Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-27 / 98. szám

1998. április 27., hétfő HAZAI TÜKÖR RÉKÉS MEGYEIMÜL Fél lábbal a parlamentben A MIÉP fél lábbal bent van a parlamentben — tudatta dr. Gi­dai Erzsébet közgazdász pro­fesszor, a Magyar Igazság és Élet Pártja miniszterelnök-je­löltje hét végén tartott szarvasi előadásában. Mint mondta, a manipulált közvélemény-kuta­tási adatokkal ellentétben a pártnak hatalmas és növekvő a tömegbázisa. A közgazdász úgy látja, a hatalom maffiarendszer­rel és -eszközökkel dolgozik. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy mára a nemzetgazdaság nyolcvan százaléka idegenek kezére jutott. A MIÉP a liberá­lis gazdaságpolitika teljes fel­számolását sürgeti. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha nemzetépítő felelős magyar kormányzat kerül hatalomra. A párt indokoltnak tartja a tör­vénytelenül végrehajtott priva­tizáció felülvizsgálatát. Az elő­adó az ország rohamos elszegé­nyedésére, a vegetálási szintű fogyasztásra, a családok meg­alázó helyzetére, valamint az erkölcsi és nemzeti értékeinket veszélyeztető körülményekre is felhívta a figyelmet. A rendezvényen bemutatko­zott Molnár Pál szarvasi MIÉP- es képviselőjelölt. —r— Varázsvessző — mesemondók Jócskán kinőve a gyermekkorból a felnőtteknek is élvezet volt hallgatni azokat az óvónőket, akik az idén is neveztek a Varázsvessző városi mesemondó versenyre. 15 óvónő vállalkozott arra, hogy „elvarázsolja” hallga­tóságát. A gyerekek az óvodák­ból 20 fős csoportokban hallgat­ták a meséket. Az idei versenyt énekesek is színesítették. A Tomanek Gábor, Szőke Pál színművészekből, Halupa Irén nyugalmazott osztályvezetőből és Csányiné Kádár Tünde könyv­tárosból álló zsűrinek nem volt könnyű dolga. A végeredmény így alakult: 1. Náfrádi Mihályné —Mikó Erzsébet páros (Bácska utcai óvoda), 2. Mikó Zsuzsa (If­júság utcai óvoda), 3. Czirokné Kiss Ildikó (Töhötöm utcai óvo­da). A zsűri 5 különdíjat is adott a legjobban szereplőknek. (cs) Összefogni a felemelkedésért Csütörtökön este Kötegyánban Tóth Imre a település fejlő­tartott fórumot Tóth Imre, az FKGP 2. számú választókerüle­ti képviselőjelöltje. A több mint 2 órás rendezvényen a jelenlé­vők is hozzászóltak az elhang­zottakhoz, megemlítve — egye­bek mellett — a mezőgazdaság neméppen fényes helyzetét. A sarkadi cukorgyár ugyancsak beszédtéma volt, hiszen a gyár bezárása jó néhány kötegyáni család életét megnehezítette. A képviselőjelölt ennek kapcsán elmondta: a családi vállalkozá­sok számára is elérhető támoga­tásokkal lehet csak feléleszteni a magyar agráriumot, az illeté­kes minisztériumoknak pedig a jövőben szelektívebben kell el­járni a hazai mezőgazdasági ter­mékek védelmében. A benzin árát Az FKGP országgyűlési képvi­selőjelöltje a 6-os számú vá­lasztókerületben Bene András. Vasárnap délelőtt Nagyszéná­son politikai nagygyűlés kereté­ben mutatkozott be a fiatalem­ber, majd röviden ismertette programját. A rendezvény ven­dégeként Horváth Béla, az FKGP elnöki kabinetvezetője házigazdájával kapcsolatban így fogalmazott. — Bene András az egyik leg­felkészültebb jelölt, ő az a típu­sú ember, aki ha bejut, nem fog hallgatni a parlamentben — mondta a szónok, majd arra biz­désének szempontjából fontos­nak tartotta a vasúti határátkelő teherforgalom számára történő megnyitását, hasonlóképpen nyilatkozott a méhkeréki határ­átkelőről is. A megye ütemes elszegényedését, értékeink fel­adását állította a problémák kö­zéppontjába. Ezek ellen csak összefogással lehet tenni, ha be­jut a parlamentbe, javasolni fogja megyei képviselőtársai­nak, hogy — pártszínekre való tekintet nélkül — együtt küzd­jenek Békés megye és a kistér­ségi települések felemelkedésé­ért. A képviselőjelölt ma 19 óra­kor a kétegyházi művelődési házban tart fórumot. —mj— csökkentenék tatta a polgárokat, a májusi sza­vazás előtt mérlegeljék az el­múlt négy-nyolc esztendőt. — Az FKGP tiszta párt, újult erő, semmiféle üggyel, bot­ránnyal nem lehet összefüggés­be hozni. A pártnak nincsenek maffiakapcsolatai. Horváth Bé­la bírálta az igazságügy-minisz­tert; Magyarországot a világ szemétlerakó helyének nevezte. Elemezte a közlekedés helyze­tét, amit a kisgazdák stratégiai ügynek tekintenek. Mint mond­ta, benzinár-csökkentést is ter­veznek a gazdasági növekedés érdekében. Csete Ilona Kétszeres a túljelentkezés az egyetemekre és a főiskolákra Ismét vonzó az agrároktatás Több mint 129 ezer, a tavalyival lényegében azonos számú fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények különböző ta­gozataira ebben az esztendőben. Átlagosan kétszer annyian szeretnének továbbtanulni az alapképzésben a diplomáért, mint ahány helyet kínálnak a leendő elsőéveseknek az egye­temek és főiskolák. A művelődési tárca most elké­szült összesítéséből kiderül, hogy a maturandusok körében változatlanul nagy az érdeklő­dés az értelmiségi pályák iránt. Jelzi ezt az is, hogy a nappali tagozatok 42 ezer he­lyére például mintegy 80 ez­ren pályáztak.- A nappali tagozatokon a helyek száma hosszú évek óta az idén először nem nőtt - mondta Bakos Károly, a mű­velődési minisztérium taná­csosa. - A tavalyinál azért sem kedvezőbb a helyzet, mert a jelentkezők száma 1997-hez képest két százalékkal mérsék­lődött - igaz, a 18 éves korosz­tály létszáma nem két, hanem hat százalékkal csökkent. A korábbinál mintegy négy százalékkal többen éltek a többszörös jelentkezés lehető­ségével, és egyidejűleg há­rom-négy helyre is beadták pályázatukat. Érdekes, hogy a legvon­zóbb, legnépszerűbb szakok sorrendje szinte teljesen meg­egyezik a tavalyival. Az élen - immár jó néhány éve - a jogi karok állnak, majd a közgaz­dasági és a művészképző egyetemek, főiskolák követ­keznek. Változatlanul többszörös a túljelentkezés az orvosi egye­temekre, a bölcsészkarok egyes népszerű szakjaira, pél­dául a régészetre és a pszicho­lógiára. A pedagógusképzés visszaszorult, a bölcsészkarok tanárszakjai, a tanár- és taní­tóképző főiskolák iránt egy­aránt csökkent az érdeklődés. A műszaki felsőoktatás tartja korábban kivívott pozí­cióit, viszont az előző évieknél többen jelentkeztek az agrár­egyetemekre, mezőgazdasági főiskolákra. (deregán) Bírák az áj büntetőeljárásról A megyei bíróság büntető­kollégiuma rendszeresen tart üléseket. Ezúttal Orosházán találkoztak a felújított bíró­sági épületben a megyében tevékenykedő büntetőbírók, a Békés Megyei Főügyész­ség és a rendőr-főkapitány­ság munkatársai, valamint a Bács-Kiskun, Jász-Nagykun- Szolnok és Csongrád me­gyék bíróságainak képvise­lői. — Ezúttal azért választot­tuk Orosházát, mert nemré­giben a városi bíróság épüle­tének rekonstrukciós munkái befejeződtek, és ez az intéz­mény arra érdemes, hogy so­kan megcsodálják, megis­merjék a szakmán belül is — mondta dr. Baur Péter, a me­gyei bíróság elnökhelyette­se. — A szakmai fórum elő­adója dr. Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság kollégi­umvezetője volt, aki a meg­jelent büntetőeljárási tör­vénnyel kapcsolatban — ami 2000. január 1-jétől lép ha­tályba — fogalmazott meg szakmai irányelveket, to­vábbgondolásra alkalmas ál­láspontokat. Az előadó első­ként arról beszélt, miként kell eljárni a folyamatban lé­vő ügyek esetében, majd a felülvizsgálati eljárásról szólt. A megyei bíróság első­fokú hatásköre jelentősen bővül, ami komoly átszerve­zésekkel is jár — állapította meg a kollégiumvezető. A jogértelmezési kérdések kö­zül kiemelte az előzetes le­tartóztatás körüli vitákat. Mint mondta, az új törvény időben korlátot szab az elő­zetes letartóztatásnak — há­roméves időtartamot — an­nak érdekében, hogy minél előbb befejezzenek egy-egy ügyet. Dr. Berkes György szólt még az óvadék intéz­ményéről, a nyomozási bíró hatáskörének kereteiről, a fe­lek kikérdezésének módszer­tanáról és a határozatszer­kesztésről. A program szak­mai vitával folytatódott Orosházán. Cs. I. Tisztességes politikai versenyt remélnek Ma, a kampány idején hirte­lenjében nagyon sok párt „szociáldemokratául” gon­dolkodik, kimondva, kimon­datlanul a szociáldemokrácia értékeit vallja programjában — kezdte Kapolyi László, a több mint százéves múltra visszatekintő, egykoron a hazai politikai életben meg­határozó, mára viszont a ki­sebb pártok közé tartozó Magyarországi Szociálde­mokrata Párt elnöke tegnap délután Békésen, azon a vá­lasztási gyűlésen, melyen az MSZDP két Békés megyei jelöltjét is bemutatták. Szo­ciáldemokrata színekben a 3. számú választókerületben Somogyi Gyula, a 4. szá­múban Kiss Péter indul je­löltként a voksokért, a man­dátumokért. Kapolyi László visszatekin­tett az elmúlt két választásra, melyek során a szocdemek nem jutottak be a parlamentbe. A mostanin viszont, szavaival élve, elképzelhetetlen a parla­menti munka nélkülük, akik nem csak programjukban hirdetik a szociáldemokrata értékeket, hanem azért, annak megvalósulásáért tesznek is. A szabályozott piacgazdaság mellett fontosnak tarják a lét-, a szociális és a közbiztonság erősítését, s igyekeznek ér­vényt szerezni a családszemlé­letnek. A gazdasági növekedés révén a szocdemek lehetősé­get látnak a fiatalok első lakás­hoz jutásának könnyítésében, az oktatás és képzés költségei­nek finanszírozásában, a nagy- családosok fokozattabb támo­gatásában, a kisvállalkozók terheinek csökkentésében, s nem utolsósorban a nagy jöve­delmek fokozottabb adóztatá­sában. A párt elnöke a szava­zók révén tisztességes politi­kai versenyt remél, s szlogen­jüket — Szabadság! Igazsá­gosság! Szolidaritás! — a par­lamentbe kerüléssel, parla­mentáris formában igyekez­nek megvalósítani. —sz— HÍREK Munkaadók együtt. Pa­lotás János, a Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége (VOSZ) elnöke szombaton bejelentette, hogy munkaadói szervezetük egyesül a Stratégiai Vállalatok Országos Szövetségével (Stratosz). A Stravosz jogutódja lesz mindkét szervezetnek, ugyanakkor nyitott az együttműködésre más munka­adói szervezetekkel. Nők a közéletben. Gál Zoltán a Parlamentben találko­zott a Nemzetközi Nőtanács Bu­dapesten megrendezett Európai Regionális Konferenciájának résztvevőit. A Ház elnöke meg­állapította: a rendszerváltozást követő esztendőkben a nők ne­hezen találták meg helyüket a politikai életben, de ma már van esély arra, hogy vonzóbbá vál­jék számukra is a közéleti pálya. Hatmillió koldus országa? A Munkáspárt szombati, gyu­lai választási fóruma előtt dr. Bányász Rezső nyugalmazott nagykövet, a Társadalmi Ér­dekegyeztető Tanács társelnö­ke, a Semleges Magyaror­szágért Alapítvány elnöke, a párt budapesti 1-es számú vá­lasztókerületének országgyű­lési képviselőjelöltje, az or­szágos lista tizedik helyének elfoglalója sajtótájékoztatón találkozott a médiák képvise­lőivel. Többek között el­mondta, törekvése, hogy Ma­gyarországnak kiegyensúlyo­zottabb külpolitikája legyen. Az ország NATO-csatlakozá- sa sok veszélyt rejt. A Bok­ros-csomag után jön a NATO- csomag, ugyanis egyre inkább megkövetelik a kompatibilis hadsereget. A fegyverzet árá­val tovább terhelik a lakossá­got, elvész a függetlenség. Magyarországnak a semlege­sek táborához kell tartoznia, az itteni fellendülés legyen a cél. Az ország életszínvonalát tekintve ott tart, mint 1963- ban, a rendszerváltás óta rossz a gazdaságpolitika. A három­millió koldus országából a hatmillió koldus országa felé tartunk. Budavári Albert, megyénk 2-es számú választókerüle­tének országgyűlési képviselő- jelöltje elmondta, 1700 kopog­tatócédulát adtak le, a megyé­ben mintegy 14 ezret. A párt­nak az országban 163 jelöltje indul, a kopogtatócédulák szá­ma mintegy 300 ezer. Az elsők között adták le az országos lis­tát. Szeretnék elérni a választá­sokon az öt százalékot, valami­vel többre is számíthatnak. A parlamentbe jutva ellenzéki szerep vár rájuk, ami nem is baj... Sz. M. Beszélgetőpartnerünk: Kovács László külügyminiszter Határ(át)járás - kérdőjelekkel Hazánk csak akkortól köteles átvenni a schengeni megállapo­dáson alapuló közös vízumpolitikát, amikor csatlakozik az Európai Unióhoz. Körülbelül négy évünk van tehát az új hely­zetre való felkészülésig. Szlovákia, Szlovénia és Horvátország polgárai már vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba. Mi a helyzet többi szomszédunkkal? - kérdeztük Kovács László külügyminisztert.- Románia, Ukrajna és Jugo­szlávia állampolgárai csak ví­zummal léphetnek be az EU te­rületére, így hazánk uniós csat­lakozása új helyzetet teremt: Magyarországnak vízumkény­szert kell bevezetnie. Arra azonban reális lehető­séget látok, hogy Románia el­érje az Európai Unióval a ví­zummentességet. A magyar diplomácia ebben igyekszik Romániát támogatni. Én ma­gam is nagyon sok nemzetközi fórumon felvetettem a kérdést, mert véleményem szerint való­jában nincs igazi ok arra, hogy az EU Romániát Horvátország­hoz vagy akár Szlovákiához képest hátrányosan megkülön­böztesse.- Ha ezek az országok 2002- ig nem érik el a vízummentes­séget, hogyan oldható meg a kapcsolattartás a határainkon túl élő magyarokkal? — Nem tartom kizártnak, hogy olyan gyakorlatot vezes­sünk be, amely lehetővé teszi a több évre érvényes, többszöri belépésre jogosító vízum ki­adását. Az egyik talán legszigo­rúbb vízum- és bevándorlási politikát folytató Egyesült Ál­lamok tíz évre érvényes, korlát­lan számú belépésre jogosító vízumot ad ki a kérelmezőknek - természetesen szigorú ellen­őrzés után. Úgy gondolom, Magyarország meg tud álla­podni az EU-val ilyesfajta gya­korlat bevezetésében, és akkor csatlakozásunk nem hoz lénye­ges változást a magyar—ro­mán—ukrán—szerb határátlépés tekintetében. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy hazánknak ­a schengeni megállapodáshoz csatlakozva - a közbiztonság javítása érdekében is tovább kell szigorítania a zöld határ el­lenőrzését, s a határátlépés kontrollját a jelenleginél sokkal hatékonyabbá kell tennie.- Nagy vitákat kavart a ket­tős állampolgárság kérdése, aminek gondolatát a Magyarok Világszövetsége elnöke vetette fel. — Jómagam az elképzelést kivitelezhetetlennek, kockáza­tosnak és veszélyesnek tartom. Fölmerülnének olyan gyakor­lati problémák, hogy például az ily módon magyar állampol­gárrá vált három és fél millió személy hol tesz eleget állam- polgári kötelezettségeinek, hol A vízum több évre szólhat fizet adót, hol teljesít katonai szolgálatot, hol gyakorolja az állampolgársággal járó jogokat, hol kap nyugdíjat, szociális el­látást és egyéb juttatásokat. Hozzáteszem: Magyarország és szomszédai között már jó néhány éve megszűnt a kettős állampolgárság intézményét le­hetővé tévő szerződések hatá­lya. Az Európa Tanács állam- polgárságról szóló egyezménye pedig abból indul ki, hogy ál­lampolgárság csak annak ad­ható, aki az adott ország terüle­tén született vagy ott tartósan letelepedett. Gondoljuk meg, mit jelen­tene hazánknak három és fél millió magyar állampolgárrá vált személy letelepedése és le­telepítése, vagy mindennek a politikai kockázata. Aligha kétséges, egy ilyen egyoldalú magyar lépést köny- nyen magyarázhatnának úgy a szomszéd országokban, hogy Magyarország ily módon önké­nyesen kiterjeszti joghatóságát három és fél millió szlovák, uk­rán, román, szerb, horvát és szlovén állampolgárra. Ez a fel- tételezés pedig katasztrofálisan rontaná hazán nemzetközi meg­ítélését. Csernyánszki Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents