Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25-26 / 97. szám

Hírek Emlékalapítvány, (ö) Var­ga Árpád gyulai festőmű­vész, aki korábban felhívás­sal élt egy néhai barátja, Mladonyiczky Béla szob­rászművész emlékére szer­vezendő alapítvány létreho­zásáért, elmondta, hogy több művészetpártoló tett tanúbizonyságot a megala­pítás mellett. Kéri, akik is­merték Mladonyiczky Bé­lát, segítsék az alapítványt. Személyesen csütörtökön­ként kereshetik 16 és 17 óra között és levélben, a címe: 5700 Gyula, Béke sugárút 27. IV/13. Zenés hét. (cs) Szárnyak zenéje címmel két zenepe­dagógus, Sutyinszki Beáta (fuvola) és Dancsik Dóra (zongora) kamaraestjét ren­dezték meg Orosházán Pusztai Anikó (fuvola) főis­kolai hallgató közreműkö­désével. Néhány nappal ké­sőbb a Liszt Ferenc Zeneis­kola volt növendékei adtak hangversenyt. A közremű­ködők között hegedűsök, kürtösök, fagottosok, brá­csások, ütős hangszereken játszók is felléptek a Petőfi Művelődési Központban. Társulás. (1) Végegyháza képviselő-testülete a leg­utóbbi ülésén döntött arról, hogy csatlakozik a március elején Mezőhegyesen — a pitvarosi önkormányzat képviselőinek részvételével - megalakult két megyét (Csongrád, Békés) érintő úgynevezett Maroshát Tér­ségi Területfejlesztési Ön- kormányzati Társuláshoz. Célja a térség településein az összehangolt területfej­lesztési programok kialakí­tása. A végegyházi testület belépve a szervezetbe elfo­gadta a lakosonkénti 5 fo­rint tagsági díjat. Lapjuk is van. (i) Az 1940— 44 között épült és a világ­háború miatt be nem feje­zett ecsegfalvi templom to­vábbépítésére, a betegek ápolására, a helyi jó képes­ségű egyetemisták, főisko­lások támogatására hozták létre a közelmúltban a Jé­zus Szíve Társulat Ecsegfalvi Római Katolikus Alapítványt. A ma már cég­bírósági bejegyzést nyert alapítvány A mi lapunk el­nevezéssel havonta újságot is kiad. Kiegyensúlyozottan élek Beszélgetés Békéscsabán Kovács István színművésszel Sikerrel szerepel ismét Békéscsabán Kovács István színművész. Shaw da­rabjában, a Candidában Morell lel­készt játssza. Arra is szakított időt, hogy a megyei könyvtárban elkezdje a március 15. tiszteleté­re rendezett maratoni felolva­sást. Lapunk kérdéseire is kész­ségesen válaszolt. — Sok évig a Vígszínház társulatában játszott. Miért szakadt meg a kap­csolat? — Már főiskolás ko­romban ott játszottam. Jól éreztem magam, így a diploma meg­szerzése után hozzá­juk szerződtem. Ti­zenhét évig voltam a társulat tagja. Úgy éreztem, váltanom kell, megállt körülöt­tem a víz. Már semmi sem volt olyan, mint a kezdeti időkben. Ez­után három évet a Jó­zsef Attila Színházban, hetet a Tháliánál játszot­tam. — Jelenleg melyik színháznak tagja? — Hat éve szabadúszó vagyok. — Anyagilag így jobban megéri Önnek? — Ez nem anyagi kérdés, nem az az elsődleges szempont számomra, hogy mennyi pénzt keressek. Azóta kiegyensú- lyozqttan élek, Állandóan változó színházi vilá­gunkban megszűntek azok a biztos művészi hátteret adó közösségek, amelyekben kezdeti vígszínházi éveimben én is dolgozhattam. Nem érzem tehát hátrányát annak, hogy nem va­gyok egyetlen társulat tagja sem. — Várkonyi Zoltán jó értelemben favori­zálta Önt. Halála óta elfordulni látszik Ko­vács Istvántól a filmgyártás... — Nem favorizált. Ez legenda. A főiskolán a növendéke voltam, engem többet látott, ennyi az egész. Akkor készítette a Kárpáthy Zoltánt, az Egri csillagokat. Akkoriban szerencsémre ilyen alkatú színészek nem voltak. Ez nem azt jelenti, hogy más ezeket a szerepeket nem tudta volna eljátszani, és a halálának sincs semmi köze a pá­lyám alakulásához. Életének utolsó hét évében már egyetlen filmet sem forgatott, míg én olyan rendezővel dolgoztam azokban az években, mint Jancsó Miklós. A filmgyártás sem fordult el tőlem. Mára már egyszerűen nem létezik az a fajta magyar filmgyártás, nincs tehát minek el­fordulnia tőlem. Tessék mondani, készülnek olyan filmek, melyek jelentőségükben, sikerük­ben, monumentalitásukban felvehetik a versenyt a hatvanas évek Jókai, Gárdo: nyi filmadaptációival?- Visszatérő, kedves vendég Bé­késcsabán. Jelenleg Morell lelkészt játssza kitűnően G.B. Shaw vígjáté­kában. Sokan, elsősorban a nők, azért ülnek be az előadásra, hogy Önt láthassák. Mit gondol, miért sze­retik? — Erről, ha valóban így van, a hölgyeket kell megkérdeznie. Számomra, ha miat­tam ülnek be, na^ gyón megtisztelő. De a színpadon nemcsak én ját­szom, tehetséges békéscsabai kollé­gáim is. — A békéscsabai My Fair Lady elő­adás egyik gyermek- \ szereplője meghívta ■ Önt, hogy látogassa meg őt és családját. — Nagyon kelleme­sen éreztem magam. Egy kávéra men­tem el hozzá­juk. A meghí­vás az ember­nek szólt, nem a budapesti sztárnak. Azért fogadtam el, mert sohasem törekedtem sztárallűrökre. — Mi a titka annak, hogy Kovács István min­dig mosolyog? Nem tud dühös lenni, nem indu­latos? — Természetesen, mint minden ember, én is tudok dühös lenni, de nem üvöltözöm az öltöz­tetővei, mert bal lábbal keltem fel. Nem hinném, hogy ennek különösebb titka lenne, egyszerűen ilyen az egyéniségem. — Nem csak Békés­csabán láthatja a szín­házba járó közönség... — A Vidám Színpa­don Nádas László Ra­vasz asszonyában és Camoletti Hatan pizsamá­ban című darabjában vendégeskedem.- Tervei? — Előre elkészített programom most nincs, de ez nem tölt el bizonytalansággal, mert szakmai elfoglaltságom napról napra változik. Ami biz­tos, a Szomszédokban, ahogy a történet alakul, látható leszek.- Nős. Gyermekei nem a színészi pályát vá­lasztották.- Zsófia és Dániel már egyetemisták: jogra, il­letve műszakira járnak. Nem volt indíttatásuk a színészi pálya iránt, de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Nem csináltam belőle hiúsági kérdést. Pánics Szabó Ferenc „Ha miattam ülnek be, nagyon megtisztelő, de...” ! i Régi városházi esték Kossuth után Erkelt választották Gyula díszpolgárává Gyulán, a szerkesztő­ségünkkel átellenben, a Mogyoróssy Könyvtár nevezetes városképi épületét 1861-ben ter­vezte és építette Nuszbek József (1815-1866) gyulai építőmester városhá­zának. Ezt a funkcióját 1950-ig töltötte be, majd román tannyelvű gimnázium lett és 1987-től könyvtár. Az egykori városháza több hímeves rendezvénynek adott helyet. Például 1874. szeptember 28-án. A cente­náriumához közeledő belvá­rosi római katolikus temp­lom orgonája elhasználó­dott, újat szerettek volna az ünnepségekre. A pénzügyi alap növelésére jótékonysági hangversenyt adott Erkel Sándor, a híres karmester, Erkel Ferenc fia, aki zongo­rán kísérte az európai hírű énekesnőt, későbbi felesé­gét, Szabó Rózát. Az est fénypontja volt az ez évben bemutatott Erkel-műből, a Brankovics György című operából Mara románca. A fellépés kitűnően sike­rült és szép bevételt hozott. Később Göndöcs Benedek javaslatára, aki városi képvi­selő is volt, Erkel Ferencet itt választották 1888. decem­ber 31-én szülővárosa máso­dik díszpolgárául. Az első díszpolgár 1888 szeptembe­rében Kossuth Lajos volt. A művészi kivitelű díszpolgári oklevelüket Heletya Gyula mérnök készítette el. A szá­zadforduló után, 1903. janu­ár 24-én Erkel Gyula, Erkel Ferenc első fia Sarolta leá­nyával, aki zongoraművész­nő volt és Futtakyné Pewny Irén híres énekesnővel jóté­konysági hangversenyt ad­tak a gyulai Erzsébet-szobor pénzügyi alapjának növelé­sére. Sz. M. Az autó „húzta” a rövidebbet A négy erős fiúnak a személyautó gazdájá­val volt problémája, de végül mégis a gépjár­mű húzta a rövidebbet. A rendhagyó, sajnála­tos eset nemrégiben történt Szeghalmon. A részletekről Kucsera Lajos rendőr őrnagyot, a szeghal­osztályvezetőjét Kérdeztük. — A hajnali órákban V. J. és három társa (mindannyi­an szeghalmi lakosok) egy korábbi sérelem miatt Szeg­halmon, a Kinizsi úton a gépjármű elé állva feltartóz­tatta a személygépkocsival közlekedő Sz. B.-t. A gépko­csivezető egy utcabejáróra leállt, majd az autóból ki­szállva elfutott. Ezt követő­en a négy elkövető botokkal nekiesett a gépjárműnek. )ÁzAfílakció”,, során az autó hátsó szélvédője és ablakai betörtek. Az okozott kár 60 ezer forint. M. B. Hullaszag a kertek alatt Nincs annál szívszorí- tóbb látvány, orrfacsa- róbb szag, mint amikor egy település mellett a kommunális szemetet, hulladékot szárnyára kapja a szél, a bűzzel együtt hirdetve: arrafe­lé nem fordítanak nagy gondot az efféle dol­gokra. Pusztaföldváron is sokáig okozott fejtörést az ott élők­nek, hogyan szabadulhat­nának meg az állati tete­mektől, ha már egyszer el­hullott a disznó, netán a szárnyas, vagy az egykori hűséges házőrző. A legegy­szerűbb megoldásnak az látszott, ha a temető szom­szédságában kinevezett al­kalmi dögtérre vitték ki a te­temeket. A hullaszag, a fertőzésve ­szély, a közegészségügyi szempontok viszont megol­dáskeresésre serkentették, a helyieket. A napokban az ÁNTSZ is áldását adta az új — a szeméttelep szoms zéd­ságában kialakítandó — ■ álla­ti hulladékgyűjtőre. Az ÁTEV (Állati Takarmány Előállító Vállalat) hetente háromszor vállalja a, kibeto­nozott, körbekerített, külön- bejáratú telepen elhelyezen­dő konténer ürítésrét. (cs) Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Kristály bikák, rákok, szüzek csillogása A horoszkópot nem csak írják, csiszolják is... Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... A gonosz boszorkák Ideje lejárt, ám a tükör nélkülözhe­tetlen kelléke minden­napjainknak. Nem csak arra használjuk, hogy létező, netán csak áhí­tott szépségünket ke­ressük benne. Dísze la­kásunknak, alapanya­ga apró kiegészítőink­nek. Fantáziadús ötleteivel, szép kidolgozású lakberendezési tükreivel lepte meg az Oros­házi Üvegcentrum tulajdo­nosa, Zsikó István a vásárlói­kat a Csillag Áruház 2. eme­letén. Kiállítást rendezett gyönyörű darabjaiból, Ked­vet ébresztve a csupán né- zelődől.cben is. Merthogy azt állatják a kereskedők, a bámészkodóból lesz a vá­sárló. Va.n benne valami — a csil­logó- üveg, tükör és egyéb csodák mellett apró szépsé­gekre figyeltünk fel mi is: ké­zi csiszolású kristály aprósá- g,ok sorakoztak a vitrinek­ben. A csengő-bongó hangú, a fénytörés hatására ezer színben viliódzó virágkosa­rak, tavirózsák és hangsze­rek mellett horoszkóp jelle­gű figurák kellették magu­kat. Láttak már a kedves ol­vasók kristály bikákat, ráko­kat, oroszlánokat? Ha eddig nem, itt igen. Cs. I. Morell lelkész és felesége, Candida (Kovács István Dobó Alexandrával) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET I A bámészkodókból lesznek a vásárlók - állítják a tapasztalt kereskedők. Lehet benne valami...

Next

/
Thumbnails
Contents