Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-19 / 116. szám
Aliatiotók Kvivcsinxipi... Örökítsd meg kedvencedet! — kéri egy pályázathirdető állatbarát szervezet. Általános iskolásoktól várnak áliatfotókat (7. oldal) Tavasz van... Kezünk, bőrünk, lábunk külső felülete meghálálja a kényeztetést, kezeljük, tápláljuk vitaminokkal, hogy puha és bársonyos legyen (7. oldal) Nem csak húsvétkor kívánatos eledel a finom, foszlós, fonott kalács. Egy orosházi háziasszony osztja meg velünk tapasztalatait (7. oldal) Ki A JÓ MUNKAERŐ, MI A JÓ MUNKAHELY? Majd a főnök megmondja, MIT VEHETSZ FÖL A főnöknek, a munkahelyi vezetőnek jogában áll meghatározni, hogy beosztottai miként öltözzenek. Pontosabban mit nem vehetnek föl arra az időre, amíg a munkahelyükön tartózkodnak. Száműzheti a vezető a farmerruházatot, az edzőcipőt, sőt azt is előírhatja, hogy a férfiak nem gombolhatják ki az ingnyakukat. Ezt nemrégiben a német irodai alkalmazottak érdekvédelmi szervezete is elismerte. Meglehetősen régimódinak tetszik ez manapság, amikor annyira háttérbe szorultak az öltözködési szabályok. Holott még húsz évvel ezelőtt is szertartásosan szigorú szabályok és előírások uralkodtak a hivatalokban. A városházán vagy a takarékpénztárban kizárólag öltönyös urak és kosztümös, vagy kínos pedantériával vasalt blú- zos hölgyek álltak a választó- polgár vagy a pénzügyeivel hozzájuk fordulók rendelkezésére. Fölmondani persze azzal az indokkal, hogy a beosztott nem öltönyben vagy kosztümben jelenik meg munkahelyén, ma már senkinek sem lehet. De mindenki jól tudja: ezeregy okot lehet találni egy-egy munkahely, állás megszüntetésére, így aztán célszerűbb, ha a beosztott messzemenően figyelembe veszi a főnöki elvárásokat. Persze a vezetők többsége eltűri a lezserebb öltözködést, nem kívánja meg, hogy naponta divatbemutatót tartsanak munkatársai. Megköveteli viszont, hogy mindig az alkalomnak megfelelően öltözzenek. Ajánlott tehát, ha a titkárnő munkahelyi szekrényében van egy tartalék kosztüm, sötét szoknya, csipkeblúz és hozzá illő cipő. Vállalkozók fokozott infarktusreszélyben Önálló vállalkozóknál, kis- és középvállalatok vezetőinél kétszeres a kockázata annak, hogy infarktust kapnak, mint a lakossági átlagnak. A nagyvállalatok menedzsereinél „csak” tíz százalékkal haladja meg a kockázat a lakossági átlagot. A SKOLAmed, Nümbrecht Diagnosztikai és Egészségügyi Irányítás Intézete kereken ötszáz önálló foglalkozású és vezető munkakört betöltő személy egészségi adatait értékelte, amelyeket a münsteri egyetem Procam-vizsgálatának adataival hasonlították össze. Ez az adatbázis kereken 20 ezer személy vizsgálati eredményeit tartalmazza. Egyértelműen egészségesebb életmódra — kitartó sportolásra, a dohányzásról való lemondásra, a táplálkozás átállítására — ösztönöz az a tapasztalat, hogy az egy év múlva végzett ellenőrző vizsgálat bizonysága szerint az egészségesebb életmódra tért pácienseknél a szívinfarktus kockázata általában 28 százalékkal, erősen terhelt személyeknél 48 százalékkal csökkent. Az infarktus szempontjából a legkevésbé veszélyeztetettek a magas rangú tisztviselők. Az ő életmódjuk — a sok munka és a nagy felelősség ellenére — alapvetően „emberbarát”. Van lehetőségük a kikapcsolódásra, a testmozgásra, nagy az otthoni kényelmük. így közülük 30 százalékkal kevesebben kapnak infarktust, mint az átlagpolgárok körében. FEB A VISSZERESSÉG LEGENYHÉBB FORMÁI A PÓKHÁLÓSZERŰ ÉRTÁGULATOK Nemcsak esztétikai kérdés Ilyenkor a nyári szezon előtt különösen figyelmesen szemléli minden hölgy a lábait, mert a visszér nemcsak esztétikai baj A visszeresség is azok közé a betegségek közé tartozik, amelyeket nem kapnánk meg, ha egyik meggondolatlan ősünk nem döntött volna úgy, hogy két lábra emelkedik. Ugyanis a lábunk felszíni és mélyvénáiban a szív felé áramló vérnek le kell győznie a nehézségi törvényt Feladatának ellátásában támogatják az izmok, a lábikra úgynevezett izompumpája, valamint magának a szívnek a szívó hatása. A legnagyobb segítséget azonban a vénákban található billentyűk nyújtják, amelyek megakadályozzák, hogy a vér visszafelé folyjon. Ezek a billentyűk egyaránt megtalálhatók a láb felületi és mélyvénái- ban, valamint a kétféle vénát összekötő erekben. Egészséges állapotukban az említett billentyűk betöltik szerepüket, ám ha károsodnak — örökletes hajlam vagy kötőszöveti gyengeség, illetve valamilyen betegség, például gyulladás miatt —, többé nem képesek megállítani a visszafelé áramló vért. A billentyűelégtelenség miatt az érfalakra a korábbinál nagyobb nyomás nehezedik, az erek kitágulnak, kidudorodnak és felölök jellegzetes kanyargós formájukat. így jön létre a visszér. A visszeresség legenyhébb formája, amikor csak hajszálvékony, pókhálószerű értágu- latok láthatók a lábon. Ez nem annyira orvosi, mint inkább kozmetikai probléma, fájdalmat, panaszt nem okoz. A folyamat előrehaladásával kitágulnak a láb oldalági vénái, majd az a belső bokától a combtőig haladó főér is, amely összegyűjti a felszíni vénákat. Ilyenkor a beteg a terhelés, hosszabb álldogálás után kellemetlen feszülést érez, lába megdagad, vizenyős lesz. Ha pedig az érzékeny visszerek külső hatásra begyulladnak, lelassul a bennük áramló vér sebessége, kialakul a felszíni visszérgyulladás. Amikor a duzzanat növekszik, a bőr az érintett területen barnás-kékesen elszíneződik, és kialakulhat a lábszárfekély. Mivel a fekély nehezen gyógyítható elváltozás, az a cél, hogy a visszeres- séget még a kifekélyesedés előtt meggyógyítsuk. A csupán kozmetikai problémát jelentő pókhálószerű erecs- kék orvosi kezelésre nem szorulnak. A felszíni visszérgyulla- dásra borogatást, kenőcsöket, pólyázást javasolnak, a betegnek feküdnie nem kell, csak a lábát pihentetni. Ha elmúlik a gyulladás, tanácsos rugalmas pólyás harisnyát hordani, amely összeszorítja az ereket, megakadályozza az újabb gyulladás kialakulását, lelassítja a betegség előrehaladását. Más kezelést és jóval nagyobb óvatosságot igényel a mélyvénás gyulladás, trombózis gyógyítása. A páciens kórházba kerül, ahol a beteg lábát felpolcolva szigorúan feküdnie kell. Az elővigyázatosságot az magyarázza, hogy a mélyvénás trombózis súlyos következményekkel járhat: korai szövődményként tüdőembólia alakulhat ki (amely halálos is lehet), továbbá felléphet a végtag duzzanatával és kifekélyesedésé- vel járó tünetcsoport. A mélyvénás trombózis és a felszíni erek visszértágulata egyébként két különböző betegség. Ha a visszeresség csak a kisebb és közepes nagyságú oldalági ereket érinti, jó hatású lehet az injekciós kezelés, az úgynevezett szklerotizáció. A hagyományos módszerekkel nem gyógyítható, súlyos visszeresség esetén a műtét a megoldás. Ha a betegség a fő felszíni vénát is érinti, akkor az operációt kórházban, általános érzéstelenítésben végzik el. Az eltávolítandó visszerek „térképét” még az altatás előtt, az álló páciens lábán rajzolják be. A műtét egyszerűbb, kórházi tartózkodást nem igénylő, ambulánsán elvégezhető formáját akkor alkalmazzák, ha a visszeresség a láb fővénáját még nem érinti. Ekkor helyi érzéstelenítésben metszik be a bőrt a megbetegedett oldalági erek fölött. Erre a beavatkozásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha csupán néhány kisebb véna vár eltávolításra. A felületi vénák eltávolítása semmilyen káros következménnyel nem jár azoknál a betegeknél, akiknek a mélyvénájuk ép. A páciensek egy-két százalékánál azonban előfordul, hogy mélyvénás gyulladásuk, trombózisuk után a beteg mélyvénájuk szerepét átvették a felszíni erek. Nekik a műtétet nem javasolják. B. Zs. A HÉT FOTÓJA Jegyzet Elnöki hölgykoszorú. Clinton elnök, ha nem vigyáz, újabb zaklatási pereknek nézhet elébe. A képen az All Saints női együttes tagjaival pihegi ki a G8 fáradalmait fotó: feb-reuters Nemzedéki ízlésváltás az étkezésben ,,Korszerű élelmiszerek a gyermekétkeztetésben" — olvasom a kollégám tudósításában, hogy mi minden finomság volt azon a gyulai kiállításon, amelyet a napokban az egészséges táplálkozás jegyében szerveztek az illetékesek. Másnap kimegyek a piacra és elszörnyülködök azokon az árakon, amelyeken — nekem, mint gondos háziasszonynak — meg kellene vennem a zöldség- és gyümölcsféléket a családom egészséges táplálása érdekében. De amint tapasztalom, mások is hasonló gondokkal küszködnek. Előttem egy fiatal anyuka éppen azon meditál, hogy a babának szánt banánhoz és reszelt almához még hogyan illeszthetné pénzügyileg a tejterméket, a gyümölcslevet, valamint a férjnek ígért mákos nudlit. Kiderül, nem is olyan egyszerű ez a táplálkozási kérdés. Vegyük például alapul azt, hogy a magyar ember szereti a hasát, sőt ezen belül is a zsíros, fűszeres, laktatós ételeket. A falusi háztartásban legtöbbször egyszerűbb (és olcsóbb) levágni az udvaron nevelkedő csirkét, amelyből ízletes paprikást lehet főzni, mint mondjuk a drága, fóliás primőr zöldségből összeállítani egy egészséges salátás tálat. Hogy ettől a koleszterinszintünk és a vérnyomásunk az egekbe szökik? Erre találták ki a gyomorpirulákat — mondja a dédnagymami, amikor az éppen frissen kisült lekváros hájas kiflijét igyekszem finoman visszautasítani. Régen bezzeg nem voltak ilyen flancos ételek — egészíti ki véleményét: ettük a füstölt szalonnát, a hagymát, amit jobb esetben a kézzel fejt tejjel (és nem pasztőrözve!) öblítettünk le és mégse volt kutya bajunk. Ma itt a sok félkésztermék, a párolt zöldség, a külföldről hozott áru és mégse egészséges a nemzet. Ebben talán van igazsága — mondom. Csak azt nem tudom, hol rontottuk el? H. M.
