Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-29 / 125. szám

/ / ALAPÍTVA 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT MINDENFELE PAPIRPOBOZGYÁRTÁS hullámlemezből, szitanyomással is. | Cím; Békéscsaba, Péki u. 11. Tel./fax: (óó) 321-409, / HatARlapoK AZ ARADI JELEN ES A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖZÖS MELLÉKLETE Víz-, p, fűtésszerelési szaliűzlef és kivitelezés Ruck-rug. FŰTÉSTECHNIKA kék IVaillant MEZŐ & MEZŐ KFT. Békéscsaba, Kinizsi u. 10. Tel./fax: (66) 445-096. ________A PEREMVIDÉKRE SZORULT VÁROSBAN MEGKÍSÉRLIK „GYŰSZŰVEL KIMÉRNI AZ ÓCEÁNT” Ar adon kő hullott a magyar irodalmi élet állóvizébe Irodalomtörténészek, szocio­lógusok csemegéje lenne an­nak a mélyreható tanulmányo­zása, miért nem tudta Arad az idők folyamán megőrizni te­hetségeit. Milyen vonzási és taszítási mechanizmusok késztettek arra tucatnyi szép­reményű ígéretet vagy már ne­ves írót, publicistát, művészt, zenészt, műszakit, hogy ugró­deszkának használja fel e vá­rost. Gazdasági és szellemi ér­tékeit — színház, konzervató­rium, vicinális vasút, pénzin­tézetek sora, lendületes ipar, országos hírű napilapok és egyebek — a századfordulón még úgy ahogy kamatoztatni tudta, de később rendre el­vesztette ez a kétarcú, ellent­mondásokkal teli város. A két világháború közötti megváltozott körülmények alatt — e kor jeles publicistá­ja, dr. Krenner Miklós (Spectator) szavával élve: a „kisebbségi ildomban” — már nehezen talált magára. Pedig történtek ilyen kísér­letek. Századunk húszas-har­mincas éveiben még megpró­bált felzárkózni a peremvidék­re szorult Arad az erdélyi szel­lemi áramlatokhoz. Franyó Zoltán Geniusa és Új Geniusa, majd Szántó György Perisz­kópja révén rövid időre a ha­zai, sőt az európai avantgarde élvonalát követte. Egy adott pillanatban öt napilap (!) is megélt, és olyan publicisták, írók forgatták a tollat a vá­rosban, mint Krenner Miklós, Fekete Tivadar, Nagy Dániel, Ormos Iván, Zima Tibor, Ká­roly Sándor, Horváth Imre, Olosz Lajos. Ideig-óráig. Mert a „tram- bulin-effektus” működött: az avantgarde lapok gyorsan ki­múltak, a vérbeli tehetségeket felszippantották a kitartóbb, jobb lehetőségekkel kecseg­tető szellemi központok. A két világháború közötti könyvki­adás (több mint 300 kötet!) — igaz számos fércmű is akadt közöttük — a vérzivataros évekhez közeledve fokozato­san elsorvadt, majd 1940-ben hatalmi szóval is elapasztot­ták. Csupán egy szerényebb cé­lokkal induló — a polgári er­kölcsöket előtérbe helyező, s a klasszikus értékeket ápoló — folyóirat tudott jó két évtize­den át talpon maradni: a kato­likus írókat tömörítő Vasár­nap. Nem jártak különbül az 1989 után gomba módra meg­jelenő romániai magyar kiad­ványok sem; hamar „légüres térbe” kerültek. A politikai élet áttekinthetetlensége, az erősödő gazdasági pangás, s a minimális támogatás hiánya kérészéletűvé tett számos jobb sorsra érdemes kezdeménye­zést. A számbelileg fogyatkozó és létfenntartási gondokkal küszködő magyarság a média- dömpingben nem mindig tu­dott kiigazodni és elválasztani a búzát az ocsútól. Az egyet­len magyar napilap, a Jelen — majd 140 éves hagyomány folytatója! — kilenc éve ke­mény harcot vív fennmaradá­sért. A Hang című folyóirat 17 hónap után adta fel, s azóta csupán évi egy-két szerény megjelenésre futja lehetősé­geiből. A Kölcsey Egyesület hagyomány felújító Havi Szemle című kiadványát pedig „befogadta” a Jelen napilap. Aki ilyen körülmények kö­zött megkísérli „gyűszűvel ki­mérni az óceánt” — ahogy megjegyezte egy rezignált ara­di könyvbarát, utalva a kö­zönyre, a szellemi kenyér irán-' ti megcsappant érdeklődésre —, abban lennie kell egy jó adag fanatizmusnak, s nem ke­vés önbizalomnak. Az indítta­tást egy csupa szív egykori aradi, ám lélekben ma is Ara­don élő orvosnő, dr. Wieser Györgyi adta meg München­ből. Anyagi támogatását és lelkesedését az anyanyelvápo- lás árnyalt lehetőségeire fogé­kony Alma Mater Alapítvány is' megerősítette. így indult 1997 karácsonyának küszöbén reményteljes útjára a Szövét- nek. Elindítói optimizmusát az Alma Mater Emléklapok olva­sói sikere is táplálta. És az a meggyőződésük, hogy körül­tekintő szerkesztéssel, a kiad­vány toliforgatóinak egyre bővülő táborával olvasmá­nyos, keresett időszakos fo­lyóiratot juttathat el a szép szó aradi barátaihoz és azokhoz a távolban élőkhöz, akik szívé­ben él még a város, az iskola, a templom, a magyarság egy­koron élénk szellemi életének emléke. A Vasárnap haladó hagyo­mányainak újragondolásáról, folytatásáról lenne szó? Réhon József, a ma is aktív, sokat publikáló — saját köny­vet is megjelentetett (!) — ké­miatanár, a folyóirat „szellemi atyja” és szerkesztője messzi­re tekint. Szervezői munkája megmozgatja a távolba sza­kadt aradiakat, Münchentől és Kölntől Sydneyig. A Szövét- nek eddig megjelent három száma kedvező visszhangra ta­lált. Jelentős ünnepeink küszö­bén megjelent példányai szin­te egy szálig olvasóra találtak. Kulturális-tudományos jelle­gét jól tükrözik az írások: szépirodalom, szociográfia, közgazdaság, helytörténet, memoár, riport, vers, kép­zőművészet, sport. Talán azért e sokszínűség, hogy az olva­sók legszélesebb rétegei is sa­játjuknak érezzék. Mindezek Az erdélyi szellemi áramlatokhoz felzárkózni igyekvő Aradon egykor öt napilap is megélt ellenére a szerkesztés — egyelőre — nem kényszerül engedményre, s biztató jel, hogy a bőség zavara lehetővé teszi az igényes szelekciót. A Szövétnekből jó néhány példány kerül a határon túlra. Más égtájakról is érkezett visszajelzés és biztatás: ne ad­játok fel, hátha most sikerül!... Az ember míg él, remél. Ez esetben azt reméli, hogy hosz- szú életű lesz a Szövétnek, s pislákoló fénye fáklyalánggá növekszik. Tavaly óta Aradon meg­pezsdült a magyar irodalmi élet állóvize. Helyi szerzők jó­voltából szinte havonta van könyvbemutató. Több, mint az utolsó fél évszázadban együtt­véve. tzSzövktnzíz ARAD 1998. iprilfa A Szövétnek megmozgatja a távolba szakadt aradiakat Ki tudja, talán átmeneti időkben serényebbek a mú­zsák... A „trambulin-effektus” pe­dig már a múlté. Puskel Péter KEDVES VÁSÁRLÓNK! VÁRJUK ÖNT IS ÜZLETÜNKBEN. Üzletünk: Orosházi út—Gyár u. sarok. Tekintse meg ön is stAtibwntat a CsAbA Expo ’9» kiállításon! STtHL Láncfűrészek, motoros kaszák, kerti kisgépek és egyéb építőipari beren­dezések szaküzlete és szervize. >1 nálunk vásárolt gépeket beüze­meljük. Címünk: Danszki-Csiszér Kft., Gyula, Béke sgt. 54. Telefon: (66) 361-024, (30) 551-531. VISZONTELADÓI ÜZLET nyitva tartás: 6.00—13.00 Szakmai tanács­adás. Bábolna Rt. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyára H-5601 Békéscsaba Orosházi út 2. Pf. 30. Telefon: 36 (66) 446-246. Fax: 36 (66) 441-094. KISKERESKEDELMI ÜZLET nyitva tartás: hétfő-csütörtök 7.00—12.00 12.30— 17.00 péntek 7.00—12.00 12.30— 16.00 szombat 7.00—12.00 A Vallások Nemzetközi Bankja, 2900 Arad, Erőül Necunoscut utca 10. szám, Románia. Telefonszám: 00 40 57/282-233, fax: 00 40 57/282-033. CZ) VALUTAKEZELÉS C3 HIHETETLENÜL ALACSONY DÍJAK CZ] A FÖLDKEREKSÉG TÖBB MINT 40 BANKJÁVAL ÁLL KAPCSOLATBAN CZD KORSZERŰ ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREKET ALKALMAZ. Dinamikus és biztonságos bank, melynek a határok nem jelentenek akadályt.

Next

/
Thumbnails
Contents