Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-03 / 79. szám

8 Heti gazdaság 1998. április 3„ péntek Hat éve működik a gazdaszövetkezet Újkígyóson Harmincketten ügy gondolták, így könnyebb Az Újkígyósi Gazdaszövetke­zet 1992-ben alakult. Akkor, a helyi mezőgazdasági termelő- szövetkezetből való kiválás után harmincketten úgy gondol­ták, együtt könnyebb lesz a folytatás. A gazdaszövetkezet jelenleg 50 taggal 640 hektáron gazdálkodik. Folyamatban van a gépkör és a töktermelő szö­vetkezet bírósági bejegyzése. A szövetkezet középtávú fejlesz­tési tervei között szerepel a ser­tésértékesítő, valamint a gabo­naértékesítő szövetkezet meg­alakítása. A gazdaszövetkezet tagja a Kisszövetkezetek Orszá­gos Szervezetének is. Bozó Jó­zsefet, a szövetkezet elnökét a vetésterv egyeztetése közben találtuk. — Búzát, őszi árpát, vető­magnak tavaszi árpát, takar­mánynak zabot és borsót vetünk idén. Exportra héj nélküli tök­magot és lenmagot termelünk, de szerződésünk van naprafor­gó értékesítésére is — mondja. — A kiválás után miért dön­töttek a gazdaszövetkezet mel­lett? — Sok hibája mellett a nagy szövetkezetnek is voltak elő­nyei. A kolhoz típusú gazdaság­ban azonban eltűnt az egyéni tulajdon, és vele együtt a tulaj­donos döntési joga, felelőssége és érdekeltsége. Egy 1200 tagos szövetkezetben a vezetőkön kí­vül más nem látta át a műkö­dést. Módom volt bejárni a vilá­got és azt tapasztaltam, a kis- és közepes szövetkezetek életké­pesek. Ezért is javasoltam a nagy szövetkezetből való kivá­lás után, hogy alakítsunk ma­gántulajdonon alapuló gazda- szövetkezetet. Itt mindenki a saját vagy bérelt földjén maga dönt mi az, amit termelni akar. Viseli a költségeket és saját tu­lajdonában marad a termés. El­döntheti, hogy a szövetkezeten keresztül értékesíti, hazaviszi és a jószágtartásban használja fel, vagy eladja a szabadpiacon. A bevétel után pedig kistermelő­ként adózik. Ugyanakkor a föl­det egy táblában hoztuk ki a nagy szövetkezetből, és a kár­pótláskor is egymás mellé, egy táblába licitáltunk. így meg tud­juk valósítani a nagyüzemi ter­melés előnyeit, mint a nagygé­pes művelés, vagy a helikopte­res vegyszerezés. — A tagok mekkora földterü­lettel léptek be a szövetkezetbe? — Kígyóson 5 és 20 hektár közötti földterületek vannak. Kevés család rendelkezik 40, 50 hektárral. A tagok között van olyan, aki egy hektárral lé­pett be a gazdaszövetkezetbe. Feltétel volt, hogy mindenki vállalja a táblás művelést. A szövetkezeti forma azért is elő­nyös, mert az 5, 10 hektáros földtulajdonosok nehezen jut­nak hitelhez, támogatáshoz, míg a szövetkezettel már in­kább szóba állnak. Például, mint szövetkezet tőkepótló hi­telt vettünk fel, és a szövetkeze­ten belül vannak olyan tagok, akik ebből a hitelből gazdálkod­nak. A kis- és közepes szövet­kezetek magukban hordozzák a nagyüzem előnyeit, miközben a tulajdonosok érdekeit is szol­gálják. — Folyamatban van a gép­kör bejegyzése... — Mezőgazdasági szolgálta­tó szövetkezet vagyunk. Egy kistermelő a John Deere traktort nem tudja se megvenni, se ki­használni. Mi a termelőszövet­kezetből kihozott gépekhez ta­valy új gépsorokat vásároltunk. Sorba vesszük a munkát, és nemcsak tagjainknak, hanem kívülállóknak is szolgáltatunk. A gépkör megalakítása szük­ségszerű is. Sok olyan termelő* van, aki géppel rendelkezik, de nem tudja kihasználni azt. Egy öthektáros földterületen egy na­gyobb beruházás — hektáron­kénti költségre lebontva — el­érheti a 800 ezer, egymillió fo­rintot. A szövetkezetnél ez 40 ezer forint és betakarítógéppel is rendelkezünk. Ha összefo­gunk, kevesebb gépre van szük­ség. Nyugat-Európában ez már működik. Igaz, nagyobb állami támogatottsággal, hiszen a gép­körök tevékenysége ott adó­mentes. — Milyen terveik vannak? — A gépkör mellett folyik a töktermelő szövetkezet bejegy­zése is. Tavaly saját erőből vá­sároltunk egy tökroppantót, 5,4 milliós értékben. Középtávon szeretnénk megalakítani a ser­tés- és gabonaértékesítő szövet­kezetét. Gabonánál ez mindenk­Fénymagvetés a gazdaszövetkezel földjén éppen saját tárolókapacitást je­lent. A sertésértékesítésnél gond, hogy a feldolgozóüzemek nem a termelők tulajdonában vannak. A multinacionális cé­gek megjelenésével ez idegen kézbe került. Eddig a felvásár­lók 100 darab sertés alatt nem álltak szóba a termelővel. Annyit sikerült elérnünk, hogy most már 40 darabra szerződ­POTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET nek. Gond az is, hogy csak a mi­nimumra kötnek szerződést, a szabadpiacon pedig leviszik az árakat. Legutóbb 300 forint volt az élő sertés ára kilónként, most 240 forint. Dániában, ahol a fel­dolgozóüzemek közel 90 száza­léka a szövetkezetek tulajdoná­ban van, a sertésállomány jóval több mint duplája a hazainak. Kovács Attila A BEFEKTETŐK BIZTONSÁGRA (iS) VÁGYNAK Együttműködés A magyar és a román munka­ügyi miniszter megállapodást írt alá a két tárca együttműkö­déséről. Eszerint a jövőben rendszeresen konzultációkat, szakmai találkozókat tartanak munkaerő-piaci, foglalkozta­tási, munkajogi, szakképzési, munkavédelmi témákról. Együttműködnek a különböző nemzetközi szervezetek — köztük a Világbank — által fi­nanszírozott létesítmények megvalósításában. Szakértői tárgyalásokat folytatnak fiatal szakemberek kölcsönös cseré­jéről, s határmenti foglalkoz­tatási egyezmény megkötésé­ről. „Egyedül nem megy” A kaszaperi önkormányzat új kezdeményezésként a jövőben rendszeres időközönként kerék­asztalhoz hívja a helyi vállalko­zókat és gazdálkodókat, hogy közösen gondolkodjanak a falu jövőjének jobbításán. Az első ilyen összejövetelt márciusban tartották a községházán, ahol a munkaügy mezőkovácsházi kirendeltségéről, a Békés Me­gyei Vállalkozásfejlesztési Ala­pítványtól, valamint a Re­venues és Vidéke Takarékszö­vetkezettől érkezett előadók ad­tak tájékoztatót a kezdő vállal­kozók, illetve a munkanélküliek vállalkozóvá válásának lehető­ségeiről. Csürhés István polgármester kiemelte, hogy a falu életében fontos előrelépést jelentene, ha az itt élő gazdálkodók is elgon­dolkodnának a közös érdekeket felvállaló szervezeti formákon. A kisvállalkozó vagy mező- gazdasági termelő egyedül — figyelembe véve az európai normákat — a jövőben nehezen tud boldogulni, ezért elkerülhe­tetlen a különböző szintű szö­vetkezés. A tervezett beszélge­téseken szeretnének olyan kéz­zelfogható információkhoz jut­tatni az itt élőket, amelyek időben érkeznek és jól haszno­síthatók akár a kezdő vagy a már működő vállalkozásokban. Terveik között szerepel többek között a különféle pályázati rendszerek megismertetése, a támogatások elérhetősége, vagy konkrét értékesítési lehe­tőségek feltárása. A jelenlevő vállalkozók elmondták, hogy a településen főként a sertéstartás és a mezőgazdálkodás a fő megélhetési forrás, ezért e terü­leteken várnának javaslatokat. Gond ugyanis az állatállomány értékesítése, valamint istálló- és terménytároló-felújításokra is szükség lenne. A közös be­szélgetés eredményeként máris kaptak „jó” tippeket és — úgy gondolják — az új támogatási formák kedvezőbbek, amit ér­demes igénybe venni. H. M. (Folytatás a 7. oldalról) A tűzoltóság ünnepe, Flórián napja körül, tavalyi pályázata alapján Mezőkovácsháza bir­tokba vehet egy gépjárműfecs­kendőt. Komoly áttörést jelent­het Békés megye tűzoltási lehe­tőségeiben, ha idén és jövőre öt-hat új tűzoltókocsi léphet szolgálatba. A megyei tűzoltóparancsnok említést tett arról is, hogy a biz­tosítókhoz a vagyonbiztosítá­sokból befolyt összeg egy szá­zalékát a tűzoltóságnak kell megkapnia. E törvényi előírás miatt a biztosítók szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult, mely formai hibát talált, ennek kijavítása után viszont az Or­szággyűlés újra megszavazta a tűzoltóság jogosultságát az egy százalékra. (Ügy tudni, hogy a biztosítók szövetsége nem kí­ván ismét az Alkotmánybíró­sághoz fordulni. A nyugati cé­gek kezében levő biztosítóknak odahaza akár 4-5 százalékot is át kell engedniük ilyen célra.) Ez jelenleg évi 600-700 millió forint lenne. E pénzből speciális tűzoltási, műszaki mentéshez szükséges eszközöket szerezne be a tűzoltóság. S aligha pá­lyáztatható meg egy 300 millió­ba kerülő gépezetes tolólétra (a békéscsabai éppen 19 éves...), emelőkosaras jármű: ezeket az államnak egyszerűen biztosíta­nia kell — tette hozzá a megyei parancsnok. Kiss József alezredes, oros­házi parancsnok a város önkor­mányzatának elképzeléseit is­mertette. Idén egy közép-, jö­vőre egy félnehéz-kategóriájú gépjárműfecskendőre szeretné­nek pályázni. E törekvéseikben az illetékességi területükön működő önkormányzatok tá­mogatását élvezik, ám kétség­telen, hogy a teher legnagyobb része Orosházára hárul, azon­ban a város vezetése a lakos­ság, a jelentős súlyú cégek, vállalkozások tűzbiztonságát igyekszik maradéktalanul biz­tosítani. Szendi Géza alezredes, békéscsabai pa­rancsnok is elmondhatta: a leg­több település lakosságarányos hányaddal hozzájárul a költsé­gek oroszlánrészét viselő bé­késcsabai önkormányzat pá­lyázatához. Azonban akad a te­rületükön még város is, mely vonakodik részt vállalni a kö­telezettségből. Montvajszki László alezredes, szarvasi pa­rancsnok bejelentette: a tavalyi sikertelen próbálkozás után van remény all milliós önrész biztosítására, de náluk is éppen a szomszédos város közömbös­sége jelent gondot. Jakab Mi­hály alezredes, szeghalmi pa­rancsnok is elmondhatta, hogy településeik csaknem kivétel nélkül támogatásukról biztosí­tották őket, méghozzá egy fej­kvóta szerint. Két éve már hoz­zájutottak egy középkategóriá­jú tűzoltóautóhoz, most félne­hézre pályáznak. Sőt, 1997- ben egy feszítő-vágó készletre benyújtott pályázatuk is nyer­tes lett, ám az önrész nem folyt be. Ez azt jelenti, hogy az a vi­déken karambolozó kocsikba szorultak kiemeléséhez fél órá­nál is többet kell várni az alkal­mas eszköz megérkezéséig — s ez idő alatt akár életét is vesztheti a sérült. Cselényi Péter százados, mezőkovács­házi osztályvezető is elújságol­hatta: valamennyi település tá­mogatja Mezőkovácsháza újabb pályázatát — a tavalyin elnyert kocsit hamarosan meg­kapják. Németi Róbert őrnagy, gyulai osztályvezető a város is­mételt pályázatáról számolt be, esetükben is egyedül a szom­szédos város hiányzik a támo­gatók listájáról. Megtudtuk, hogy Békés me­gyében a tűzoltóknak átlagosan napi három riasztás miatt kell elhagyniuk laktanyájukat. Van­nak próbálkozások az önkor­mányzati és önkéntes tűzoltó­sági érdekek szembeállítására — mutatott rá a megyei pa­rancsnok. Márpedig azok már rövid távon is összeegyeztethe­tők: most azt a lehetőséget kell megragadni, hogy a 8,5 milli- árdból minél több kerüljön a megyébe, mert van mit pótolni. Magyarországon még ma is tér­ségi tűzoltásra van lehetőség. A parancsnokságok fenntartási költségeit — másra nem fordít- hatóan — az állam biztosítja az önkormányzatok számára. A tűzoltóparancsnokságok, fenn­tartó településeik említett pá­lyázati törekvéseit maradékta­lanul támogatja a megyei köz­gyűlés elnöke és a megyei vé­delmi bizottság is. Külön ki­emelte, hogy a megye tűzol­tóparancsnoki kara egységesen a megye egészének érdekében is fellép. „Március utolsó nap­ján utazom Budapestre, me­gyek lobbyzni a pályázataink érdekében — tette hozzá dr. Gáti Zoltán. — Ha sikerrel pá­lyázunk, a tűzvédelem lehető­ségei ugrásszerűen javulhatnak Békés megyében.” S ne feled­jük: a Dunántúl gazdasági, ipartelepítési vonzerejében nem elhanyagolható szerepet játszik az is, hogy e téren szin­tén fél kontinensnyi előnyük van velünk szemben... K. A. J. Aktuális Szövetkezetek a társadalmi átalakulás sodrában A kistelepülésen még mindig a mezőgazdasági szövetkezetek jelentik a legnagyobb foglal­koztatást az embereknek, és ha időszakosan is, de biztos munkalehetőséget. így van ez Nagykamaráson is, ahol évek óta buktatókkal terhes gazdál­kodásban próbál talpon maradni a „Kamarási Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet”. A társadalmi változásokról és a szövetkezet lehetőségeiről be­szélgettünk Fónád András el­nökkel. Mint mondta, az élelmiszer- gazdaság 1990 óta történelmé­nek legradikálisabb átalakulását érte meg. Változott a tulajdon- viszony, gyökeresen átrende­ződött az üzemi struktúra, a ter­melési szerkezet. A rendszer- váltás során összehangolt politi­kai, gazdasági és jogi per­gőtüzet zúdítottak a mezőgaz­dasági nagyüzemekre, és a cél­kitűzést a privatizációs, kárpót­lási, valamint az új és átmeneti törvényekkel akarták megvaló­sítani. Az elnök szavaival fo­galmazva „a történelem úthen­gere elvégezte a rá egyébként nem illő romboló munkát”. Mit jelent ez a mindennapi életben? — A kárpótláskor a szövet­kezetek földterületeinek egy ré­sze licitálásra került. A meg­maradt részaránytulajdont ne­vesítették, ráadásul a földkér­dés mind a mai napig rendezet­len és politikai csatározások célpontja. A szövetkezetek nagy részét felszámolták, mi­közben emberek százai kerül­tek utcára, a maradók keresete pedig nevetségesen alacsony a költségvetési gazdálkodó szer­vekéhez képest. Állami támo­gatásról, hitelekről legtöbbször csak álmodni lehetett, mivel különböző banki manőverek miatt nem csak a termelők, de a szövetkezetek sem jutottak hozzá — fogalmazott az elnök. Nagykamaráson például az át­alakulás évében a szövetkezet nyeresége 21 millió forint volt, majd 1991-től sorra jöttek a veszteségek. Mint mondták, az is csoda, hogy még jelenleg is 2600 hektáron (ami természete­sen bérelt terület) tudnak gaz­dálkodni. A nagymérvű pénz­ügyi kieséseknek persze van oka, így említhetnénk a ’93-tól ’95-ig tartó aszálykárt, vagy az állattenyésztésben kialakult rossz pozíciókat. Míg korábban a szövetkezet komoly baromfi­és sertéstenyésztéssel foglalko­zott, addig mára eljutottak oda, hogy értékesíteni kényszerültek a telepeket. De nem adják fel ilyen könnyen. A földterületek megtartása annak tudható be, hogy a személyi földhasználók­nál kialakult jó gyakorlatot, a dinnyetermesztést a vetésfor­góval biztosítani tudják, vala­mint jelentősen emelték a föld­haszonbérleti díjat, amit időben ki is fizettek. Növénytermesz­tésük termelési szerkezete az előző évekhez képest jelentősen nem változott. Fő termény az árpa, búza, kukori­ca és napraforgó. Az átlagter­mések tekintetében sincs szé­gyenkezni való. Tavaly egye­dül a napraforgó termése ma­radt el a várttól, a kedvezőtlen időjárás következményeként. A költségeket elemezve azonban szomorúbb a helyzet, mert saj­nos a felvásárlási árak nem kö­vették a befektetett értékeket. Ezt érzékelhettük a búzánál, de év végére különösen a kukori­cánál csúcsosodott ki. A szö­vetkezet szolgáltatás tekinteté­ben jó úton halad, mivel az előző évinél is nagyobb árbevé­telt hozott. Ezen túl anyagel­adásból. állóeszköz-értékesí­tésből és az állami támogatás­ból igyekeztek gazdálkodni. 1998-ra mintegy 960 ha búzát, 300 ha árpát és a kedvelt dinnyéből 400 ha-t terveztek. A kukoricát csökkentett területen vetik és igyekeznek a tavaszi árpát sörárpaként értékesíteni, illetve várhatóan finanszírozott szerződést kötnek napraforgó­ra. Jelentős változás volt, hogy eredménytelensége miatt érté­kesítésre került a baromfi- és sertéstelep, amit a Novofarm Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. vásárolt meg. Jelenleg már megkezdték a 4 hónapig tartó átalakítást, amely során 30—40 munkanélkülinek adnak mun­kát. Az elképzelés szerint a tár­saság tojólibatartással foglalko­zik és mintegy 20 főnek bizto­sít majd megélhetést. Kedvező, hogy ígéret szerint nagyobb mennyiségű terményt is vásá­rolnak. Az elnök bizakodó, hisz a legnagyobb gond megoldódni látszik és várhatóan a telepek sorsa is (ezáltal a szövetkezeté) megnyugtatóan rendeződik. Az idei célokhoz pedig — mondta végül — már csak kedvező időjárás szükségeltetik. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents