Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-30-06-01 / 126. szám
HÁTTÉR 1998. május 30-június 1., szombat-hétfő Mit hozott felszínre egy gyulai képviselő „értetlenkedése”? Könyvvizsgálat széljegyzetekkel Jelentéktelennek tűnő apróság tisztázását kérte Csóka János képviselő a gyulai képviselő-testület egyik januári ülésén. Lebenszky Attila polgármester ugyanis indítványozta, hogy fogadják el Laky Csaba könyvvizsgáló lemondását. Csóka János viszont úgy emlékezett, hogy 1995 végén a testület nem őt, hanem a Consulting Audit Önkormányzati Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t hozta ki a könyvvizsgálói tevékenységre kiírt pályázat nyertesének. A polgármester, az aljegyzőnő, s a gazdasági és intézményfelügyeleti osztály vezetője egyaránt tanácstalannak mutatkozott. Kivel kötött szerződést a város? — hangzott a kérdés. A polgármester igyekezett „politikusán” eljárni: hangsúlyozta, hogy nem a múltról kellene beszélni. Juhász János gazdasági tanácsnok pedig kijelentette, nem érti, miről vitáznak: Laky Csaba a budapesti Consulting Audit Kft. ügyvezetője, s mindegy, hogy a káeftével vagy vele szerződtek, elvégezhette a munkát. Aztán előkerült egy-két papír, s a polgár- mesteri hivatal vezetői elismerték: a szerződés a káeftével, s nem Laky Csabával, mint természetes személlyel köttetett. — A gyulai önkormányzat könyvvizsgálói megbízatásáról azért mondtam le, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Békés megyében tevékenykedő munkatársaival olyan szakmai vitám támadt, melyek terheitől ilyen módon szeretném mentesíteni a gyulaiakat — válaszolta kérdésünkre Laky Csaba. — A Consulting Áudit Önkormányzati Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., illetve a november óta Consulting Önkormányzati Rt. néven működő társaság két különböző cég. A káefténél ügyvezetőként, a részvénytársaságnál pedig alkalmazottként dolgoztam. A káefté keretében végeztem könyvvizsgálói tevékenységet Gyulán. Ä részvény- társaság a gyulai szennyvíztisztító-telepi beruházás megvalósításához adott pénzügyi tanácsokat. — Tagja ön a részvénytársaság igazgatóságának? — 1997 novemberétől, a közműberuházás befejezését követően igen. A tanácsadói szerződés felmondásáról tárgyalásban vagyunk a gyulai polgármesteri hivatallal. Jogi személyiséggel rendelkező könyvvizsgáló cégként a káefténk számára a cégbíróságon megfelelő tevékenységi kört engedélyeztettünk, még 1996-ban elment erre vonatkozó kérelmünk. A Pénzügyminisztérium könyvvizsgálói nyilvántartásában is szerepel a Consulting Audit Kft., mint jogi személy. — Véleménye szerint az ön részvénytársasági kötődése alapján üzletinek mondható-e kapcsolata a gyulai önkormányzattal? — Nem. Pénzügyi tanácsadói munka elvégzését vállalta részvénytársaságunk, törekedve arra, hogy elkerülje a szennyvíztisztító-beruházás megvalósításával összefüggésben a város fizetésképtelen helyzetének kialakulását. Üzleti volt-e kapcsolatuk? — Illetve az igazgatótanács tagja is. Miből ered konfliktusa az Állami Számvevőszékkel? — Az ÁSZ a múlt évben anélkül értékelte tevékenységemet negatívan, s szerintem tévesen, hogy megkérdezte volna a véleményemet. Elvártam volna, hogy megadják a védekezés lehetőségét. Nem akarok „beszállni” egy velük kialakuló szakmai „harcba”. Öt évet a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztályán dolgoztam olyan területen, mely megfelelő „rálátást” biztosít az önkormányzatok gazdasági tevékenységére, s könyvvizsgálati témában is publikáltam. — Felmerült testületi ülésen, hogy az önkormányzattal kötött szerződésüknek csak egy része valósult meg. — A polgármesteri hivatallal tisztázzuk majd ezt. Keretszerződést kötöttünk, egyrészt az éves beszámoló önkormányzatokra nézve törvényben előírt felülvizsgálatára, másrészt fakultatívan végrehajtandó könyvvizsgálati feladatokra. Havonta jártam Gyulára, olykor nem is egyszer, s ezért kevesebb korrekciós megállapítása volt az 1996. évi beszámolónak, hiszen a szakmai kérdéseket preventív jelleggel megtárgyaltuk az önkormányzat gazdasági vezetésével. Az állam és támogatása Magunk is körüljártuk a témát, s legalábbis meglepő dolgok tárulkoztak fel előttünk. Messziről kell indulni, ha meg akarjuk érteni az összefüggéseket. Kezdjük a főbb szereplők bemutatásával! Kusztosné Nyitrai Edit a Belügyminisztérium Ön- kormányzati Gazdasági Főosztályának vezetője. E főosztály meghatározó súllyal vesz részt az önkormányzatoknak adományozható cél- és címzett állami támogatások odaítélésének előkészítésében. (Gyula a közelmúltban két jelentős összegű vissza nem térítendő címzett támogatást is kapott: áfával együtt — eredetileg — 280 millió forintot a szennyvíztisztító telep bővítésére, 200 milliót gimnáziumbővítésre.) Laky Csabát és a Consulting Audit Kft.-t már bemutattuk. Szólnunk kell még az OTP Consulting Önkormányzati Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt.-ről, mely érdekes tanácsokat adott Gyulának a szennyvíztisztító-beruházás áfavisszaigényléséhez. (Első ráte- kintésre az önkormányzat nem lenne jogosult áfa visszaigénylésére: így természetesen áfával növelt összeget kapott a címzett állami támogatások elnyerésekor. Az OTP Consulting olyan gazdasági lépéseket javasolt a városnak, mely révén a szennyvíztisztító telep esetében visszakerül, vagy már vissza is került az áfa a városhoz. Az Állami Számvevőszék azonban hosszabb ideje vitatja e megoldás törvényességét. Ha az ÁSZ álláspontja győz, nem várt kiadással kell szembenéznie Gyulának. A polgármesteri hivatal azonban a pénzügyi szolgáltatási díj mellett kifizetett az OTP Consultingnak — úgy tudni — közel 9 millió forint plusz áfa sikerdíjat is, éppen az áfa elszámolásáért. Ráadásul mindezt a beruházás terhére „könyvelték” el, részben utólag, s ez az ügy tisztázására felkért szakértő szerint sem tűnik szabályosnak.) Névmutató Az említett személyek és cégek tevékenységének egy átfedő szakaszába kell bepillantanunk ahhoz, hogy néhány aggályos körülmény felszínre kerüljön. Kusztosné Nyitrai Edit a BM említett főosztályának vezetése mellett az akkoriban alapított OTP Consulting Rt.-ben 1995. május 15-én igazgatósági tagságot vállalt. Az erről szóló nyilatkozat egyik aláíró tanúja Laky Csaba, aki 1995 augusztusáig ugyancsak e főosztályon dolgozott, majd az OTP Consulting vezető tanácsadója lett, sőt 1997. szeptember 22-én (előbb, mint amire ő emlékezik) a részvénytársaság igazgatósági tagjává választották. Érdemes mindezt összevetni azzal, hogy a gyulai önkormányzat könyv- vizsgálói feladatainak ellátására 1995. november 5-én Laky Csaba a Consulting Audit Kft. ügyvezetőjeként nyújtott be pályázatot. Ä cég az év december 18-án el is nyerte a megbízást, majd egy hónap múlva az ön- kormányzat szerződést kötött a káeftével. (Laky Csaba 1995 januárjában szerezte meg könyv- vizsgálói jogosítványát, az 1995 júliusában alapított káeftéje gyakorlatilag referenciák nélkül előzte meg a megyebeli pályázókat, s az óriási gyakorlattal rendelkező, országos könyvvizsgáló cégeket.) Mi fán terem ez a fel-felbuk- kanó Consulting Audit, melynek neve meglehetősen rímel az OTP Consultinggal, ami persze nem tilos. A Consulting Audit Kft.-t magánszemélyek alapították 1995. július 26-án. Az alapító tulajdonosok: Kusztosné Nyitrai Edit, Laky Csaba, Szepesi Gábor (dr. Szepesi Gábor néven ismerhetünk valakit: az OTP Consulting Rt. ügyvezető igazgatóját, az igazgatóság tagját.), s Mujzer András (ilyen névvel ugyancsak találkozhatunk az OTP Consulting igazgatósági tagjai között.) A tulajdonosi kör azóta alaposan átrendeződött. Ami ebből itt érdekes lehet: Kusztosné Nyitrai Edit 1995. december 31-től már nem tulajdonos, Laky Csaba viszont máig az. Gyulai sikerdíj A Consulting Audit Önkormányzati Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. legpikánsabb vonása, hogy a Fővárosi Cégbíróság 1997. március 4-én kelt végzése szerint a cég tevékenységi körébe nem tartozik a könyv- vizsgálat! Idézet a végzésből: „A bíróság a 7412 Számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenység bejegyzését az 1989. évi 23. tvr. 16. szakasz (4) bekezdése alapján a pénzügyminisztériumi engedély becsatolásáig felfüggeszti.” Ez bizony azt jelenti, hogy eme engedély nélkül a káefté eddig sem vállalhatott volna könyvvizsgálói tevékenységet. (E körülményre a cégbíróság is felhívta a kft. figyelmét.) Márpedig a gyulai polgármesteri hivatal erre kötött vele szerződést. A káefté a Fővárosi Cégbíróságon máig sem csatolta be a kért engedélyt. Közvetett körülményt is találtunk annak igazolására, hogy Laky Csaba nem magánszemélyként „könyvvizsgált” a gyulai hivatalban: az említett testületi ülésen Szabó Györgyné osztályvezető azt is megemlítette, hogy Laky Csabát a Consulting Audit Kft.-n keresztül fizették ki. Annak is nyoma van, hogy Laky Csaba a sikerdíjas OTP Consulting tanácsadójaként szerepelt (például) a képviselő-testület 1996. május 20- ai ülésén: a szennyvíztisztító-telepi beruházás pénzügyi tervét ismertette, benne az önkormányzati előterjesztésben szemérmesen csak „...az OTP Consulting által javasolt megoldás...’’-ként említett — s még nem eldöntött, hogy törvényes vagy törvénytelen — áfavisszaigénylési „húzással”. Túl közel egymáshoz Ennyi talán elegendő annak érzékeltetésére, hogy legalábbis nem szerencsés személyi egybeesések tanúi lehetünk, s bizony a szóban forgó három szervezet is kényesen közel került egymáshoz a konkrét ügyek intézésében. Szóbeszédre adhat okot, ha a címzett állami támogatások elbírálása előkészítésének egyik kulcsszereplője olyan cég igazgatóságában tevékenykedik, mely hasznos tanácsokkal lát el például állami támogatásra pályázó önkormányzatokat. Hümmögtető az is, ha a például támogatást elnyert önkormányzatok könyvvizsgálatának elvégzését is célul tűző káeftének egyben társtulajdonosa egy időben a köztisztviselő. S bizony az sem látszik üdvözítőnek, ha egykori munka- és tulajdonostársa a trükkös áfa-visszaigény- lésre tanácsokat adó — Gyulán érdekeltségi rendszerben vállalkozó — részvénytársaság vezető tanácsadója (majd igazgató- sági tagja) lesz az érintett önkormányzat könyvvizsgálója. Úgy tűnik, ez a helyzet a folyamat egészét lefedi. Laky Csaba a Consulting Audit Kft. pályázatában egy nyilatkozattal látszólag rendezte az összeférhetetlenség kérdését, amikor büntetőjogi felelőssége tudatában kijelentette: a helyi önkormányzatokról szóló törvényben felsorolt kizáró okok egyike sem áll fenn személyével kapcsolatban. Arról sajnos nem esett szó e nyilatkozatban, hogy a számvitelről szóló törvény szerint viszont ennyi nem elég. E törvény úgy rendelkezik, hogy a könyvvizsgálattal, az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg) felülvizsgálatával a pénzügyminiszter által kijelölt szervezetnél bejegyzett könyvvizsgáló bízható meg, ha az összeférhetetlenség esete nem áll fenn. Összeférhetetlennek minősül a hozzátartozói, valamint az üzleti kapcsolat. Összeférhetetlenségek? Ezekben az esetekben a könyv- vizsgáló a megbízást köteles visszautasítani. Nyilvánvalóan kétoldalú a kötelem: a megbízónak s a könyvvizsgálónak egyaránt mérlegelnie kell, fennáll-e az összeférhetetlenség. Mellesleg a könyvvizsgálói kamarai (vagy ez évig pénzügyminisztériumi) bejegyzés nem csak természetes személyekre nézve kötelezettség, hanem a könyv- vizsgálattal foglalkozni szándékozó cégekre is. A Consulting Audit Kft. gyulai pályázatának benyújtása után, valamikor 1996-ban szerzett könyvvizsgálói engedélyt, derül ki egy PM- közleményből. Noha az átjelentkezés ez év első napjától kötelezettség — a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett Könyvvizsgálói Névjegyzékben nem szerepel. A káefté e kamaránál idén január legvégén jelentkezett, ám a szükséges dokumentumokat nem csatolta, így a cégbíróság számára benyújtandó igazolást sem kaphatta meg. Bizonyára nem állunk egyedül az összeférhetetlenségi okokat firtató véleményünkkel. Ugyanis országos botrány kerekedett 1996-ban, amikor a sajtó megszellőztette, hogy Kusztosné Nyitrai Edit említett hivatali beosztása mellett az OTP Consulting Rt. igazgatóságának tagja. Kuncze Gábor belügyminiszter a rádióban azt mondta akkoriban, ez utóbbitól meg kell válnia a főosztályvezetőnőnek. Kusztosné Nyitrai Edit 1996. október 31-i keltezésű levelében — minden indokolás nélkül — valóban lemondott igazgatósági tagságáról. Érdemes elidőzni egy pillanatra annál a kérdésnél is, vajon miért mondott le Laky Csaba (vagy a Consulting Audit Kft.?) a könyvvizsgálói tisztéről. A szerződés 1998 végéig köti a gyulai önkormányzathoz, a testület a polgármester eredeti indítványa ellenére — Havas Péter képviselő határozott fellépése nyomán — nem vette „simán” tudomásul a „lebontást”. Mint elhangzott, Laky Csaba az ügy kapcsán az ÁSZ-szal kialakult konfliktusát jelölte meg a lemondás indokául. Gyulán nem ász az ASZ Kétségtelen, a számvevőszéki jelentés súlyos megállapításokat tartalmaz őt érintően is. Azt írják: bár az önkormányzatnál a kötelezettség ellenére az 1996. évi egyszerűsített beszámolót nem készítették el, így nem is küldték meg az ÁSZ-nak, a könyvvizsgálói jelentés a nem létező dokumentum felülvizsgálatáról készült. Az ÁSZ e könyv- vizsgálói jelentést a követelményeknek nem megfelelőnek minősítette. Laky Csaba e megállapítást — mint olvashatták — vitatja. Az ÁSZ szerint viszont a könyvvizsgáló kifogásolt munkája hozzájárult ahhoz, hogy az általuk feltárt hibák kijavítása már korábban nem történhetett meg. Az olvasható az ÁSZ jelentésében, hogy a könyvvizsgálat díjazása a szerződés szerint két feladathoz kötődött. Az éves beszámoló felülvizsgálatáért 200 ezer forint + áfát fizetett az önkormányzat, a szerződés egyik mellékletében részletezett feladatok teljesítésért havonta 50 ezer forint + áfa díjazásban egyeztek meg a felek. Ám ez a feladatrészletező melléklet sohasem készült el — nyilván így a szakmai ellenőrzés sem valósulhatott meg —, Szabó Györgyné osztályvezető azt mondta, az ezért járó pénzt nem is fizették ki. Arról viszont nem beszél senki, hogy a nem részletezett feladatok elvégzésének hiánya nem okoz-e gondot az önkormányzatnak? A képviselő-testületnek nyilván kisebb dolga is nagyobb az ebbéli felelőssegek tisztázásánál, hiszen az ÁSZ- nak a polgármester, a jegyző, a gazdasági és intézményfelügyeleti osztályvezető, az aljegyző személyes felelősségét kimutató megállapításai mellett is gyakorlatilag szó nélkül elment. Maga a testület törvényes kötelezettségei ellenére megdöbbentő késéssel tárgyalta a számvevőszéki vizsgálat eredményét. Ennyit a politikai kultúráról, és a törvényesség erejéről... Bújtatott adó a gyulaiaknak? Csóka János a kalandos sorsú, „sikerdíjas” szennyvíztisztítóberuházást is szóba hozta a testület ülésén. Most csak arról beszéljünk, ami ebből a könyv- vizsgálói ügyet érinti! Nem világos, miként került az OTP Consulting Rt. kapcsolatba a beruházással. Úgy tűnik, az a körvonalazatlan testületi felhatalmazás az alapja, mellyel a képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy a polgármester a beruházáshoz (valamilyen) szakértőt vegyen igénybe. A. szennyvíztisztító bővítésének beruházási folyamatát tavaly ősszel átvilágító független könyvvizsgálói jelentés ügyesen kikerüli a téma „vastagát”. Azt írja, hogy „Nem képezte vizsgálat tárgyát a beruházáshoz kapcsolódó ÁFA- visszaigénylési konstrukció minősítése. Ennek törvényessége és szabályszerűsége az OTP Consulting Rt. felelősségi körébe tartozik.” Nemrégen a gyulai képviselők szóvá tették az OTP Consultingnak (az „OTP” előtagot 1997. október 30-a óta nem használják, igaz a cégbírósági végzés most februárban még nem rögzítette ezt) kifizetett 8 millió 120 ezer forint + áfa összegű díj folyósítását. Felmerült ugyanis, hogy ennyi pénzt a testület előzetes felhatalmazása nélkül a polgármester nem adhatott volna át a cégnek. A szakértő szerint az ÁSZ által kifogásoltak miatt kialakult vita eldőlése határozza meg, hogy a szennyvíztisztító bővítése miatt a városnak szembe kell-e néznie nem tervezett kiadásokkal. Azt se feledjük, hogy a beruházás — a szennyvízdíjba a tényleges díjon felül, legalább tíz éven át fizetendő köbméterenkénti „fejlesztési részen”, mondhatnánk bújtatott helyi adón túl — milyen további közvetlen vagy közvetett lakossági terheket gerjeszt. Mások a felelősök Lebenszky Attila polgármester két osztályvezetője jelenlétében és segítségével nyilatkozott az ügyről. Elmondta, a könyvvizsgáló kiválasztásáról a a képviselő-testület döntött. A jogi kontrollt az ügyrendi bizottságnak kellett elvégeznie. Nem vitatták, hogy az (akkori nevén) OTP Consulting és az önkormányzat közötti viszonyt üzleti kapcsolatnak minősítik. A részvénytársaság ajánlotta a városnak az áfa-visszatérítés alkalmazott módját, a törvények közötti „kiskapu” megtalálásával — mondták. A polgármester leszögezte: dr. Szepesi Gáborral, a részvénytársaság igazgatójával tartották a kapcsolatot, aki minden alkalommal tanácsadóként hozta magával Laky Csabát. — Miért nem vették figyelembe a könyvvizsgáló kiválasztásakor, hogy a káefté ügyvezetője, a tényleges könyvvizsgáló más üzleti szálon is kapcsolatban áll a gyulai önkormányzattal? — Nem tudjuk, hogy Laky Csaba milyen foglalkoztatási jogviszonyban áll a Consulting Rt.-vel, mellyel mindig mint szervezettel álltunk kapcsolatban. Ha mégis összeférhetetlenség állt volna fenn, azt Laky Csabának kellett volna jeleznie — szögezték le. Kusztosné Nyitrai Edittől a szennyvíztisztító-telepi beruházással megbízott cég minapi rendezvényén találkozva azt kérdeztük, hogy a részvénytársaságban viselt igazgatósági tagságáról, a káeftés tulajdoni hányadáról vajon azért mondott-e le, mert köztisztviselőként összeférhetetlennek tartotta^ sajátos állami beosztásával. (O is, Laky Csaba is előadója volt a cég szakmai szimpóziumának.) Nem erről volt szó — válaszolta. Hangsúlyozta: Kuncze Gábor nem kérte lemondását igazgatósági tagságáról. A főosztályvezetőnő egyszerűen nem találta jónak, hogy a felfokozott politikai légkörben, köztisztviselőként méltatlan helyzetbe kerüljön. Ez a Consulting Audit Kft.-s tagságának megszüntetésére is igaz — tette hozzá. * Ez az írás az országgyűlési választási kampány előtti napokban gyakorlatilag már készen állt. Nem kívántuk azonban megjelentetésével befolyásolni a küzdelem kimenetelét. Az ön- kormányzati képviselői választások pedig még — tudvalévőén — odébb vannak. Kiss A. János A legfontosabb: kerüljön tiszta víz a pohárba. Képünk illusztráció
