Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-07 / 106. szám
a 1998. május 7., csütörtök VÁLASZTÁS ’98 (-------------í---------------------------------------------------------------------------------------------— növekvő tőkebefektetést, munkahelyteremtést a vállalkozások támogatásával, — versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság feltételeinek megteremtését, az önszerveződő szövetkezések támogatását, — a térségi fejlesztési programok bekapcsolását az európai integrációs folyamatokba, — a nyugdíjak értékmegőrzését, a nyugdíjasok növekvő támogatását, — a munkabéke elősegítését, a munkavállalói érdekvédelem feltételeinek javítását, — az esélyegyenlőség erősítését az oktatásban, a helyi kezdeményezések erősítését. Vállaljuk, hogy céltudatosan folytatjuk azt a munkát, mely elvezet a közbiztonság javulásához, a gazdaság megalapozott fejlődéséhez, a mezőgazdaság talpra állásához, a térségi elmaradások csökkentéséhez, a becsületes, tisztességes emberek félelem nélküli boldogulásához. Végh László — Fidesz Kedves Békéscsabaiak, tisztelt Választópolgárok! Végh László vagyok, 34 éves, családos, két leánygyermek édesapja. 1988-ban szereztem diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, utána a békéscsabai Csabatáj Mgtsz-nél dolgoztam. 1990-ben önkormányzati képviselőként tagja, majd elnöke lettem a gazdasági bizottságnak. 1994 óta Békéscsaba város gazdasági és városüzemeltetési ügyeiért felelős alpolgármestere vagyok. 1998-ban az a megtiszteltetés ért, hogy a Fidesz—Magyar Polgári —Magyar Polgári Párt Párt jelöltjeként indulhatok az országgyűlési képviselő-választáson. Miért vállalkoztam erre? Békéscsaba alpolgármestereként módom volt áttekinteni és bizonyos mértékben alakítani városunk gazdasági és kulturális életét. Tudom tehát mi az, aminek képviseletére országos szinten vállalkozom. Mi a célom? Térségünk infrastrukturális elmaradottsága komoly gátja az egészséges fejlődésnek. Városunk és környezetünk gazdaságát tehát aktívabban be kell kapcsolni az ország vérkeringésébe. Erre szolgálhat például az ipari park megteremtése, ami munkahelyek százait jelentheti. Valódi képviseletet szeretnék biztosítani a városnak, amely jelentős beruházásokat is hoz. A város és a térség fejlődése nagyban függ a mezőgazdasági termelésben résztvevők helyzetétől. Ezért nagyon fontos, hogy a termelők kiszolgáltatottságát megszüntessük. Lehetőségeinkből annyi valósulhat meg, amennyit kemény munkával megteremtünk magunknak. Méltóbb életkörülményeket csak akkor tudunk teremteni, ha Ön szövetségesként mellém áll! Velkey Gábor — Szabad Demokraták Szövetsége (35 éves, tanár, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia békéscsabai csoportjának munkatársa. Felesége matematikát és számítás- technikát tanít a Közgében. Két fiuk van, Gábor és Sándor, szeptemberre várják harmadik gyermeküket.) Eddigi munkám során — tudományos kutatóként és négy éve ön- kormányzati képviselőként — részleteiben foglalkoztam az önkormányzatiság, az oktatás, a szociális ellátás, a nyugdíjrendszer, a munka- nélküliség és a területfejlesztés kérdéseivel. Térségünk ma sajnos az ország egyik legrosszabb helyzetű területe. Békés megyét és Békéscsabát elkerülték a nagyobb tőkebefektetések és a hátrányok csökkentését szolgáló állami támogatások, infrastrukturális beruházások is. Mindez a térséget képviselő országos és megyei politikusok kudarca is. — Térségünknek jóval erőteljesebb képviseletre van szüksége ahhoz, hogy ne legyünk „lesajnált, szegény rokon” az ország fejlettebb részein élők számára, hanem a hátrányok csökkenjenek, és az itt élők többsége is élvezhesse a fejlődés kézzelfogható eredményeit. — Parlamenti képviselőként az információk széles körű elterjesztésével, a kicsinyes pártküzdelmek helyett az összefogás elősegítésével szeretném elérni azt, hogy a város lakosságáért eredményes és méltó képviselet dolgozzon a parlamentben. — Ha Békéscsaba és a környező települések jövője a tét, nem azzal kell foglalkozni, ami elválaszt, hanem azzal, ami összeköt — csak így biztosítható a kívánt fejlődés. Kérem, érezze át a parlamenti választások tétjét, lássa mindannyiunk felelősségét abban, hogy mi fog történni az országban, és milyen jövő vár a Békéscsabán, Gerlán, Mezőmegyeren, Csabaszabadiban élőkre. Nem akarjuk, hogy felelőtlen gazdasági ígéretek miatt újabb megszorítások következzenek, most már mindannyian érezni szeretnénk az elmúlt négy év áldozatvállalásának eredményeit. Találkozunk május 10-én. 2-es választókerület Budavári Albert — Munkáspárt Tisztelt Választópolgár, kedves Barátom! 53 éves vagyok, nős, egy gyermekünk van, aki a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanul. Feleségem nyugdíjas. Végzettségem mezőgazdasági gépészmérnök. Előbb a Békéscsabai Állami Gazdaságban, majd a Munkácsy Tsz-ben dolgoztam 26 éven át. 1993-ban a mező- gazdaságot otthagytam, és a gyulai várfürdő főmérnöke lettem. 1997 decembere óta nyugdíjas vagyok. A Munkáspártnak nem vagyok a tagja, de a párt politikájával egyetértek és támogatom. Egyetlen párt, amely a baloldali értékeket megőrzi. Munkát, biztos megélhetést és kiszámítható jövőt ígér. A közélet tisztaságának helyreállítását akarja. Választókerületemben fontosnak tartom a Kecskemét—Gyula— Arad összekötő út korszerűsítését, az idegenforgalom (gyógy- és falusi turizmus) fejlesztését. A mező- gazdaságból élők helyzetének gyors javítása szektorsemlegességgel, alacsony kamatozású hitelekkel lehetséges; az üzemanyag árát meg kell szabadítani az útalapra befizetett adótól, s megszervezni a biztonságos értékesítést. Az önkormányzatok anyagi helyzetén javítani kell, hogy az iskolákat, óvodákat, az orvosi ellátást megfelelően működtethessék. A német, a román és a cigány kisebbségi önkormányzatokat érdemben be kell vonni a közéletbe. Czirok Sándor — Kereszténydemokrata Néppárt Szegeden született. Diplomáit a szegedi Élelmiszeripari Főiskola után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárképző intézetében szerezte. Vízilabdaedzői oklevéllel is rendelkezik. Jelenleg jogi tanulmányokat folytat. Nős, három gyermeke van. Huszonegy évig vízilabdázott, nyolc éven át edzősködött is. Jelenleg Gyula második legnagyobb iskolájának, a Göndöcs Benedek Szakképző Iskolának az igazgatója. 1994-től Gyula Város Képviselő-testületének tagja, annak több bizottságában is dolgozik. 1997-től a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet szakképzési főelőadója. Részt vesz több társadalmi szervezet munkájában, a KÁLÓT Katolikus Népfőiskolái Szövetség elnökségi tagja. A Szent György Lovagrend lovagja. Vallja, hogy jövőnk a vidék felemelkedésében és a családok gazdagodásában rejlik. Ha gazdagok a családok, gazdag az ország is. Ennek érdekében térségünk komplex fejlesztését kell megvalósítani, kihasználva a határmenti- ségből származó előnyöket, építve az emberek alkotóerejére, tenniaka- rására, a települések együttműködésére úgy, hogy a legfontosabb kérdések helyben dőljenek el. Kiemelkedőnek, fontosnak tartja a térség oktatási, kulturális felemelkedését, az úthálózat, a vasúti közlekedés fejlesztését, munkahelyek teremtését. Életútja, képzettsége, a mező- gazdasághoz, annak feldolgozó ágazataihoz való kötődése, pedagógiai felkészültsége biztosíték arra, hogy a parlamentbe jutásakor a térség égető problémáinak megoldását határozottan és felelősségteljesen fogja képviselni. Dr. Erdmann Gyula — Magyar Demokrata Fórum — Fidesz—Magyar Polgári Párt 1982 óta vezetem a Békés Megyei Levéltárat Gyulán. 1990-től elnöke vagyok a Magyar Levéltárosok Egyesületének és tagja a gyulai képviselő-testületnek. Történészként kandidátusi fokozatot szereztem, több könyvem jelent meg. 1994-ben kitüntettek a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével. Örömmel fogadtam, hogy az ellenzéken belül legalább a Fidesz és az MDF összefogott. Megtisztelő, hogy e két párt közös jelöltje lehetek. Képviselőként olyan Magyarországért dolgoznék, melyben a többség boldogulhat és biztonságban élhet, a leszakadók viszont bizton számíthatnak a szolidaritásra. Szeretném, ha családonként három- négy gyermek vállalása anyagilag is lehetséges lenne. Szeretném, ha a lakosság jövőbe vetett hite visszatérne. Ennek érdekében szorgalmaznám a gyermekenkénti havi háromezer forint adókedvezményt és a Bokros-csomaggal leépített családtámogatási rendszer azonnali visszaállítását, évente tízezerrel több lakás építését jelentős állami segítséggel, a nyugdíjak értékállóságának garantálását, az adók és járulékok jelentős mérséklését, a feketegazdaság visszaszorítását. Elősegíteném a kis- és közepes vállalkozások, a családi gazdaságok kiemelt támogatását, összehangolt vidékfejlesztési (munkahelyeket is teremtő) stratégia kidolgozását és végrehajtását. Támogatnám a korrupció, a hatalommal összefonódó gazdasági bűnözés elleni harcot. Megyénk javára a következőkért küzdenék főként: a tiszaugi híd átépítése, a 44-es út gyorsforgalmi autóúttá fejlesztése, a Budapest— Lökösháza és a Vésztő—Gyula— Szeged vasútvonal felújítása, a gyógy-idegenforgalom erőteljes állami támogatása, a gyulai megyei kórház modernizációjának folytatása, a településeket összekötő mellékutak korszerűsítése. Nem építenék viszont gátat a Dunán 600 milliárd forintért, és nem engedném, hogy a magyar föld idegenek kezére jusson. Éz is a választás tétje: ezért nagyon kérem, hogy minél többen szavazzanak. Erkel Tibor — Magyar Igazság és Élet Pártja Erkel Tibor az 1989-ben, Gyulán megalakult Erkel Ferenc Társaság alelnöke, mint a Magyar Rádió, illetve 1992-től pedig mint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, több alkalommal hozzá tudott járulni Gyula város kulturális életének gazdagításához. Pártnak, politikai szervezetnek nem volt tagja. Meggyőződése, hogy a MIÉP az egyetlen párt, amely önfeláldozó következetességgel és nyíltsággal lép fel: — a politikailag, katonailag és. gazdaságilag független, saját kultúrájára épülő Magyarország megteremtéséért, — azért, hogy a lassan tíz éve tartó változásoknál;; az ország népének becsületes többsége legyen végre a nyertese, — azért, hogy a biztos jövője tudatában minden fiatal szívesen alapítson családot, s azt képes legyen erőben, egészségben megtartani, és felnevelni saját lakásában, házában, — azért, hogy ennek feltételeit bárki megteremthesse vállalkozóként vagy értékálló bérű munkavállalóként, — azért, hogy az új munkahelyek méltányos hitelek segítségével erősödhessenek, és erősítsék az ország gazdaságát, — azért, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon, és birtokosa képes legyen azt a saját és az ország hasznára megművelni, — azért, hogy a jövőépítő, család- központú, politikáját igazságos közteherviselés (adózás) segítse, valamint egy mindenki számára hozzáférhető, jó minőségű egészségmegőrző program és egészségügyi ellátás, . — azért, hogy Magyarországon a magyarság és mindazok, akik a fenti tervek megvalósításár. vele közösen fáradoznak, otthon érezzék magukat. Ennek az otthonnak a melege és békés-biztonsága vegye őket körül. Erkel Tibor, akinek életét ez a törekvés hatotta át, munkájával szeretné hozzásegíteni hazáját és benne a várost — ahol szülei, ősei pihennek — közös céljaik megvalósításához. Rendületlenül! Dr. Hutter Károly — Nemzetiségi Fórum 1941. november 27-én születtem Budapesten. 1946 őszén költöztünk Gyulára, közelebbről a József-sza- natóriumba, mert édesapám ott kapta feladatul a tüdősebészet háború utáni megszervezését. Édesanyám ott volt laboratóriumi asszisztens. Az általános és középiskolát Gyulán végeztem, 1960-ban érettségiztem. 1967-ben avattak orvossá a SZOTE Általános Orvosi Karán. Friss diplomásként Gyulára kerültem a megyei kórház II. sz. belosztályára, ahol 30 évig dolgoztam, belgyógyászatból és kardiológiából szakvizsgáztam. Egy éve változtattam munkahelyet, jelenleg az OEP OOSZI I. Fokú Orvosi Bizottságban dolgozom. 1969-ben kötöttem házasságot. Feleségem, dr. Mandik Éva szintén orvos. Négy gyermekünk van, a legidősebb dolgozik, a három fiatalabb még tanul, egyetemisták. A kisebbségiek parlamenti képviseletének biztosítását az ország- gyűlés ismét elodázta. A német, szlovák és horvát nemzetiség vezetői ezért alakították meg a Nemzetiségi Fórumot. Nem csak a kisebbségekért, hanem az egész országért, nemzetért és a határon túli magyarokért is. Ha itthon lesz parlamenti kisebbségi képviselet, nem lesz több ellenérv a környező országokban a magyarság ottani parlamenti jogai ellen. A Nemzetiségi Fórum nem elszakadást, különállást hirdet, hanem együttműködést a közös haza, nemzet, állam érdekében, közös munkát, a jobb jövő közös építését: „...mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” — írta Szent István király intelmeiben fiához. Szent Imre herceghez. A Nemzetiségi Fórum ennek jegyében akar működni és együttműködni mindenkivel, aki így gondolkodik. Megőrizni és ápolni azt a kettős identitástudatot, mely a magyarországi nemzetiségekben az elmúlt századokban kialakult, a kultúrát, mely a közös haza kincse, a nyelvet, mely nem elválaszt, hanem összeköt szomszédainkkal, Európával. Ehhez kérjük a kedves Választópolgárok szavazatait, segítségét. Lebenszky Attila — Szabad Demokraták Szövetsége 1946. január 31-én születtem. A Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskoláján szereztem diplomát. 1994-ben, az első közvetlen választáson polgármesterré választottak meg a gyulai polgárok. Feleségemmel és három gyermekemmel élek, boldog családi környezetben. Pártnak soha nem voltam tagja, de a liberális eszmékkel szimpatizálok, az SZDSZ támogatásával vágok bele a választási küzdelembe. Önkormányzati vezetőként kiemelten kezeltem a következő területeket: Az intézmények biztonságos működése, az igazságosan elosztó szociális rendszer és az infrastruktúra fejlesztése. Képviselőként szeretném elősegíteni az ország felemelkedését, hogy folytassuk a jó irányt, belátható időn belül a magyar állampolgárok európai színvonalon, szabadon, jog- és lét- biztonságban éljenek. Az ország törvényeinek összehangolása az Európai Unió jogszabályaival kiemelt feladata lesz a következő éveknek, amit csak úgy szabad megcsinálni, hogy közben érezhetően javuljon a közbiztonság, vállalkozói biztonság és az állampolgárok közérzete. Régiónk lemaradása közismert, ezért megbocsáthatatlan, szégyenteljes, hogy még mindig nincs minimum négysávos gyorsforgalmi út Kecskemétig, az autópályáig, de a tiszaugi híd átépítése sem tűr halasztást! S akkor még nem beszéltem a beruházások ösztönzéséről, hiszen térségünk ilyen tekintetben is az utolsók között kullog. A mezőgazdaságban is konkrét, sürgős intézkedésekre van szükség. Tudom, hogy Gyula milyen terhekkel küszködik, Geszten és Újszalontán nincs háziorvos, gyermekorvos, Mezőgyán és Újszalonta között utat kell építeni. Sarkadon és Sarkadkeresztúron égető a munka- nélküliség, a kötegyániak közül sokan szeretnék a „Gyepes” csatornát újra életre kelteni. Eleken folytatni kell a városiasodást, Lökösházán új határátkelő kellene, Méhkeréken és Kétegyházán a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtése a legkívánatosabb. Ha megkapom a bizalmat, akkor lesz erőm, erőnk a feladatok elvégzésére. Tóth Imre — Független Kisgazdapárt Tóth Imre vagyok, 45 éves, nyolc éve polgármestere Sarkad városának. Református paraszti családban születtem, s itt élek feleségemmel és leányommal. Pártonkívüli- ként a 2-es számú (gyulai) választókerület egyéni képviselőjelöltje vagyok, az FKGP színeiben. Há- romdiplomásként tanítottam, művelődési intézményeket, várost és kistérséget vezettem, amelyek tevékenységem ideje alatt fejlődtek, szakmailag és gazdaságilag rentábilisnak bizonyultak. Programom, célkitűzéseim: A bankok hazánkban is adót fizessenek, s ne az adófizetők pénzéből „konszolidáljuk” a bankokat. A büntetőjog szigorítása, a halálbüntetés visszaállítása. A lágy erőszak sorvasztotta önkormányzatok helyett önkormányzatiságot, valódit. A nemzetiségnek méltó helyet a közéletben, a törvényhozásban. Jogot, vagyont, életteret az egyházaknak, a civil szervezeteknek. Átfogó programot e vidék, a mező- gazdaság talpra állítására. A Budapest—Bukarest autópálya nyomvonala Kecskemét— Békéscsaba—Gyula legyen a 44- es út mentén, és ezzel a tiszaugi híd ügye is megoldódik. A megyét metsző déli autópálya építése párhuzamosan indítandó. Visszaállítandó a Körösök hajózhatósága. A lökösházi, gyulai, kötegyáni, méhkeréki határátkelőhelyhez vezető közúti és vasúti pályák felújítandók. Európai uniós fejlesztési forrásokat kell hozzunk e megyébe a schengeni határok .'''helyezésére készülve. A tönkretett és eladón cukorgyár helyére mezőgazdasági alapanyagra épülő, új ipari üzem telepítendő, állami és befektetői tőkéből. A lassú, megyét elszegényítő, gyenge érdekérvényesítés helyett átgondolt, dinamikus, kezdeményező megyei, térségi programot, vezetést! Mindezekért a most megválasztott megyei képviselők együttműködése nélkülözhetetlen. Meddig tehetjük még, hogy semmit ne tegyünk? Egyéni programom nem politikai, hanem emberközpontú, térség- és teljesítményorientált, a települési érdekek egyenrangúságára épül.
