Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

1998. április 24., péntek Heti gazdaság 7 ____________________________Kertünk—portánk—gazdaságunk_____________________________ Pa radicsom-uborka támfal kialakítása Uborkaültetvény támfalas rendszerben FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Végre megeredtek az ég csator­nái. Az eső nem csak a port ver­te el. Bőségesen felázott a ter­mőréteg. Itt az ideje a korai pa­radicsom- és uborkapalánták ki­ültetésének. A 15 centiméternél hosszabbra növő uborkát redélyzetre (támfalra) szokás felfuttatni. A paradicsom szá­mára (az ülő fajták kivételével) kedvezőbb, ha minden egyes palántát másfél méteres karóra kötözünk fel, de alkalmazhatjuk ugyanazt a támrendszert, amit az uborkának készítettünk el a korábbi években. Mind a két növény hőigényes. A hideg, nedves időjárás megviseli a pa­lántákat, illetve hátráltatja a fej­lődésüket. Mondják viszont úgy is: „legyen a feje meleg, a talpa pedig nedves”. Az ágyás két vé­gén körülbelül 3 méter magas, két—két drótszálra hurkolt cö- vekkel jól rögzített, ferde karót ássunk a földbe. Lehetőleg úgy, hogy a növényeket egész nap érje a nap. A támrendszer ke­let—nyugati tájolású legyen, és észak fel döntsük meg. A két karó közé 10 centiméterre a ta­lajszinttől, egymástól 30—30 centiméterre húzzuk ki a huza­lokat. Készíthetünk három­vagy ötlábú, 3 méteres uborka­támaszokat is. A bőség zavará­ban igyekszünk eligazítani azo­kat a gazdákat, akik bio minő­ségű, ellenálló uborkát szeret­nének termeszteni. Ilyen a kecs­keméti hajtató, a budai korai, a Smaragd Fl, a Nimbus és a Pannónia FI. A fészkekbe, aho­vá a palánták kerülnek (egy­mástól 60 centiméterre), nagy adag érett istállótrágyát vagy komposztot rakjunk. A karós paradicsomok közül ajánlott a Módi FI, a kecskeméti 3F1, kü­lönösen pedig a gála és a lugas FI. A támrendszerre a magasba szökő növényeket vékony, puha zsinórral kötözgessük, és min­den kötözés alkalmával távolít­suk el a hónaljhajtásokat. Érde­mes a már megerősödött palán­ták töve köré szénát helyezni, esetleg a támfal alatti talajt szal­mával, faforgáccsal takarni. Ily módon elnyomjuk a gyomokat, a talaj nedves és morzsalékos marad. Később ez a talajtakaró szerves trágyává bomlik le. K. L. Mentsük meg a vadgesztenyefákat! A vadgesztenyelevél-aknázó- moly utóbbi években való tö­meges felszaporodása és nagy­arányú kártétele indokolttá teszi az ellene történő rendszeres vé­dekezést. A kártevő az enyhe tél miatt várhatóan nagy egyed- számban telelt át, ezért is már az első nemzedék ellen szüksé­ges a vegyszeres kezelés. A ta­vaszi megelőző védekezés kulcsfontosságú a kártevő le­küzdésében, egyrészt mert ez a legalacsonyabb egyedszámú nemzedék, másrészt a többnyire magas fák alsó részében a per­metezéssel ekkor még elérhető. Elsősorban a fehér virágú vadgesztenyefáinkat pusztító aknázómoly hernyói károsítá­sukkal a falevelek megbamulá- sát és idő előtti lehullását okoz­zák. A magyarországi klíma évente három nemzedék kiala­kulását teszi lehetővé. A lepkék tavaszi rajzása április végén, május elején indul meg. A raj­zó, 5—6 mm-es nagyságú molylepkék — melyek szárnya aranyló színű, fehér keresztsá­vokkal — jól megfigyelhetően a fák törzsén pihennek. Ezért a rajzás kezdete és a menete a fa­törzsek folyamatos, hetente 2— 3 alkalommal történő megfi­gyelésével jól nyomon követhe­tő. A növényvédőszeres keze­lést akkor szükséges megkezde­ni, amikor a lepkék a legna­gyobb számban láthatóak a fa­törzsön. Ez az időszak általában április végére, május elejére esik, az időjárástól függően. Ehhez az alábbi szabadfor­galmú növényvédő szereket ajánljuk a következő dózisok­ban felhasználva: Alsystin 25 WP 0,075%, Cascade 5 EC 0,2%, Dimilin 25 WP 0,05%, Nomolt 15 SC 0,075%. Ezek olyan permetezőszerek, ame­lyek kömyezetkímélőek és hu­mán-toxikológiai veszélyt nem jelentenek. A készítmények ki­juttatása nagy permetlémennyi- séggel és nedvesítő szer együt­tes alkalmazásával történjen. A védekezést megnehezíti a kártevő életmódjának az a sajá­tossága, hogy az egymást köve­tő nemzedékek a lombkorona egyre magasabb szintjeire vo­nulnak. Ennek fontos következ­ménye, hogy az első nemzedék elleni tavaszi védekezésnél a korona alsó harmadát szükséges a legalaposabban lepermetezni, mindemellett a fa lehető legna­gyobb felületét kell védelemben részesíteni. A kártevő gradációja, va­gyis nagymértékű felszaporo­dása miatt valamennyi nemze­dék ellen szükséges a védeke­zés. Az áttelelő első és a máso­dik nemzedék ellen egy jól időzített kezelés is elegendő. A harmadik nemzedék ellen, az elhúzódó rajzás miatt, to­vábbi védekezések is szüksé­gesek lehetnek. Közterületeken, városi par­kokban, fasoroknál a helyi ön- kormányzat szervezésében nö­vényvédelmi vállalkozóval szükséges elvégeztetni a keze­lést, aki a megfelelő szakérte­lemmel és az erre alkalmas gép­pel rendelkezik. Ezeknél a vé­dekezéseknél a maximális biz­tonság érdekében az alábbi elő­írásokat kell betartani: közterü­leten végzett felhasználásnál a kezelés 22—23 óra között vé­gezhető el. A frissen kezelt te­rületen tartózkodni tilos! A ke­zelésről az érdekelt lakosságot tájékoztatni kell. A permetező­szerek nem használhatóak gyer­mekjátszóterek 10 méteres kör­zetében. A kezelés növényvé­delmi szakmérnök közvetlen irányításával történhet. A kártevő elleni évről évre való védekezés mindenképpen indokolt, mert a korai lombhul­lás miatt a faállomány tartalékai hosszabb távon kimerülnek, ami végső soron a fák pusztulá­sához vezet. Rendszeres és szakszerű kezeléssel az értékes és szép vadgesztenyefáinkat megmenthetjük a vadgeszte- nyelevél-aknázómoly károsítá­sától! Vasas László állattani szakelőadó, Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Megtartotta megyei küldöttgyűlését a KISOSZ A kisvállalkozók sokallják az anyagi terheket A KISOSZ, a Kereskedők, Vál­lalkozók Békés Megyei Szerve­zete mintegy nyolcszáz kereske­dőt, kisvállalkozót tömörít. A megye egyik legnagyobb szak­mai és érdekvédelmi szervezete tegnap délután a megyeszékhe­lyen tartotta küldöttgyűlését, tne- lyen többek között részt vett dr. Martomsi István, az országos szervezet társelnöke is. A megyei elnökség írásos beszámolójához Czibula Zoltán megyei titkár fű­zött szóbeli kiegészítést. Megfogalmazódott: a vállal­kozókra kirótt közterhek ösz- szességében meghaladják a bér­ből és fizetésből élők befizetése­it, ráadásul a bérből és fizetésből élők adóinak egy része a kisvál­lalkozásokon keresztül kerül az államkasszába. A kisvállalkozók sokallják a rájuk hámló anyagi terheket, egyebek között sérel­mezik és magasnak tartják a 2100 forintos egészségbiztosítá­si járulék fizetését. A nyugati tő­kével épülő bevásárlóközpontok veszélyeztetik a kiskereskedők létét, ebben a versenyben, példá­ul beszerző közösségek létreho­zásával összefogást sürgettek. A megyei tagok munkáját ti­zenhat alkalmazott segíti, a szá­mítógépes hálózat révén ma már széles körű szolgáltatások­kal, képzések sorával állnak nem csak tagjaik rendelke­zésére. Befejeződött a békés­csabai székház bővítése, így az ügyintézők jobb körülmények között fogadhatják tagjaikat. A küldöttgyűlés meghallgat­ta a felügyelő bizottság jelenté­sét, majd ezután a megyei szer­vezet gazdálkodását vitatta meg. Elhangzott: a szervezet ta­valyi bevételei meghaladták az 52 millió forintot, melynek ki­sebb hányada a tagdíjakból, na­gyobb része a szolgáltatásokból és a képzésből származott. A küldöttgyűlés végezetül elfo­gadta a KISOSZ idei költségve­tését. —sz— _________ Piaci hírek — Orosháza____________ Gy ökér, csillagászati áron Fellélegeztek az árusok — végre egy esőmentes nap Orosházán! A hetipiacon a szokásos sokadalom néze­lődött, kereste az olcsó porté­kát. Lássuk, mi, mennyibe került csütörtökön Oroshá­zán. Aki a nullákat soknak ta­lálta, azt megnyugtatták, ez még nem is drága: a gyökér kilóját ugyanis 1 ezer 100 fo­rintért kínálták, de valóban volt néhol ennél drágább 200 forinttal. A répa csak 120 fo­rint volt ezen a napon. A friss gyökér csomóját 180-ért, a friss sárgarépának csomóját pedig 90 forintért kínálták. A tojás darabja 12 forint volt. Ott piroslott az idei földieper is a pultokon, 10 dekát 120 forintért mértek. Almából bőséges válasz­ték várta a vásárlókat 100- 135 forint/kilónkénti áron. A hatalmas paradicsomok kiló­jáért 450 forintot, a karfiolért 180-250 forintot, a gombáért 280 forintot kértek. A retek csomóját — mérettől, minőségtől függően — 20 és 50 forintért ajánlották a kereskedők. A hegyes csípős és az édes paprikák darabját 20 és 55 forint közötti áron lehetett megvenni. A friss sa­láta 35-45 forintba került, míg a zöldhagyma csomója 45 forintért kelt. cs. i. A Budapesti Árutőzsde hírei A hétfői tőzsdenapon minden termény folytatta mélyrepülését az ó és új határidőkben egyformán. Az opciós piacon a jellemző put (el­adási) kötések: kukorica, november: 18 000 Ft/t-ás küszöbáron, 1100 Ft prémiumért. Búza, szeptember: 25 000 Ft/t-ás küszöbáron, 1800 Ft prémiumért. A sertés közeli határidői esnek. Jövő héten csütörtökön, április 30-án lehet utoljára májusra eladni, venni. Bő­vebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Május 17 000 , Október 17 950 Étkezési búza Ft/t Május 24 310 Augusztus 22 200 Euro-búza Ft/t Augusztus 19 900 Takarmányárpa Ft/t Július 15 390 Napraforgó Ft/t Október 57 470 EUROP vágósertés L, Ft/kg Május 250 EUROP vágósertés II., Ft/kg Május 246 Békéscsaba, 1998. április 20. 16 360-17 100 17 600-17 950 17 000-17 960 17 950—18 800 17 000-17 100 17 950 23 200—24 500 21 600-22 300 24 000—24 800 22 190—22 800 24 000-24 500 22 190-22 300 19 300-19 900 19 900—20 900 19 990 15 650 15 650—16 000 15 650 56 800-57 300 57 500-58 000 — — 250—254 — _ 2 46 _ Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A FOGYASZTÓVÉDELEM A GYERMEKÉTKEZTETÉSRŐL A helyszínen nem ellenőrzik a báziskonyhák által kiszállított ételek mennyiségét és minőségét, adagolási útmutatót pedig nem adnak az ételekhez — állapította meg a fogyasztóvédelmi felügye­lőség és az ÁNTSZ közös, a gyermek- és diákétkeztetés terü­letén végzett legutóbbi vizsgála­ta. Az étkezés befejezése után a kiosztásra nem került ételt hulla­dékként, sertéshizlalásra haszno­sítják. A vizsgált konyhák alap­ján a megyében az ellátás színvo­nalát közepesnek ítélték, az étke­zési helyek állapotát, kulturáltsá­gát ennél rosszabbnak, a speciális ellátások — diétás menük, téríté­si díjak differenciáltsága — hely­zetét pedig átlag alattinak. A konyhák felszereltsége válto­zó. Papírszalvétát, poharat, kan- csót több esetben csak a tanárok részére megterített asztalokon ta­láltak a fogyasztóvédelem munka­társai. Az uzsonnát általában az ebéddel osztják ki, ez általában darabos péksütemény. Sok gyer­meknek az iskolában kapott tízó­rai az első étkezése, akadt, ahol ezt viszonylag későn osztották ki és a gyerekek már majdnem rosszul voltak az éhségtől. Az ételek táp­értékét vizsgálva megállapították, az előző ellenőrzésekhez képest a kalóriaérték nem romlott, ugyan­akkor az összetételben nem történt meg az elvárható elmozdulás a zöldség-gyümölcs, főzelékfélék javára. A levesek — ivóié aránya rosszabb az elmúlt évekhez ké­pest, a húsféléknél a sertés a meg­határozó. Tészták, főzelékfélék heti egy-két alkalommal szerepel­nek az étlapon. A tízórai, illetve az uzsonna esetében ugyanazok az ételek egy-, háromheti rendszeres­séggel ismétlődnek. K. A. Aktuális A SIKERES PIACI ÉRTÉKESÍTÉS ALAPJA A SZERVEZÉS A zöldségtermelők országos konferenciáját a közelmúltban Medgyesegyházán rendezték meg, ahol dr. Mártonffy Béla, az Országos Zöldség Termékta­nács főtitkára többek között ar­ról is szólt, hogy miként lehet ma Magyarországon szervezet­ten értékesíteni? —— A magyar ember kreatív és tud is dolgozni, valamint ál­dozni a termelésért. Egy dolog­ban azonban ügyetlen: pocsékul szervez — mondta a főtitkár. Ha ugyanez az ember külföldre ke­rül, ott a tudása kinyílik és két­szeresét produkálja, mint itthon. Ennek az az oka, hogy a jól szervezett gazdaságban jobban ki tudja hozni magából a benne rejlő adottságokat. A piacot te­hát szervezni kell! A rendszer­váltás óta eltelt időszak legnehe­zebb feladata a fejekben történő átrendeződés, az újfajta gondol­kodás. Megszoktuk a termelő típusú szövetkezetekben való tevékenységet, ahol egyes terü­letekkel nem kellett foglalkoz­nunk. Jelenleg olyan feladatok zúdultak a termelőkre, amire nem voltak felkészülve. A józan parasztész azt diktálta, hogy annyit termeljünk, ami eladható és lehetőleg úgy kombináljunk, hogy az árba minden költségünk és nyereségünk beleférjen. Mi­után mindenki a nagybani pia­cokon vagy a régi megszokott módon próbált értékesíteni, volt néhány kudarcos időszak. Köz­ben a világ lassan átalakult kö­rülöttünk és jó értelemben vett politikai okokból elkezdődött az EU-hoz történő csatlakozás. Ez döntő lépés Magyarország szempontjából. Sokan azt állít­ják, hogy nehéz helyzetbe kerü­lünk, ám idáig akár hány ország csatlakozott, az mindig jobban járt. Természetesen az átalaku­lás nehézségeit, kínjait mi sem fogjuk megúszni — emelte ki. Egy másik „érdekes” fordulat, hogy a kereskedelem kialakított egy új formát: az áruházlánco­kat. Ezek nagy hatással vannak a termelésre, teljesen új igénnyel jelentkeznek, amely technológiai váltásra ösztönöz. Azon kell hát gondolkodnunk, hogy milyen lehetőségeink van­nak, amit e téren kiaknázhatunk. Magyarországon a zöldség- és gyümölcspiac az EU-hoz csatla­kozás szempontjából lezárt, sza­bályozott terület. Ez óriási lehe­tőség — mondta —, ami 1997. januártól él. Ez egyetlen más (pl.: állattenyésztés, gabonater­mesztés...) mezőgazdasági terü­letnek nincs meg. Ismeretes, hogy a szabályozás legalább 20—25 évig fennmarad, ezért kitűnő alkalom arra, hogy hasz­náljuk a fejünket és megkeres­sük a fejlesztési lehetőségeket. Az EU biztosan nem állít gáta­kat, ha gazdaságosan tudunk a piacra minőségi árut vinni. A csatlakozás szempontjából egyik legnehezebben megoldan­dó probléma, hogy nálunk több­féle gazdálkodási (téesz, állami gazdaság, vállalkozók, kisterme­lők, felvásárlók), értékesítési for­ma létezik. Meg kell találni a le­hetőségeket, hogy céljainkat el­érhessük, amelynek egyik leg­jobb megoldása a termelő- és ér­tékesítő szövetkezetek létrehozá­sa. Ez azonban az EU-ban kizá­rólag a zöldség-gyümölcsre jött létre — hangsúlyozta. Más terü­leten is lehet hasonlót létrehozni, de a szabályozás és támogatás szempontjából csak e két nö­vényre találták ki. Hogy miért? Korábban az EU sok pénzt köl­tött a piaci szabályozásra és ép­pen az áruházláncok, a minőségi termelés miatt jól felfogott érde­ke, hogy a költségek csökkenté­sére, gazdaságos működésére ösztönözve találjon hatékony szisztémát. Ezek a TÉSZ-ek. Ér­demes megjegyezni, hogy a ma­gyarországi termelők is csak ezen keresztül juthatnak támoga­táshoz. Természetesen ezekbe a szövetkezetekbe nem kötelező a belépés, mindenki szabad akara­tából dönt. A csatlakozást azon­ban sok érv (melyekről korábban írtunk) támasztja alá. Országunk­ban ez a folyamat elindult és né­hány ilyen szövetkezet — köztük a medgyesegyházi — már meg­alakult. A jövőben tehát nem elég megtermelni a terményt, ha­nem tisztességes üzletpartneri kapcsolatokra is szükség van, amelyet egy jó menedzsmentnek kell irányítani. Ugyanis ha sike­resek akarunk lenni, meg kell ta­nulni szervezni, amelyhez sok információra van szükség. A hol­landok 200 éve ilyen alapokon termelnek és mint tapasztalhat­juk, világszínvonalú eredmé­nyekkel. Halasi Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents