Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-20 / 117. szám
1998. május 20., szerda KÖRKÉP • • Összevonás után — csabai központtal Erősödik a keleti, elsősorban a román, ukrán és orosz piac Az év elején történt átszervezéssel a Bábolna Rt. életében a korábbinál is nagyobb szerepet kapott a békéscsabai baromfi- feldolgozó: összevonásra került a csabai és a kecskeméti üzem, mind termelésében, mind létszámában az előbbi a nagyobb, így az új felállásban az üzletág központja Békéscsaba lett, csabai igazgatóval. Mindezek során, a teljes körű integráció révén a Bábolna Rt. termelésének mintegy hatvan százalékát a baromfi-üzletág jelenti, melynek Ruck János, a fiatal Békés megyei szakember került az élére, s ezzel bekerült a részvénytársaság legfelső vezetésébe is. — A két feldolgozó összevonására hozott döntésnek legalább annyi támogatója volt, mint ellenzője. S tegyük mindjárt hozzá, hogy mindkét oldalnak voltak igazságai. A két feldolgozó összevonása nélkül az erősödő konkurencia mellett már nem tudtunk volna eredményesebben dolgozni, sem külföldön, sem belföldön nemigen tudtuk volna megőrizni vezető pozíciónkat. S mindehhez kínálkozott a Bábolna adta lehetőség, mely minden tekintetben egyedüli a honi baromfiiparban, noha, a többiek gőzerővel jönnek utánunk. Az elmúlt esztendőben a csabai üzem stabilizálódott, a korábbi veszteségeket kigazdálkodtuk, igaz, nagyságrendünkhöz viszonyítva törékeny, mintegy 60 millió forintos eredményt értünk el, ami átcsaphat negatív irányba is. A profiltisztítás, a helyi adottságok még jobb kihasználása, valamint azok folyamatos erősítése után önelszámoló egységként működik tovább mindkét üzem — magyarázza Ruck János üzletágigazgató, aki Békéscsaba, Kecskemét és Bábolna között ingázik. Csabai irodájában az összevont üzemek munkájáról beszélgetünk. Mint mondotta, könnyű volt kimondani a két gyár összevonását, viszont jóval nehezebb volt eldönteni, hogyan és milyen alapokon működjenek tovább. A 2 ezer 480 dolgozót foglalkoztató üzletág két, szervesen összekapcsolódó és összedolgozó, önállóan irányított feldogozója mellett vannak közös kapcsolódási pontok, mint például a mezőgazdasági, a termeltetési, a kereskedelmi és közgazdasági terület, melyeket üzletági szintre hoztak. — Az összevonást követően meg kellett határoznunk azokat a pontokat, is melyek azonnali változtatást igényeltek ahhoz, hogy a két feldolgozó eredményes legyen, annál is inkább, mert a kecskeméti üzem tavaly 400-500 millió forintos veszteséggel lépett ebbe a házasságba. A két gyár esetében most már nagyobb lehetőségek vannak a termékek átcsoportosítására. Békéscsabán kialakult a csirke mellett a kövér áru feldolgozása. Kecskeméten kisebb, inkább szezonális a kövér áru aránya. E mellett pulykát is feldolgozunk a hírős városban, ahol hosszabb távon ez jelenti majd a nagy volument. A továbbfeldolgozott termékek körét is megosztottuk: a töltelékáruk — felvágottak, sonkafélék, virsli stb. — többsége Csabán készül, Kecskeméten a csirke és pulyka alapanyagú paníro- zott félkész termékek gyártása dominál. A termelői hátteret és a feldolgozókapacitást figyelembe véve évi 60 ezer tonna készárunkból 40 ezer tonnát Békéscsabán, 20 ezer tonnát Kecskeméten állítunk elő. Csak mellékesen jegyzem meg: a csabai üzem ilyen mennyiségű árut utoljára tíz évvel ezelőtt gyártott. — Konkurencia? — Nagyon nagy... Mind a piacokért, azok megtartásáért, mind a termelők megszerzéséért nagy harc folyik, ugyanis egyre inkább a jó minőséget előállító, hatékonyan dolgozó termelőkért versenyezünk. Üzletágunk napjainkban mintegy 6 ezer beszállító kis- és nagyüzemi termelővel áll kapcsolatban. — Az előbb említett 60 ezer tonna készáru előállításához mennyi alapanyag szükségeltetik? — Mindez közel 16 millió csirkét, 1,5 millió májkacsát, egymillió májlibát, egymillió húslibát, 800 ezer pecsenyekacsát és 400 ezer pulykát jelent. A vágóállat-termelésben megmaradt Békés megye tradicionális múltja. Ésszerű határokig, ameddig gazdaságos, az itt előállított alapanyagból szállítunk a kecskeméti feldolgozóba is. — Mennyire éri meg manapság baromfitenyésztéssel foglalkozni, illetve feldolgozni? — Nehéz, s ráadásul kényes kérdés... A baromfiipar nagyon érzékeny, a javuló tendenciák mellett még mindig nem megfelelő. Ha a nyugati piacot nézzük, akkor elmondhatom: egyre nagyobb a túlkínálat, egyre inkább nehezedik az áru elhelyezése, óriási az árak ingadozása. Nálunk erősödik a keleti, elsősorban román, ukrán és orosz piac, ahol más külföldi beszállítókkal szemben kell az árversenyünket megvívnunk. A kormányzat normatív támogatásokkal igyekszik az állattenyésztést segíteni. Örvendetesen egyre több olyan lehetőség van, amely kedvező hitelekkel, minőségi felárakkal teszi vonzóbbá, serkenti a csirketartást. A kormányzat ez évtől a támogatások egy részét átcsoportosította a termeltetés oldalára, ami azt jelenti, hogy a csirketermelők, a minőségtől függően, kilogrammonként közel tíz forint támogatást kapnak, amihez nekünk kilogrammonként 168 forintos felvásárlási árat kellett garantálnunk, s erre már mi is, mint feldolgozók kapunk kilogrammonként három forint felárat. A baromfi- feldolgozók nyereségessége nagyon szerény, 2-2,5 százalékos, s ez bizony alacsony. Ebből a pénzből nem jut fejlesztésre. A Bábolna Rt. állami feljavítása megkezdődött, ebből mintegy 4-7 millárd forint jelentős része megpántlikázott pénzként a baromfiiparba kerül a technikai háttér, a feldolgozó-színvonal javítására, gépek, gépsorok cseréjére. Az első lépéseket már megtettük, hiszen Békéscsabán ezért áll két hétig a csirkés üzem, mert hűtő- és darabolóvonalakat cserélünk, s ugyanezt tesszük Kecskeméten is, ahol ősszel beindul egy új pulykafeldolgozó üzemrész, ami a mostani feldolgozást megháromszorozza — mondotta Ruck János, a Bábolna Rt. baromfi-üzletágának igazgatója. Szekeres András Pataj György döntőbe jutott A Magyar Rádió Rt. Márványterme minden második pénteken vájt fülűjazzrajongók gyülekező- helye. Olyan ez, mint egy klub, ahol mindenki ismeri a másikat, s ahol Neltz János — a műsorvezető — színre lépésétől mindenki egyetlen pontra összpontosítja figyelmét: a jazz-zenére. Január 9-étől az ország legtehetségesebb fiatal zongoristáinak vetélkedését izgulhattuk végig. Az 1988-ban, 30 éves korában elhunyt nagy tehetségű zongorista. Füsti Balogh Gábor halálának 10. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió Rt. Bartók adófőszerkesztőség hangverseny-szerkesztősége Füsti Balogh Gábor jazz-zon- gora tehetségkutató versenyt rendezett. A független szakmai zsűrit a magyar jazz-szakma legjelentősebb alakjai képviselték: Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György, Oláh Kálmán, Berkes Balázs, Lakatos Pecek Géza, Borbély Mihály, Kőszegi Imre. A 14 versenyző közül heten jutottak be a június 5-ei döntőbe: Balázs József, Oláh „Cumo” Árpád, Szabó Dániel, Gáspár Károly, Botos Róbert, Oláh Zoltán, valamint a békéscsabai származású Pataj György. E tehetséges, jó kedélyű fiatalember Békéscsabán kezdte zongorista pályafutását Ballai Pálné tanítványaként, majd a budapesti Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán Binder Károly és (a szintén békéscsabai származású) Garay Attila nevelték profi zongoristává. — Az utóbbi időben több meghívást is kapott. — Igen, így van. Erre a versenyre is felkérés útján kerültem. Maloschik Róbert, a márványtermi jazzestek sorozat- szerkesztője keresett meg az elmúlt évben. Nyáron pedig a gyulai jazzfesztiválon lépek fel a Kőszegi Quartettel. — Vidéken él, holott a jazz Erre a versenyre is felkérés útján kerültem Magyarországon kifejezetten Pest-központú műfaj. Milyennek látja az itthoni jazz-zenei életet? — Sajnos zenei téren nem igazán tekinthető életnek, ami itthon működik. Voltak és vannak próbálkozások, hogy legyen egy jazzklub (ifiház teraszán voltak koncertek, könyvtárban). Pénz, szervezés. Amíg ez a két kulcsfontosságú tényező nem tud találkozni, addig nem számíthatunk rendszeres fellépési, koncertezési lehetőségre. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója szerencsére igazi jazz-rajongó. O nagyon komolyan veszi a nyári jazzfesztivál szervezését, ami a színvonalon is látható, hiszen évek óta óriási tehetségeket hív meg. — A június 5-ei döntőn egy szabadon választott művet is elő kell adni. Az elődöntőn nagy műveket választott (D. Ellington, C. Porter, B. Kaper). A döntőn milyen darabot játszik majd? — Sonny Rollins: Airegin című szerzeményét választottam, s teljes erőmből gyakorlom. Azt a kérdést, hogy mit vár a döntős szerepléstől, őszinte szerénységgel hárította. A szervezők, s az igazi jazz-rajongók viszont annál nagyobb várakozást mutatnak. Tusjak Marianna PROVIDENCIA OSZTRAK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. séfgr Ahány biztosító, annyiféle kötelező felelősségbiztosítási ajánlat. A Providencia élve a törvény adta lehetőséggel - a Magyarországon lehetséges legkedvezőbb díjszabást kínálja Önnek I személyautókra, kisteherautókra, Illetve a 10-19 személyes autóbuszokra. A Providencia tehát ár most biztosítja, hogy a kötelező ztosítási ajánlatok versenyében is- csak Ön nyerhet. lencía Információs gálát: 1/452-3232
