Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-29 / 100. szám
1998. április 29., szerda KÖRKÉP Benjamin Netanjahu Kairóban. Az izraeli miniszterelnök a megrekedt közel-keleti békefolyamat előmozdítását célzó, jövő hétfői londoni tanácskozásra készülve tárgyalt Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Izrael egyébként megtiltja a ciszjordániai és gázai palesztinok belépését kedd estétől szombat estig, amíg az arab országokkal vívott háborúiban elesett katonáira emlékezik, illetve fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. fotó: feb/reuters „Az új, nagyobb Európa építésze” „Az európaiak ünnepe” jelmondat jegyében rendezett hamburgi európai hétnek hazánk a díszvendége. A magyar napok megnyitásán részt vett Horn Gyula is. A magyar miniszterelnök Hamburgban nagy elismerésben részesült: nagyszabású ünnepség keretében megkapta a Wünsche Alapítvány díját. — Horn Gyula személyében olyan politikust méltatunk, aki bátorságával és politikai jövőbe látásával döntően hozzájárult Európa és Németország megosztottságának felszámolásához — mondta Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. A liberális politikus az új, nagyobb Európa építészének nevezte a magyar kor- Horn Gyula és Hans-Dietrich Genscher fotó: feb/reuters mányfőt, és rámutatott, hogy Magyarország felvétele az Európai Unióba a politikai és gazdasági ésszerűség parancsa. A díj átvétele után mondott rövid beszédében Horn Gyula azt emelte ki, hogy „a nemzeti érdekek szolgálata elválaszthatatlan az egységesülő Európa iránti elkötelezettségtől.” Az ünnepséget követő díszebéden Helmut Greve nagyiparos, Magyarország hamburgi tiszteletbeli konzulja bejelentette, hogy egymillió márkát ajánl fel a kormányfő által kívánatosnak tartott emberbaráti tudományos vagy kulturális célra. Horn Gyula válaszában megköszönte a felajánlást, és azt indítványozta, hogy az ösz- szeget az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány kapja. Kényszeres képzetek Atomháború a NATO kibővítése miatt1? Moynihan szenátor szerint a három volt kommunista ország NATO-tagsága „sarokba szorítja” Oroszországot. A washingtoni szenátusban éles vita zajlik hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország NATO-felvételéről. Az ellenzők hangadója, Daniel P. Moynihan szenátor nem riad vissza a szélsőséges fogalmazástól sem: mivel a bővítés után a NATO keleti határa Oroszország lesz, „ez nukleáris háború katasztrófájával” fenyeget. Moynihan George Kennan Oroszország-szakértőre hivatkozik, aki már régóta hangoztatja, hogy a NATO bővítése a hidegháború befejeződése óta „az amerikai külpolitika legbal- jóslatúbb melléfogása”. Cohen védelmi miniszter szerint semmivel sem indokolhatóak a „szörnyű látomások”. A szenátus előtt ismertette azt az oroszországi közvéleménykutatást, amely szerint az orosz emberek több mint 50 százaléka egyetért a három ország NATO-csatlakozásával. Moynihan szenátor azt is felvetette, hogy a felvételre váró hármak előbb az Európai Unió tagjává váljanak, és csak utána következzék a NATO. Ez a javaslata sem kapott nagyobb támogatást a szenátusban, ahol a C/irtton-kormányzat — a Newsday című New York-i napilap szerint — szilárd, a csatlakozást igenlő kétharmados többségre számít. A szenátusi szavazásra legkorábban ma kerülhet sor. Attasék a Dunán. A Budapesten akkreditált katonai attasék tegnap látogatást tettek a Honvéd Folyami Flottillánál. Betekintést nyertek a dunai hajósok mindennapi életébe és aknamentesítési bemutatón is részt vettek. fotó: feb/diósi imre Jubileumi ülés. A környezeti állapot sérelme nélkül kell biztosítani a nemzetközi előírásoknak megfelelő hajózási feltételeket a Dunán - hangoztatta Lotz Károly közlekedési miniszter a Duna Bizottság tegnapi budapesti ülésén. A Duna Egyezmény aláírásának 50. évfordulója alkalmából tartott jubileumi tanácskozáson a nyolc tagállam küldöttjein kívül miniszteri, illetve nagyköveti szinten képviseltette magát a hamarosan csatlakozó Horvátország, Moldávia és Németország is. Diplomaosztás. Magyarországon eddig ritkaságnak számító „Master of Education” diplomát vett át tegnap Budapesten, a Brit Nagykövetségen tizenöt hazai egyetemi, illetve főiskolai oktató. Az angoltanárok a College of St. Mark and St. John kétéves távoktatási programjában vettek részt a British Council támogatásával. Az átfogó beruházási egyezmény még várat magára Érdekellentétek fogságában Franciaország nagy sikerének tartja Pierre Moscovici, az európai ügyek minisztere, hogy az OECD tanácskozásán hat hónapra felfüggesztették a sokat vitatott Sokoldalú Beruházási Egyezményről folytatott tárgyalásokat. Az Egyesült Államok kezdeményezéséről 1995 óta nem sikerült a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 29 tagállamának megegyeznie. (Az eredeti határidőt 1997-ben egyszer már meghosszabbították.) A program célja az volna, hogy egységesítse és liberalizálja a közvetlen befektetéseket más országokba. Az elképzelések szerint elvileg minden külföldi beruházónak a hazaiakkal azonos jogokat és feltételeket, valamint pénzügyi biztonságot és támogatást szavatolna. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter hangoztatta, hogy a nemzeti érdekek megfelelő képviselete mellett magyar érdek is az átfogó egyezmény. A tervezet azonban még nincs kellőképp előkészítve. A magyar kormány szerint a tárgyalásokat folytatni kell, és olyan feltételeket kell teremteni, amelyek messzemenően figyelemmel vannak a kultúrára, valamint az épített és a természeti környezetre, általában az állampolgárok érdekeire, közérzetére; ugyanakkor a biztonság erősítésével segítik a külföldi befektetéseket, ami a magyar társadalom és a gazdaság igen lényeges érdeke. Németországban a kiadó határozza meg, hogy mit fizet a terjesztésért A lapeladás nem lehet részrehajló Az újságok részrehajlás nélküli terjesztése elválaszthatatlan a sajtószabadság érvényesülésétől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a terjesztő pénzügyi eszközökkel sem korlátozhatja az olvasók tájékozódási jogának érvényesülését. Ha tehát egy terjesztő a maga profitja érdekében olyan drágán próbálja eladni a lapokat, hogy ezzel a lapvásárlás elé anyagi akadályokat állít, akkor megsérti a sajtószabadságot. Európa-szerte ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a lapkiadók meghatározó befolyást gyakorolnak a terjesztőkre, velük szorosan, helyenként szervezetileg is együttműködve tevékenykednek az árus lap- terjesztésben. A piac szabályai rendkívül egyszerűek: a kiadók annak a kezébe adják termékeiket, aki minden részrehajlás nélkül érdekelt a lapok széles körű és hatékony terjesztésében. A legtöbb európai országban elképzelhetetlen lenne, hogy az árus lapterjesztést olyan külföldi cég többségi tulajdonában lévő szervezet végezze, amely semmiféle anyagi kockázatot nem vállal a kiadók által finanszírozott terjesztési folyamatban, ennél fogva csekély az érdekeltsége a lapok eladásában. Európában döntő kérdés, hogy ki határozza meg a terjesztési jutalékot. Külföldi tapasztalatok ellentmondanak annak a gyakorlatnak, amely a postai monopólium révén Magyarországon kialakult: a terjesztő határozza meg, hogy mennyiért hajlandó terjeszteni a bizományba átvett lapokat, s így gyakorlatilag annyit kér, amennyit csak akar. Németországban fordított a helyzet: a kiadók határozzák meg, hogy a bevételből a terjesztők milyen arányban, mekkora összeggel részesedhetnek. Ez a jutalékos rendszer megfelel a piaci kockázatvállalás és az egész lapkiadási folyamat finanszírozása követelményeinek, s valódi érdek- viszonyokat teremt ezen a téren. Gyulay Zoltán Válasz az ombudsniannak. A büntetés-végrehajtási intézetek jogszabályi kötelessége az elítéltek befogadása, még akkor is, ha az intézmény elérte befogadóképességének maximumát — nyilatkozta kedden Vastagh Pál. Az igazságügy-miniszter az állam- polgári jogok országgyűlési biztosának jelentésére reagált, amely számos kritikai észrevételt tartalmazott a magyarországi börtönök helyzetéről. A miniszter ugyanakkor megjegyezte: az ombudsman ajánlásaiban megfogalmazottakat hasznosítani fogják. Akadémiai közgyűlés. Hétfőn kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia rendes évi közgyűlése — jelentette be Glatz Ferenc, az MTA elnöke tegnap az Akadémia székházában. Ä munka áttekintésén kívül 36 rendes, 34 levelező, 38 külső és 36 tiszteletbeli tagot is választ az akadémikusok testületé. Utolsó közvélemény-kutatás a pártok népszerűségéről Az élen a sorrend változatlan Strandrendőrség két keréken A rendőrség a kiemelt üdülőterületek fokozott ellenőrzésével kívánja biztosítani a külföldiek pihenését. A Készenléti Rendőrség állományából kétszáz rendőrt vezényelnek június 1-je és szeptember 15-e között a Balatonhoz és a Velenceitóhoz, Budapest közterületein pedig negyven rendőrrel több fog szolgálatot teljesíteni a szezonban, megfelelő technikával ellátva. Az üdülőhelyeken kerékpáros, pólót és sortot viselő „biztosok”, az úgynevezett strandrendőrség tagjai fognak szolgálatot teljesíteni. A diszpécserközpontokban idegen nyelven tudó főiskolások, egyetemisták várják majd a hívásokat. A Szonda Ipsos által a választások előtt végzett utolsó közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy Kelet-Magyarországon a népszerűségi lista élén a helyzet lényegileg változatlan. Vezet a Magyar Szocialista Párt 20 százalékkal, utána következik a Fidesz-Magyar Polgári Párt 14 százalékkal, valamint a Független Kisgazdapárt 12 százalékkal. A Szabad Demokraták Szövetségének népszerűsége ebben a térségben a múlt hónapi 5 százalékról 2 százalékra süly- lyedt, így megelőzi őket a Magyar Demokrata Fórum 3 százalékkal. A Kereszténydemokrata Néppárt 1 százalékon áll. Országosan a sorrend a következő: MSZP 21 százalék, Fidesz-MPP 16 százalék, FKGP 11 százalék, SZDSZ 6 százalék, MDF 3 százalék, KDNP és MDNP 1-1 százalék. A választó korú kelet-magyarországi lakosság passzívabbnak ígérkezik az országos átlagnál. Országosan 60 százalék, itt a polgárok 55 százaléka tartja biztosnak választási részvételét, s további 15 százalék részvétele valószínűsíthető. A biztos szavazók körében, akiknek közel háromnegyede már eldöntötte, melyik pártot választja, a legtöbb szavazatot (35 százalékot) a Magyar Szocialista Párt kapná. Második helyen végezne a Fidesz-Magyar Polgári Párt 24 százalékkal, s harmadik lenne a Független Kisgazdapárt 22 százalékkal. Az SZDSZ a biztos szavazók körében is sokat gyengült (7 százalékról 2 százalékra), miközben e körben országos támogatottsága 7 százalékról 10 százalékra emelkedett. Az MDF e körben 6 százalékot, a KDNP 1 százalékot ért el. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1998. április 6-17. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 481 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: ITPSÖSl
