Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09-10 / 108. szám

Hírek Megáll Gyomán. (i) Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzatok Térségfej­lesztési Társulásához tarto­zó települések polgármes­terei a közelmúltban azzal a kéréssel fordultak a Máv Rt.-hez, hogy a Körös InterCity vonatpárok járatai álljanak meg a gyomai vas­útállomáson. A napokban megérkezett válaszból ki­derül: a MÁV kedvezően bírálta el a kérést, s az InterCity járat május 24- étől, az új menetrend ér­vénybe lépésétől megáll Gyomán. Pénzek a Móltól, fi) Füzesgyarmat tavalyi költ­ségvetését közel 742 millió forinttal teljesítette. Az éves gazdálkodás is a mi­nap került a helyi képvise­lők elé. Ennek tárgyalása során szóba került az is, hogy mivel a Mól Rt. kő­olaj- és földgázkitermelést folytat a térségben, jelen­tős iparűzési adót fizet az önkormányzatnak. Többek között ez is nagyban segíti a nagyközség fejlesztési le­hetőségeit. Bűnmegelőzés, (r) A Bűn- megelőzési Alapítványt fél éve hozta létre a békés- szentandrási önkormány­zat, hogy a községben tevé­kenykedő Bűnmegelőzési Egyesülettel karöltve a köz­rend és a közbiztonság ja­vításán dolgozzon. Az ala­pítvány a lakosság és az üdülőtulajdonosok pénz­ügyi támogatására is szá­mít. Az alapítvány kurató­riumának a közelmúltban leköszönt az elnöke. Új tagnak Kóris György rend­őr főhadnagyot kérték fel. A tagság közül elnököt ké­sőbb választ a képviselő- testület. Szentandrások. (r) Har­madik éve szervez találko­zót hazánk hat Szentandrás nevű települése: Torna-, Ne­mes-, Rába-, Jász- és Her- nádszentandrás. Tavaly Bé- késszentandrás látta vendé­gül a „névrokon” községe­ket, idén a Győr-Sopron me­gyei Rábaszentandrás lesz a házigazda június 19—20-án. A határon túl további hat Szentandrás nevű település létezik. A jövőben szeret­nék őket bevonni a találko­zókba. Oázisra lelt a farmján Demjén: az éneklés nem szanatóriumi meló Rózsi, azaz Demjén Ferenc huszonegy dalt írt az Ár­mány és szerelem című zenés darabhoz, mely jelenleg is látható a Békés Megyei Jókai Színházban. Az éne­kes jelenleg tízhektá­ros birtokán pihen, nyolc lova és egy sza­mara társaságában. Békéscsabára dara­bot nézni jött. Ha mostanság kedvenc amerikai tévécsatorná­ján, mely elengedhe­tetlenül szükséges annak, akinek ameri­kai felesége van, lát egy kedvére való videoklipet, akkor sincs semmi, legfel­jebb kimegy az istál­lóba, felpattan ked­venc lova hátára, hogy kiszellőztesse a fejét. — Egy hetvenes évekbeli riportban az édesanyjá­tól megkérdezték, mit szól, hogy a fiának olyan nagy a haja, mire azt mondta, örül neki, hiszen a kis Demjén Ferike sokáig teljesen kopasz volt. Meséljen valamit a gyermekkoráról! — Nagyon csendes gyerek voltam. Diósgyőr­ben születtem, édesapám munkahelyváltozása miatt Pestre kellett költöznünk. Talán az új kör­nyezet tette, talán nem, de nem jártam le játszani a testvéreimmel, inkább otthon gubbasztottam, magamban játszottam. Három testvérem van, de egyikre se hasonlítottam. Akkor senki se gondol­ta volna, hogy abból a szégyenlős, lámpalázas gyerekből színpadi ember lesz, ráadásul énekes. Ami engem illet, iskoláskoromban erdőmérnök­nek készültem. — Mikor határozta el, hogy zenész lesz? — Zenei általánosba jártam. Nyolcadikos koromban a szüleim béreltek egy zongorát. Tizenhat évesen kezdtem basszusozni, Pegénél tanultam. Apám kívánságára el kellett végez­nem a vegyipari technikumot, hogy legyen vala­mi szakma a kezemben. — A szakma és a közönség fokozatosan ismer­te meg a nevét, a Dogs, a Liversing, a Radics-féle Tűzkerék és a Sakk-Matt tagjaként. A legfonto­sabb állomás, a Bergendy népszerű volt a tízéve­sek körében éppúgy, mint a nagymamáikéban. Mi volt ennek a sikernek a titka? — Aktuális slágerzenét játszottunk színvona­las hangszerelésben. Évi 350 koncertet adtunk. Felkerestük a legkisebb kultúrházakat is. — Kiválása után, 1976-ban nagyszerű szólóle­mezt készített, az akkori időszak magyar rockze­néjének csúcsteljesítményét, bizonyítva azt is, hogy a rockzenészek között igenis van összetartás. Ma is tart még a barátság Zoránnal, Somlóval? — Természetesen. A mi generációnkkal jó a kapcsolatom. Annyira egymásra voltunk utalva a hatvanas, hetvenes években. Egy­ben közösek voltunk, mind- , annyian egyformán voltunk kiszolgáltatva a központi­lag irányított kultúrpoliti­ka kénye-kedvének. — AVMoto-rock, noha indulásként a hard- rockra tett, mégsem szá­mított soha csöves zene­karnak. — Mi melodikus roc­kot játszottunk, igaz ke­mény alapokkal. Nálam, Radicsnál is az volt a gond, hogy sokan cuk­koltak, belvárosi úri­gyerek vagyok, nem kül­telki srác. Kérdésére vá­laszolva így is nagy tábo­runk volt, albumaink aranylemezekké váltak. — Nehéz volt kormá­nyozni a,,motort”? — Ment magától. Én nem szeretek kormá­nyozni, ma sem szok­tam, a mai turnéimon sem. Tudja és tegye mindenki a saját dol­gát, én abszolút szabadságot engedek. Azokban az években sok időt vett el a szervezés, és a tíz év alatt elfáradtunk. — A zenekar megszűnése után szólókarriert kezdett, mely a Szerelemvonat című albuma óta töretlenül ível. — Igen azóta, szerencsére. Körülbelül négy­millió példány fogyott el a lemezeimből, nagyon kevés olyan család van az országban, ahol ne lenne Demjén. Saját céget alapítottunk a felesé­gemmel. Az R+R cég kettőnk nevét rejti, Rózsi és Rebeka. — Mostani sikerei titkát igen sajátosan fogal­mazta meg egy éjszakai rádióműsQrbp.n az Ön akkori menedzsere. Azt mondta, ideje volt, hogy a Rózsi is végre megértse, nincs piálás, kemény, fegyelmezett munkára van szükség, és akkor jönnek a sike­rek. Ön akkor csak bele-belehüppögött a beszél­getésbe, mert influenza kínozta. — Nem emlékszem, de ha így volt, nagyon el­engedte magát a srác. Ilyet manapság senki sem mondhat nekem. Az én életformám egyben a munkám, mely fizikailag hihetetlenül igénybe veszi az embert. Ez nem nyugodt szanatóriumi meló. Sok a stressz, az idegeskedés. — Jelenleg min dolgozik? — Tavaly két anyagom jelent meg, most pihenek.-Hol? — A tízhektáros farmomon, mely Szigetvár­hoz közel található. Oázisra leltem itt, Pesten nem lehet pihenni. A feleségem is itt van velem, akivel tíz éve élünk nagy szerelemben. Lovago­lunk, nagyokat sétálunk. Sok időt töltök még a könyvtárszobámban, különösen a francia klasszikusokat szeretem. Ez a feltöltődés idő­szaka nálam, aztán jöhet a következő lemez és a lemezbemutató turné. P. F. ,,Nincs piálás, kemény munkám van szükség! ” Lélekjelenléte mentette meg Néhány nap után támadt a németjuhász A torkát akarta átha­rapni a minap egy füzesgyarmati ember­nek az a németjuhász kutya, amelyet alig né­hány nappal korábban fogadott be portájára. Hogy a tragédiát mégis sikerült elkerülnie, az a férfi lélekjelenlé­tének és saját kutyája segítségének köszön­hető. Az eset részletei­ről „a pletykái hírszol­gálat” tájékoztatta munkatársunkat. A füzesgyarmati férfi egyik ismerősénél feleslegessé vált az ötéves németjuhász kutya, ezért ő befogadta. Mondván, az udvaron van elég nagy hely, megfér ott a derék négylábú. Pár napig nem is volt gond a befoga­dott „házőrzővel”. Aztán az egyik napon a nyitott kapun mind a saját, mind a befoga­dott eb az utcára távozott. A saját — kaukázusi juhász — kutya tudta a dolgát: az első hívó szóra bejött, a másik viszont igencsak gondolko­dóba esett. A befogadó férfi a nyak­örvénél húzva próbálta segí­teni az állatot a döntésben. A kutya abban a pillanatban két lábra ugrott, s új gazdája torkát akarta megharapni. A férfi reflexszerűen maga elé tartotta a jobb karját, így a harapások ott „landoltak”, s mindketten elestek. Embe­rünk nem vesztette el lélek­jelenlétét: a kutya füleit megmarkolva leteperte azt, majd behúzta a kapun be­lülre. Még be sem csukta az ajtót, amikor a feldühödött németjuhász újra nekiesett. Ekkor már a valóban hűsé­ges társ, a kaukázusi ju­hászkutya is a férfi segítsé­gére sietett. Emberünk szusszanásnyi időhöz jutva egy seprűt kapott fel, s azzal tángálta el az ebet, majd víz­zel próbálta lehiggasztani, ami csak nehezen ment. Végül az állat élete végére két éles vadásztöltény tett pontot. A füzesgyarmati fér­fi jobb karján viszont még mindig látszanak a harapás nyomai, őrizve a megvadult eb nem éppen kellemes em­lékét. — i ­A terjesztő hajnalban jár — meg a tolvaj is Sötét lépcsőházak, kihalt utcák, sejtel­mes kapualjak, a pék­ségekből kiszökő íny­csiklandozó illatok, imbolygó, későn-ko- rán hazafelé tartó mulatozók — a pirka­dat perceiben, órái­ban ilyen az orosházi utca. A Hírlap terjesz­tői viszont ennél sok­kal furább helyzete­ket is megéltek már. És nem a kutyák előli futásukra gondo­lunk... A történet nem napjaink­ban esett meg, de még most is megborzong a fiatal­asszony az emlékek felidé­zésekor. Területén már 4 órakor olvashatják a me­gyei napilapot az előfize­tők. Azon a bizonyos na­pon viszont kicsit késett, mert fegyveres tolvajokat csíptek el az éppen arra jár­őröző rendőrök. Mint kide­rült, csak a véletlenen múlt, hogy nem ő, hanem az egyenruhások értek a főut­cai üzlethez előbb — így megúszta tanúskodással. A múltkoriban egy ki­halt, sötét lépcsőházba lé­pett be, ám egy kétes kiné­zetű alakba botlott. Nagy- hangúságának köszönhet­te, hogy az illető félreállt. Másnap derült ki, hogy ak­kor rámolták ki az épület tárolóját. Az már friss hír, hogy kedden hajnalban a Kos­suth utcán parkoló piros au­tó mellett talált két roppant mód elfoglalt illetőt, akik azonnal kiegyenesedtek és odébb álltak, amikor meg­pillantották az asszonyt. Ám nem mehettek messzi­re, mert mire ő végzett az újságok kihordásával, újra az autó zárjával bíbelődtek. A korán kelő terjesztőnk ez­úttal is megzavarta a pró­bálkozókat. Cs. /. VASÁRNAPI j Közéleti lap , Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Huszonöt éves Békés, (n) Az első források 1405-től emlí­tik városként a települést, majd megvonták ezt a címet. A második avatás 1973-ban volt, és Békés a közelmúlt­ban ünnepelte 25. „születés­napját”, ekkor avatták fel a második világháborús emlék­helyet, ahol az áldozatok névtábláján 673 név szerepel FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A táj sebei Magyarországon közel 15 ezer elhagyott bányagödör vár felszámolásra. Tekint­ve, hogy az effajta termé­szeti sebek eltüntetése az európai uniós csatlakozás szempontjából is feladat, a tájrendezésre fordítható anyagi alap egyre bővül. Békésszentandrás még be sem fejezte a volt illegális szeméttelep és környéke rekultivációját, az önkor­mányzat máris azt fontol­gatja, hogy pályázatot nyújt be a környezetvédel­mi minisztériumhoz a Ma­gyarország legnagyobb kunhalmának számító Gö­dény-halommal szemközti bányagödör rekultivációjá­ra. (r) I W/‘ ^ I 1­I „Pesten nem lehet pihenni"

Next

/
Thumbnails
Contents