Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-29 / 125. szám

6 Heti gazdaság 1998. május 29., péntek Ha az ígéretek valósak, csak jobb lehet! AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS MŰSZAKI HÁTTERE A HÉTEZRESEK KLUBJÁBAN A feleimben szereplő megállapítást Rozsnyai Sándor, az AG- RO-M Rt. vezérigazgatója tette arra az újságírói kérdésre vá­laszolva, hogy mit vár az újonnan megalakuló kormánytól mint mezőgazdasági cégvezető. A beszélgetés apropója pedig az az 1997-es évet lezáró közgyűlés volt, amit a Tópart panzióban tartottak a napokban. Mivel a gazdaság földhiányát minél hamarabb szeretné meg­oldani (tavaly 3 ezer 639 hektár szántón — ebből 200 hektár sa­ját, a többit bérelték -— gazdál­kodtak, miközben 6 ezer hek­tárra lenne szükségük), olyan földbérleti konstrukciók kiala­kítását szorgalmazzák, ame­lyekkel a bérbeadó és a bérlő is jól jár. 1997-ben 40 millió fo­rintot fizettek ki földbérleti díj­ként — tudtuk meg a beszámo­lóból. A növénytermesztési ágazaton belül a vezérigazgató kiemelte a 13 milliós költséggel megmentett lucemaszárító üze­met, ahol tavaly 18 ezer 885 mázsa lucemalisztet állítottak elő és 18 milliós árbevételt pro­dukáltak. Az állattartás kapcsán felvetődött a tej előállításából adódó néhány ellentmondás. Az orosháziak bekerültek a hétez­resek „klubjába” (egy tehén 7 ezer 147 liter tejet adott 1997- ben). Az extra minőségű tej li­terjét 1996-ban 31 forint 74 fil­lérért állították el, és 36 forint 61 fillérért adták el. Az idén 37 forint 15 fillérből lehetett a tej literjét előállítani, amiért 46 fo­rint 4 fillért kaptak. Az egyelő­re megválaszolatlan kérdés, mi­ként lesz az orosháziak 3,46 százalékos zsírtartalmú és 3,12 százalékos fehérjetartalmú tejé* bői a boltban 2,2 százalékos és majdnem 100 forintos... Az AGRO-M Rt. Tópart panziójának tavalyi kihasznált­sága 77,88 százalékos volt, a 23 milliós árbevétel mellett több mint 3 millió forint eredményt produkáltak az ott dolgozók. — 106 millió forintot fordí­tottunk beruházásokra, ebből 23 millió volt a saját erő, hitel 34 millió, állami támogatás pedig 24 millió. Szintén 23 milliót költöttünk új tárgyi eszközök beszerzésére — tájékoztatta az újságírókat Rozsnyai Sándor. A közgyűlésen az igazgató­ság azzal a javaslattal élt, hogy az eredményt forgassák vissza a részvénytársaságba, az elsőbb­ségi részvényeseknek pedig 10 százalék osztalékot fizessenek. Csete Ilona Vágják a lucernát Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. főágazati igaz­gatója, Varga Ferenc nyitotta meg a szálastakarmány-beta- karító gépek idei szemléjét a műszaki főágazat központjá­ban. A lucernabetakarítási kampánytervet Erdó'di Zoltán ágazatvezető ismertette, míg a szemlére való felkészülésről Szeder Pál ágazatvezető tájé­koztatta a szemlebizottságot, illetve a meghívott vendége­ket. Az erőgépek, a kapcsolt munkagépek, majd a gépmű­helyek és a géppark megte­kintése után következett a lá­tottak értékelése. A szemlebi­zottság megállapította, hogy a ménesbirtokon biztosított az állattenyésztés műszaki hátte­re, a gépeket jól felkészítették a lucerna és a gyep betakarítá­sára. A szemlét követő napokban el is kezdődött a lucernavá­gás. Az első kaszálást közvet­len etetésre, illetve szenázs- készítésre használják Mező­hegyesen; szénát a 2-3. és a 4. kaszálásból készítenek. M. Gy. A szemlebizottság tagjai aprólékosan ellenőrizték „a bevetésre váró” gépek műszaki álla­potát A SZERZŐ FELVÉTELE Nyert Szarvas és Sarkadkeresztűr A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium között létrejött megállapodás alapján első alkalommal került sor kö­zös kerékpárút-építési pályázat lebonyolítására. Ä 350 MFt ke­retösszegű pályázatra az önkor­mányzatok pályázhattak önálló­an vagy társultan, elsődlegesen idegenforgalmi és területfejlesz­tési célokat szolgáló kerékpár­utak építésének támogatására. A tárcaközi bizottság 1998. május 22-én döntött a pályázatokról. A pályázati felhívásra 32 pá­lyázatot nyújtottak be az önkor­mányzatok, az összesen 832 MFt megvalósítási költségű ter­vezett építésekhez 586 MFt tá­mogatást igényeltek. A tárcakö­zi bizottság döntése alapján a pályázati feltételeket minden te­kintetben kielégítő 21 pályázat részesült — összesen 350 millió forint — támogatásban, amely­nek eredményeként 42 kilomé­ter hosszal növekedhet a ma­gyarországi kerékpárút-hálózat. Ezzel a döntéssel az idei épí­téseket támogató összes (helyi közút, kerékpárút, járda, össze­kötő út) építési pályázat lezá­rult, amelyeket a KHVM az út­alapból, illetve a KTM-mel és FM-mel, valamint KTM-mel és IKIM-mel közösen hirdetett meg. A beruházó önkormány­zatok a kivitelezői versenyezte­téseket, közbeszerzési eljáráso­kat követően indíthatják az épí­téseket, amelyeknek — a jó mi­nőség érdekében — a nyári és kora őszi időszakban kell meg­valósulniuk. A második félévben meghir­detésre kerülő önkormányzati közút-, kerékpárút-, valamint jár­daépítési pályázatok már az 1999. évi előkészítést szolgálják. Az önkormányzati törzsva­gyonhoz tartozó kerékpárutak építésének támogatására a Köz­lekedési, Hírközlési és ügyi Minisztérium, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium közös — a Belügy­minisztériummal egyetértésben — meghirdetett 1998. évi pályá­zatán támogatást nyert Békés megyei települések jegyzéke: Támogatott Típus Mennyiség Támogatás összege önkormányzat (fm) (ezer Ft), 1998. év Sarkadkeresztűr kerékpárút 984 12 047 Szarvas kerékpárút 1223 10000 _____________________ÜGYELETES CSODASZEREK AZÉRT NINCSENEK_____________________ Ve gyszerek helyett biokészítmények — Mint ahogyan egyre na­gyobb figyelem irányul a kör­nyezetkímélő gazdálkodásra, úgy a növényvédő szerek használata is gyökeres válto­zásokat kíván — mondta dr. Halmágyi Tibor növényvé­delmi szakmérnök legutóbb a Medgyesegyházán tartott ter­melői fórumon. Az utóbbi évek kutatásai is ezt célozzák, hisz a termelés egyik legfonto­sabb célja a költségkímélés. Mint kiemelte, a növényter­mesztésben sem lehet kizáró­lag a vegyszerekre alapozva védekezni, ha a termelő nem a legmegfelelőbb fajtát választ­ja, vagy nem jó technológiát alkalmaz és nem veszi figye­lembe a környezeti tényező­ket. Új lehetőségeket keresve a növényvédelem legutolsó fegyvertárából olyan lehetősé­gekre hívta fel a figyelmet, amelyek környezetkímélők és a biológiai növényvédelemben örömmel üdvözölhetjük az uborka, a dinnye termesztésé­ben. Az egyik ilyen anyag, amelyet már a növényvédő tanfolyamokon is megismer­hettek az érdekeltek, a Mycostop nevű talajlakó gombák elleni készítmény. Ez valójában nem vegyszer, hanem egyfajta talajlakó mikroorganizmus-tenyészet, amely már szabadon vásárol­ható. Intelemként elmondta: mivel „élőlény”-ről van szó, nem lehet feltenni a kamra polcára és két évig elfelejte­ni. Megfelelő hűtött közeg­ben kell tárolni és a felbon­tott csomagot minél hama­rabb felhasználni. Természe­téből adódik — mondta — , hogy a kémiai talajfertőtlení­téssel együtt butaság alkal­mazni. A készítmény palán­tanevelőkben a talajlakó gombák széles köre ellen véd és mivel élő — ha megfelelő a közeg —, nem pusztul ki a talajból, ezért szükségtelen megismételni a kezelést, il­letve más szerek használatára sem kell költeni. Egy másik teljesen magyar fejlesztésű szabadalom, amelyet már egy éve kereskedelmi forgalomba hoztak, a KONI. A furcsa név onnan ered, hogy egy talajla­kó gomba tenyészetéről van szó és ez is egyfajta biológiai védekezési mód. Bármilyen vegyszeres növényfertőtlení- tési módszert választunk, a talajban levő fehérpenész át­telelő alakjait nem tudjuk el­pusztítani. Ebben látnak a szakemberek óriási lehetősé­get és 100%-os hatást a KONI nevű biopreparátum alkalmazásával. Maga a ké­szítmény por alakú, amit a te­nyészet beszárítása után ala­kítottak ki és bedolgozva a talajba semmi további gon­dunk nincs. A készítmény gyakorlatilag csak fehérpe­nész ellen hatásos, ami példá­ul uborkánál gyakran előfor­dul. Akinek a termesztés so­rán más kórokozó-problémá­ja van, azt külön kell kezelni. A harmadik új, bemutatott készítmény, amely a növényi kórokozók elleni védelem­ben forradalmat jelentő nö- vényvédőszer-család egyik első tagja: az AMISTAR. Ez a szer a természet leutánzása útján született, nevezetesen a fenyőtoboz-gomba antibioti­kuma szolgáltatta az alapot a kifejlesztésére. Emellett né­mi mesterséges anyagot tar­talmaz és így rendelkezik mindazokkal a kedvező tu­lajdonságokkal, hogy rendkí­vül sok gomba ellen haté­kony és abszolút veszélytele­nül alkalmazható. Mint mondta, ez az anyag felborít­ja mindazokat a fejünkben létező kategóriákat, amelye­ket a gombaölő szerekről ed­dig tudtunk. A szer ugyanis nem csak egyfajta betegségre hat, hanem azok csoportjára: lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész, sőt vannak képviselői, melyek még a fuzárium ellen is megfelelő­en hatékonyak. — Mindent azért egy csapásra nem tu­dunk megoldani — figyel­meztetett Halmágyi Tibor — és végül óva intett attól, hogy ügyeletes csodaszer­ként tekintsünk az említet­tekre. Minden esetben kérjük ki a szakember tanácsát és ügyeljünk a csomagoláson feltüntetett részletekre, mert ellenkező esetben odavész a kedvező, költségkímélő ha­tás. Halasi Mária Adózás Egyéni vállalkozók bevételei Békésben Megyénk egyéni vállalkozói az előző évinél négy százalékkal kevesebb (13 404 darab) beval­lásban 36 százalékkal több (közel 60 milliárdos) bevételt mutattak ki. A bevétel tényle­ges emelkedése ennél kisebb mértékű, mivel a TA hatálya alól a személyi jövedelemadó hatálya alá átkerült vállalkozók adatai (6 milliárdos bevétel) az 1997. évi adatokban szerepel­nek, de az 1996. éviekben nem. Az így korrigált bevételnöve­kedés 21,3 százalékos. A bevé­telből továbbra is a kereskede­lem részesedik a legnagyobb (49 százalékos), bár csökkenő mértékben, míg az ipar a máso­dik legnagyobb (29 százalékos részarány) bevételt elérő fő­szakma. Az egy főre jutó me­gyei bevétel az 1996. évi 3,2 millió forintról 4,4 millió fo­rintra nőtt. A bevételnövekedés (15,6 milliárd forint) döntő hányadát (több, mint 90 százalékát) a jö­vedelmet valló egyéni vállalko­zók produkálták, hiszen közel 50 százalékkal nőtt a bevételük. A veszteségesek viszont bevé­telüket csupán 8 százalékkal tudták növelni. A jövedelmet kimutatók egy főre jutó bevétele (közel 4,7 millió forint) több, mint 20 százalékkal magasabb a vesz­teségesek egy főre jutó bevéte­lénél. A bevételek eléréséhez szük­séges költségek elszámolásában 1997-ben több ponton is jelen­tős változások következtek be. így lehetőség volt a vállalkozói kivét költségként történő elszá­molására, ami valójában jöve­delem, és összevonandó jöve­delemként adózik. Megszűnt továbbá a tárgyi eszközbeszer­zések egy összegben történő el­számolásának lehetősége. Vala­mint még növeli az összes költ­séget az előző évekről áthozott veszteség összegéből figyelem­be vett rész. Az 1997. évi 58,7 milliárd forintos összes költség 34,2 százalékkal magasabb a bázis­nál, de nem éri el a bevételnö­vekedés mértékét. A költsége­ken belül továbbra is az anyag- és árubeszerzés költsége a meg­határozó, a szokásos 67 száza­lék körüli arányával. A közel 2 milliárdos vállalkozói kivét 3,3 százalékkal részesedett az összes költségből. Az egyéni vállalkozók összes bevétele és költsége alapján Bé­kés megye egyenlegében 482 millió forint jövedelem keletke­zett 1997. évben. Az előző év­ben még egyenlegében 128 mil­lió forint veszteséget realizált ezen adózói kör. Ez a 482 milli­ós pozitív egyenleg azonban az előző évekből áthozott vesztesé­gek egy részének elszámolása miatt átcsapott 653 milliós vesz­teségbe. Az 1997-ben jövedel­met kimutatók száma az előző évinek csupán 30 százaléka, míg a jövedelem is alig több, mint a fele a bázisnak. A vállal­kozói kivéttel korrigált jövede­lem összege azonban már 31 százalékkal meghaladja az 1996. évi 2,3 milliárdos jövedel­met. A vállalkozók fejenként 246 ezer forintot számoltak el kivétként. 1997-ben a 4159 fő veszteséges adóalany az előző évinek 83 százaléka, míg az ál­taluk kimutatott 1,9 milliárdos veszteség is 80 százaléka a bá­zisnak. Az egyéni vállalkozók mind­két évben 200 millió forint kö­rüli támogatási egyenleggel kapcsolódtak a költségvetéshez. 1997-ben 460 milliót meghala­dó volt a támogatási igény, melynek 50 százalékát a mező- gazdasági gépek vásárlásához igényeltek. Saját jövedelmük után két ágon kellett adózniuk. A kivét utáni személyi jövedelemadót nem tudjuk még, de a vállalko­zói jövedelem 1,3 milliárdos összege ismert, mely után a 18 százalékos adó 230 millió fo­rint. Az egyéni vállalkozók gaz­dálkodását a növekvő készlet­szintek, a vevői és szállítói kint­lévőségek növekedése jellemez­te. Az alkalmazottak száma és a részükre kifizetett jövedelem növekedett, míg a segítő család­tagok foglalkoztatása jelentősen visszaszorult. 1997-ben egy vál­lalkozó átlagban 2,6 főt foglal­koztatott és részükre fejenként 453 ezer forintot fizetett ki. Dobrocsiné dr. Czira Anna osztályvezető, Tervezési és Elemzési Osztály, APEH Békés Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents