Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-04 / 103. szám
jfeHÉKÉS MEGYEI HlRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1998. május 4., hétfő / \ Orosháza városformálói voltak Virágerdő a tangazdaságban (ö) A gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskola tangazdaságában többszázezer egynyári virág- és zöldségpalántát nevelnek. Anyák napjára virágzó cserepes növényekkel készültek a tangazdaság dolgozói és a kertészeti szakmát tanuló diákok. A tangazdaság elsősorban a diákok munkáján nyugszik. Zöldséghajtatást is végeznek, már terem a paradicsom. Újdonságként olyan növényeket is termesztenek, melyeket a balkonládákba lehet ültetni. fotó: kovács Erzsébet Tagi kölcsön a „KALÁSZ”-ban A mezőberényi „KALÁSZ” Gazdaszövetkezet legutóbbi közgyűlése hozott egy határozatot, mely szerint úgynevezett tagi kölcsönt nyújtanak a szövetkezet részére. Vécsei Dániel, a szövetkezet elnöke így nyilatkozott: „éreztük, hogy muszáj megtennünk ezt a lépést, ezidáig nem éltünk vele”. A környékbeli szövetkezetek már bevezették ezt a formát. Bagi Sándor irodavezető tájékoztatása szerint ez év április 1Non-stop focimérkőzést rendeztek a hétvégén Dévaványán, a Ványai Ambms Általános Iskolában. A nagyszabású eseménybe — amelyet Kovács János és Elek József testnevelő tanárok szerveztek az iskola és dr. Szilágyi István gyógyszerész támogatásával — aktívan száz helyi diák és felnőtt kapcsolódott be. Kovács János elmondta: az alapötletet személyes élménye indította el, ugyanis még főiskolás korában már részese volt egy tői 21 százalékos kamattal kezdték kötni a kölcsönszerződéseket a szövetkezeti tagokkal, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti módon. A banki alapkamat 105 százalékát kapják meg a tagok negyedévente. A tagi kölcsön ideje maximum 1 év. A kamat személyi jövedelemadó-mentes. A szövetkezet az így befolyt összeget az alaptevékenységek finanszírozására fordítja. Harmati Erzsébet hasonló maratoni focimérkőzésnek. A mostani non-stop foci elsődleges célja az volt, hogy mind több helyi lakost mozgasson meg. A fehérek és a pirosak is kilenc-kilenc csapatot állítottak ki, amelyek a pályán óránként váltották egymást. A nagyszabású labdarúgó-akcióban százan rúgták a lábdát. A 24 órás küzdelemből végül a piros mezesek kerültek ki győztesen: 149-116-ra nyerték meg a rendhagyó mérkőzést. M. B. Sajátos és érdekes találkozó színhelye volt az orosházi nyugdíjasok háza a napokban. A negyven évvel ezelőtti nagy eseményekre és az azt követő időkre emlékeztek az egybegyűltek, az elszármazottak, a városhoz kötődő segítők. Ez volt az igazi kezdet, amikor az elmaradott „legnagyobb magyar falu” a sarkából kifordulva viharos fejlődésnek indult. Megszületett az első komoly üzem, a ruhagyár. Megtalálták és felszínre hozták 1958 őszén az országos értékű szénhidrogén vagyont, a földgázt, az olajat. Erre épült a magyar üvegipar fellegvára. A meghatározó résztvevők és segítők most eljöttek egy baráti beszélgetésre is, hogy létrehozzák a „Nyugdíjasok Orosházáért Baráti Kör”-t. Jól ismert nevek, élő történelem: Götz Tibor, Hangyái János olajmérnökök, Mile Lajos főfúrómester, aztán Szokup Lajos akkor építésügyi miniszterhelyettes — üveggyár alapító, az első ásó-kapavágó, dr. Bíró Ferenc, dr. Villányi Miklós, Nagy Lajos, Dénes Pál, Dr. Szabó Ferenc. Őket köszöntötte a szervezők, az egykori küzdőtársak nevében dr. Gőzerővel folynak a II. Viharsarki Agrámapok Kiállítás és Vásár előkészületei. A tavalyi sikeren felbuzdulva a rendezők, a Békéscsabai Agroker Rt. és partnerei, az idei rendezvénysorozatot három naposra bővítve hirdették meg. A május 14-16. közötti rendezvények szervesen illeszkednek a napokban Hódmezővásárhelyen zárult állattenyésztési napok és a mező- hegyesi növénytermesztési napok programjai közé. Vásárhelyen az állattenyésztésé, Mezőhegyesen a szántóföldi mezőgazdasági növénytermesztésé a főszerep, a csabai rendezvényen a mezőgazdasági anyagok, eszközök és azok finanszírozása kerül középpontba — tudtuk meg Benedek Gézától, az Agroker Rt. üzletág igazgatójától. Az első nap a szakmáé: Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter megnyitóját követőNásztor Sándor és a város részéről Fetser János polgár- mester. A múlt és a jelen határ- mezsgyéjén szükség van néha megállni, összegezni, mi és hogyan történt, hogy a tapasztalatokból is hasznosítsunk, így lehet valóban megismerni, hogyan is alakult ki a mai Orosháza. A múlt értékeket hordoz és bűn veszni hagyni, fel kell használni. Egy település mindig is úgy tudott előrehaladni, ha sokfelé voltak őszinte segítői, támogatói, barátai. Ez máig érvényes és igaz, ezt bizonyítja több település példája. A nagy számú hozzászóló egyöntetű közreműködését ajánlotta fel. A baráti kör egyhangúlag megválaszolta elnökévé dr. Bíró Ferencet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorát — korábbi rektort, valamint tagjainak dr. Szabó Ferencet, Dénes Pált, dr. Zilahi Lajost, dr. Petrovszki Istvánt. A létrejött baráti kör is ebben kíván szerény lehetőségével, de őszinte szívvel közreműködni Orosháza javára. Az életkornak ebben szerepe van, de nem kizáró ok: az őszidő még nem végidő, mindenki összefogására szükség van. en a gépészek, a növényvédőszer, tápanyagvisszapót- ló-szer gyártó és forgalmazó, a finaszírozó pénzintézetek, valamint a meghatározó termék- feldolgozó és terményfelvásárló cégek szakemberei tartanak előadásokat és fórumokat. Az Agroker Rt. területén — Szerdahelyi út -— mintegy 8 ezer négyzetméteres kiállítási helyen a tavalyi 74 céggel szemben az idén nyolcvan cég mutatkozik be. A második és a harmadik nap a nagyközönségé lesz, a szakmai látnivalókra várják mind a nagyüzemek képviselőit, szakembereit, mind a kistermelőket, az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat a színes szórakoztató programokra is. A MÁV a három napos rendezvényre 50 százalékos utazasási kedvezményt nyújt, a II. Viharsarki Agrámapkra a belépés ingyenes lesz. —sz— Maratoni focimérkőzés II. Viharsarki Agrárnapok Lapkiadás és terjesztés nemzetközi módszerekkel A fejlett országokban — ahol az újságolvasásnak régi polgári hagyományai vannak — az a gyakorlat, hogy a lapkiadó cégek nemcsak az újság előállításával, hanem a terjesztésével is foglalkoznak. Valaha a kiadó emeletén működött a szerkesztőség, a pincében pedig a nyomda, ahonnan a rikkancsok vitték az utcára a lapot. Ezt a hagyományt újítják fel korszerű módon a lapkiadók, amikor saját erőből fejlesztik az árushálózatot. Mi is az a KLK? Árus, terjesztő vagy olvasó csak jól járhat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A nagy magyar kiadók az alternatív lapterjesztők tönkremenetele időszakában saját terjesztő cég alapítását határozták el. Létrehozták 1995. májusában a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft.-t. A vállalkozás hírlap nagykereskedelemmel foglalkozik. A cég Budapesten és Pest megyében közvetlenül látja el az árushelyeket, az ország többi részén tizennégy megyei partnerén keresztül. Ezek közül a Veszprém megyében működő Balaton Lapterjesztő Kft. a KLK 100%-os leányvállalata. A vállalkozás dinamikus fejlődését mutatja az árushelyek és az eladott példányok számának erőteljes növekedése: 1995 végén 142, 1996 végén 1680, 1997 végén már 2500 árushelyen kaphatók a KLK lapok. Három évvel ezelőtt 18,0 Mdb, 1996- ban 34,3 Mdb, 1997-ben már 44,5 Mdb a standokon és különböző elárusítóhelyeken eladott példányok száma. A piaci részarány 1996-ban 10,4%, 1997- ben 15% volt. A Hírker után 1997-ben a forgalom alapján a második legnagyobb terjesztői vállalkozás Magyarországon a KLK. A vevőpartnerek egyrészt magánvállalkozók, másrészt országos élelmiszerláncok, benzinkút-hálóza- tok, áfészek. Saját tulajdonú árushelyei egyelőre nincsenek a cégnek. Húsz hálózatot lámák el a lapok legszélesebb választékával. Köztük olyan multinacionális cégeket, mint a Csemege Julius Meinl, a Mól, az Esso, a Billa, a Shell, a Plus Diszkont, a Kaiser’s, vagy a Spar. A Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. alapfilozófiája, hogy növelni kell a fenti hálózatokban eladott lapok arányát az árusításos értékesítésen belül. A szállítópartnerek között gyakorlatilag a magyarországi kiadók teljes köre megtalálható. Háromszáz kiadó, több mint hatszázötven lapját forgalmazza a KLK. A KLK arra törekszik, hogy bővítse jelenlegi hálózatát, ezért kiskereskedőkkel nagyon előnyös feltételek mellett köt terjesztési szerződést. Az árusok biztosak lehetnek abban, hogy mindig időben és mindig a legszélesebb választékot kapják a cégtől. Ugyanakkor a más terjesztői szervezeteknél tapasztalt esetleges adminisztrációs nehézségek is csökkennek, tehát mindenféleképpen érdemes szerződést kötni a KLK-val. Minden jó, ha jó — egy hajókirándulás — Minden úgy kezdődött, mintha valaki április 1-ei bolondot akarna csinálni belőlünk — kezdi a békéscsabai Uhrin Lászlóné. — Bedobtak egy színes prospektust a postaládánkba. Küldője azt ígérte, 990.- forintért elvisz autóbusszal Budapestre, egy hangulatos étteremben ebédet kapunk, sétahajókázhatunk a Dunán, sőt még arra is lesz lehetőségünk, hogy egy bevásárló központban vásároljunk. Gyanús volt a 990 forint, amit az autóbuszon kellett kifizetni. Ma már egy pesti útat sem lehet megúszni kétezer forint alatt. No, mindegy gondoltam, jelentkezem, majd meglátjuk... — Valóban nem pénz ma már ezer forint. Kiderült a turpisság? — Korán keltem, mert 5 óra 35-kor kellett gyülekezni Békéscsabán az Ételbár előtt. Máshol is fel lehetett szállni a különjáratra, de nekem ez volt a legközelebb. No, ott is voltunk vagy 30-an időben. Eljött az 5.35, aztán 6 óra és busz sehol. Gondolhatja, az a harminc ember morgott: „becsapás az egész”. A legtöbben haza akartunk menni. Mondta is a férjem, na anyám, jössz te vissza negyed óra múlva, majd hozd fel a Békés Megyei Hírlapot a postaládából. Egy órás késéssel, de megérkezett az emeletes luxusbusz. Állítólag az egyik busz lerobbant, helyette jött ez. * Április 28-án a megyéből hat teli busz indult Ceglédbercelre. Mert ugye sejtik, hogy a kirándulás fő célja egy árubemutatón való részvétel volt. Dicséretére legyen mondva a Mosonmagyaróvári Aesculab Kft. szervezőinek, ezt nem titkolták, s feltüntették a szórólapon. A több száz résztvevőt ez egy csöppet sem zavarta, hiszen legtöbben elmondták, ennyi pénzből nem tudták volna megoldani a fővárosi kirándulást. — Munkanélküli vagyok — sóhajtja Tarcali Irén —, s régen vágyom egy dunai hajózásra. — Ha ez az alkalom nem jön, bizony csak álom maradt volna, ami most megvalósulhat. — Az pedig, hogy végighallgattunk egy órás tájékoztatást — veszi át a szót Szász Istvánná, aki férjével és két nagy fiával vállalkozott az útra, — még jó is volt, mert a termék (ez itt nem a reklám helye) egészségünk védelmére készült. Aki hisz benne megvásárolja, aki nem, nem. Nem volt kötelező. Hajdú Mónika, a cég termékmanegere becsülettel állta a kérdezők ostromát. Elmondta, a televíziónál egy egyperces reklám másfél- kétmillió forintba kerül, ennyi idő alatt nem is igazán lehet a termék jó tulajdonságait bemutatni. Ezért döntött úgy az egyébként Brémában 23 évvel ezelőtt alakult német anyacég, hogy ily módon szervezi meg az árubemutatókat. Hiszen így a kirándulók is jól járnak, s a cég is. S akik úgy döntenek, hogy vásárolnak a termékből azok lesznek az igazán jó reklámhordozók. A görög istenről elnevezett Aesculab Kft. egyébként utazás szervezéssel és gyógyászati segédeszközökkel foglalkozik. A termékbemutató zárásaként sertéspörköltet szolgáltak fel. Az ebéd és a termékvásárlás után a hat busz Budapesten, a Dunaparton állt meg, hogy a Hunyadiról elnevezett sétahajóra sétálhasson fel a több száz Békés megyei kiránduló. A háromnegyed órás hajóút után egyg bevásárlóközpontban fejeződött be az egynapos kirándulás. A cég tehát maradéktalanul teljesítette a szórólapon tett ígéretét. Ritka ez manapság. B. V. Békés megyeiek egy csoportja a Hunyadi fedélzetén
