Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. május 22., péntek Megkérdeztük olvasóinkat Civil szervezetek Elszegődnének-e zsoldos katonának? és önkormányzatok együttműködése Önkormányzatok munkatársai és civil szervezetek képviselői részvételével kezdődött kétnapos konferencia tegnap Békéscsabán, a ruhaipari szakközépiskolában. A szerződéskötési konferencia címmel meghirdetett rendezvény célja, hogy olyan lehetőségekre mutassanak rá, melyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzati feladatokat — szerződéses módon — civil szervezetek lássanak el. A konferencián Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyénkből, főként kis települések önkormányzatai és civil szerveződései vesznek részt. A konferenciát a Hálózat a Demokráciáért Program kezdeményezésére Békéscsaba ön- kormányzata és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete szervezte. „Fontos, hogy egy önkormányzat figyelembe vegye a településen működő civil szerveződések véleményét munkája során” — mondta megnyitójában Pap János polgármester. Békéscsabán már vannak olyan feladatok, melyeket civil szerveződések pályázatokon elnyert támogatásokkal oldanak meg. A konferencián azonban olyan már működő modelleket is bemutatnak, ahol az önkormányzat — szerződést kötve — saját feladatai ellátásával bízza meg, a pénzügyi támogatás átadásával együtt, a civil szervezetet. Ilyen jellegű együttműködések főként szociális, valamint kulturális területeken jöhetnek létre K. A. Élet a halál előtt Sziráczki János, 26 éves, mezőberényi tv-műszerész: — Nincs az a pénz, hogy én zsoldos legyek, de még katona sem akarok lenni, nekem az egy év is nagyon hosszú volt, amit határőrként szolgáltam le. A katonáskodásra születni kell, semmi porcikám nem kívánja az egyenruhát. Az egyik barátom nem talált munkát, ezért maradt bent továbbszolgálónak. A légióba jelentkezők vagy a pénzért, vagy kalandvágyból lépnek be. Búzás Imre, 44 éves, vizesfási gépszerelő: — Nem szeretem a szigorú kötöttséget, ami a katonaságnál van. Az egyik műszaki dandárnál voltam sorkatona, alakulatommal sok helyen megfordultam, sok érdekeset láttam, ennek ellenére nem vágyódom az egyenruha után. Szerintem ez egyfajta megpróbáltatás, kalandoroknak való, nekem nem tudnának annyi zsoldot ígérni, hogy beálljak... Szabó Sándor, 45 éves, bélmegyeri vállalkozó: — Annak idején 21 évesen Nagykanizsára, egy első lépcsős alakulathoz vonultam be, s 736 napot húztam le a seregben, az nekem bőven elég volt. A több mint két év során összesen nem töltöttünk nyolc hónapot laktanyában, állandóan mentünk, csomagoltunk, készülődtünk. Egyszer egy hónapos harcászati hadgyakorlaton voltam a Szovjetunióban, nekem az is hosszú volt. Dolog Péter, 13 éves, tarhosi tanuló: — Attól függ, hogy hová és mennyiért... Valami nyugodt helyre, ahol nem kell harcolni, jó pénzért, úgy havi 50-60 ezer forintért elmennék. Vinnék magammal könyveket, s olvasnék és nézelődnék. Filmekben láttam, hogyan töltik az idejüket a légiósok, biztosan érdekes, s nem rossz az életük. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Félelemből, álkegyeletből tabu téma az emberi sors végső eseménye, az elmúlás. Gyulán, a Pándy Kórházban évek óta eredményesen és humánusan, egyre nagyobb gyakorlattal végzik dolgukat a hospice osztály dolgozói. Ezen az osztályon készítik fel a betegeket és családtagjaikat a halál tényének elfogadására. Ma és holnap a kórház és a Magyar Hospice Egyesület kongresszust rendez Gyulán, az Erkel Hotelben. Halmos Miklósné, a kórház ápolási igazgatója nyitja meg a rendezvényt, amelyen kitűnő előadók osztják meg tudásukat az érdeklődőkkel. Többek között a neves író, dr. Polcz Alaine, egy lengyel professzor, Jacek Luczak, s a helybeliek beszélnek, s mutatnak be posztereket. b. zs. Perelik a medgyesegyházi plakátragasztót Gyarapodó Évgyűrűk .4 dinamikusan növekvő Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár több mint 50 ezres taglétszámával mára az egyik legnagyobb nyugdíjpénztár lett Magyarországon. A siker titkáról, az eddigi működési tapasztalatokról a cég ügyvezető igazgatóját, Karácsonyi Tibori kérdeztük. Korábban írtunk arról a medgyesegyházi esetről, amelyben Kálmán János, az általános iskola igazgatója munkáját és magatartását kifogásoló plakátokat ragasztottak ki ismeretlenek a községben. Mint azt az érintettől megtudtuk, továbblépés történt az ügyben. — Az esemény két szálon futott — mondta az igazgató. — A plakáton is megfogalmazott problémákkal ugyanis az illető feljelentést tett az önkormányzatnál, amelyet a hivatal belső ellenőre kivizsgált és alaptalannak ítélt. Mivel ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon, ezért a plakát és az önkormányzati beadvány vélhető összefüggésének megállapítására nyelvész szakértőt rendeltek ki. A szakértő megállapította, hogy a plakát és a beadvány fogalmazója minden kétséget kizáróan ugyanaz a személy. Május 19-én a rendőrkapitányság tájékoztatott, hogy a plakát és beadvány fogalmazóját érintően rágalmazás vétségének alapos gyanúja miatt továbbították az ügyet a Battonyai Városi Bíróságra. Az esetnek részemre több tanulsága is volt — mondta Kálmán János. — Ebben a beosztásban több kritikát kell elviselni, mint egyébként. Ezt még elfogadtam volna, ám most egy intézmény presztízséről volt szó. Kényszerültem a törvényes lehetőségeimmel védekezni, mivel olyan emberek dolgoznak itt, akik munkája méltán vált ki elismerést, másrészt komoly fejlesztés előtt állunk. Másik véleményem, hogy a rendőrség alapos és nagyon korrekt munkát végzett, amely mindannyiunk megnyugvására szolgált. Végül különösen jó érzés, hogy akik átéltek hasonlót, vagy megértették a problémám, a támogatásukról, együttérzésükről biztosítottak. H. M. Nincs kullancsveszély Bár egyre jobban és egyre többen csípnek, és az időjárás is kedvez szaporodásuknak, mégsem beszélhetünk szúnyoginvázióról a megyében. Békéscsabán az önkormányzat minden évben permetezéssel védekezik a zümmögő vérszívók ellen, idén is csak az időjárás hátráltatta a szúnyogirtás megkezdését. Ha azonban a természet is engedi — azaz nem lesz túl hűvös, és esős az idő — ma a sötétedés előtti órákban 140 ezer négyzetméteren, a város legveszélyeztetettebb területein, a csatornák partján, a növényzettel sűrűbben borított területeken megkezdik a permetezést. Kullancsirtást, a szokásos tavaszi mellett, eseti bejelentések alapján végeznek. így a jövő héten a város több füves területén permeteznek majd. Szúnyoginváziótól és kullancsfer- tőzés-veszélytől azonban nem kell tartanunk. Azért persze jobb, ha kiránduláskor megfelelő ruházattal védekezünk az apró élősködők ellen. (y)- 4s Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárat tíz önkéntes magú nnyugdíjpé nztár a lapította, és a Postabank Rt., a Providencia és a Generáli Budapest Biztosító Rt. hármas konzorcium intézményi hátterével működik. A pénztár 1998. február 27-én, ötödikként kapta meg tevékenységi engedélyét us Állatni Pénztár- felügyelettől. A pénztár nyilvántartását az Első Hazai Pénztárszervező Rt. végzi, amely az önkéntes pénztári nyilvántartók között piacvezető. Az Első Hazai Pénztárszervező Rt. saját szoftverfejlesztő részlege lehetővé teszi a legkorszerűbb nyilvántartási rendszer alkalmazását, amely elengedhetetlen u ltunk üzemmódszerű működéséhez. 4 pénztár országos ügyfél- szolgálatát Magyarország harmadik legnagyobb biztosítási csoportja, a Generali csoport látja el, több mint 200 képviselettel országszerte. Vagyonkezelőnk a Postabank Értékpapír Rt., amely 1,4 milliárd forintos alaptőkéjével a hazai értékpapírpiac. egyik legnagyobb társasága. A részvénytársaság 22 nyugdíjpénztá r vagyonkezelését látja el, a kezelt pénztári vagyon több, mint 5 milliárd forint. A kezelt önkéntes pénztárak 1006. és 1097. évi átlagos nettó hozama 30% felett volt, and 8-12 százalékos, igen jónak mondható reálhozamot jelent a pénztártagok számára. 4 pénztár könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft. Ez a konszern U világ négy legnagyobb könyvvizsgáló cégének egyike, amelynek köszönhetően folyama tosan ellenőrzött, a hatályos törvényeknek megfelelő, hitelesített az Évgyűrűk Magánnytigdíjpénztár gazdálkodási tevékenysége.- Hogyan alakult a pénztár taglétszáma?- Fontos garanciális tényező, hogy az Évgyűrűk Magán nyugdíjpénztár taglétszáma — a január elején indult tag- szervezés első négy hőnap- jában — már elérte az 50 ezer jót, tagdíjbevétele meghaladta a 100 millió forintot. A növekedés üteme alapján év végére minimum 100 ezer tagra és I milliárd forintos vagyonra számítunk.- Mire alapozza ezt az előrejelzést?- Elsősorban a Providencia és a Generáli Biztosilók által működtetett országos értékesítési hálózatban dolgozó több mint ötezer igen jól képzett tanácsadó, szervező munkájára. Ügyfeleink rendelkezésére állnak a Postabank Rt. fiók- és kirendeltségi hálózatúban dolgozó tanácsadóink, illetve májustól már a Magyar Postán is be lehet lépni az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénz- tárba.- Milyen hozamra számíthatnak n tagok?- 4 szigorú törvényi előírásoknak megfelelően a pénztárak az első időszakban hasonló szolgáltatásokat ttulnak kínálni az ügyfeleknek, a különhsé- geket először körülbelül egy év múlva lehet mérlegelni az elért hozamok alapján. Az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak törvényileg szabályozott befektetési keretszabályai szinte azonosak, ezért a vagyonkezelő eddigi befektetési referenciái mindenképp jó hozamkilátásokat jelentenek az Évgyűrűk Magánnyugdijpénz- tár ügyfelei számára.- Milyen garanciákat kapnak a pénztártagok a kötelező befizetéseik után?- A törvény igen komoly garanciarendszeri biztosít. Az egyik legfontosabb u Garancia Alap által nyújtott azon biztosíték, amely szerint az alap jótáll a pénztártagok inogó n - nyugdíjpénzt ári követeléseiért. Az alapot a nyugdíj- pénztárak töltik fel bevételük 4 ezrelékét befizetve, de oz alap mögött az állami költség vetés áll. További garanciális elem a pénztár mögött álló banki vagy biztosítói háttér. Ezért megnyugtató tagjaink szánéira a pénztár mögött álló bank, illetve két biztosító szolgáltatói, pénzügyi háttere. Magánnyugdíjpénztár Lámpás lesz a pelikán-csomópont Példaértékű önkormányzati hozzájárulás Sarkadon tegnap délben a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságnak, a település önkormányzatának és a Mélyépítő Budapest Kft.-nek képviselői ünnepélyes keretek között aláírták azt a szerződést, melynek köszönhetően a napokban elkezdődhet a város legnagyobb útkereszteződésének, az úgynevezett pelikán-csomópontnak az átépítése, forgalomirányító jelzőlámpákkal történő felszerelése. — A város számára fontos beruházás nyitánya ez — fogalmazott Tóth Imre sarkadi polgármester. Elmondta: a csomópont átalakítását a méhkeréki határátkelő megnyitása óta megnövekedett átmenő forgalom tette — egyrészt — szükségessé. Az átépítés után biztonságosabb és korszerűbb forgalomirányítás valósul meg a Kossuth utca, Szent István és Szabadság tér által bezárt kereszteződésben. Bállá Béla, a közútkezelő társaság vezetője példaértékűnek nevezte a sarkadi ön- kormányzat pénzügyi hozzájárulását, a 84,9 millió forintos állami beruházáshoz a hivatal 23,2 millió forint önerőt biztosított. Az átépítés tervei az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület térségfejlesztési programjának részeként készültek el. A csomópont átépítésének befejezését augusztus elejére ígérik a kivitelezők. Addig sebességkorlátozásra és útszűkületre számítsanak az arra közlekedők. M. J. JÖJJÖN EL! SZAVAZZON! ...HOGY A TÖBBSÉG LEGYEN A NYERTES. __l__
