Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-11 / 109. szám (békéscsabai kiadás)
1998. május 11., hétfő KÖRKÉP Elmarad a csúcs A Fehér Ház hivatalosan is megerősítette, hogy törölték a mára tervezett washingtoni csúcsértekezletet. A találkozónak az lett volna a célja, hogy megpróbálja megmenteni a közel-keleti békefolyamatot, amely az elmúlt egy évben gyakorlatilag megbénult. A Fehér Ház közleménye a csúcsértekezlet elmaradását az izraeliek és a palesztinok közötti nézetkülönbségek fennmaradásával magyarázza, emlékeztetve arra: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin elnök meghívásának feltétele volt, hogy megállapodásra jussanak az összes vitatott kérdésben. Washington azt szeretné, hogy Izrael a Jordán folyó nyugati partjának 13,1 százalékáról vonja ki csapatait, míg Benjamin Netanjahu biztonsági szempontokra hivatkozva csak a megszállt területek 9 százalékáról hajlandó lemondani. A jugoszláv vezetés elítéli a külföld által alkalmazott nyomásgyakorlás politikáját, s megerősíti, hogy Koszovó Szerbia belügyét jelenti. Ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet Szlflhodan Milosevics jugoszláv elnök és a két amerikai közvetítő, Richard Holbrooke, illetve Robert Gel- bard megbeszélése után hoztak nyilvánosságra Belgrádban. A két diplomata megpróbálta rávenni a belgrádi vezetést a koszovói válság tárgyalásos megoldására. A találkozó azonban megállapodás nélkül ért véget. Holbrooke Pristinában, a Koszovói Demokratikus Liga irodájában találkozott Ibrahim Rugovával. A koszovói albánok nemzetiségi vezetője megismételte autonómiatörekvéseiket, és nemzetközi közvetítők segítségét kérte. A Belgráddal szemben szombaton bejelentett nyugati beruházási tilalom mellett a vezető ipari hatalmak lépéseket tesznek a külföldi bankokban tárolt jugoszláv betétek befagyasztására is — közölte szombat délután Londonban Milosevics Szerbia belügyének tekinti a koszovói helyzetet Az albánok népirtástól tartanak Richard Holbrooke és Ibrahim Rugóvá megbeszélései fotó: feb/reutbrs Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Véleménye szerint a belgrádi vezetés nem használta ki a nemzetközi közösségtől kapott csaknem hat hetet az érdemi párbeszéd megkezdésére a koszovói albánsággal, ehelyett új és még újabb rendőri erőket vezényelt a zavargások dúlta tartományba. Az amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy Oroszország nem kívánta nevét adni a szankciókhoz. Pristinában és a többségében albánok lakta Koszovó tartomány más városaiban a hét végén is tízezrek követelték az utcákra vonulva az erőszak beszüntetését és a tartomány függetlenségét. A tartomány székhelyén mintegy húszezren gyűltek össze, s az albán és amerikai zászlókat lengető tüntetők „Akadályozzátok meg a szerbek által előkészített újabb holocaustot!”, „A többi európai nemzethez hasonlóan mi is békében és szabadságban akarunk élni!” feliratokkal kérték a világot, hogy akadályozza meg a háború koszovói megismétlődését. A flötés és a flótás Az emberi agy csodákra képes. Még arra is, hogy kitalálja: miként nyugtathatok meg a leghatékonyabban az operációra váró betegek. A helsinki ortopédiai klinika igazgatója - maga is nagy zenerajongó - kipróbálta, és sikerrel járt: a beavatkozás előtt álló páciensét fuvolaszóval kísérte a műtőbe. A flőtés orvos és a beteg (ámde szerencsés) flótás egymásra talált: sikerült az aggodalmakat eloszlatni. Sőt: a hölgy azt nyilatkozta, hogy egyenesen a meny- nyekben érezte magát. Még szerencse, hogy a muzikális doki nem hasonlít Szent Péterre. Akkor a páciens komolyan azt hihette volna, hogy már a túlvilágra került. Időzített bombák az Öböl vizében A Perzsa-öbölben „időzített bombák” ketyegnek: bármikor felrobbanhatnak azok az aknák, amelyek az Öböl-háborúban kerültek a vízbe. Gyaníthatóan gondot okozhatnak a hajdan elsüllyesztett és a tenger mélyén fekvő teherhajókban maradt elrozsdásodott bombák is, amelyek gyújtószerkezete könnyen működésbe léphet. A veszélyes roncsokat nem tüntetik fel a hajózási térképek, pedig a térségen naponta körülbelül tíz hajó halad át. Az Öböl északi részén a roncsokból szivárgó olaj és vegyszerek súlyos környezeti károkat okoznak, ám az érintettek közül senki nem tesz semmit. Az irakiak arra hivatkoznak, hogy az ENSZ-tilalom miatt nincs pénzük a „lomtalanításra”. Terjednek a szélsőséges nézetek, pártok és cselekedetek Németország baljós jövő elé néz? Enyhén szólva figyelmeztetőnek bizonyult az a felmérés, amelyet a német belbiztonsági szolgálat készített az országban lezajlott faji jellegű, szélsőjobboldali suhancok által végrehajtott támadásokról. Az elmúlt évben 790 esetben regisztráltak szélsőséges, fajgyűlöletre utaló megnyilvánulást, amelyek közül 13 gyilkossági kísérletnek volt minősíthető. Meglehetősen messzire ható visszhangja támadt a németországi felmérésnek. A The Washington Postban például Manfred Kanther belügyminiszter szavait idézték: „Ébernek kell maradnunk. Fáradhatatlanul küzdenünk kell mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségesek ellen.” A polgári körök éberségére még inkább okot adott az a közelmúltbeli fejlemény, hogy a Német Népi Unió pártja a szászországi választásokon a szavazatok 13 százalékát kaparintotta meg. A szélsőséges eszmék további terjedésének megakadályozása céljából még azt is felvetették, hogy az ilyen szellemiségű pártokat a jövőben ki kellene zárni a demokratikus választásokból. Kanther belügyminiszternek azonban más a véleménye: „Ezeket a pártokat meg kell bélyegezni. Politikai harcban, a választásokon kell legyőzni őket.” A helyzetet nehezíti, hogy a szélsőséges csoportoknak, s a második világháború utáni első szélsőjobboldali parlamenti (!) pártnak is elsősorban a volt NDK területén nagy a támogatottsága. Társadalomkutatók baljóslatú jövőképet festenek: a munkanélküliség lelki nyomása mellett az alkoholizmus is szerepet játszik abban, hogy felméréseik szerint a 25 éven aluli fiatalok egyharmada - ha tettekben még nem is, de gondolkodásmódjában - már „vonzódik a szélsőségek felé”. Hat éve még nem nő volt. Az izraeli Dana International - akit férfiból operáltak át nővé - Diva című dalával nyerte meg Birminghamban a 43. Eurovíziós Dalfesztivált. Horváth Charlie („A holnap már nem lesz szomorú”) 4 ponttal a 23. helyen végzett, fotó: feb/reuters Amit a szociális juttatásokról tudni kell Mikor mehetünk nyugdíjba Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak két alapvető feltétele van: a 20 éves szolgálati idő megszerzése és az előírt nyugdíjkorhatár betöltése. Az 1998. január 1-jén hatályba lépett szabályok a születési évszám alapján határozzák meg a nyugdíjra jogosító életkort. Ugyanis az általános 62 éves korhatár eléréséig átmeneti szabályozás vonatkozik bizonyos korosztályokra. Nők esetében a nyugdíjkorhatár a következők szerint alakul: Az 1940. január 1. előtt születetteknél 55 éves kor. Az 1940-ben születettek 56 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Az 1941-ben, illetve 1942-ben születettek 57 évesen. Az 1943-ban születettek esetében 58 év a nyugdíjkorhatár. Az 1944-ben születettek 59 éves korukban mehetnek nyugdíjba, az 1945-ben születettek 60 évesen. Az 1946-ban születetteknek 61 éves korukig kell dolgozniuk. Míg az 1946. december 31 -ét követően születettek esetén már egységesen a 62 év jelenti a nyugdíjkorhatárt. A férfiak esetében rövidebb az átmeneti időszak, hiszen a nőknél bevezetett hétéves emeléssel szemben náluk csak két évvel lett magasabb a nyugdíj- korhatár. Az 1938. január 1-je előtt született férfiak esetében a hatvanéves korhatár érvényes. Az 1938-as születésűek már csak 61 évesen vonulhatnak nyugalomba. Az 1938. december 31- ét követően születettek esetében pedig a 62. születésnap az öregségi nyugdíj folyósítására jogosító korhatár. (n. zs.) Áruló volt a rendőrségen? Meghiúsította az Állami Nyomda vezérigazgatóját zsaroló személy(ek) elfogását, hogy korán kiszivárgott a tettesekkel folytatott tárgyalás híre - közölte Erdős Ákos, a cég igazgatótanácsának elnöke, az Országos Választási Bizottság ülésén. Részletesen ismertetve a történteket az állítólag tőlük ellopott szavazólapokkal kapcsolatban Erdős Ákos elmondta: szerdán este a cég vezérigazgatóját azzal zsarolták meg, hogy ha nem fizet 3,5 millió forintot, akkor nyilvánosságra hozzák: szavazólapok kerültek ki a nyomdából. A cégvezetés ezt követően rögtön tájékoztatta az ORFK bűnügyi főigazgatóját, aki közvetlen kapcsolatban áll a BM Országos Választási Irodájába delegált rendőrtábornokkal. A zsarolóval csütörtökön egész nap telefonkapcsolatban voltak, ám - amint azt vasárnap Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya is beismerte - valaki kiszivárogtatta az esetet, és már nem tudták tovább forró nyomon követni a zsarolót. A rendőrség szerint egyébként a zsaroló belső vállalati ember lehet. Az igazgatóság elnöke szerint a nyomda biztonsági rendszere szinte kizárttá teszi, hogy tőlük szavazólapok tűnhessenek el. A dokumentumok szerint rendben leszállították a megrendelt egyéni, illetve listás szavazólapokat. rr *bs£ Ms&ÉZjí Hetedhét országra szóló programokkal várja Ont és családját a SEAT május 11. és 17-e között. * Kipróbálhatja a SEAT-modelleket * játszhat autós nyereményekért • május 16-án leleplezheti velünk az új Cordoba Variót! Jöjjön el és vegye át a volánt! Nálunk az Ön vágya az irányadó! Munkaügyi közvetítők és döntőbírók Kétéves a, jószolgálat” A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) segítségét eddig 16 esetben kérték a munkavállalók és a munkaadók, s a közvetítőknek mindig sikerült el-, érniük, hogy a felek megállapodásra jussanak. A kis- és közepes vállalatok humánpolitikai szakembereinek az elmúlt héten a döntőbírói szolgálat ötnapos képzést szervezett munkajogi kérdésekről. A kurzus befejezésekor Kántor Raimund, az MKDSZ titkára elmondta: Magyarországon rengeteg „lappangó” munkaügyi konfliktus van, ezért kívánatosnak tartaná, ha a szolgálatot már korábban bevonnák az érdekegyeztetésbe. A szolgálat a megalakulása óta eltelt két évben alapvetően megfelelt feladatainak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke úgy vélte, hogy e viszonylag új szervezeteket még nem ismerik eléggé az érdekegyeztető felek, pedig a munkaügyi viták jelentős része a felek közötti kommunikáció hibáinak tudható be. A szolgálat az érdekegyeztetési mechanizmus része. A munkaadók és a munkavállalók egyfajta „biztonsági tartaléknak” tekintik, amelyhez konfliktushelyzetben fordulhatnak - mondta Horváth Gábor, az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói oldalának soros elnöke.
