Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-30-05-01 / 101. szám
1998. április 30-május 1., csütörtök-péntek POLGÁRI VEDELEM tBÉKRS MEGYEI HÍRLAP A polgári védelem katasztrófa-elhárítási tevékenysége Az emberiség története folyamatos küzdelem az életért, az életfeltételekért. Már az ókorban is megvolt a törekvés az emberekben a biztonságra, úgy a békeidőszaki katasztrófák esetén, mint a háborúskodás alkalmával. A barlangok, pincék óvóhelyként való használata egyidős az emberiséggel. A hegyek közé, erdőkbe menekülés, a létfontosságú javak elrejtése, a védőlétesítmények építése sem mai találmány. Az emberi nem tehát már kialakulásának hajnalán rákényszerült annak felismerésére, hogy a természettel az élet- feltételekért vívott küzdelemben az összefogás, a közös cselekvés nem nélkülözhető. Az emberi társadalmak létrejötte és fejlődése e felismerésnek köszönhető. Összehangolt tevékenység Mindezek ellenére a nemzetközi, jogilag is elismert polgári védelem alig több, mint 60 esztendős. A rendszer- változással egyidejűleg létrejöttek hazánkban az önkormányzatiság feltételei. Ezzel együtt az önkormányzatok nem nélkülözhetik néhány olyan állami feladat végzését, amelyek hiányában az ország megbénulhat. Ilyen például a polgári védelmi feladatok ellátása. 1996. április 30-án a Magyar Köztársaság parlamentje elfogadta a polgári védelemről szóló törvényt, amely tisztázza a fogalmakat, és ennek birtokában megoldást nyújt számos gyakorlati problémára. Hosszú évek után egyértelműsíti a polgári védelem feladatait és felelősségi rendszerét. Ebből kiindulva a törvény települési szinten a polgármestert ruházza fel döntési jogkörrel, ezzel is erősítve az önvédelem jelentőségét. Az 1995-ben kormány- rendelettel elrendelt veszélyeztetettsé- gi felmérés reális képet adott az országot veszélyeztető tényezőkről. E felmérés alapul szolgált a települések ve- szélyeztetettségi besorolásához, a szükséges és elégséges védelem szintjének meghatározásához. A katasztrófák elleni védekezés szintje és lehetőségei szoros kapcsolatban vannak az adott társadalom fejlettségével. Annak eldöntése tehát, hogy mit tekintünk megfelelő, szükséges és elégséges védelemnek, elsősorban pénzügyi kérdés, az állam és polgárai teherbíró képességétől függMára differenciáltan ugyan és messze nem az optimális és elvárt szinten, de az ország valamennyi településén megvannak a legszükségesebb feltételek ahhoz, hogy a polgári védelem szakmai támogatásával, a helyi és központi erőforrások gyors mozgósításával katasztrófák esetén a bekövetkezhető károk mérséklésében, illetve gyors helyreállításában a siker esélyével lépjünk fel. A polgári védelem — mint szervezetrendszer — beavatkozása akkor indokolt, ha a katasztrófa az emberi életet vagy az egészséget, továbbá környezetet tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti. Ha a rendőrség, tűzoltóság, mentők, üzemi kárelhárítók lehetőségeit meghaladó, komplex és tartós mentési, kárelhárítási tevékenység válik szükségessé. A polgári védelem az a szervezet, amely gondoskodik a mentésben résztvevők és az érintett lakosság szükségellátásáról, szükségelhelyezéséről, a híradásról, az utánpótlásról, vagyis a teljes logisztikai háttérről. Ha feltételezzük, hogy a következmények elhárítása érdekében széles körű társadalmi együttműködés szükséges, megkapjuk a katasztrófa fogalmának meghatározását. Mit hoz a jövő? Nehéz erre választ adni, mert a polgári védelem jövőjét alapvetően az ország jövője határozza meg. Abban biztosak lehetünk, hogy korszerű országvédelmi rendszer az EU és a NATO keretében nem lehet meg korszerű polgári védelem nélkül. Ez utóbbinak pedig feltétele egy jól képzett, nyelveket beszélő, társadalmilag elismert, erkölcsileg és anyagilag megbecsült, szakmáját ismerő és szerető, hivatásos polgári védelmi állomány. A katasztrófák életünk állandó kísérő jelenségei. Az ellenük való védekezés és felkészülés, a károk mérséklése valamennyi érintett érdeke. A ma segítséget nyújtó holnap károsult lehet. A katasztrófák nem méltányolják a határokat, válogatás nélkül pusztítanak, rendkívüli emberi szenvedéseket és óriási károkat okozhatnak. Akadályozzák a fejlődést, ellehetetlenítik az életfeltételeket. A mai korszerű világban az együttműködés fontosabb, mint eddig bármikor. A jövő tehát a feladat- megosztásban és együttműködésben keresendő. A magyar polgári védelem tehát sajátos úton jár el és keresi a kibontakozást a veszélyelhárításban. Erőforrásaink nem teszik lehetővé nagy állami szervezetrendszerek fenntartását. Hiszünk azonban az állampolgári felelősségben és a társadalom értelmes célok érdekében való mozgósításának lehetőségében. Az elmúlt években e téren számos pozitív tapasztalatot szereztünk. A polgári védelemről szóló törvény megfogalmazásában a korábbiakkal ellentétben a polgári védelem nem csak közreműködik, de tervezi, szervezi, koordinálja mindazon tevékenységeket, amelyek az ország lakosságának és javainak megóvását, oltalmazását, az életfeltételek biztosítását, a szükség- helyzetek kezelését szolgálják. Változások értünk A változás abban keresendő, hogy más a profilja, más a lakosságban lévő szerepe, éppen ezért a polgári védelemre önmagában nincs szükség. A polgári védelemre a társadalomnak van szüksége. Az alig 1100 fős szervezetet nem lehet összetéveszteni a Magyar Köztársaság polgári védelmi rendszerével. Hangsúlyozottan elsősorban polgári erőket és erőforrásokat megmozgató védekezési rendszeréről van szó, amelyben természetesen helye, sőt meghatározó szerepe van a katasztrófa jellege szerint illetékes szaktárcának és területi szerveinek. A polgári védelem helye és szerepe a védekezési környezet hatékonyságának szakmai megalapozásában rejlik, ahol szorosan együttműködik mindazon tárcák szerveivel, hatóságokkal, gazdálkodó és társadalmi szervezetekkel, az állam vállalkozóival, a karitatív veszélyelhárítást felvállaló szervezetekkel és nem utolsósorban az állampolgárokkal, akiknek feladatuk van vagy lehet a védekezésben. Nyilván a polgári erőforrások mellett a honvédségi erők és eszközök sem nélkülözhetők. A NATO részvételének alapja az ENSZ humanitárius akcióiban ezen az alaptételen a polgári és katonai erőforrások összehangolt és hatékony fel- használásán nyugszik. A szükséghelyzet-kezelés csak ott lehet sikeres, ahol a normál állapotokban működő helyi, területi közigazgatási rendszer képes igen gyorsan átállni a veszélyhelyzeti- rendkívüli üzemmódra. Magyarországon ennek jogi alapjai a legmagasabb szinten biztosítottak, ma már az Alkotmányban deklarált szükségállapotban és a megelőző védekezést is szolgáló veszélyhelyzetben is. A polgári védelem ezért a mindennapok gyakorlatában bizonyítja szükséghelyzet-kezelő képességét, ha kell, a polgármesternek, ha kell, a védelmi bizottság elnökének alárendeltségében. Tesszük ezt úgy, hogy a települési védekezést helyi szinten, a területit területi szinten kezeljük, és csak ott avatkozunk be országos szinten, ahol erre valóban szükség van. Az állampolgár részben alanya a polgári védelmi feladatok ellátásának — mivel cselekvő résztvevője ezen feladatok végzésének —, részben törvényben előírt kötelezettsége. A veszélyhelyzetek és katasztrófák felszámolásánál számítunk a jól képzett önkéntesek munkáira is. Az önvédelmi, humanitárius segítségnyújtási kezdeményezéseknek jó példáit tapasztaltuk a bekövetkezett ki- sebb-nagyobb katasztrófáknál. Olyan magasan képzett és speciális feladatok végrehajtására is alkalmas önkéntesek segítik munkánkat, mint kutyás mentők, vízi mentők, amatőr rádiósok stb. Ezek az emberek a társaikért érzett felelősség tudatában vállalják a veszélyt. A polgári védelmi törvény biztosítja az önkéntes feladatvállalók részére is az igénybevételre kerülő eszközök jogvédelmét. Külön programokkal céloztuk meg a gyermekeket és az ifjúságot. Az iskolai oktatásban a megfelelő tantárgyak oktatási tematikájában elhelyezésre kerültek a biztonság és a polgári védekezés kérdései. Evek óta felmenő rendszerű ifjúsági versenyeket rendezünk nagy sikerrel. A gyermekek révén könnyebben és hatékonyabban szólhatunk a szülőkhöz, nagyszülőkhöz és a munkavállalókhoz is. Elmondhatjuk, hogy e munkában az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek, a fegyveres és rendvédelmi szervek kiváló partnereink. A célok megvalósításának egyik állomása a mai megyei ifjúsági verseny, amelynek mottója: „Ifjúsággal a védelemért!” Takács Árpád mk. pv. százados, megyei parancsnokhelyettes A f°ci „ VB döntő Ajándék szervokormány, utasoldali légzsák és elektromos tükrök az Astra World Cup modellben! így az Ön megtakarítása több mint 250 000 Ft! Amíg a készlet tart! OFFICIAL SPONSOR FRANCE 93 TANCVI LAG NAPI GALA Békéscsabai Városi Sportcsarnok/ 1998. május 1./19 órától FELLÉPŐ EGYÜTTESEK: Budai László és Doór Zsuzsanna — Budapest többszörös VB-győztes páros Százláboogie-Woogie Tánccsoport — Budapest EB 5. helyezett Badacsonyi Róbert stepptáncos — Debrecen VB 3. helyezett Aranytíz Ifjúsági Centrum tánccsoportja — Budapest Pétery György—Tóth Rita balett-táncosok — Budapest T.T. Divatstúdió — Békéscsaba Printomat Tánccsoport — Békéscsaba Körös Táncegyüttes — Gyula „Újra együtt” Táncegyüttes — Gyula Balassy Táncegyütes szeniorcsoportja — Békéscsaba Bajza Utcai Fittnes Szalon aerobicCsoportja — Békéscsaba József Attila Lakótelepi TE moderntánc-csoportja Mariann Balettiskola — Békéscsaba BELÉPŐ: 450 Ft. .legyek válthatók: a Diáktanyán, a színház jegyirodájában, az Ifjúsági Ház portáján, a sportcsarnok jegypénztárában. Szponzorok: Armada Kft., Amstel, FÁÜRT Pepsi, Zwack, Renault Bt., Aptus Kft., Texmé Kft., Csaba- Hullám Bt., Patric Kft., Neederland Biztosító, Hunna Daunen Szeles és Társa Bt., Metaker Plus, Bábolna Rt., Printomat Kft., Szőke és Társa Bt., Csüllög Terézia, Expo Team Kft., Békéscsaba Önkormányzata, Oktatási, Közművelődési és Sportiroda, Argos Biztosító, Paulik és Társa Bt., Manu-Art Dekor Bt., Sportintézet, Békés Megyei Hírlap, Békés Megyei Nap, Heti Mérleg, Csaba Tv, Csaba Kábel Tv, Top FM Rádió, Start Rádió, Alföld Rádió. Minden érdeklődő sportbarátot nagy szeretettel várunk!
