthat el az olvasó a mű megértéséig, azaz a mű értelmezéséig. A regénypárok nemcsak egymás­sal folytatnak dialógust, hanem az olvasókkal is, sőt az olvasók egymással is. Több évszázados művek esetében a befogadás történetébe is bepillanthatunk: szembesíthetjük az egykori ér­telmezéseket a maiakkal, a má­sokét a sajátunkkal. Minden műalkotásért meg kell küzdeni az előbb felvázolt hosszú, de szellemileg annál izgalmasabb folyamatban, s ha ez sikerül, akkor mondhatjuk el, hogy megértettük a művet. Olvasni jó. Az olvasás az ember „gyönyörű képessége”, mely semmi mással nem pótol­ható, azok a készségek, amelye­ket az olvasás kialakít, vagy ép­pen megalapoz, semmi mással nem helyettesíthetők. Olvasni kell! (Bereményi Könyvkiadó, 1998.) Somi Éva Keverékek szépségversenye, (y) Keverék kutyák szépségversenyét tartották va­sárnap Békéscsabán, a piacon, ahol első ízben rendeztek kutya-, macska- és kisállatvásárt, valamint tenyésztői találkozót. Képünkön a verseny győztese, Picur fotó: such tamás

Next

/
Thumbnails
Contents