Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-09-10 / 108. szám
Különdíjat kapott a békési diáklány Isten ítélete, vagy valami más? Erdőkertesen rendezte meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság annak az országos vers- és prózamondó versenynek a döntő- jét, melyet „Őrzők, vigyázzatok a strázsán” címmel hirdetett meg. A három területi elődöntő után harminckilencen jutottak az országos döntőbe, ahol egyetlen kategóriában mérték össze tudásukat a versenyzők. (8. oldal) Modem komnkban egy-egy bűncselekmény tetteseinek kézre kerítésére a rendőrség a legfejlettebb technikákat is segítségül hívhatja. Egy hajszál vagy vércsepp, egy ujjlenyomat már közelebb viheti a nyomozókat az ügy felderítéséhez, és még nem szóltunk a legmodernebb mikrotechnikai elemzésekről, amikor oly pici mintadarabok állnak rendelkezésre, amelyek szabad szemmel nem is láthatók. (9. oldal) 1998. május 9-10., szombat-vasárnap Haladásunk döntnökei, a jelzőlámpák A világ a csodájára járt, amikor 1868-ban London bevetette legújabb találmányát, a forgalomirányító jelzőlámpát. Szűk fél évszázad múltán, 1914-ben Budapest is felavatta a „villanyrendőrt” a Nagykörút— Rákóczi út sarkán. A fejlődést nem lehetett megállítani, s néhány évtizeddel később, 1972-ben Békéscsaba is adózott az egyre népszerűbb szerkentyűnek. A Kossuth téren megkezdte itteni pályafutását az első Békés megyei jelzőlámpa. Azóta a fővárosban 560, vidéken 410, megyénkben 31 (azaz jóval több a megyénkénti 20 körüli átlagnál) kereszteződés nélkülözhetetlen darabjai a jelzőlámpák. Mint minden újtól, kezdetben a jelzőlámpáktól is idegenkedtek az emberek, és gyakorta fordultak „leszerelési” kérelemmel az illetékeshez. Ma már egyöntetűen akkor jönnek a bejelentések, ha valahol meghibásodott, avagy éppenséggel nincs, és nagyon is kellene a berendezés egy-egy veszélyes közlekedési pontra — mondja Szabó László közlekedési mérnök, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. forgalom- technikai osztályvezetője. Nos, mikor is kell, hová telepítik haladásunk meghatározóit, a jelzőlámpákat? Két tényező alapozza meg a lámpatelepítési szándékot, a forgalom nagysága és a balesetveszély — folytatja a szakember. Ebből következik, hogy a sorban Békéscsaba vezet a maga 21 lámpás kereszteződésével, csomópontjával, Orosházán 5, Gyulán és Békésen 2—2, Mezőberényben pedig 1 helyen találkoznak a közlekedők a jelzőlámpákkal. Lássuk ezek után részletesebben a legváltozatosabb, legösszetettebb képet mutató megyeszékhelyi mechanizmust. Alig egy hónapja lépett az éjjel-nappal szabályozott kereszteződések körébe a Szabolcs utca—Andrássy út—Temető sori csomópont a különösen nagy forgalma miatt, hiszen még este 10-11-kor is érkeznek vonatok a vasútállomásra, és hajnali fél ötkor már elindulnak a menetrend szerinti autó- buszjáratok. Sok a gyalogos, veszélyes az út —- emlékezetes a legutóbbi, halálos kimenetelű baleset —, így a friss döntés nyomán itt is állandóan működnek a lámpák. Csakúgy, mint már megszokottan a Temető sor—Bartók Béla út—jaminai híd, a Szabadság tér—Bartók Béla út—Dózsa György út és a Szarvasi út—Békési út—Berényi út kereszteződésben. Az összes többi ponton 6-tól 19, szombaton 6-tól 14 óráig működnek a lámpák, a köztes időben pedig a sárga villogó jelzi a veszélyes útszakaszt. Némi eltérés Gyulán, hogy az idegenforgalmi szezonban vasárnap a szombati menetrend szerint, tehát 6-tól 14 óráig, Orosházán pedig az önkormányzat kérésére a korábbi 18 helyett 19 óráig üzemelnek a lámpák. Persze, mint minden, e rendszer alól is lehetnek kivételek. Rendkívüli, balesetveszélyt jelentő helyzetben azonnal kikapcsolják a berendezést az irányító központban, a közútkezelő társaság 2—2 monitorral, számítógéppel felszerelt ügyeletén. Különleges alkalmakkor, például, ha indokolt, akár ballagások idejére működésbe léptetik a lámpákat, amennyiben a szervezők előre jelzik a rendezvényt. A legutóbbi „rendezvény” húsvét hétfője volt, amikor döntően a férfinép közlekedési kedve következtében nőtt meg ugrásszerűen a forgalom. Ritkán gondolunk az időjárás nem kívánatos „rendezvényeire”, amikor a havas, csúszós utakon elindulási, megállási, sőt, haladási gondokkal küzd autós, motoros, ilyenkor szintén lekapcsolják a lámpákat. Murphy a villanyrendőrökkel is kacérkodik olykor. Vagyis, ha jelzőlámpa elromolhat, akkor el is romlik. Az üzemzavarok 90 százalékát a lámpák égőinek kimúlása okozza, melyek a rendkívüli igénybevétel, a sok ki-be kapcsolás miatt szenvednek ki gyakran. A legmegterhelőbb az égőkre — nem is gondolnánk — a sárga villogó programja. A rendszert olyan védelemmel látták el, hogy csak a piros jelzés égőjéBeszélő zöldek, villogó sárgák és pontocskás pirosak fotó: lehoczky Péter nek kiégésekor vált azonnal sárga villo- góra, a sárga és a zöld hibájánál nem. Slágertéma a zöldhullám, amely akkor készteti szidalmak özönére a közlekedő embert, ha megtörik, szétesik a ritmus. Ez a gond nem a lámpákban, nem a berendezésekben, hanem ez utóbbiak összeköttetésében keresendő. Jó hír, hogy a rendszer kifejlesztője, a Forg-tech Kft. nemrégiben kezdte el a kapcsolati rendszer felújítását, melynek végén bízvást számíthatunk arra, hogy valóban hullámzik majd a zöld. Kivédhetetlen elemi kár a villámcsapás. Hiába látták el valamennyi csomópontot villámhárítóval, az égből jövő elemi erő olyan huncut, hogy évente kétszer-háromszor tönkrevágja a drága berendezést. Egy másfajta rongálás már földi teremtmény produkciója. Gyakran tapasztalnak a szakemberek szándékos rongálást, különösen buknak az erős fiúk a kerékpáros-jelzőlámpákra (egyébként ezek találhatók a legalacsonyabban). A jelzőlámpák átfeszítéseit, fejeit rendszeresen átvizsgálják, s probléma esetén azonnal kicserélik, nehogy a közlekedők nyakába szakadjon a szerkezet. Tíz év elteltével azonban mindenképp megtörténik a csere, épp a fokozott elővigyázatosság jegyében. Végül néhány különlegesség. A már említett Forg-tech Kft. fejlesztette ki az 1-1,5 milliméter átmérőjű pontokból álló lámpákat — elsősorban a pirosakat cserélik fokozatosan ilyenre —, melyekkel kiküszöbölhetőek az égőhibák. Ráadásul az új szerkezetek hu- szadannyi energiával működnek, mint villanyégős társaik. Kezdetben furcsaság volt, ma már megszokottak a „beszélő” lámpák. A vakok, csökkent- látók székházának közelében (a Jókai—ülésházi—Luther utca kereszteződésében), az 1-es iskolára és a piacra figyelemmel a Jókai—Petőfi— Andrássy út találkozásánál, a nagy gyalogosforgalma miatt pedig a vasútállomás előtti csomópontban segítik a járókelőket az úgynevezett beszédszintetizátorokkal ellátott lámpák. Közeli terv, hogy a 44-es főúton Békéscsabára igyekvők számára a Szarvasi úti felüljáró előtt, a hídon, illetve lefelé me: net egy-egy sebességjelző berendezést helyeznek el, rajtuk azt a sebességet ajánlják a közlekedőknek, amellyel célszerű haladni a legközelebbi lámpa éppen következő zöld jelzéséhez képest. így az utazók várakozás nélkül, a zöldhullám, s a forgalom optimális ritmusának előnyeit élvezve suhanhatnak a belváros felé. Békés megyében a következő időszakban nem várható nagy jelzőlámpa-telepítési dömping, azaz ezen a területen elértük a kívánt szintet. A legközelebbi a Sarkad központjában a csomópont átépítése során létesítendő jelzőlámpás rendszer. A fejlődés most inkább egy másik irányt jelez előre, a kereszteződésekben a körforgalom elterjedését. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a meglévő forgalmi jelzőlámpáknak leáldozott. Gondoljunk bele: Békés megyében a jelzőlámpák üzemeltetése évi 12 millió forintba kerül, ehhez jön az évi 2,5 milliós áramdíj. Szakemberek számításai szerint egy halálos baleset gazdasági vesztesége 26 millió forint. Éppen ennek a „pazarlásnak” igyekszik elejét venni valamennyi forgalomirányító jelzőlámpa. László Erzsébet
