Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-13-14 / 137. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. június 13-14., szombat-vasárnap „Kis könyvmolyok”, (e) A dobozi könyvtárban júni­us 18-án 10 órától indul út­jára egy kisdiákoknak szóló programsorozat, a „kis könyvmolyok” kifejezés ez­úttal a könyvek közt szíve­sen válogató, olvasni, kalan­dozni vágyó gyerekekre utal. A nyári szünidei soro­zatban az első alkalommal vetélkedőkre, játékokra, vi­deózásra jelentkezhetnek a könyvbarát fiatalok. Fűtés-korszerűsítés, (z) A békési Hajnal István Szo­ciális Központban 14 millió forintos költséggel befejező­dött a fűtés-korszerűsítési program. A fűtést a napkol- lektoros melegvíz-ellátással kombinálták, az elavult gőz­kazánokat korszerű meleg­vizes kazánok váltották fel. Zsadányi esőrekord, (i) A minap fél óra alatt több mint 40 milliméteres eső zú­dult Zsadányra. Dudás Árpád polgármester el­mondta: a települést még­sem öntötte el a belvíz. Ez annak köszönhető, hogy a tavaly pályázati támogatás­sal felújított belvízelvezető árkok jól működtek. Szépségverseny, (y) Pedigrétől függetlenül a há­zi kedvenceket várják vasár­nap 10 órára a békéscsabai piacra, ahol a megyében elő­ször rendezik meg a Pedig­ree keverék kutya szépség- versenyt. A szépségverseny mellett egésznapos kutya-, macska-, kisállatvásárt és te­nyésztői találkozót rendez­nek reggel hat órától. Rendőrségi hírek, (d) Teg­nap délben Csanádapáca és Te­lekgerendás között két személy- gépkocsi frontálisan ütközött, hárman szenvedtek könnyű sé­rülést. Békéscsabán 15 óra táj­ban a Fiume eló'tt ütközött sze­mélygépkocsi és segédmotor­kerékpár, egy könnyű sérült szenvedte a találkozót. Eltűnt, körözik, (d) Újkí­gyóson, a Radnóti utca 11. szám alóli házból június 10-e óta el­tűnt és ismeretlen helyen tar­tózkodik az 1954-es születésű Nagy Lajos. Személyleírása: 174 centiméter magas, vékony testalkatú, bajuszos férfi, aki világos színű nadrágot és sport­cipőt viselt. „ÚGY ÍRJ, AHOGY BE­SZÉLSZ, ÉS ÚGY BE­SZÉLJ, AHOGY ÍRSZ.” (Vük Karadzsics) Duzzasztómű-rekonstrukció Gyulánál 313 millió forintos nagyberuházás a Fehér-Körösön A 102 éves régi tűs gátszerkezetet új váltotta fel Gyulánál, a Fe­hér-Körösön. A térség vízgazdálkodásában fontos szerepet ját­szó, új tömlós gátszerkezet a tömló' féltöltésével készen áll a mű­ködésre. A rendszert Litauszky István, a KHVM főosztályveze­tő-helyettese helyezte üzembe tegnap. A helyszíni sajtótájékoztatón Bak Sándor, a KÖVIZIG igaz­gatója elmondta, bár a mű még nem kész teljesen, az időpont jelentőségét az adja, hogy a duzzasztás 338 nap után meg­kezdődhet. A gyulai duzzasztó­mű 1896-ban épült a Fehér-Kö­rösön, az elzárást 300 vörösfe­nyő tű biztosította. A duzzasz­tómű 1977-ben kiegészült, majd 1995-ben a részletes álla­potfelmérés nyomán megállapí­tották átépítésének szükséges­ségét. A rekonstrukció 1997 szep­temberében kezdődött, az eltelt 9 hónap alatt elkészült a meg­hosszabbított fenékgát, beépí­tették a vízfeltöltésű tömlős gá­tat. A duzzasztómű automatikus működtetéssel biztosítja a víz­szinttartást, az árvizek levezeté­sét, télen is üzemelhet és alkal­mas a jég leeresztésére. Minden műtárgy még nem épült be, nem készült el teljesen a keze­lőépület és a terület rendezése. A teljes rekonstrukció 313 mil­lió forintba kerül, a tervezett határidő október vége. A terve­ket a Konstruktőr Kft. készítet­te, a kivitelező a Hídépítő Rt. —KÖVIÉP Kft. konzorcium. A duzzasztómű átépítése a víz­ügyi kezelésben lévő nagymű­tárgyak rekonstrukciós program keretében folyik. Ez a tömlős gát a második Magyarországon, ilyen duz­zasztó csak a Rába folyón, Nicknél működik még. A töm­lőszerkezet Szlovéniában ké­szült, a SAVA gyárban, a hely­színi szerelést és a tömlő feltöl­tését is ők végezték. Az Élővíz- csatornába végre gravitációsan jut a víz — állapították meg örömmel a vízügyiek, szolnoki és szegedi kollégáiknak bemu­tatva a létesítményt. A 338 nap alatt a csatorna vízellátását szivattyúk biztosították. A tűsgátat ősszel jegesedés előtt le kellett szerelni, tavasszal üzem­be helyezni — embert próbáló munka volt. Sz. M. Köszöntők pedagógusnap alkalmából A Magyar Iparszövetség Ok­tatási Központ megyében mű­ködő tanárait, szakoktatóit, szakembereit köszöntötték tegnap Békéscsabán, a Party étteremben pedagógusnap al­kalmából. Az oktatási központ tíz éve ha­gyományosan rendezi meg pe­dagógusnapi ünnepségét, ahol az országban működő vala­mennyi oktatójukat megvendé­gelik és megajándékozzák. Bé­késcsabán 45 pedagógust láttak vendégül, megköszönve eddig végzett munkájukat. Az iparszövetség oktatási központja 1977 óta működik. Közel 100 szakmában képez­nek, a hagyományos iskola- rendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Ez a tevékenységük az utóbbi időben iskolarendsze­rű szakképzéssel is bővült. Az oktatási központ bizonyítvány­kiadási és vizsgáztatási jogosít­ványokkal is rendelkezik, tan­folyamaik az Országos Képzési Jegyzék szerinti képesítést ad­ják. Elsősorban a kézműves szakmákban, de a közgazdasá­gi, informatikai képzésre is fi­gyelve szervezik tanfolyamai­kat. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ keretein belül országosan 550 oktató vesz részt a képzések lebonyolításá­ban. (y) Megint lebeg az ügyészség szervezete (Folytatás az I. oldalról) — Melyik megoldást tartják helyesnek az ügyészek? — Az ügyészek többsége, szinte egésze a parlamenti alá­rendeltséget tartja helyesnek a minisztériumi irányítás helyett. A jelenlegi alkotmányos hely­zetben jól tudott és tud működ­ni, megfelelően, politikai befo­lyástól mentesen ellátja a fel­adatát, távol tartja magát min­den politikai iránytól. A leg­főbb ügyész évenként jelentést készít az Országgyűlésnek, melyben elemzi a szervezet munkáját. A parlamenti bizott­ságok megtárgyalják a doku­mentumot, a plenáris ülés átte­kinti a jelentést, minden képvi­selő megkapja az anyagot. A honatyák interpellációt nyújt­hatnak be, számon kérhetik, mit tett vagy mit nem tett az ügyészség, általános kérdésben, a bűnözés, bűnmegelőzés témá­jában is kérdezhetnek. — A változtatás hívei arra is hivatkoznak; hogy Európa leg­több államában kormányzati Dr. Kovács László: ,pl jelen­legi alkotmányos helyzetben az ügyészség távol tudja tar­tani magát minden politikai iránytól” alárendeltségben működik az ügyészség. — Európában 4-5 olyan or­szágot ismerünk, amelyben par­lament irányítja az ügyészséget, a többiben az igazságügy-mi­niszter alárendeltségében dolgo­zik a szervezet. Az ügyészség feladata ellátásában nem lehet olyan mérhető különbséget meg­állapítani, hogy kimondhassuk az egyik vagy a másik modell tö­kéletességét. A legfőbb ügyész úr széles kitekintéssel rendelke­zik, sok nyugat-európai ország ügyészségével áll kapcsolatban, pontos rálátása van a szervezetek működésére. Azt tapasztalta, hogy nagy az érdeklődés a ma­gyar modell iránt, olyannak te­kintik, amelyet meg kell vizsgál­ni, s ha megfelelőnek találják, követni érdemes. A legfőbb ügyész úr egykori tudományos álláspontja a kormányzati aláren­deltséget tartotta megfelelőnek Magyarországon. Később az ügyészség gyakorlati munkája, ,az idő közbeni változások, az egymás után született tudomá­nyos munkákban napvilágot lá­tott érvrendszerek, a politika ma­gatartása azonban arra késztette, hogy változtasson a véleményén. Ma egyértelműen a parlamenti felügyeletet tekinti Györgyi Kál­mán a demokráciában megfelelő és követendő megoldásnak. László Erzsébet VÉLEMÉNYEK Mi (meg)hallgatni is tudunk Mostanában sokan bekopogtatnak az orosházi szerkesztőségbe. Ki-ki a maga sérelmét, bána­tát osztja meg velünk. Tapasztalatom szerint a keserűség hamarabb megoldja az emberek nyelvét, mint az öröm, az elégedettség. Persze nem vagyunk egyformák. Mint ahogy azok az olvasók sem, akikkel gyakran találkozom, akik a legfrissebb cikkek olvasása után hozzá­fűznek néhány gondolatot. — Szívemből szóltak, amikor a kortalan, nemtelen női al­kalmazottak sorsáról írtak jegyzetet — nyugtázta aznapi tel­jesítményünket valaki. — Én azóta csípem le a petúnia el­hervadt virágait, amióta azt írtátok, hogy ellenkező esetben megindul a magképzés — mondta a minap olvasónk. Más vi­szont éles kritikával illette a Hírlapot, mert más újságokhoz hasonlóan ez a sajtótermék sem foglalkozott az 1920. június 4-én Trianonban történtekkel. Annyi megjegyzés azért ide kívánkozik, hogy másnap a Hírlap két hír erejéig cikkezett a fent említett témáról — ezúton is köszönjük, hogy figyel­münket erre is felhívták, merthogy napjában jószerivel tíz­egynéhány (ha nem több!) ímivaló sorakozik a tennivalóink között. Vannak viszont olyan problémás esetek, amiket nem a nyilvánosság bevonásával igyekszünk megoldani. Ilyen pél­dául annak az orosházi, Sámsoni utcában lakó asszonynak a panasza, aki a vízelvezető csatorna bűze miatt keresett ná­lunk megoldást. Megígértük, ha tudunk, segítünk. Ha vi­szont csupán egy kiadós beszélgetés hiányzik az ember lelki békéjének elnyeréséhez, abban is partnerek vagyunk. Csete Ilona Azok a legendás pofonok Nyomják Krahácsot? Ettől krahácsolnunk kell! Azt írja az újság — a mienk —, hogy a gyulai MSZP-szervezet újdonsült (augusztu­sig) ügyvezető elnöke szerint az egyik me­gyebeli napilap nyolc éve sajtókampányt folytat a város mindenkori vezetői ellen. Pél­dául a szocialista alpolgármesterrel szemben. Itt valami sántít. A város első szocialistájává avanzsált urat csak felületesen ismerem, utoljára akkor hallottam róla, amikor az első szabad vá­lasztás előtt, 1990. március 14-én éjjel maradandó testi ká­rosodásokat okoztak egymásnak a későbbi koalíciós part­ner, az SZDSZ hasonlóképp lelkes aktivistájával. Vakme­rősége előtt immár másodjára adózhatom tisztelettel. Ám van amikor az ember nem az öklét használja. Az előző önkormányzati ciklus időszakában a sajtó az akkori ellenzék (például a szocialisták) által feltárt, szállított ügyeket írta meg a városi vezetés ügyes-bajos dolgairól. S ebben nincs is semmi kivetnivaló: a hatalom kormányoz, az ellenzék bírál, ellenőriz és rajtakap, a sajtó pedig segít a nyilvánosság elé tárni mindezt, (helyzeténél fogva) in­kább ellenzéki alapállásból. Akárcsak ma, amikor a mai ellenzék látja el a sajtót értékes munícióval, ugyancsak na­gyon helyesen. Arról viszont aligha a sajtó tehet, hogy ős­erdei burjánzással teremnek ügyek a sajátos gyulai mikro­klímában. Örömmel olvasom, hogy az új pártfőnök tudatta a világ­gal: az alpolgármester elleni vizsgálatok kedvezően zárul­tak. Hát voltak?! A kérdés csak az, kinek mi a kedvező, s valóban lezárultak-e? Jó lenne, ha az illetékesek efféle megszólításszámba menő nyilatkozatok hatására késztetést éreznének a tárgyilagos tájékoztatásra. Hogy a leginkább érintetteknek ne évnyi késedelemmel, az ügy lezárása után kelljen megtudniuk, mit akartak tőlük. Annak pedig elismeréssel adózok, hogy az országgyűlé­si választásokból okulva, az MSZP legalább helyi szinten törekszik a helyhatósági választások előtti jó sajtómunká­ra. Kiss A. János Legeltetés: olcsó takarmányozás Teleház egy faluközösségért Hazánkban a gyepgazdálko­dás a rendszerváltás eló'tt ka­pott kitüntetett szerepet. A nagyüzemi állattenyésztés visszaszorulásával a takar­mánynövények előállítása is háttérbe került. A szakembe­rek szerint azóta sem jöttek létre azok a kisparaszti gaz­daságok, amelyek átvehetnék e tekintetben a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok szerepét. A takarmányfű-nemesítés hazai bázisának számító Szarvason tartotta együttes ülését a közel­múltban az MTA Állatnemesí- tési, Állattenyésztési és Takar­mányozási Bizottságának Gyepgazdálkodási Albizottsá­ga, valamint a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Növényter­mesztési Társaság Gyepgazdál­kodási Szakosztálya. A rendez­vényen az agrár-felsőokta­tásban dolgozó valamennyi gyepgazdálkodási szakember részt vett. Az ülés házigazdája a DATE főiskolai kara volt. A tanintézet főiskolai ad­junktusa, dr. Czinkoczky Mi­hály lapunknak elmondta, a le­geltetés a legtermészetszerűbb és a legolcsóbb takarmányozási forma. A célt, nevezetesen, hogy minél több állatot ilyen egészséges körülmények között tartsanak, csak úgy lehet elérni, ha jó minőségű vetőmag áll rendelkezésre. Ezzel foglalko­zik a gyepgazdálkodás egyik fontos tevékenységi köre, a vetőmag-előállítás. A főiskolai adjunktus szerint célszerű az idehaza nemesített növényfaj­ták vetőmagját választani, mert a külföldi nem bírja a hazai időjárási körülményeket, a szá­razságot és a hótakaró nélküli hideget. (r) Kötegyánban a napokban adták azt az irodát, mely szolgáltatása­ival minden bizonnyal hamar a településen lakók szívébe lopja magát. A „Teleház” — mely a megyénkben egyedülálló — léte­sítésére az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi ügynöksé­ge pályázatán 2,7 millió forintot nyert a Kötegyáni Baráti Kör. — Lapunkban többször beszá­moltunk a Te le házzal kapcsola­tos fejleményekről, a hivatalos kapunyitás után vagyunk né­hány nappal, voltaképpen mi most a feladatuk? — kérdeztük Ungvári Mihályt, a kör elnökét. —- A munka oroszlánrésze következik most. A pályázattal vállalásaink vannak, ezeket tel­jesítenünk kell. A Teleházat a „Hálózat a demokráciáért prog­ram” mintájára működtetjük. Ez azt jelenti, hogy a helybelie­ket kell szolgálnia a háznak, ami tulajdonképpen egy infor­mációs központ. A megnyitó­ban úgy fogalmaztam: szá­munkra a Teleház a demokrácia gyakorlásának a színtere. — Mondana egy példát? — Tegyük fel, hogy az egyik nyugdíjasunk nem tud kitölteni valamilyen okmányt, akkor segí­tünk neki. A számítógépeinket, a faxunkat használhatják a helyi vállalkozók. Nyáron iskolásaink­nak szervezünk történelmi és kézműves tábort, ahol megtanul­hatnak régi magyar mestersége­ket, településünk múltjáról hall­hatnak. Tervezünk továbbképzé­seket, számítógépes tanfolyamo­kat. Arra próbáljuk majd rávezet­ni az embereket, hogy vegyék kezükbe az életük irányítást, ta­nulják a demokráciát. A másik fontos dolog a kistérségben való gondolkodás, az összefogás le­hetőségének kihasználása a gaz­daságban, a kultúrában és az ide­genforgalomban. Mindebben ka­pocs szeretnénk lenni. M. J. 1998. június 14>én HOLNAP BÉKÉS MEGYEI Élő embert szeretnének menteni A mamát kilenc­méteres iszap alatt találták meg Hölgyem, akar Ön úrinő lenni? Egy konzuli partin akárkivel nem jelenhetek meg

Next

/
Thumbnails
Contents